Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-27 / 120. szám, csütörtök
Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 27. Kerekes Vica alakítja Kvétuskát, akit az Esőtündér maga mellé fogad, hogy áldozatával esőt fakasszon Ahol még a halak is vízbe fúlnak Kvetuška (Kerekes Vica) és Ondrej (Jakub Gottwald) szerelme mentheti meg a földet a szárító pusztulás elől (Fotó: Magic Box) Nem sodor, nem visz magával Milan Cieslar cseh meséje, az Esőtündér. Nem ragad el, és nem repít magával, mivel a kíváncsiságreceptorokat csak helyenként képes ingerelni az újdonság erejével. Szárnya- szegett lendülettel szállong fantázia és valóság, múlt és jelen, egzotikum és helyi (cseh) természeti viszonyok, népi és stilizált között fiktív létezésben. * TALLÓS1 BÉLA Mivel érzelmileg nem perget fel, nem ez lesz az a mese az újabb kínálatból, amely úgy igazából megmozgatja a fantáziánkat, és nyomot hagy a gyermekiélek kifürkészhetetlen útjain. Nem azért nem fog mélyen beépülni a tudatba, mert nincs benne kellő mennyiségű akció, s nem olyan modem, amilyenhez hozzá vagyunk szokva - bár tényleg nem olyan hipermodern. (Igaz, a filmes mesemondás klasszikus stílusát se követi tisztán.) És nem is nem azért ülepszik meg örök időkre, mert nem kínál megragadó látványt; az izlandi felvételek lenyűgözők, bár sokszor tűnik úgy, hogy a sztori nem él benne a tájban. Es nem is azért nem ez lesz a maradandó kedvenc, mert nincs benne lélek. Ha érzelmileg nem is felpergető, lélek van benne. A színészek ugyanis megtöltik sugárzó energiákkal; még ha esetenként inkább fizikai teljesítményre kényszerülnek is, nem annyira belső átélésre, amivel közelebb kerülhetnének a nézőhöz. Azért nem lesz olyan örök klasszikus, mint a szépherceges és szép-királykisasszonyos cseh mesefilmek - pl. Václav Vorlíček örökzöldje, az NDK-s koprodukcióban 1974-ben készült Három mogyoró Hamupipőkének-, mert valami hiányzik ebből a „romantikus mesének” hirdetett opusból: leginkább a lélekmelengető báj, a varázs, a szív. A szív nem dobban benne úgy, ahogy egy mozgóképes mesében lüktetnie kellene: inkább a láb fut, a kéz mozdul, a fizikum nyilvánul meg. Pedig minden esszenciális meseelem meglenne a sikerhez; a csodadoktortól (Petr Nárožný kiemelkedően élvezetes alakítása) a varázsszereket kotyvasztgató boszorkány lényéig, aki - minő varázslat - túl mai kinézetű üveggömbbel manipulál föld alatti vegykonyhájában, ahova egy olyan ajtó nyílik, amelyen jól megtermett kopott velőscsont- kopogtatóval kell bedörömbölni. A velőscsont-kopogtató és az üveggömb is rendben lenne kü- lön-külön, de nem egy és ugyanazon helyen. S ez az egyik legszembetűnőbb kivetnivaló: az eklektikusság, amely a kortársat vonzza be a múltba, amely korban együtt nem létezhető elemeket vegyít hatáselemként. Szándékolt ez mindenképpen, mint a természeti elemek megszemélyesítőinek „földi mivolta”, vagyis hogy ott fent a magasságos égben, ahonnan minden emberi cselekedetet látnak, ámulatukban fagylaltos pohárból kanalazgat- nak. Szándékolt ez az eklektika, mivel minden bizonnyal az időtlenséget, a kortalanságot és azt fejezi ki, hogy mindegy, milyen műszaki fejlettségi fokon élünk, az alap - az érzelmek - mindig ugyanaz volt, van és lesz. Olyasmit üzen ez az eklektikus, mindenből mindent bele szemlélet és realizáció, hogy az, amit a néző lát, az volt, van és lesz, Vagyis ma is aktuális. És valóban aktuális a víz védelme. Aktuális a sóval más, klasszikus mesében már elsütött tanulság: vagyis az, hogy a víz a legfontosabb az ember számára. Víz nélkül nem - ahogy só nélkül sem - tud élni az ember, s akkor értékeli igazán, ha szűkében van. Netán, ha a természet megbolondul, s olyan árvizeket küld a földre, mint amilyenről ebben a cseh mesében a magasságos világló nap megszemélyesítője morfondírozik, amikor azzal fenyegeti a tékozló embert, hogy olyan víz- özönt bocsát rá, amelybe még a halak is belefulladnak. De addig kegyetlen szárazságot kell átélnie, hogy bűnhődjék. Az elemek közül ugyanis a