Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-29 / 122. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 29. www.ujszo.com Eurosong - teljes a döntő mezőnye Oslo. Teljessé vált az Eurovíziós Dalverseny mai döntőjének mezőnye, miután a második elődöntőből is kiválasztották a nézők szavazatai alapján a tíz továbbjutót. Csütörtök este Grúzia, Ukrajna, Törökország, Izrael, Írország, Ciprus, Azerbajdzsán, Románia, Örményország, valamint Dánia énekesei jártak sikerrel, és kerültek be az 55. alkalommal megrendezett verseny fináléjába, (mti) Ízelítő hazai könyvműhelyeink újdonságaiból Kiadóinka Könyvhéten ISMERTETŐ Június 3-án kezdődik és 6-áig tart az idei Ünnepi Könyvhét, amelynek ez lesz a 81. évfolyama. A magyar könyvkiadók és a kortárs magyar irodalom nagy múltú ünnepéről idén sem hiányoznak majd legfrissebb köteteikkel hazai könyves műhelyeink. Többrészes körképünkben hazai kiadóink könyvheti kiadványait szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani. Ma a Median Kiadó újdonságaira hívjuk fel figyelmüket. A kiadó három kötettel van jelen az ünnepi könyvhét katalógusában. Bolemant Éva: Pozsonyi észlelések - Mindennapok kis tárcái A szerző kötetbe gyűjtött tárcáival a Vasárnap hetilapban is találkozhattak az olvasók. „Bolemant Éva érzékenyen nyúl a témáihoz, tapasztalatait roppant olvasmányos és tanulságos módon tárja az olvasók elé. Minden mondata elgondolkodtat. Manapság kevés ilyen emberséges írást olvashatunk” - írta róla Póda Erzsébet. A kötetet Kövesdy Tamás, Bolemant László és Bolemant Éva színes fotói illusztrálják. Haraszti Mária: Maty Rógyina nagylábujja Haraszti Mária elsősorban fiataloknak írott, tizedik kötete a Vol- gográdban 1982-ben eltöltött cse- rediák-szemeszter viszontagságait osztja meg az olvasóval, jól fűszerezett humorának köszönhetően rendkívül szórakoztatóan, tanulságosan. Bolemant Éva POZSONYI ÉSZ-IEIFSEK kis i&ttM mi %ah Nagy József: A színek harmadik világa Nagy József képzőművész izgalmas színelméleti kézikönyve a 84 éves alkotó színelméleti kutatásait és sajátos látásmódját foglalja össze, hasznos és sokoldalú útmutatást nyújtva képzőművészek és laikusok számára egyaránt, gazdagon illusztrált kötetében. Az ünnepi könyvhét katalógusában közzétett kiadványokon kívül a Median műhelyében megjelenik még: Mikola Anikó: Történelem a tűzhelyen Az 1996-ban elhunyt költőnő publicisztikai írásait közreadó kötet Nagy László dokumentáris fotóival, H. Mészáros Erzsébet összeállításában jelenik meg. „Miközben az ételhagyományokat térképeztem, sokat gondolkoztam a tapasztaltakon, és újra csak azt mondom, és nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy ezek az értékeink úgy csorognak ki a kezünk közül, mint a nyitott tenyérből a víz... Mindenütt meg kellene őrizni legalább mutatóba valamit abból, ami helyi, ami jellegzetes, hogy az utókor emlékezhessen és emlékeztethessen.” Bíró Szabolcs: Sub Rosa „Mi is valójában a Sub Rosa? Művészettörténeti krimi, áltörténelmi kalandregény, az összeesküvés-elméletekről szóló (viszonylag) gyors párbeszéd, romantikus thriller, tisztelgés a könyvek, Európa kulturális öröksége és a Templomos Lovagrend előtt? Mindez összesen? Egyik sem? Miután megírtam a könyvet, majd megpróbáltam egy kívülálló szemével elolvasni, úgy éreztem, szükséges megírnom hozzá ezt az utószót is. Azt hiszem, a Sub Rosa elsősorban egy kommersz műfajba bújtatott, habkönnyű válasz Umberto Eco munkásságára (bár tudom, hogy az Olvasók többsége csuklóból Dán Brownhoz fog hasonlítgatni). Másrészt egyfajta választóvonal az eddig megjelent és az ezután megírandó könyveim között” - írja regénye utószavában a szerző. Kovács Barnabás - Elek Sándor: Röffencs Pista kalandjai