Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-14 / 109. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJSZÓ 2010. MÁJUS 14. Kultúra 9 Lasse Hallström mozija Charming Tatummal csábít bele egy fényezett nagy romantikus szerelembe Tigris Kávéház kedves Johnnal A Kedves John! egy olyan film, amely nem több jó mo­zizásnál. Egy vetített élmény, egy meghamisított valóság, egy érzelmekre játszó mese, egy szemnek kedves látvány, egy könnyzacskókat robban­tó patron, többször átélt (mozi)érzés újra átélését kí­náló kalandos, háborús-har­cias nagyromantikus szere­lemtabló, amely megfog és elhagy, örök időkre nem ma­rad meg, de nem is kell, hogy megmaradjon. TALLÓSI BÉLA Jól eltöltött idő a moziban, olyan 105 perc, ami bajjal, búval, háborúval elfelejtet mindenféle bajt, bút, háborút. Felejtet min­dent, ami a mozin kívül történik, mivel nem állítom, hogy nem es­hetnek meg azok a fordulatok, amelyek a filmben megtörténnek, de úgy, ahogy ott lejátszódnak, aligha. Ennyire mézes mázzal át­itatva, mint a Kedves John!-ban, még a világra szóló nagy szerel­mek sem működnek. Ennyire fé­nyezetlen, ennyire steril környe­zettel - hogy egy pillanatra sincs izzadságszaga a legnagyobb me­lónak, a legverejtékesebbnek mu­tatott műveletnek sem - nem adja meg az élet a mindennapokat. Azt csak Jamie Linden irodalmi alap szerint megírt forgatókönyve teszi lehetővé, Lasse Hallström rende­zésében, Terry Stacey kameráján keresztül megmutatva, és Debo­rah Lurie zenei aláfestésével. Azért nem lehet leírni, lesöpörni a Ked­ves John! című mozit, mivel Lasse Hallström tud bánni a nézővel, bi­zonyította ezt a Gilbert Grape című megrázó drámájával, az Árvák hercege című történelmi kaland­filmjével, vagy a Heath Ledgerrel eladott, de egyébként unalommal küszködő Casanovával. Új opusá­ban a túlfűtött érzelmeknek kö­szönhetően nincs unalom, még­sem ebből fogjuk megismerni az érzelmi élet mélyrétegeit. Ez a film ugyanis totálban ked­ves Johnról, vagyis John Tyreeről (Channing Tatum) szól, a halk szavú, de erős csontozatú, erős iz- mú, erős ütésű katonalegényről, aki szabadságát Dél-Karolinában tölti szerény körülmények között élő idős édesapjánál. Munkája semmi, hiszen nincs háztáji, ezért kijár a tengerpartra szörfdeszkájá­val, hasalva szeli a hullámokat. A megfeszített testű siklásban olyan, mintha Michelangelo tette volna vízre. Miközben kedves John a tengeri paradicsom gyümölcseit élvezi, útjába hozza a sors a jómó­dú, főiskolás Savannah Lynn Cur- tist (Amanda Seyfried), aki ugyan­csak itt üdül minden jót és fensé­geset maguknak megengedhető gazdag ifjakkal és lánytársakkal körülvéve. John és Savannah esete olyan, mint a mesében: a szegény fiú elnyeri a gazdag lány szívét. Ä szegény fiúnak nem is okozna problémát a gazdag rokonságba való beilleszkedés, gyümölcsözik a kapcsolat ágyban, ágyon kívül - bár azok a félszeg csókkísérletek, amíg az első cuppanóig eljutnak, nem a kortárs szerelmi szokásjog eszköztárából valók. Mesébe illő­en lovagias az a vonal is, amellyel eljutnak egymás bátortalan meg­érintéséig. De el lehet fogadni, hi­szen ez a koktél romantikus szi­ruppal van hígítva, és az alkotói szándék a kapcsolat alakulását csak szívószálon engedi lassan, komótosan ízlelgetni. Gyönyörű képekben dúskálunk a tengerparti fövenyen - az operatőr nagyon so­kat hozzátesz a filmélményhez -, mígnem eljön az elválás ideje: Johnt várja a sereg. Megy is a világ egyik pontjáról a másikra, utazik folyton, s ahol jár, ott éppen meg­találják Savannah levelei. A nagy harci utazások közepette - itt, a helyszínek bemutatásáért ismétel­ten az operatőr dicsérhető - John az egyik helyszínen egy „Tigris Kávéház” feliratú helyiség előtt ta­lálja magát (csak fennakadt a ma­gyar ember szeme a Tigrisen, és a magyar néven a stáblistán!). Ám, hogy John hogyan került és mit csinált a Tigrisben, az nem derül ki - jó, mivel hadititokként kell ke­zelni, s nem fedheti fel a helyszí­neket. Nem is ez a lényeg, hanem az a sok levél Savannah-tól Kedves Johnnak, amelyben addig-addig dúl a tábori szerelem, amíg a lány meg nem unja, Johnunk pedig be nem sokall. Channing Tatumé ez a film, az ő testének ódája a százöt perc, mivel a szövegmondással helyenként problémái vannak: a túlságos ér- zelmességtől kisiklanak a hangsú­lyai, és fals hangokat produkál. Egy biztos, színészként meg nem színészként is van olyan, mint Tom Cruise aTop Gunban. Van a Kedves John!