Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-05 / 102. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 5. Kultúra 9 Holnaptól látható a „sztárvámpír", Robert Pattinson új filmje, az Emlékezz rám című romantikus dráma A filmvéggel megölt romantika Tyler (Robert Pattinson) és Ally (Emilie de Ravin) (Fotó: Continentalfilm) Avége-epizód mindent meg­old. A vége-epizód vissza­menőleg mindent el tud fo­gadtatni. A helyenkénti mo­dorosságot, a felturbózott melodramatikusságot, a túl­zott amerikaiságot, az indu­lás kuszaságát, ami egyéb­ként direkt: tehát azért van, hogy minél feszültebben vár­juk a mindent összekötő fo­nalat. Szóval a vége mindent megold, s ha a vége jó, min­denjó. Ilyenformán Allen Coulter Emlékezz rám (Re­member me) című filmje is. TALLÓS1 BÉLA Az első dolog, amitől nehéz, mégis el kell vonatkoztatni, hogy a férfi főszerepet egy, a csapból is ömlő „celeb”, egy igazi szépfiús sztár, az újkori vámpírok ideális alakja, az Alkonyat-sorozatból megismert, pontosabban azzal berobbant Robert Pattinson ala­kítja. Akinek népszerűségét il­lusztrálandó elég megemlíteni, hogy: vámpír voltának köszönhe­tően ott szerepel a People maga­zin listáján a „világ leggyö­nyörűbb emberei” között, de ott van abban a százas névsorban is - a művészek között -, amelyet a Time amerikai magazin a világ legbefolyásosabb személyiségei­ről állított össze. S már most szo­bor készült róla, nem is akármi­lyen: egy élelmiszerszobrász bel­ga csokoládéból formázta meg mellszobrát. Az Emlékezz rám című film a negatív előítéletessé­get is eloszlatja a fiatal színésszel kapcsolatban (s nemcsak a yége- megoldással, hanem folyamato­san). Robert Pattinsont ezentúl szerencsére nem kell azonosítani a vámpír Edwarddal: smink és vámpíri ezüstpor nélkül nem is olyan egzotikus, csillogó szépség. Ellenben önmagából, belülről, mélyről is tud kicsikarni ezt-azt, érzékeivel remekül bánik, ha nem is lesz belőle Lars von Trier-szí- nész (bár, ki tudja!), az Emlékezz rám romantikáját dacos, lázadó, szerelmetes megnyüvánulásaival jól felturbózza - igaz, filmbéli ba­rátja (Tate Ellington) kisebb ada­gokban, de izgalmasabbat nyújt. 1991-ben lépünk be a film való­ságába Brooklynban: egy metró- megállóban várakozik egy anya kiskorú lányával. Az alagútból ér­kezik a szerelvény, de mielőtt be- állna a peronra, két csavargó szál­lingózik le a lépcsőn; kirabolják, majd lelövik az anyát, lánya sze­me láttára. Érkezik az apa, akiről tíz évvel később kiderül, hogy rendőr. A gyilkosság után ugyanis tíz évet ugrunk, ám 2001-ben nem velük folytatódik a történet. Más helyszínre, más emberek társasá­gába vezet el a kamera. Tylert (Robert Pattinson) és családját ismeijük meg. Tyler barátjával la­kik albérletben egy lepusztult (nagyon izgalmas filmes valóság a szobabelső) lakásban, amelyen még működő zár sincs. Tylerrel ismerkedünk sokáig, lázadó, sé­relmekkel teli a srác, akaratos, makacs, mindenben neki kell iga­zának lennie, a bunyókban neki kell győznie. Sebzett lelkű világ- megváltó, aki egy Gandhi-idéze- tet tesz életfilozófiájává. Az is ki­derül, mitől vérzett be a srác lelke: meghalt a bátyja, Michael, akihez nagyon erősen kötődött. Halála óta Tyler kicsi kapcsos füzetébe mindent Michaelnak vall meg, ve­le folytat virtuális beszélgetést. Addig-addig kuszálódik Tyler körül az élet, mígnem egy rendőr­rel is összeakasztja a bajuszát. A rendőr pedig annak a lánynak, Allynek (Emilie de Ravin) az apja, aki az 1991-es metrógyükosság- ban vált félárvává. (Sokáig úgy tűnik - míg a vége-epizód el nem mossa ezt a tévhitet -, hogy ilyen véletlen találkozások és összefo­nódások is csak egy filmforgató­könyvben születhetnek.) Vegyül, keveredik a kuszaság a 114 per­cesre sikeredett forgatókönyv ha­tásos epizódvezetése szerint oly módon, hogy a barátja, vagyis al­bérleti társa felbujtja Tylert, hogy álljon bosszút a rendőrön lányán, vagyis Allyn keresztül. Tyler ne­hezen, de rááll a dologra, randizik Allyvel, aki azzal édesgeti a fiút magához, hogy első közös vacso­rájukat a desszerttel kezdi, mivel