A kicsiknek készült a Röffencs Pista kalandjai című illusztrált mesekönyv, amely tele van színes kalandokkal és tanulságokkal. (mk) Csákányi Eszter főszereplésével elkezdődtek a próbái a Galina Brezsnyeváról szóló Dolcsaja vitának Dolcsaja vita lett a magyar címe Peter Pavlač A vörös hercegnő című darabjának, amelynek hőse Leonyid Brezsnyev alkoholista lánya. Pozsonyban, az Astorka Színházban Zita Furková játssza a szerepet, a budapesti előadásban, amelynek bemutatója nyáron, Szentendrén lesz, Csákányi Esztert láthatja majd a közönség. SZABÓ G. LÁSZLÓ A kilencvenes évek közepén, egy moszkvai tévéstúdióban Oleg, a huszonkilenc éves „baszoványi orosz fiú” faggatja „Ljonyka papa” lányát, Galina Brezsnyevát, mivel dokumentumfilmet forgat róla. Indítékai azonban többfélék, és a darab előrehaladtával változnak. Valóság és fikció között egyensúlyoz a mű, amelynek magyar változatát Parti Nagy Lajos írta. Csákányi Eszter nemrég tőle kapta A hét asszonya című SzépRóza- monológokatis. „Nagy és nagyon jól játszható szerep ez is, Brezsnyev zabolátlan lánya. Mivel kezdettől fogva tudtam, hogy majd Eszter játssza, írás közben végig őt láttam magam előtt - mondja Parti Nagy Lajos. - Gazdag és sokrétű nőalak ez a figura, alighanem sokrétűbb annál, hogy minden részét színdarabban el lehessen mesélni. Ha csak a botrányait nézem, akkor is benne egy kalandregény. Ami Peter Pavlač darabjában súlypont, az az, hogy a nő képtelen létezni a brezsnyevség nélkül. Ez a tragédiája, és attól vicces, hogy még részegen is hihetetlenül buzog belőle az életerő. De van egy nehéz technikai és szemléleti ellentmondás is, ami még működteti a csajt, hogy józanul nem lehet eljátszani, mert sosem józan. Viszont ha részegségből játssza, nagyon elcsúszhat, hiszen másfél órán át nem lehet egyfolytában ugyanazon a szinten tartani. Ez pokoli nehéz feladat. A monológok ugyanis nagyon nehezek, ráadásul egy tévéstúdióban ülve Galina nem bújhat el a tárgyai mögé, mint otthon, a dácsájában. A kamerák fényében abszolút pőrén van kitéve a nézőknek. Nagyon nagy találmánynak tartom, hogy Peter megírta ezt a darabot, és azonnal tudta, hogy nagy színésznő után kiált a szerep. Eszter pedig ebben az anyagban valóban kiteljesedhet.” Parti Nagy Lajos sajátos kolori- tot adott a magyar szövegnek. írói zsenialitásával, találékonyságával az orosz és a magyar nyelvet az általa kiválasztott szavakban úgy folyatta össze, hogy annak grammatikai varázsa és sajátos humora van. íme néhány szelídebb példa: „az a rohadt kubaszov rendőrség”, „fingovája sincsen senkinek”, „ha ennyire tudod, akkor dugd föl magadnak, faszfejovics”, „ránk törték a teraszajtót a kágébélák”, „te rohadék, te koszos, te peresztrotty”. És mindez a helyén, játszi (nyelvi) könnyedséggel. „A magyarba, mint nem szláv nyelvbe, ha beleveszek egyfajta szláv idiómát, vagy szlávul ragozom a magyar szavakat, az nagyon érdekes hatást kelt. Mondhatnám: szépen működik. Nekem egyáltalán nem megerőltető ilyen szavakat kitalálni, egyszerűen munka, amit élvezek. Fogod és mész előre a szövegben. Próbálod beletenni a Bohóc is, szörnyeteg is Parti Nagy Lajos és Peter Pavlač (Rick Zsófi felvételei) Csákányi Eszter saját ötleteidet. Picit a mozgalmi zsargonból, picit a fellengzős, részeg nőből indultam ki, aki hasonlít is egy kicsit az én figuráimhoz. A hét asszonyában a villamoskalauzban is van valami Galinából. Ott kicsiben jelenik meg az, ami ebben a darabban nagyban. Innen már nem volt nehéz nyelvet találni hozzá, s ha az megvan, akkor már mész előre a dologgal. A nagy kérdés az, hogy hol a határ. Hogy meddig lehet elmenni, nehogy a néző besokalljon. Tehát jól kell adagolni. Ha túlhúzom, maníros lehet. Vigyázni kell az