Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-31 / 123. szám, hétfő

116 /H 07á i/\ Egészség extra Árt a szívnek a sonka, a virsli és a szalámi Jelentősen növeli a szívbetegségek kockázatát, ha vala­ki rendszeresen eszik sonkát, virslit, szalámit és más fel­dolgozott húsokat - állapították meg amerikai kutatók. A Circulation című szakfolyóiratban közzétett tanul­mány szerint a feldolgozott húsok fogyasztása 42 százalékkal növelheti a szívbetegségek és 19 százalékkal a 2-es típusú, felnőttkori diabétesz kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a kutatók nem tapasztaltak ezekre a betegségekre emelkedett kockázatot azoknál, akik feldolgozás nélkül fogyasztottak vörös húsokat, például marha-, sertés- vagy birkahúst. A Harvard Egyetem közegészségügyi iskolájának kutatócsoportja a világ különböző részein, összesen 1,2 millió ember bevonásával ké­szült 1600 jelentés adatait dolgozta fel. Mint kiemelték, már na­ponta átlagosan 50 gramm feldolgozott hús, például két szelet szalámi vagy egy hotdog elegendő a szívbetegségek és a diabé­tesz kockázatának emelkedéséhez. A feldolgozatlan vörös húst és a feldolgozott húsokat fogyasztók életmódja hasonló volt, ám az emelkedett kockázat csak a második csoportnál jelentke­zett. Kevésbé a zsírtartalom, nagyobb valószínűséggel a só és tartósítószer nagy mennyisége okozza a szívkockázat növeke­dését. Öt éven belül jöhet a túlevés és -ivás elleni spray A túlevés és túlivás ellen lehet hatásos egy új orrspray, amelynek hatóa­nyaga megvonja az agyi ju­talmat az „önkényeztető" te­vékenységek után - írta a The Telegraph című brit na­pilap. A túlevés és túlivás hatására az agy jutalmazó vegyületeket, endorfinokat termel, amelyek pillanatnyi jóérzést keltenek. Egy idő elteltével azonban ez kielé­gíthetetlen vágyat vagy függőséget okoz, és egész­ségtelen szokások rabjává teszi az embert. Egy amerikai kutató, David Sinclair olyan orrsprayt fejlesztett ki, amely blokkolja az endorfinok hatékonyságát az agyban, ezért megszakítja a kap­csolatot a tevékenység és a jutalom között. Kár aggódni az egészségért? A 100 év fölötti kort meg­élők akár egészségtelenül is élhetnének, mert alapvetően génjeiknek köszönhetik hosszú élettartamukat - állítják amerikai kutatók. Nir Barzilai, a New York-i Albert Einstein orvosi iskola öregedést kutató intézetének munkatársa ötszáz, 95 és 112 év közötti embert tanul­mányozott csoportjával. Ezek az emberek dohányoz­tak, túlsúlyuk volt, magas volt a koleszterinszintjük. A kutató hozzátette, hogy az egészséges életmód a legtöbb ember­nél néhány évvel meghosszabbítja a várható élettartamot, ám nem segít azoknak, akik meg akarják élni századik születés­napjukat. A „százasok" végül ugyanazokban a betegségekben halnak meg, mint mások 70-es vág)' 80-as éveikben, csak ép­pen harminc évvel később. Valóban érzékenyebb a vakok orra? Gyakran hangozta­tott nézet, hogy foko­zódik a vak emberek többi érzékszervének az érzékenysége, így pótolják a látás hiá­nyát. Kutatók évek óta foglalkoznak ez­zel az érdekes kér­déssel. Úgy tűnik, hogy a nem látó em­berek többi érzék­szerve végül is nem lesz nagyobb teljesít­ményű, hanem meg­tanulják jobban használni a más úton szerzett információkat. Az orr kiváltképp sokat segíthet nekik a tájékozódásban. Né­hány éve Amy Johnston és munkatársai Ausztráliában mintegy ezer férfit és nőt vizsgáltak érzékszervi képességeik szempont­jából. Azt találták, hogy az életkor előrehaladtával a fül érzé­kenysége törvényszerűen romlik, de az egészséges emberek még öreg korukban is jól megkülönböztetik a különböző illato­kat, szagokat. A jó szaglás viszont csak jó egészség esetén ma­rad meg: aki gyakran volt náthás vagy sokat szedett mindenféle gyógyszert, annak az orra már nem képes megkülönböztetni a különböző illatokat. Ugyanez érvényes a dohányosokra is: a ci­garettát kedvelők orrának érzékenysége hamar elromlik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents