Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-29 / 122. szám, szombat

Egy percig halotti csend uralkodott. Hallottuk a hullámok zúgását, a rádió dzsesszzenéje átszűrődött a szalonból. STEFAN ZWEIG: SAKKNOVELLA SZALON Ha kisrendelő, itt ültetem le. Ha nagyrendelő, a szalonba tessékelem. Szalonnak tehát ez a szoba alkalmasabb. De rendezd, ahogy volt. GÁRDONYI GÉZA: IDA REGÉNYE 2010. május 29., szombat 4. évfolyam, 20. szám Mekkora a jelentősége a kisebbségek és a szlovákiai magyarok kérdésének, valamint a szlovák-magyar kapcsolatoknak a választási programokban - 2. rész Mit javasolnak az ellenzéki pártok? A három kormánypárt vá­lasztási programjának elem­zése kimutatta a magyar nemzeti kisebbséggel szem­beni szűkkeblűségüket vagy kifejezett ellenségességüket, nemkülönben a szomszédos Magyarországgal való szem­benállásukat. De vajon kínál­nak-e jobbat a jobbközép el­lenzéki pártok? GR1GOR1J MESEŽN1KOV _________SDKÚ-DS__________ Ha az SDKÚ-DS választási prog­ramjában terjedelmesebb részt ke­resnénk a kisebbségpolitikáról vagy egy olyan fejezetet, mely rész­letesebben foglalkozna a legna­gyobb - a magyar - kisebbséggel, akkor nem járnánk eredménnyel. A legnagyobb ellenzéki párt teljes ki­sebbségi programja A kultúra és a média című bekezdésben van el­rejtve olyan címmel, hogy Tisztes­séges kapcsolatok a nemzeti ki­sebbségekkel. Mivel nem terjedel­mes, teljes egészében idézhetjük: „Védeni fogjuk a nemzeti kisebbsé­gek kulturális hagyományait, a nyelvüket és pozíciójukat. Még­pedig függetlenül attól, mely ki­sebbségről van szó. Ide sorolandók azok az esetek is, amikor Szlovákia konkrét területén éppenséggel a szlovákok vannak kisebbségi hely­zetben. Határozottan és elszántan elutasítunk minden jogosulatlan követelést, de a kisebbségek jogos követeléseihez megértőén fogunk viszonyulni.” A program egy egy­mondatos pontja (Támogassuk a ruszin nyelvet) szót ejt a ruszinok­ról mint sajátos etnikai társada­lomról, az Egyértelmű szabályokat a roma közösségnek című részben pedig a romák szociális helyzetével foglalkozik. Arról, hogy Szlovákiá­ban él egy több mint félmilliós ma­gyar kisebbség is, az SDKÚ-DS programjából nem szerezhetünk tudomást. Márpedig ez azért is eléggé meglepő, mert épp ez a párt (s politikai jogelődje, az SDK) az 1998 és 2006 közötti időszakban, amikor partnerével, az MKP-val együtt volt hatalmon, kivette részét a magyar nemzeti kisebbség hely­zeténekjavításából is. Az SDKÚ-DS programjának külpolitikai fejezete nem foglalkozik a Magyarország­gal való kétoldalú kapcsolatokkal, magát az országot meg sem nevezi, mindössze fontosnak tartja „a Szlovákia szomszédjaival való bé­kés és baráti kapcsolatokat”. KDH Ha bárkinek olyan érzése volna, hogy az SDKÚ-DS választási prog­ramja túl szűk teret biztosít a ki­sebbségpolitikának, az a KDH vá­lasztási programjában még na­gyobbat csalódna. A KDH ugyanis az állam kisebbségpolitikájával (beleértve a magyar ldsebbséggel kapcsolatos politikát is) végképp nem foglalkozik. A romák beillesz­kedése című részben olyan (főként szociális jellegű) intézkedéseket szorgalmaz, melyek a lakosság e ré­szének a társadalomba való beol­vasztását célozzák - a magyar ki­sebbséget egyáltalán nem említi. Tehát a szlovákiai magyaroknak - mint Szlovákia lakossága specifi­kus részének - a KDH választási programja egyáltalán semmit nem kínál (az SDKÚ-DS-hez hasonló­an). Bár a szlovákiai magyaroknak a KDH választási programja fi­gyelmet sem szentel, külpolitikai részében a Magyarországgal való kapcsolatoknak viszonylag tetje- delmes területet biztosít. Ebben a jószomszédi viszonyokra való tö­rekvés kombinálódik azzal, hogy résen kell lenni a szomszéd állam elfogadhataúan politikai lépéseit és törekvéseit illetően. A KDH sze­rint a