Víz, vagyis az Esőtündér egy koldusasszony képében lelép a földre, hogy próbára tegye az embereket, akikből - a pénz csábításának engedve - kihalt a jóság és a szeretet. Csak egy emberi lényt talál földi útja során, a pénztelen, de aranyszívvel élő Kvétuskát (Kerekes Vica), aki jó szívvel fogadja őt a földön. Meg is üzeni, hogy Kvetuška lesz az egyetlen, áld megmentheti az emberiséget a földre küldött kegyetlen szárazságtól - ezért három próbatételt kell majd kiállnia. Kvetuška sikerének záloga a gazdag, de a lány gyöngéd érzelmeire esengő Ondrej (Jakub Gottwald) változatlanul lángoló szerelme. Az Esőtündér, aki ugyancsak ember volt valamikor, de megcsalatkozott, kárörömmel kíséri Kvétuška próbatételeit, mivel meg van róla győződve, hogy a lány elbukik. Különösen akkor, amikor az elemek választás elé állítják: az embereket megmentő esőért magát - s ezzel mindenféle emberi szenvedését - vagy Ondrejt kell feláldoznia. Nagy a tét, s Kvétuškának döntenie kell. Emberi, átélhető ez a mondandó, s talán a gyerekek nem is veszik annyira észre, hogy mennyire szájbarágósán közvetíti feléjük ez a mozi azt, hogy a víz és a szeretet mindennél fontosabb. Az Esőtündér égi adománya olyan csodaszer, ami még a boldogtalan szerelmet is gyógyítja. Kényszerű változások a Bartók+Európa Miskolci Nemzetközi Operafesztivál programjában Több produkciót le kellett mondani MTl-JELENTÉS Miskolc. Az elnyert költségvetési támogatás jelentős részének ki nem fizetése miatt a június 9-én kezdődő Miskolci Operafesztivál több produkcióját le kellett mondani, az eredeti programhoz képest műsor- és időpontváltozások is történtek. Le kellett mondani az Új Liszt Ferenc Kamarakórus június 12-i hangversenyét, a Miskolci Csodamalom Bábszínház előadását Kodály Zoltán Háry János című művére, a legfájóbb pedig a szófiai Nemzeti Opera és Balett vendégjátékának elmaradása - közölte Bátor Tamás, a fesztivál ügyvezető igazgatója szerdán Miskolcon tartott sajtótájékoztatón. A bolgár művészek június 16-án állították volna színre Miskolcon Jules Massenet Don Quijote című darabját. A kényszerű változások közé tartozik továbbá, hogy a Kassai Állami Színház Bartók A fából faragott királyfija helyett Csajkovszkij A hattyúk tava című darabjával érkezik Miskolcra. Az idei jubileumi tizedik Bartók+Európa Nemzetközi Opera- fesztivál a központi költségvetésből 100 millió forintra pályázott, és lényegében nyert, ám eddig csak 27 millió forintot kapott meg, és a kezdésig jószerivel remény nincs arra, hogy a többi pénzhez hozzájusson - mondta Bátor Tamás. A fesztivál megrendezése - a miskolci önkormányzatnak köszönhetően - ugyanakkor nem került veszélybe, a város anyagi segítséget nyújt, ám így is le kellett mondani produkciókat. Bartók Béla művei mellett ezúttal Európa 27 országa jelenik meg valamilyen produkcióval a június 20-ig tartó rendezvényen. Az operarajongók láthatják és hallhatják a milánói Scala kórusát, hangversenyét, amely idén - a fesztivál zárónapján - egyedül Miskolcon vendégszerepei. A rendezvényen a közönség több mint hatvan produkciót láthat és hallhat, köztük lesz 16 operaelőadás, 5 balett és 23 koncert, emellett filmes és képzőművészeti programokat is szerveznek. A Kassai Állami Színház A fából faragott királyfi helyett A hattyúk tava című darabbal érkezik Miskolcra (Képarchívum) RÖVIDEN __________ mmmmmmm&mmmfämmämiäiisääämmm&mmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmtgmm Eurosong - tizenöten már döntőben Oslo. Tizenöt versenyző már hátradőlve várhatja az Eurovíziós Dalverseny szombati döntőjét: a finálé négy állandó résztvevője, valamint a rendező Norvégia mellett az első elődöntőből tízen jutottak tovább, leginkább a kelet-európai országok fellépői jártak sikerrel. A kedd esti elődöntőből Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldávia, Fehéroroszország, Szerbia és Oroszország is továbbjutott, csakúgy mint Belgium, Görögország, Izland, valamint Portugália énekesei. Nem sikerült bravúrt elérnie a rendszerint jól szereplő Máltának, sem pedig Finnországnak, Észtországnak, Lettországnak, illetve Macedóniának és Lengyelországnak. Nem lesz ott a döntőben a szlovákiai válogató győztese, Kristina sem a Horeh- ronie című dalával. „Kristina kicsit elszontyolodott emiatt, de nem történt tragédia, méltóképpen képviselte Szlovákiát” - mondta dalának szövegírója, Kamii Peteraj. (mti, tasr) Posonium Díj: szeptemberben adják át Tizedik éve annak, hogy a Posonium Irodalmi és Művészeti Díjakat az előző év legsikeresebb alkotóinak átadják. 2001-ben - a Madách Egyesület keretében - Lauer Edith és férje, John Lauer (Cleveland, USA) alapították ezeket a díjakat, hogy a magyar irodalom és szellemiség gazdagodását szolgálják általuk Szlovákiában. A díjakat öttagú kuratórium ítéli oda, a legsikeresebb alkotásokért. A fődíj, életműdíj, elsőkötetes szerzői díj és különdíjak mellett (2002-től) festő- és képzőművészek munkásságáért művészeti életműdíjat is átadnak. Ennek alapítója Mátyásfalvi György (Budapest). A díjakat általában júniusban vagy júliusban adták át. Idén a Kuratórium döntése alapján az irodalmi és művészeti díjak átadására - az alapítók más irányú elfoglaltsága miatt - szeptemberben kerül sor. (zsolt) Jaroslav Hašek unokája tart előadást Losoncon Fókuszban a cseh kultúra AJÁNLÓ A losonci Phoenix Lutetia Polgári Társulás és a Phoenix könyvesbolt holnap 18 órai kezdettel a Lehár kávéházban (Vigadó épület, földszint) rendezi meg a cseh kultúra estjét, melynek vendége lesz Richard Hašek, Jaroslav Hašek unokája, Goldmann Ilona festőművész, a Budapesti Bohé- mia Klub tagja, valamint Polgár László, a Bohémia (a cseh kultúra baráti körének folyóirata) fő- szerkesztője. Közreműködik Kelemen Gábor, akinek előadásában megzenésített cseh verseket hallhatnak az érdeklődők. A találkozó 20.30-kor a Fekete Sas vendéglőben folytatódik: itt Richard Hašek tart előadást, továbbá egy alkalmi, Jaroslav Hašek műveiből összeállított könyvkiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. Másnap, szombaton délelőtt 10 órától a vendégek részvételével egy losonci városnéző sétára kerül sor (találkozó a Kubinyi téren). A találkozó kora délután Kalondán, a Varga-udvarban folytatódik, ahol gasztronómiai kavalkád válj a az érdeklődőket monarchiái ízekkel, cseh sörök kíséretében. (P. J.) Richard Hašek (Képarchívum) Tiszta városok - magyar fotókiállítás Pozsonyban Divat és környezetvédelem TÁRLATAJÁNLÓ Pozsony. Nem mindennapi magyar fotókiállítást nyitottak meg május 25-én a belvárosi Michalský dvor elnevezésű galériában. A korábban Budapesten és Marosvásárhelyen bemutatott Tiszta városok című kiállítás városaink környezetvédelmi gondjaira összpontosít. A képeken fiatal magyar divattervezők városi hulladékanyagból, tehát szemétből készített ruhakölteményei láthatók. A Magyarországon, Romániában és Szlovákiában megjelenő Fashion and Travel magazin tavaly fiatal divattervezők számára hirdetett pályázatot hulladékanyagok felhasználásával készült ruhák tervezésére. Fémből, fából, forgácsból, műanyagból és papírból álmodták meg az igazán egyedi és kreatív kollekciókat az ifjú divattervezők. A kiállításon látható fényképek azt érzékeltetik, hogy a divat és a környezettudatos életmód közel állnak egymáshoz. Mint a megnyitón dr. Kiss Róbert Richárd, a kiállítást szervező budapesti Glenwood csoport elnöke hangsúlyozta, a rendezvénysorozat célja látványos, szórakoztató módon bekapcsolni a fiatalokat a hulladék hasznosításába. A megnyitón jelen volt Miklós László volt környezetvédelmi miniszter, az MKP parlamenti képviselője, aki nagyra méltatta a hasznos kezdeményezést. Mint mondta, a fiatalok nevelésénél a legnehezebb a környezetvédelmi tudat kialakítása, ezt elősegíthetik a könnyed, játékos, szórakoztató akciók is. A hulladékanyagból készült ruhakreációk azt bizonyítják, hogy a divat is lehet eszköze a környezetvédelmének. A kiállítás része a Tiszta városok sorozatnak, melyet a Glenwood csoport több országban rendez. A fotókiállítás június 13-ig tekinthető meg. (ú)