az evésben az édességet szereti a legjobban, s a világért se maradna le róla, ha a vacsora alatt - amíg a húst eszik - az étterembe becsa­pódna egy aszteroid. Izgalmas, váratlan fordulatokkal sokfelé megy a sztori Ally és Tyler kibon­takozó szerelmével, valamint drámákkal és veszteségekkel, fél- resiklott érzelmekkel teli családi kapcsolataik alakulásával. A film felénél - amikor egy szállá futnak a felvezető vonalak - már várható egy olyasfajta vég, amely visszatér a metrógyükossághoz... Csakhogy zseniális csavarral manipulál a csapnivalónak vélt dramaturgia, amelynek következ­tében minden megérzés csődöt mond. Itt-ott elcsöppenő romantikája, amerikaira fényezett sterilitása, helyenként szépelgő érzelgős konfliktusai miatt úgy érezzük, hogy amit a vászon kínál, valóban csak egy film, nem az élet. Egy fantáziaszülemény. Valami, ami így nincs. így nem létezik valóság kint az utcán, az otthonokban, csak a moziban. Aztán lesújt a fan­táziaszülemény csodája, ami a film végével jön el, és mindent megold. Nem várt fordulattal, mellbevágó kifejlettel odacsap a dráma úgy, hogy megsüpped a szék, eláll a lélegzett, és jócskán lepereg a végcím, mire megemel­kedünk a bús távozáshoz. Igazi letaglózó mozit láttunk. Nem azt, amit vártunk. RÖVIDIN Banderas újra Almodóvarral forgat Moszkva. Legutóbbi közös munkájuk után jó húsz évvel újra együtt dolgozik Pedro Almodovar és Antonio Banderas. „Higgye­nek nekem, az új film ugyanolyan kemény és provokatív lesz, mint Almodóvar korai munkái” - mondta a Kommerszant című orosz lapnak a spanyol származású hollywoodi csillag, aki a készülő al­kotás tartalmáról ugyanakkor semmit sem árult el. „Pedro azt mondta: úgy érzem, mintha nem is lettek volna ezek az évek, és mintha tegnap futottunk volna össze” - mesélte Antonio Banderas. ,A magam részéről ugyanígy gondolom. Húsz év úgy telt el, mint egy nap” - fűzte hozzá. A maiagai születésű színész a nyolcvanas években Pedro Almodóvar filmjeiben tűnt fel, játszott A szenvedé­lyek labirintusa, a Matador vagy A vágy törvénye című filmekben. Amióta Banderas az Egyesült Államokba költözött, többször is hí­resztelések kaptak szárnyra az újabb közös munkáról, mindezidá­ig azonban várni kellett erre. (mti) Két év múlva jön a Batman 3. Los Angeles. 2012 júliusáig kell még kibírniuk a Batman-rajon- góknak, akkor kerül ugyanis a mozikba Gotham City megmentője történetének legújabb része - jelentette be a Warner stúdió. A Bat­man: Kezdődik, valamint A sötét lovag után érkező epizód hivatalos címe még nem ismert, annyit azonban már tudni, hogy a rendezői feladatokat megint Christopher Nolan látja el. A forgatókönyvért pedig Nolan fivére, Jonathan és David Goyer a felelős - értesült a Variety. A csapat összeszokottnak számít, a 2005-ös első rész köny­vét Christopher Nolan írta Goyerrel, míg A sötét lovagban mind­hárman közreműködtek 2008-ban. Nolan jelenleg az Inception című sci-fi thrillert forgatja, a filmet július közepétől játsszák az amerikai mozik. A Batman 3. szereposztásáról még nincsenek in­formációk, annyi azonban bizonyos: a képregény-feldolgozásnak erős konkurenciára kell számítania, a Pókember folytatása mellett a Bosszú Angyalai című képregény adaptációja is debütál, (mti) Óriási teljesítmény: Lady GaCának másfél év alatt hat dala vált világ­slágerré (Képarchívum) Folyamatosan koncertezik napjaink vezető sztárja Lady GaGa Budapestre és Prágába készül A nemzetközi rendezvényhez idén egy tucat város csatlakozott, egyebek között Pozsony és Kassa is Az Irodalom éjszakája - Európa-szerte ELŐZETES Az európai kortárs irodalom népszerűsítése és kölcsönös meg­ismertetése a célja az Irodalom éj­szakája című (Európa a sorok közt alcímű) nemzetközi rendezvény­nek, amelynek ötletgazdája Cseh­ország. Tavaly azonban a rendez­vény már túllépte nyugati szom­szédaink országhatárait. Az össz­európaivá vált irodalmi éjszaká­nak nem túl bonyolult a „koreográ­fiája”: Európa különböző városai­ban ismert személyiségek (írók, színművészek) tartanak felolva­sást a kortárs irodalom termésé­nek