Magyarországgal való kétol­dalú kapcsolatok „a külpolitika próbakövei”, s emellett „a jószom­szédi viszonyhoz két félre van szükség”. A párt érdekeltnek mond­ja magát abban, hogy „a történelmi kérdések és traumák ne terheljék a szlovák-magyar viszonyt”, vala­mint „törekszik a Szlovák Köztársa­ság és a Magyar Köztársaság közöt­ti szimbolikus kiegyezésre”. Hozzá­teszi azonban, hogy nem fogja tűrni „a Szlovák Köztársaság belügyeibe való olyan beavatkozásokat sem, mint a magyar állam és a magyar nemzetiségű szlovák állampolgá­rok közti új intézményes kötelékek kialakítása vagy magyarországi jo­gi normáknak a Magyarország ha­tárain kívüli érvényesítése”, egyút­tal pedig elutasítja „a Magyaror­szágról Szlovákiába terjedő szélső­ségességet és revizionizmust”. SaS A SaS választási programjának kisebbségpolitikája semmiben sem marad el az SDKU-DS és a KDH ki­sebbségpolitikájától. Szó szerint a magyar kisebbséget a program nem említi (külön fejezetet szentel a roma lakosságnak mint „szociáli­san másokra utalt társadalom­nak”). Az egyetlen mondat, mely­nek valami köze azért van a kisebb­ségpolitikához, a SaS-program külpolitikai részének az a kitétele, hogy .javítani kell a szlovák-ma­gyar határ mindkét oldalán a nem­zeti kisebbségek életét”. S lényegé­ben ez minden. Úgy tűnik, az új párt is a szlovák pártpolitika sajnálatos hagyományát folytatja: nem tö­rődni a szlovákiai magyarok gond­jaival. Egészen más lapra tartozik a SaS határozott kiállása a szlo­vák-magyar államközi kapcsola­tok kérdéseiben. A SaS az egyetlen olyan szlovák párt, mely közvetle­nül és nyíltan úgy kezeli Magyaror­szágot (Csehországhoz és Lengyel- országhoz hasonlóan), mint a leg­közelebbi szövetségest, melyhez Szlovákia nemcsak földrajzi, ha­nem történelmi és kulturális érte­lemben is közel áll. A SaS program­ja megállapítja, hogy a jelenkori szlovák-magyar kapcsolatok „a hő­si vízlépcső megépítése óta még so­ha ilyen rosszak nem voltak, s a ha­tár mindkét oldalának populista politikusai önös célból visszaélnek a nemzetiségek kérdéseivel”. E kedvezőtlen viszony megváltozta­tása végett a SaS „a Magyarország­gal való vitás kérdések politikától nem terhelt, tárgyüagos megoldá­sának keresését” javasolja, hozzá­SDKU DEMOKRATICKÁ STRÁNI (fi) KDH MAGYAR KOALÍCIÓ PÁRTJA STRANA MAĎARSKEJ KOALÍCIE téve, hogy „aMagyarországgal való kapcsolatok alapvető javulását csak a hosszú távon világos politika eredményezheti, valamint annak keresése, ami összeköt ben­nünket”. Szorgalmazza a kapcso­latépítést „azokon a területeken, melyek pozitívan alakulnak: a gaz­daságban, a határközi és regionális együttműködésben, a kölcsönös kulturális programokban, bizton­sági téren”, s kifejezi abbéli remé­nyét, hogy „a pozitív példák felmu­tatása visszaállíthatja a kölcsönös bizalmat nemcsak a két ország poli­tikai képviselői, hanem az átlag­emberek és a kisebbségek közt is”. MKP Az MKP a kisebbségi politika át­fogó programját kínálja. Ami nem meglepő, mert ez a kérdéskör a párt politikai tevékenységének súlypontját alkotja. A program ki­tér a Szlovákiában élő magyarok politikai képviselete s a regionális és helyi önkormányzat kérdéseire, foglalkozik a kultúra, az iskolaügy, az anyanyelvhasználat, az identi­tástudat kérdéskörével, valamint a történelmi eseményeknek a ma­gyar kisebbség helyzetére és a szlo­vák-magyar kapcsolatok alakulá­sára gyakorolt hatásával. A kisebb­ségpolitikának szentelt fejezetet a program bevezető részében szere­pel, a kisebbségi gondok orvoslá­sára vonatkozó javaslatok más fe­jezetekbe is beépülnek. Vala­mennyijavasolt intézkedés a szlo­vákiai magyarok joghelyzetének javítását célozza, valamint prob­lémamentes fejlődésük törvényi és más garanciáinak megerősítését. Az MKP Szlovákia szom­szédpolitikájában kulcsszerepet