-ban minden, mégse marad utána igazán új isme­ret, új felfedezés, új érzés. Még csak az sem új, amivel ez a film engem megszólít. A boldog ifjú pár John autista apját is elvűmé Savannah családjának puccos villájába egy nagy partira. John apja, aki saját sütésű olasz tésztával kommunikál a szeretteivel, kedvenc sültjével váija a fiatalok érkezését. A sültet - mivel ragaszkodnak hozzá, hogy az apa velük menjen - becsomagolják egy papírdobozba, így indulnak a partira. Ebben a sültben - az én ol­vasatomban - egy szív van, egy ér­zés egy élet. Az egész filmben csak ezért tudtam igazából aggódni. Bár úgy vélem, aki Channing Tatumért beül erre a filmre, aligha érez bele az apa sültjének„ízébe”. Derült idő és teljesen helyreállított tengerparti létesítmények fogadták a fesztiválra érkező vendégeket Megnyílt a 63. Cannes-i Filmfesztivál MTI-TUDÓSÍTÁS Cannes. Ridley Scott Oscar-dí- jas filmrendező Robin Hood című kalandfilmjének díszbemutatójá­val szerda este hivatalosan kezde­tét vette a 63. Cannes-i Filmfeszti­vál. A mustrát a film két főszeplője, Cate Blanche« és Russell Crowe nyitotta meg. Az ausztrál filmcsil­lag tolmácsolta Ridley Scott elné­zéskérését, amiért nem tud jelen lenni filmje bemutatóján: a 72 éves filmrendező a közelmúltban térdműtéten esett át, s amerikai orvosai nem engedték repülőre szállni. A bemutatót megelőzően az est háziasszonya, Kristin Scott Tho­mas, Franciaországban élő brit színésznő a zsűri tagjainak társa­ságában köszöntötte a filmes szakma képviselőit a cannes-i Fesztiválpalota dísztermében. A május 23-ig tartó filmes sereg­szemlén a hivatalos versenyprog­ramban 19 alkotás, köztük Mund- ruczó Kornél Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv című filmje ver­Kristin Scott Thomas és Tim Burton seng az Arany Pálmáért. A hivata­los megnyitó háromezer fős kö­zönsége rövid részleteket láthatott az idei válogatás néhány filmjéből, köztük a magyar versenyfilmből is. A rövid megnyitó ünnepséget a zsűri hagyományos bevonulása előzte meg a Fesztiválpalota vörös szőnyegén. A zsűrielnök, Tim Bur­ton filmrendező, producer, festő (SITA/AP-felvétel) oldalán nyolcán érkeztek (Alberto Barbera, Kate Beckinsale, Emma­nuel Carrere, Benicio Del Toro, Alexandre Desplat, Victor Erice, Shekhar Kapur, Giovanna Mezzo- giorno), a zsűri tizedik tagjának, Dzsafar Panahinak, az Iránban be­börtönzött rendezőnek a széke azonban üresen maradt a színpa­don. Az iráni filmes a hivatalban lévő Mahmúd Ahmadinezsád elnök el­lenzékéhez tartozik, a tavalyi vá­lasztások során nyíltan Ahmadi­nezsád ellenfelét, Mir Hoszein Muszavit támogatta. Panahit már­cius 1-je óta a teheráni Evin bör­tönben tartják fogva. A francia Riviérára múlt héten lecsapott kisebb orkánt követő bo­rús napok után szerdán derült idő és teljesen helyreállított tenger­parti létesítmények fogadták a fesztiválra érkező vendégeket. Már délutántól kezdve hatalmas tömeg, valamint fotósok hada to­longott a Fesztiválpalota lépcsője előtt, várva a díszvendégek és a filmcsillagok bevonulását a vörös szőnyegen a megnyitó ünnepség­re, amelyre eljött többek között Helen Mirren, Salma Hayek, Julie Gayet, Jean-Marc Barr, Vincent Pérez és Jean-Claude Van Damme. A világ egyik legnagyobb presz­tízsű filmfesztiválján csütörtöktől a megszokott ritmus szerint na­ponta két játékfilmet mutatnak be a hivatalos versenyprogramban. RÖVIDEN Ma adják át a Tálamon Alfonz-díjat Diószeg. Ma 18 órakor adják át Diószegen a Tálamon Alfonz-dí­jat, melynek idei három jelöltje Hunčík Péter, Szalay Zoltán és Z. Németh István. A fiatalon elhunyt íróról elnevezett díjat a Szlová­kiai Magyar írók Társasága hozta létre a hazai prózaírók elismeré­sére. A díjátadó előtt, 17.30-kor Tálamon Alfonz szobránál Hogya György és Srejner Melinda mond ünnepi beszédet. A díjátadó helyszíne a Tevel hotel kongresszusi terme lesz. A díjra jelölt pró­zaírók munkásságát Németh Zoltán Madách- és