Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-24 / 117. szám, hétfő
8 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 24. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Padlóra került a szlovák gépipar Pozsony. A szlovák gépipart erősen megtépázta a gazdasági válság. Az ágazatban működő cégek bevételei tavaly csaknem a harmadával, 13,7 milliárd euróra estek vissza. A gazdasági tárca elemzése szerint az autóipar mellett ez az ágazat sínylette meg leginkább a válságot, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy tavaly már csak 528 gépipari céget tartottak nyilván, 187-tel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A gépipar tavaly 110 ezer embernek adott munkát, majd az ötödével kevesebbnek, mint 2008-ban. A gazdasági tárca szerint kisebb javulásra leghamarabb az idei év végén számíthatunk, szemmel látható fellendülés azonban 2011-nél vagy 2012-nél hamarabb nem várható. (TASR) Nőtt a befektetők bizalma a régióban Mannheim. Régiónk befektetői lassan kezdenek magukhoz térni, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy e hónapban már javult a német ZEW gazdaságkutató központ kelet- és közép-európai befektetők bizalmát mérő hangulatindexe. A befektetők következő hat hónapra szóló várakozásait összegző index 7,2 ponttal 35,2 pontra emelkedett májusban. A ZEW pénzügypiaci szakértői szerint az euróövezeti adósság- válság miatti piaci bizonytalanság csak marginálisan érintette a térségünket. A legpozitívabban a cseh és a magyar üzletemberek látják a piaci környezetet: a cseh index 40,4, a magyar 40 pont volt a májusi felmérésben. Szlovákiának 38,3 pontot mértek. (MTI) Már az aranyban sem bízunk London. Aki úgy gondolta, hogy a pánik hatására a tőke az aranypiacára áramlik, tévedett. A nemesfém árfolyama némi menetelést és csúcsdöntést követően komolyat zuhant, egyelőre életben maradásáért küzd. A ProfitLine portál elemzése szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy az aranyban sem bíznak annyira a befektetők, mint válság esetén egyébként szokás. Nem először fordul elő, hogy kisebb botladozások esetén az értéktőzsdékkel szemben az arany árfolyama komoly száguldást tud felmutatni, azonban komolyabb pánik esetén az aranyba fektetők is eladnak, ha tehetik. Az arany ára a két héttel ezelőtti 1250 dollár/unciáról a múlt hét végére 1180 dollár közelébe esett vissza. (MTI) Heineken: friss sört garantál Pozsony. Komárom után már a fővárosban is iható a garantált frissességet biztosító, teljesen automatizált rendszerrel működő, az emberi beavatkozást és a levegővel történő érintkezést kizáró tanksör. Az ógyallai Aranyfácán sörgyárat üzemeltető Heineken Slovensko idén mintegy 70 sörtartályt szerel fel a nagy forgalmat (évente legalább 150-200 hektoliter sört értékesítő) biztosító sörözőkbe és éttermekbe. A megoldás eredményeként a fogyasztók a sörfőzdében előállított italhoz változatlan és eredeti minőségében juthatnak hozzá. A nálunk is fölényesen piacvezető Heineken több mint 10 éve van a hazai piacon, eddig 216 millió eurót ruházott be, ami a hazai sörgyártás össz- beruházásánakkb. 70%-a. (só) MAI VALUTAARFOLYAMOK AKTUÁLIS KOZEPARFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8703 Lengyel zloty 4,1530 Cseh korona 25,917 Magyar forint 281,33 Horvát kuna 7,2705 Román lei 4,1950 Japán jen 112,08 Sváici frank 1,4408 Kanadai dollár 1,3407 USA-dollár 1,2497 VÉTEL - E LADÁS 1 Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,29-1,21 26,61-25,06 292,71-267,51 OTP BankPostabank 1,30-1,21 26,65-24,85Szí. Takarékpénztár 1,30-1,21 26,42-24,96 291,00-265,94 Tatra banka 1,29-1,22 26,4425,10 291,67-269,51 Dexia banka 1,28-1,22 26,59-25,24 288,65-274,02 Általános Hitelbank 1,29-1,22 26,48-25,01 292,71-267,51 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az eddigieknél is jobban eladósodunk, ráadásul a jövőben nehezebben juthatunk hozzá a hitelekhez Megéri segítenünk a görögökön? Valutaalap takarodj! Az egyik leggyakrabban hangoztatott jelszó a görögországi tüntetők körében, akik elutasítják a nemzetközi segéllyel járó reformokat. (TASR/AP felvétel) Pozsony. A görög pénzügyi válság Szlovákiában is egymásnak erősen ellentmondó véleményeket vált ki mind politikai, mind gazdasági körökben. A politikusok képtelenek egyezségre jutni a kérdésben, hogy kölcsönadjunk-e vagy sem az évekig felelőtlenül gazdálkodó görögöknek. Mi a véleményük a kialakult helyzetről a gazdasági elemzőknek? SUSLABÉLA Szlovákia valamennyi polgára átlagosan mintegy 150 eurót ad kölcsön a helléneknek, ugyanis a szlovák kölcsön összértéke 800 millió euró körül ingadozik. „Személy szerint nem vagyok nagy híve ennek a lépésnek, aminek több oka is van. Szlovákia egyrészt minden valószínűség szerint kölcsönből fog hitelezni, s ezzel közelebb kerülünk azon országokhoz, amelyeket a piacok felelőtlenekként értékelnek. A másik lényeges kérdés, hogy Görögország képes lesz- e visszaszolgáltatni a kölcsönt. Személy szerint úgy vélem, hogy hamarabb nem, mint igen” - vallja Matúš Pošvanc, az F. A. Hayek Alapítvány elemzője. Szerinte Görögország előbb vagy utóbb biztosan csődbe megy, a kölcsönadott összeg egy részét így nem szolgáltatja vissza, és ebben az esetben már nem kölcsönről, hanem segítségnyújtásról lehet beszélni. Az egyik legvitatottabb téma, hogy müyen hatása lehet a görögöknek nyújtott kölcsönnek a szlovák gazdaság alakulására. Ján Marušinec, a M.E.S.A. 10 intézet elemzője szerint az államháztartás már eddig is magas hiányát tovább fokozza a segítségnyújtás. Pošvanc lapunknak kifejtette, hogy a hitelfolyósítás hatása több szempontból is figyelmet érdemel. Szlovákia egyrészt az eddigieknél is jobban eladósodik, másrészt, ha a politikusok nem látnak hozzá a nadrágszíj összehúzásához, a Szlovákia által kibocsátott értékpapírok kockázati pódéka növekszik, és így nehezebben jutunk forrásokhoz. A lakosok számára mindez azzal a nem csekély negatív következménnyel járna, hogy emelkednének az adók. A politikusok ugyanakkor nem dughatják a fejüket a homokba. ,A görög válság során az euró megmentéséről van szó, ezért az Európai Unió illetékesei nagyon tartanak ettől a krízishelyzettől” - vallja Marušinec, aki szerint nem csupán az euró jövőjét, hanem az EU egész projektjének jövőjét féltik. A Hayek intézet elemzője hozzáfűzi: ha ahhoz a lépéshez kellene folyamodni, hogy Görögországot kizárják az eurózónából, ez olyan politikai döntésekkel járna együtt, ami a jövőben az egységes EU tervezetének szétrombolását, és akár a nemzeti államok rendszeréhez való visszatérést is jelentené. „Úgy vélem, hogy ezzel jelentősen megváltozna az Európai Unió struktúrája. Igaz ugyan, hogy ezt a forgatókönyvet bizonyos feltételek közepette nem tartom a legrosszabbnak, az EU képviselői azonban nem szeretnének engedni eredeti tervezetükből” - hangsúlyozza Pošvanc. Véleménye szerint a görög válságnak már nincs jelentősebb hatása az euróra, mivel az utóbbi napokban jelentős mértékben visszaesett a dollárral szemben. Ugyanakkor a piacok továbbra is szkeptikusak a nehéz gazdasági helyzetben lévő országokkal, például Portugáliával, Spanyolországgal vagy akár Olaszországgal szemben. Igaz ugyan, hogy Spanyolország már bejelentette a megszorító intézkedéseit, kérdés azonban, hogy mennyire képes az ország elrugaszkodni a szavaktól a gyakorlati alkalmazás hányába. „A görög válság hosszabb távon az első lépés lehet a közös európai pénznem megsemmisüléséhez, másrészt inflációt válthat ki az eurózónában” - hangsúlyozta lapunknak Pošvanc. Marušinec szerint az, hogy a görög válság milyen mértékben befolyásolja majd az eurót, attól függ, hogy az egyes országok mennyire lesznek képesek kezelni a hellén krízist. „Több változat is lehetséges. Tulajdonképpen minden az európai politikusok felelősségétől függ, valamint azoktól a lépésektől, amelyeket képesek megvalósítani” - véli a M.E.S.A. 10 gazdasági elemzője. Berlin azt javasolta, függesszék fel a pénzügyi unió szabályait komolyan megsértő országok a szavazati jogát Szigorítással mentenék meg az eurót a bukástól ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Megtartotta alakuló ülését az eurózóna szabályainak szigorítására életre hívott, a tagállamok pénzügyminisztereiből álló munkacsoport, amely első nekifutásra egyetértésre jutott a reform fő céljairól és irányairól. A Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök irányította munkacsoport feladata, hogy legkésőbb az EU októberi csúcstalálkozóig javaslatokat terjesszen elő az euróövezet szabályainak megerősítéséről, miután a jelenlegi eszközök és mechanizmusok alkalmatlannak bizonyultak a költségvetési fegyelem fenntartására és egy, az egész eurózóna stabilitását veszélyeztető adósságválság megelőzésére. „Nagyon erős politikai akaratot érzékeltem mindenki részéről. Mindenki kész közösen dolgozni a cél érdekében” -jelentette ki az alakuló ülést követően Herman Van Rompuy elnök, aki szerint bár csak most vette kezdetét a folyamat, máris megállapodásra jutottak a követendő célokat és irányokat illetően. Négy fő célt tűztek ki. Az első annak elfogadása, hogy nagyobb költségvetési fegyelemre van szükség, ami a stabilitási és növekedési paktum megerősítését feltételezi. A második prioritás a tagállamok között a versenyképesség terén megmutatkozó különbségek csökkentése. A harmadik: egy, a jelenleginél hatékonyabb válságkezelési mechanizmus létrehozása és végül a gazdaságpolitikai koordináció szorosabbra fűzése, ami Van Rompuy szerint szükségessé teszi az intézményi háttér megerősítését. A német küldöttség érkezett a leghatározottabb elképzelésekkel. Berlin egyebek mellett azt javasolta, hogy legalább egy évre függesszék fél azoknak az országoknak a szavazati jogát a Tanácsban, amelyek komolyan megsértik a pénzügyi unió szabályait. Azonban több ország sem támogatta a németek által javasolt szigorú büntetéseket. Van Rompuy elismerte, a szankciók kérdését is megvitatták, és széles körű konszenzus alakult ki mind a pénzügyi, mind pedig a nem pénzügyi jellegű szankciók szükségességéről. Bár az állandó elnök cáfolta, az ülésre általa készített munkaanyag értesülések szerint egy olyan elemet is tartalmazott, amelynek értelmében az egyes országok államadósságának egy részéért a közösség kezeskedne, feltéve, hogy a szóban forgó ország jó jó magaviseletével, a költségvetési szabályok betartásával kiérdemelte azt. „Ez csak egy ötlet, nem volt róla vita” - tette hozzá. Van Rompuy elismerte, hogy a tagállamok meglehetősen megosztottak abban a kérdésben, hogy az uniós szerződés módosításával, vagy a szerződés nyújtotta kereteken belül erősítsék meg az eurózóna fiskális szabályait. „Képesek vagyunk leküzdeni a válságot. Ki kell zárnunk, hogy a mostanihoz hasonló helyzet még egyszer előfordulhasson” - szögezte le az Európai Tanács elnöke. (Brux., ú) Új Szó .. (Gyermekgondozási segély, örökbefogadás I jhTwar. — m mr i&m*- 16 oldalas melléklet már csuiorio Család#" * járule