tu­lajdonít Magyarországnak, prog­ramjában a szlovák-magyar ál­lamközi kapcsolatoknak külön fe­jezetet szentel. Ebben a párt kifejti, hogy elsődlegesen a „jó szlo­vák-magyar kapcsolatok megte­remetése” a célja. Hangsúlyozza a kisebbségpolitika jelentőségét a kétoldalú kapcsolatok alakulását illetően, szorgalmazza „a ma­gyar-magyar kapcsolatok korlát­lan szélesítését” (vagyis a kisebb­ségi magyaroknak az anyaországi­akkal való kapcsolatait). Híd A Híd párt is átfogó kisebbség­politikai programot kínál választá­si dokumentumában. Amint az MKP esetében, ez e helyt sem meg­lepő, tekintettel arra, hogy olyan politikai szubjektumról van szó, mely elsősorban a kisebbségi ma­gyarok támogatására számíthat. Programja bevezetőjében a Híd „a magyarok és a szlovákok közti megbékélés pártjának mondja magát, a magyarok egymás közti MOST az együttműködés pártja - strana spolupráce megbékélése, valamint a többi nemzeti kisebbség és etnikai cso­port közti megbékélés pártjának”. A kisebbségi oktatás, kultúra és anyanyelv területét érintő javasla­tait illetően abból indul ki, hogy „a Szlovák Köztársaság többnem­zetiségű, többnyelvű és multikul­turális ország”, ugyanakkor leszö­gezi, hogy „a sikeres nemzetiség­politika és a kisebbségi jogok haté­kony védelme Szlovákiában - je­lenleg is, már EU-tagállamként - csakis a többség támogatásával lehetséges”. Ebben a Híd minden bizonnyal azonos véleményen van az OKS-szel, jelöltlistáján ugyanis e párt négy képviselője is szerepel. Az OKS választási programja tar­talmaz egy rövid, de a kisebbsé­gekkel szemben annál előzéke- nyebb fejezetet (Korrekt politikát a nemzeti kisebbségek viszonyla­tában címmel), mely magába fog­lal olyan szándékokat is, mint a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény meghoza­talát, annak az elvnek az elfogadá­sát, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben a képviselőik bevonásával kell dönteni, a ki­sebbségi kultúra állami támogatá­sának függetlenítése, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya elősza­vának megváltoztatása (a nemzeti elvet a polgári váltaná fel). A Híd nemcsak a kisebbségiek helyzeté­nek törvény által garantált javítá­sát szorgalmazza, hanem azoknak a jogi normáknak az eltörlését is, melyek a kisebbségi jogok érvé­nyesülését bonyolítják. Az MKP- val szemben a Híd a választási programjában szerény teret szán a szlovák-magyar államközi kap­csolatoknak (egyetlen mondatot). Kimondja, hogy a párt prioritásai közé tartozik a Magyarországgal való kölcsönös kapcsolatok javítá­sa, miközben ezt a kérdést a viseg­rádi négyek együttműködésének tágabb összefüggéseibe helyezi. ♦ ♦ ♦ Az elemzés rámutatott arra, hogy az ellenzéki pártok kisebb­ségpolitikája (ezen belül „magyar­politikája”) közt jól kivehető, az etnikai hátterükből fakadó eltéré­sek vannak. A „szlovák” pártok (SDKÚ-DS, KDH, SaS) a szlovákiai magyarok problematikájának semmilyen figyelmet nem szen­telnek, mintha a honi magyarok helyzete nem is érdekelné őket s mintha ezt a kérdéskört a „ma­gyar” pártok ügyének tartanák. Ezzel szemben a „magyar” pártok (MKP, Híd) számára ezek a kérdé­sek kulcsfontosságúak. A kormánypártok programjával ellentétben a „szlovák” ellenzéki pártok választási programjának nincs sem nyílt, sem rejtett kisebb­ségellenes (magyarellenes) tüskéje - kérdés viszont, elegendő-e ez ah­hoz, hogy e pártok, ha esedeg kor­mányt alakítanának, elő tudjanak teijeszteni egy valamirevaló ki­sebbségpolitikai programot. Ma­gyarországgal kapcsolatban mind a „szlovák”, mind a „magyar” ellen­zéki pártok az együttműködés, nem pedig az ellenségesség szellemében lépnek fel, támogatják a szlovák­magyar együttműködést, a kétolda­lú kapcsolatok átfogó javulását szorgalmazzák. (Cs. G.ford.)

Next

/
Thumbnails
Contents