Forbáth-díjas köl­tő, irodalomkritikus méltatja, (ú) A tizedik vőlegény Pozsonyban Pozsony. Az Ifú Szivek Táncszínházában (Mostová 8.) május 18-án, kedden 19 órától adja elő A tizedik vőlegény című műsorát a Duna Táncműhely. Az előadás a férfiélet hagyományvilágába, a férfivá avatás rítusába vezeti el a nézőt. Azokba az időkbe, amikor a férfiszervezetek által felállított próbatételek voltak hivatottak arra, hogy a fiatal férfi a próbák leküzdése után férfiként foglal­hassa el helyét a közösségben. Egyes avatási szokások mai szem­mel nézve brutálisnak hatnak, de az ünnepélyesség, amely körül­vette őket, tompítják ennek élét. Mára ezekből a régi, férfipróbáló szokásokból csupán a legénybúcsú maradt meg, aminek azonban nem sok köze van a férfiasság csillogtatásához, (ú) Magyar kulturális napok Szerbiában Újvidék. Tavaly nagy sikert aratott Belgrádban, Nišben és Kruševacban a MadArt fesztivál, így a Hungarofest - Égtájak Iro­da idén ismét ízelítőt nyújt Szerbiában a magyar kultúra legjavá­ból május 14/és 19. között. A helyszín ezúttal Újvidék lesz, ahol csaknem 40 program várja a közönséget. A programban ezúttal is bemutatkozási lehetőséghez jutnak magyarországi magyar elő­adók mellett magyarországi szerb, valamint szerbiai magyar művészek is. Koncertet ad többek között a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar, Sebestyén Márta, Érdi Tamás zongo­raművész, a Kaláka együttes, a Budapest Klezmer Band, a Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar, a Garden Quartet, láthatják az érdeklődők a Honvéd Táncszínház, a Vígszínház, a Magyarorszá­gi Szerb Színház, a GoBe társulat előadását, valamint Kaiser Ottó fotókiállítását, (ú) Megjelent az Irodalmi Szemle májusi száma „Formai tökély és lírai hangulat” LAPAJÁNLÓ Úgy van, ahogy a kortárs fo­galmazott Tőzsér Árpád Csatavi­rág című legújabb verseskötete kapcsán. Duba Gyula az Irodalmi Szemle májusi számában tartal­mas és az életmű egészét átölelő tanulmányában sorra veszi Tő­zsér Árpád életművének legfonto­sabb „állomásait”. Megítélése sze­rint Tőzsér nemcsak a vers „tu­dora”, hanem fél évszázad során egy „tekintélyes szellemi »biroda­lom« megalkotója is”. Joggal mondja, „olyan érzésem is van, hogy bizonyos tájelemeket (gye­rekkor, fiatalság, család és Gö- mörország) onnan, a magasból még pontosabban lát: egyre gyak­rabban emlékezik”. A „magas” persze, nem a „távoliét”, hanem a szellem tudorának és az emléke­zés visszatérő feledhetetlen pilla­natainak szól. „Nem feltűnően, nem kihívóan, inkább szinte sze­mérmesen, mint akinek a nemzet, a haza, a nép s a szülőföld maga a lét, amit nem is kell külön néven nevezni.” „A Korunk Hősének már csak „emlék a világ”, s „ő immár önmaga bölcs utókora”. Az emlékezés pillanatait idézi Lacza Éva beszélgetése Cselényi László József Attila-díjas költővel, Kő-ország fia Amerikában címmel. Nem csak az utazás kalandjaival ismertet meg bennünket a költő, hanem azt is megtudjuk, a maga mítoszvilágát idézi meg a költő ké­szülő kötetében, mely (a jelek sze­rint!) a Gömörtől a Csendes-óceá­nig címre hallgat. Közli a lap Sza­lay Adrianna tanulmányát (A ma­gyar szecessziós novellisztika re­gényelőzményei címmel), vala­mint Alabán Ferenc tanulmányát (A realista író palóc és szlovák kon­textusai címmel), Mikszáth Kál­mán halálának 100. évfordulója alkalmából. A Könyvről könyvre rovat gaz­dag a kritikai visszajelzések műfajában. Bánki Éva (Polgár Anikó verseskötetét), Fogarassy Miklós (Tóth László válogatott verseit), Csehy Zoltán (Madarász Imre tanulmányait), Mizser Attila (Szalay Zoltán prózakötetét) és Szalay Zoltán (Szászi Zoltán „egyedi ízű” prózáját) a közel­múltban megjelent köteteket mu­tatják be. Nem hiánycikk a versek felvonultatása sem: Kulcsár Fe­renc, Bodnár Éva, Csáky Károly, Hodossy Gyula és Mázsár László verseit olvashatjuk. A prózairo­daimat Hogya György, Százdi Sztakó Zsolt és Száz Pál művei képviselik. A folyóirat illusztráció­it Duncsák Attila kassai kiállításá­nak anyagából válogatták, (zsolt) _______« (Fotó: Palace Pictures) Tengerparti idill: Channing Tatum és Amanda Seyfried

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents