Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-25 / 118. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 25. Vélemény És háttér 5 TALLÓZÓ HORVÁT SAJTÓ Jadranka Kosor horvát miniszterelnök, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke és Zoran Milanovic, az ellenzéki szociáldemokraták (SDP) vezetője megállapodott a külföldi horvátok vá- lasztójogátilletően - jelentette a horvát médiá. Erre azért volt szükség, mert a külföldi horvátok választójogának kérdését a parlament csak kétharmados többséggel szabályozhatja. Az új szabályok főként a legnagyobb létszámú külföldi horvát közösséget, a boszniai horvátokat érintik. A megállapodás értelmében ők csak Horvátország hivatalos külképviseletein szavazhatnak. Az eddigi választójog zavarokat okozott, mert a boszniai horvátok egy fiktív horvátországi lakhelyet megjelölve kétszer adhatták le szavazatukat. (mti)- Sajnálom, egy centtel se adok többet. Nem vagyok én miniszterelnök, hogy a választások előtt milliókkal dobálózzam. (Peter Gossónyi rajza) A választási plakátokon leggyakrabban a közbiztonságról és a’munkahelyteremtésről szólnak a jelszavak Burgenland tartományra figyel az osztrák belpolitika Fontos hangulatmutatónak számít a május végi burgenlandi tartományi választás eredménye az osztrák belpolitikában. MTl-HÁTTÉR A tét az, hogy egyik erősségében, a keleti határtartományban meg tudja-e tömi kudarcai sorozatát a választásokon öt éve rosszul teljesítő Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ). A kampányban főszerephez jutott a közbiztonság és a bevándorlás. 2005 októbere óta az SPÖ minden helyi, tartományi és országos választáson veszített a szavazótáborából, egyedül az idei államfőválasztáson aratott magabiztos győzelmet. Ez a párt élén 2008-ban végrehajtott váltás után sem változott meg, s az akkor pártelnöknek megválasztott - időközben a miniszterelnöki székbe került - Werner Faymannnak nem sokkal a burgenlandi választás után, júniusban először kell tisztújító gyűlés elé állnia. Burgenland Bécs mellett a szociáldemokraták fontos politikai hátországa, az egyetlen, ahol a szavazatok abszolút többségét - 52,2szá- zalékát - szerezték meg a legutóbbi tartományi választásokon. Az idei választás előtt néhány héttel a párt magasan vezet a második helyen álló Osztrák Néppárt (ÖVP) előtt, népszerűségi mutatója 50% körül mozog. A bűvös 50%-os határnál is nagyobb jelentősége van annak, mennyivel csökken a párt támogatottsága. „Négy-öt százalék visszaesés már belső vitákat válthat ki” - nyilatkozta Wolfgang Bachmayer, az OGM osztrák közvélemény- és piackutató intézetvezetője. A legfiatalabb osztrák tartomány sokáig a legszegényebbnek is számított. Bár Bécs után most is ott mérik a második legmagasabb - 5,2 százalékos - munkanélküliségi szintet, a burgenlandi gazdaság jobban teljesít, mint valaha. A 2007-es adatok szerint az egy főre jutó GDP ott a legkevesebb, a háztartásokban az egy főre jutó jövedelem viszont eléri a stájerországit és a tirolit. A tartomány élen jár a megújuló energiaforrások felhasználásában, és 2013-ra önellátó akar lenni az energiaellátás terén. A jelenlegi tartományfőnök, Hans Niessl 2000-ben nagy meglepetésre, gyakorlatilag ismeredenül hódította vissza az SPÖ számára az Ausztriában Pannóniaként is emlegetett tartományt, majd 2005-ben az abszolút többséget is megszerezte. A takaros burgenlandi falvakban az utak szélét ellepő választási plakátokon idén leggyakrabban a köz- biztonságról és a munkahelyteremtésről szólnak ajelszavak. „Védeni a hazát, lezárni a határokat”, „Burgenland a tiéd, ezért küzdünk mi” - áll a határellenőrzés visszaállítását, valamint az új európai uniós tagállamok munkavállalóit sújtó korlátozások meghosszabbítását követelő, populista Osztrák Szabadságpárt (FPÔ) plakátjain. A Szabadságpárt szlogenjei nem okoztak meglepetést, arra már inkább felfigyelt a nyilvánosság, hogy az SPÖ is a szociáldemokrata arculatba kevéssé beleülő „kék”, vagyis FPÖ-s témákhoz nyúlt a kampányban. Politológusok szerint ezzel a Szabadságpárttól próbál szavazókat elhódítani a párt. Az SPÖ élénken szorgalmazza, hogy az osztrák hadsereg továbbra is jár- őrözzön a volt schengeni határtérségben, és hevesen ellenezte, hogy menekülteket befogadó központ épüljön a dél-burgenlandi Mönyorókeréken (Eberau). „Több biztonságod’ - hirdeti az egyik gyakran látható poszterük. Burgenland után két másik, még fontosabb megmérettetés elé néz idén az SPÖ: szeptemberben Stájerországban, októberben Bécsben tartanak választást. Megfigyelők rámutatnak, . hogy legutóbb, 2005-ben a Szabadságpárt népszerűsége éppen leszálló ágban volt, idén ellenben mindhárom helyen javíthat az eredményén. Burgen- landban a 2005-ös öt százalék után a felmérések szerint 7 és 11 százalék között mozog a támogatottsága. Elterjedt vélekedés, hogy Maria Fekter néppárti belügyminiszter „öngólt lőtt”, és megnehezítette a burgenlandi ÖVP dolgát, amikor több száz fős befogadóközpont megépítését kezdeményezte az alig ezerlelkes Monyorókeréken. Kérdés viszont, hogy a központról tartott, a tervet elsöprő többséggel elutasító két népszavazás után nem vesztette-e el felhajtóerejét a menekült-téma, mint ahogy az is kérdés, hogy nem hajtották-e inkább az FPÖ malmára a vizet a szociáldemokraták a „kék” témák felkarolásával. Suriname-ban az ötvenegy tagú Nemzetgyűlést közvetlenül, öt évre választják Parlamenti választás az elnöki köztársaságban MTl-HÁTTÉR Ma tartanak parlamenti választásokat Suriname-ban. A Dél- Amerika északkeleti részén fekvő Suriname Köztársaság északon az Atlanti-óceánnal, keleten Guyanával, délen Brazíliával, nyugaton Francia Guyanával határos, területe 163 820 négyzetkilométer. A 480 ezer fős népesség 37%-a indiai eredetű, 31%-a kreol (fekete és fehér keverék), 15%-a Indonéziából származik, 10% az egykori rabszolgák utóda, 2 % indián, 2% kínai, egyéb 3%. Mintegy 48% a keresztény vallást követi, 27% a hinduk, 20% a mohamedánok aránya, 5% a törzsi vallások híve. A főváros Paramaribo, a hivatalos nyelv a holland, de széles körben beszélt az angol is, a fizetési eszköz a suriname-i dollár. A spanyolok által 1499-ben felfedezett területet angolok népesítették be, 1667-ben Új-Amszter- damért (a mai New York) a hollandoké lett. 1954-ben formálisan Hollandia autonóm tengerentúli részévé vált, függetlenségét 1975. november 25-én nyerte el. 1980-tól hét évig katonai tanács irányította, majd a katonák 1989-ben megint megdöntötték a polgári kormányt. 1991-től ismétdemokratikusan választott kormány van hatalmon. Suriname a világ egyik legnagyobb bauxittermelője, az export 85%-át és a bevételek egynegyedét a bauxit, alumínium, arany és a kőolaj adja - ami sebezhetővé teszi az országot az árak világpiaci változásának függvényében. A 2000-ben még az összeomlás szélén álló gazdaságot a kormánynak adóemelésekkel és a kiadások csökkentésével sikerült stabilizálnia, de 2009-től a vüággazdasági válság nyomán ismét súlyos helyzet alakult ki. A gazdaság tavaly 2,2 százalékkal csökkent, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 9 ezer dollár, de a lakosság 70 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Az 1987-ben elfogadott alkotmány szerint Suriname elnöki köztársaság. A parlament által öt évre megválasztott, korlátlanul újraválasztható elnök áll a kormány élén is, annak tagjait ő nevezi ki. Az 51 tagú Nemzetgyűlést közvetlenül, öt évre választják. Az államfői tisztséget 2000. augusztus 12-e óta Runaldo Ronald Venetiaan tölti be. A legutóbbi, 2005. májusi választásokon a parlamentben az Új Front a Demokráciáért (NF) párt szerzett többséget. KOMMENTÁR Történelmi esélyek GÁL ZSOLT Az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, már nem csak halvány matematikai esély van arra, hogy a jobboldali pártok - Szlovákia történetében először - több szavazatot szerezzenek, mint a baloldali populista-nacionalista blokk erői. A kétségtelenül történelmi jelentőségű győzelemtől megriadva Robert Fico mindent egy lapra tett fel: egy magyarkártya-lapra. Ez idáig mindig bevált, most dup- . Ián történelmi fejlemény lenne, ha már ez sem segítene. 1992 óta Szlovákiában a (baloldali) gazdasági populizmussal és nacionalizmussal kampányoló erők minden parlamenti választáson megszerezték a szavazatok)öbbségét. A különbség csupán az volt, hogy 2002-ig a Vladimír Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) volt a populista-nacionalista blokk vezető ereje, azóta szerepét ügyesen átvette a Robert Fico vezette Smer. 2002-ben a négy jobboldali párt (mindössze 42,5 százalékos eredménnyel) csakúgy tudott kormányt alakítani, hogy mintegy 300 ezer voks, az összes szavazat 14 százaléka elveszett az ellenfél számára, mert olyan pártok kapták, amelyek nem érték el a parlamentbejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Emlékezetes, hogy a Slota és Malíková veszekedése folytán kettészakadt nemzeti párt utódszervezetei együtt 8 százalékot kaptak, ha ők akkor együtt indulnak, nincs a régión belül a reformokban élén járó második Dzurinda-kabinet, és ennek folytán nincs „tátrai tigris” sem, rekordnövekedéssel és gyors euró-bevezetéssel. Apopulista-nacio- nalista blokk fölényét legutóbb jelöltjének, Ivan Gašparovičnak a győzelme illusztrálta Iveta Radičovával szemben a tavalyi köztársasági elnöki választásokon 55,5%-44,5% arányban. Akkor is a magyarkártya előhúzásával sikerült mobilizálni a kormánypárti szavazótábort, amely továbbra is tartósan stabilnak tűnt. 2010-be érve a jobboldali győzelem lehetősége még mindig a magyar fociválogatott selejtezőcsoportból való továbbjutásának pusztán matematikai esélyeihez hasonlított: kijuthatunk, feltéve, ha itthon legalább két góllal nyerünk a dánok ellen, Izland pedig idegenben legyőzi Portugáliát... Az elmúlt hetek közvélemény-kutatásai azonban már reális esélyt adnak egy kiegyenlített végeredményre, netán egyjobboldali győzelemre. Persze a bejutási küszöb környékén egyensúlyozó kis pártok miatt rengeteg lehetséges kombináció van, ráadásul még egy esetleges ötpárti jobboldali parlamenti többség sem garancia arra, hogy ilyen kormány is alakul (azaz, senki nem ugrik át a másik oldalra, engedve a Smer csábításának). Azonban már a populista-nacionalista és a jobboldali blokk között számos felmérésben jelzett erőegyensúly is unikum, üyen Szlovákiában eddig még soha nem fordult elő! Tudja ezt Robert Fico is, és rémületében bevetette a populizmus teljes fegyverarzenálját, beleértve ebbe az „atomot” is. Természetesen az eddig biztos végső fegyvert jelentő magyarkártyáról van szó, amihez sajnos az új magyarországi parlamenti többség is jó ürügyet szolgáltatott a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezettel. A történelmi áttörést az tenné igazán naggyá, ha már ez az „atombiztos” eszköz sem működne. És most erre is mutatkozik némi esély Fico pártfinanszírozási botránya miatt. Ha a választásokig előkerül néhány hiteles dokumentum arról, mennyit adtak a Smernek 2002-ben a szponzorok, és Fico mit vállalt ezért cserébe, akkor ez megpecsételheti pártja sorsát. Elfordíthatja szavazói egy részét, de főleg potenciális koalíciós partnereit az ellenzéki ötösfogatból. FIGYELŐ Csökken a cseh szocdemek előnye Tovább csökkent a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) és a Polgári Demokratikus Párt (ODS) támogatottsága közti különbség Csehországban - derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét tegnap hozták nyilvánosságra Prágában. A Factum Inventio közvélemény-kutató intézet által május elején készített felmérés szerint ha akkor lettek volna a választások, a megkérdezettek 26,3%-a szavazott volna a szociáldemokratákra, míg 22,9 % százalék a polgári demokratákra. Korábban a felmérések 7-9 százalékos különbséget mértek a két párt támogatottsága között a CSSD javára. Ez már a második olyan felmérés, amely a szociáldemokraták előnyének csökkenését jelzi. A polgári demokraták támogatottsága viszont a néhány hónapos csökkenés után mérsékelten ugyan, de újra emelkedő tendenciát mutat. A két nagy párton kívül a 200 tagú képviselőházba bejutott volna még Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) 13,1%-kal, a jobbközép Közügyek (W) 12,6%-kal, a szintén jobbközép TOP 09 10,9%-kal, valamint a Kereszténydemokrata Unió- Csehszlovák Néppárt (KDU- ČSL) 5,5%-kal. Szakértők szerint ez a felmérés is azt jelzi, hogy a most pénteken és szombaton sorra kerülő képviselőházi választásokon ismét nagyon szoros eredményt lehet várni a jobboldal és a baloldal között. Általános vélemény, hogy a kommunisták a szociáldemokraták oldalán állnak, míg a TOP 09 a polgári demokraták mellett. Megfigyelők azt valószínűsítik, hogy a mérleg nyelvét a két kisebb párt - a Közügyek és a kereszténydemokraták - fogja alkotni. Szoros eredmény esetén a CSSD és az ODS közül az fog tudni többségi kormányt alakítani, amelyik megszerzi ennek a két pártnak a támogatását. Mindkét kis párt azt állítja, hogy csak a választások után dönti el, kivel lép esetleg koalícióra. (mti)