színe-javából válogatva. Idén a nagy európai olvasási maratón több nap zajlik, 12 hely­színen: május 12-én Londonban, Münchenben, Prágában, Pozsony­ban és Kassán. Párizsban május 11-én, Berlinben 15-én, Bécsben 16-án, Szófiában és Stockholmban 18-án, Ostravában 21-én, Rómá­ban 26-án, és az olvasó városok közt találjuk Koppenhágát, Moszk­vát, Rotterdamot és Varsót is. A központi könyvfelütést Lon­donban ejtik meg, a British Library a kontinens több országából lát vendégül írókat, akik saját mű­veikből olvasnak fel: ott lesz a len­gyel Jacek Dehnel (varázslatos szépségű, Lala című regénye ma­gyar és szlovák fordításban is meg­jelent a Kalligram Kiadónál), a hol­land Otto de Kát, az olasz Paolo Giordano, a bolgár Georgi Gosz- podinov, az osztrák Julya Rabi- nowich, a litván Giedra Radvilavi- ciute és a cseh Miloš Urban. Pozsonyban az irodalmi éjszaka során az olvasóközönség olyan he­lyekre is bejuthat, ahova szürke hétköznapokon ritkán. A főváros­ban tíz helyszínen tartanak felol­vasásokat, félóránként hangzanak el az egyes művek részletei. így például Viliam Klimáček drámaíró a Káptalan utcán székelő Dániel Hevier az iráni származá­sú Kader Abdolah regényéből ol­vas fel (Pavol Funtál felvétele) ügyvédi iroda privát helyiségeiben a francia Emmanuel Carrere Más életek, mint az enyém című köny­vét mutatja be. Ugyanezzel a kö­tettel ismerkedhetnek meg a kas­sai Cseh Központ vendégei is. Dá­niel Hevier költő az iráni szárma­zású, Hollandiában élő Kader Ab­dolah A mecset ura című regényét mutatja be a Rudnay téren álló ba­rokk polgárházban. A Mirbach-pa- lota patinás falai között Jakab Ró­bert színművész a Londonba is meghívott Jacek Dehnel Lala című regényének szlovák fordításából ad ízelítőt. Hogy a helyszínek va­lóban nem mindennapiak lesznek, azt bizonyítja az is, hogy Matej Landl színművész Esterházy Péter Semmi művészet című könyvéből egy tornateremben fog részleteket felolvasni. Az Irodalom éjszakája izgalmas lehetőséget kínál az olva­sóknak, hogy néhány óra leforgása alatt a fél kontinenst bebarangol- ják-írókés műveik révén, (me) KONCERTAJÁNLÓ Újabb előadóval bővült a kör­nyék koncertkínálata: az elmúlt másfél év legnagyobb felfedezett­je, legsikeresebb énekesnője és vezető botrányhőse, Lady GaGa november 7-én a Papp László Bu­dapest Sportarénában, november 17-én a prágai 02 Arénában lép fel. Az 1986. március 28-án szüle­tett New York-i énekesnőt a na­pokban az amerikai Time maga­zin a világ jelenlegi legbefolyáso­sabb művészének kiáltotta ki. Karrierje a Colby O’Donis köz­reműködésével készült Just Dan­ce című dallal indult, amely vüág- szerte az eladási és a rádiók ját­szási listáinak élére, élmezőnyébe repítette az előadóit. Aztán kö­vetkezett a Poker Face című felvé­tel, amely megasláger lett: az Egyesült Államokban egy, Nagy- Britanniában három, Németor­szágban tizenhárom hétig szere­pelt a slágerlista csúcsán. Azóta Lady GaGa további négy dala vált vüágslágerré: a LoveGame, a Pa­parazzi, a Bad Romance, és jelen­leg a Beyoncéval készült Te­lephone cíművel hódít. Az utóbbi kettő az énekesnő tavaly novem­berben kiadott, nyolc új felvételt felvonultató The Fame Monster című lemezén található, amely Észak-Amerikában külön is besze­rezhető EP formájában, Európá­ban azonban együtt árusítják a 2008-as The Fame című első al­bumával. Lady GaGa tavaly november­ben Montrealban indult The Monster Ball Tour című világ kö­rüli turnéja május 7-én Stock­holmban folytatódik, az európai helyszínek után ismét az észak- amerikai kontinens következik. A koncertsorozat ősszel visszatér Európába, ennek része lesz a bu­dapesti és a prágai fellépés. Az extravagáns énekesnő a koncert­jein hű marad újító, kreatív szel­leméhez. ,A fellépés mindvégig gondoskodott értékes pillanatké­pekről, de a Lady GaGát körülve­vő külsőségeknél sokkal fonto­sabb és izgalmasabb a főszereplő teljesítménye” - így méltatta az egyik New York-i, a Radio City Music Hallban tartott koncertet a The New York Times, (puha)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents