Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-31 / 123. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 31. www.ujszo.com Fábty Zoltán, a humánum és a kultúra szószólója Tanú és tanulság volt FONOD ZOLTÁN Negyven éve halt meg Fábry Zoltán. Századik születésnapja alkalmával (1997-ben) úgy emlékezett rá az irodalmi köztudat, mint oltárőrzőre, klasszikus európaira, egy „szentszagúan hű szabadsághívőre”, aki öt évtizeden át volt a humanizmus közép-európai perének állhatatos és elszánt harcosa. Tántoríthatatlan a fasizmus ellen vívott százados harcban, és békíthetetlen a humánumot megalázó, az emberséget tipró társadalmi rendszerek kíméletlenségével szemben. Ott állt a születő kisebbségi magyar irodalom bölcsőjénél Csehszlovákiában, 1918után. Kezdettől fogva az európai irányt mutatta, a fasizmus térhódításai idején is, a „ne bántsd a magyart”, „ne bántsd a szlovákot”, „ne bántsd a zsidót...” igazságát védte és a humánum erkölcsi gesztusát kérte számon. Az „ember az embertelenségben” Ady- tól kölcsönzött igéi - egy életen át - meghatározóak voltak számára. A küldetéstudat és humanista elkötelezettség jellemezte közírói, esszéírói, kritikusi tevékenységét is. Az európai szellemi antifasiz- mus rangos képviselőjévé volt. Szembeszállt 1945 után, a csehszlovákiai magyarságra szakadt súlyos tragédia idején azokkal, akik elűzni akarták a magyarokat Szlovákiából, s a vádlott szólt azok nevében is, akiket a politikai és emberi gonoszság az élet peremére sodort. A gondolat humanizmusát hirdette a parancsuralom képtelenségeivel szemben. Kritikusi tevékenységében a harmincas évek közepétől a vox humana eszméje lett a meghatározó, és a Hazánk: Európa gondolata uralta nézeteit, világlátását. Tollát a sorsvállalás kényszere vezette: hazát nyerni, ha már a régit elveszítettük. A magyarság létérdeke azt követeli, hogy otthon érezze magát Európában. Ezt azonban csak akkor érheti el, ha a többségi nemzet a másságot tiszteletben tartja. A „ki tudja, hol kezdődik a jelen, ki tudja, hol ér véget a múlt” (Aragon) kétkedő, kíváncsi kérdésére 1970. május 31-től már nem kereshette a választ. A hajnali órákban beteljesedett számára minden földi élet megmásíthatatlan törvénye. A könyvtárszobában ravatalozták fel, és Stósz főterén búcsúztak tőle mindazok, akik tisztelték és szerették, és akik egy szellemiség állhatatos képviselőj ét látták benne. Emlékét idézve és (az Új Szó kulturális rovatvezetőjeként) egy évtizedes együttműködésünkre emlékezve mondhatom: szigorú erkölcsű, érzékeny ember volt. Meggyőződését nem divat vagy személyes érdek, hanem a predesztinált sors diktálta... Hihetetlen tudatosság jellemezte munkásságát. Életművében megharcolt igazságait tiszteljük. Tanú és tanulság kívánt lenni, s azt hitte, gondolatai, megfogalmazott igazságai előbb-utóbb igékké válnak. Ma elmondhatjuk róla, stó- szi magányában tisztán őrizte meg a kultúra emberi becsületét akkor is, amikor hamis bűnök és hamis hitek szedték Európa-szerte áldozataikat. A legnehezebb időkben is vállalta a humánum és a kultúra iránti elkötelezettségét. Esküdt ellensége volt a provincializmusnak, és sorsunkat, szerepünket a kultúrák közép-európai pontjában, a „világnyitottságban” látta. Megérdemli, hogy emlékezzünkrá... RÖVIDEN Elhunyt Békés Pál író Budapest. Elhunyt Békés Pál író, műfordító, drámaíró; életének 55. évében érte a halál. Závada Pál elmondta, barátja türelemmel viselt, hosszú betegség után hunyt el péntek este. „Nagyon sokat tett a jövendő olvasónemzedékekért” - emlékezett Závada Pál. Békés Pál minden műfajban kiválóan dolgozott: a novellákat szerette a legjobban, de életművében regények, szép számú színpadi mű és adaptáció, gyermekkönyvek, valamint műfordítások is szerepelnek, (mti) Meghalt Dennis Hopper Los Angeles. Hetvennégy éves korában