arányokra, nehogy paródiára váltsunk. Trágárságból sem lehet benne sok, mert az is más irányba vinné a darabot.” Galina Brezsnyeva sorsa Parti Nagy Lajos előtt sem volt igazán ismert. Tudott a létezéséről, de hogy hogyan élt és kikkel, milyen férfiakkal, azt most ő is Pavlač drámájából tudta meg. „Néztem a hálón, hogy milyen kevés anyag van róla, és nemcsak magyarul, hanem angolul is. Nem nagyon törődtek ezzel a csajjal, nyilván nagyon utálták. Ebből a szempontból nekem nagyon izgalmas felfedezés volt. Örültem is nagyon a munkának. Biztosra veszem, hogy Eszter valami erőset hoz majd létre a szövegből, hiszen nagyon neki való a szerep. A Dolcsaja vita cím alatt pedig jól elketyeg a darab. Az eredeti cím, A vörös hercegnő magyarul kevesebbet mondott volna. Azt akartam, hogy orosz legyen a darab megnevezése, és kapcsolódjon a brezsnyevi nomenklatúra életviteléhez is. Másrészt pedig úgy gondolom, a Dolcsaja vitában összeér a Nyugat és a Kelet, és benne van a jellegzetes galinás nyelvrontás, összecsúsztatás is.” Szentségelve, gurgulázó nevetéssel, borzalmasan kiöltözve - joggingslaffoknagyestélyi -, kicsit imbolyogva jelenik meg a darab elején Galina Brezsnyeva. Kezében bevásárlószatyor, ékszerei csilingelnek, néha megbillen, egyáltalán nem törődik a környezetével. „Szépségben, méltóságban éltünk - emlékezik hatvanöt évesen. - A bugyimban dobogott egész Oroszország” - mondja, majd egy üveg pezsgőt húz elő a szatyrából. Részeg és enyhén patetikus, ahogy egy igazi orosz lélek. „Jól nyit a darab - állapítja meg Csákányi Eszter. - Galina viccesen elmondja, hogy nem akart eljönni az interjúra, aztán valamiért mégis úgy érezte, hogy eleget tesz a felkérésnek, legyen ez egy ilyen nap. De végig rajta a jel, a bokabilincs. Eljátssza, hogy sztár, miközben már le sem tojják. A lelke mélyén nagyon boldog, hogy még valaki szóba áll vele, de igyekszik nem kimutatni. Maga előtt sem vallja be, hogy neki ez mekkora lehetőség, kamera előtt beszélni. Szép akar lenni, trapézra akar mászni, hiszen cirkuszművésznek készült. Mindent akar, ezért teljesen odaadja magát.” A darab első olvasópróbáján a Kossuth-díjas színésznő úgy érezte, minden összeállt ahhoz, hogy izgalmas előadás szülessen. Nagyon várja a bemutatót, de hangsúlyozza: irtózatosan nehéz feladat előtt áll. „Mint a cirkuszban, fent a trapézon, itt is ugyanaz a helyzet. A legkisebb hiba is végzetes lehet. Hol fájdalmasnak, hol megmosolyog- tatónak kell lenni, és ez nem könnyű. De nem a szöveg mennyiségétől, a monológok hosszától függően, hanem a nő sorsából eredően. Játék az öregségről - ez a darab alcíme. Egy idősödő nőt kell megjeleníteni, aki előtt rengeteg megválaszolatlan kérdés lebeg, és tele van kínnal, sértettséggel. Éttől nehéz a feladat. A végleteket kell felmutatni benne. Nem sajnáltatni kell a nőt, hanem valami borzalmasat láttatni. A bohócot és a szörnyeteget egy személyben. Elvégre ő is ugyanolyan szörnyeteg, mint az apja, csak ő nem az orosz néppel szemben követett el szörnyűségeket, hanem azokkal a férfiakkal szemben, akiket erőszakkal megszerzett. A történetek nagyon izgalmasak, de a mocskot is meg kell mutatnom mögöttük. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy semmi közöm a figurához. Színésznőként sok mindenben magamra ismertem benne. Tele van apró titkokkal a darab, hogy mitől lesz ilyen egy ember, aki egész életében másra sem vágyik, csak hogy szeressék. Mindig, mindennek meg akart felelni, egyedül az apja által felkínált politikai pozícióval nem élt. Azt elutasította. Ó a nőisége nyújtotta lehetőségeket kamatoztatta, méghozzá gazdagon. Irtó nehéz a szerep, én mégis úgy érzem: nekem való. Nagyon nagy szerencseként élem meg, hogy rám talált.