szombaton meghalt Dennis Hopper amerikai filmszínész. Pályafutása több mint ötven évet fog át. Legnagyobb sikere az 1969-ben forgatott, kultuszfilmmé vált Szelíd motorosok. Szinte élete utolsó pillanatáig dolgozott: tévésorozatot forgatott és fotóalbuma megjelenését készítette elő. (mti) Többrészes körképünkben a hazai magyar könyvműhelyek könyvhétre megjelent kiadványait mutatjuk be Kiadóink a 81. Ünnepi Könyvhéten Június 3-án kezdődik és 6-áig tart az idei Ünnepi Könyvhét. A nagy múltú ünnepről idén sem hiányoznak legfrissebb köteteikkel hazai könyvműhelyeink. Körképünkben kiadóink könyvheti újdonságait ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ma a Madách- Posonium újdonságaira hívjuk fel figyelmüket. ISMERTETŐ Az ünnepi könyvhét katalógusában hat kötettel szerepel a Ma- dách-Posonium Könyvkiadó. Gál Sándor: A rák évada Gál Sándor legújabb verseskönyvének négy nagyobb fejezetre tagolódó, egységes kompozíciója a „létösszegzés igényével” készült, s benne egy betegség - és az ellene való küzdelem - valóságos és transzcendens síkját egybeíró lírai regény bontakozik ki. Dénes György: Verses állatkert A kötetet óvodásoknak, kisiskolásoknak szánt versek alkotják. A játékos, gazdag rímelésű strófák sokszor epikai fonálra fűzve közölnek alapvető információkat a Földünket, környezetünket benépesítő állatokról, madarakról, bogarakról, rovarokról, kiemelve, sokszor karikírozva azok legjellemzőbb tulajdonságait. Duba Gyula: Szégyen A szerző legújabb regényének hőse öregedő, szorongó, gátlásos író a nagyvárosban. Figurájában Duba egy régi hőse tér vissza, de tudatfolyama a szerző számvetése is önmagával, a csaknem százéves emberi és félszáz éves írói (jelenlétével. Az egykori hős konkrét „szégyenei” (a paraszti múltja, szerelmei, esedenségei miatt érzet komplexusai) itt, ebben a kései műben mintegy ontológiai „szégyenné” hiperbolizálódnak. Cselényi László: Az Értől a Csendes-óceánig „Én 1989 óta új verset nem írtam. De ami »mást« 1989 óta papírra vetettem, az egész eddigi életművemnek a folytatása, egy hipertext” - mondja a szerző új könyvének egyik interjújában. S a jelzett hipertext alatt elsősorban publicisztikát: esszét, memoárt, Sándor Csi:i enyí László munkái ÉL Mítiips s‘ wtx irtó/ a Csendesóceánig K« : 0V00 : ö-országbóí is látni e tengert 'V(Tll|; M ni’AF naplót vagy útirajzot, azaz olyan „meta-műfajokat” kell értenünk, amelyeket legtöbbször nemcsak a forma köti az irodalomhoz, hanem a tárgyuk is az irodalom. Közvetve vagy közvetlen ez az új kötet is magát a Cselényi-kolté- szetet értelmezi. Roncsol László: Szól a fényes láthatatlan A költő a gyermekvers fordulatait, szójátékait, képalkotásmódját tulajdonképpen olyan sajátos versbeszédként alkalmazza művében, amely a súlyosabb, bölcseleti tartalmakat is elbírja. Más jelentésekkel fordulnak persze e kis opusok a gyermekhez és másokkal a felnőtt olvasókhoz. Lacza Éva: Beszélgetések múlt időben Lacza Éva a csaknem negyvenéves rádióriportén pályafutása során több ezer beszélgetést készített. Az itt sorjázó interjúiban, riportjaiban, emlékezéseiben főleg már elhunyt szlovákiai maKoncsol László Szói gyár személyiségek elevenednek meg. Korábbi hatalmas hanganyagából egy fél kötetre valót válogatott össze a szerző, a kötet másik fele pedig volt munkahelyének regényes története. A kiadó a korábbi könyvei közül a következőket is az olvasók figyelmébe ajánlja: Mács József: Bolondokhajóján A szerző új regényének borítóján Hieronymus Bosch ismert hajója a történelem (amely sokszor talmi hullámokon fut) szimbóluma: a cselekmény egyik kulcsmotívuma Eduard Beneš ismert hazugsága az Ipoly folyócska hajózhatóságáról. Á pikareszkszerű történetben egy szlovákiai magyar „pikarónak” a csehszlovák hadseregbeni viselt dolgai elevenednek meg. Sándor László: Három ország polgára voltam. Egy évszázadnyi élet emlékei, 1909-1993 Sándor László jeles publicista, BESZÉLGETÉSEK :wa inon\i um mim km művészettörténész, könyvtári szakember, műfordító, irodalom- és művelődésszervező volt az első Csehszlovák Köztársaságban, majd Kárpát-Ukrajnában és végül Budapesten. A Három ország polgára voltam című, szépirodalmi igényű emlékirata hét évtizedet átölelő élet- és kortörténet, tárgyilagos és mégis személyes hangvételű, érdekfeszítő leírások a jelzett három ország történetéből. Hat nyúl egy zsákban... Szlovák népi találós kérdések. Fordította: Tóth László A találós kérdések a népköltés különleges műfaját képezik. Olyan szóbeli rejtvények, melyek szórakoztató formában, de elménk hajlékonyságát növelő, élét csiszoló célzattal írnak körül egy-egy tárgyat, fogalmat, jelenséget. Akötet a szlovák népi találós kérdések tárházából nyújt át az olvasónak egy csokomyit. A közel félezernyi opust a felnőtt és gyermekolvasók egyaránt haszonnal és élvezettel olvashatják, (mp) Érsekújvárban zengett a dal a főtéri kultúrházban, a református templomban és a város főterén Komáromi és kassai győzelem a XIV. Csengő Énekszón ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Zengett a dal a főtéri kultúrházban, a református templomban s a város főterén is a Csengő Énekszón, a gyermek- és ifjúsági kórusok tizennegyedik országos fesztiválján, amelynek már hagyományosan Érsekújvár adott otthont. Május 28-án és 29-én a Csema- dok Országos Tanácsa, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya és helyi alapszervezete, valamint az Érsekújvári Regionális Művelődési Központ a járási székhelyen rendezte meg a szlovákiai gyermek- és ifjúsági kórusok fesztiválját. A rangos zenei rendezvényt Duka Zólyomi Emese szervező és Gejza Pischinger, Érsekújvár polgármestere nyitotta meg. Idén tizennégy kórus nevezett be a három kategóriába. A háromtagú zsűrinek - Hartyáni Judit és Gráf Zsuzsanna Budapestről, valamint Kerekesné Pytel Anna Kaposvárról - nem volt könnyű dolga. Pénteken az I. és a III. kategória megmérettetése után két koncertet adott a budapesti Marczi- bányi téri Kodály Iskola Gyermekkara, szombaton pedig a II. kategória versenye után a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa kényeztette az érsekújvári közönséget színvonalas műsorával. Az elmaradhatatlan szombat esti gálán születtek meg az eredmények. AXIV. Csengő Énekszón az I. kategóriában Aranykoszorús minősítést kapott a komáromi Jókai Mór Alapiskola és a VMK Kicsinyek Kórusa, fellépésükkel kiérdemelték a zsűri dicséretét. AII. kategóriában az aranykoszorút a zsűri dicséretével a zselízi Franz Schubert Gyermekkar és a kassai Csengettyű - a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola Gyermekkórusa - érdemelte ki felkészültségével, bravúros előadásával. A III. kategóriában a zsűri négy aranykoszorús minősítést osztott ki: a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Leánykarának, az Ipolysági Gimnázium Vegyeskarának, a kassai Márai Az Ipolysági Gimnázium Vegyeskara az érsekújvári főtéren is dalra fa- Sándor Alapiskola és Gimnázium kadt (Képarchívum) Leánykarának, valamint a párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola Ifjúsági Kórusának. Érsekújvár polgármesterének a díját a zselízi Franz Schubert Gyermekkar vehette át. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a kassai és az ipolysági kórusok, az első kategóriában versenyzők kiérdemelték a közönség tiszteletét és elismerését, hihetetlen fegyelmezettségükkel és a teljesítményükkel. Az eredményhirdetést követően igazi zenei csemege következett a vájt fülű közönség legnagyobb örömére, a hagyományos közös éneklés. A Csengő Énekszó résztvevői Erkel Ferenc ’Éljen a haza! és Kodály Zoltán A magyarokhoz című művét adták elő közösen. (száz)