Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-22 / 116. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 22. www.ujszo.com Ravioli! Fejenként ezer év börtön Madrid. Egyenként több mint ezer év börtönre ítélte a spanyol Nemzeti Bíróság az ETA baszk szeparatista szer­vezet három tagját a madridi repülőtéren négy éve elköve­tett pokolgépes merényletért. Ezzel két ember halálát okoz­ták, és megtorpedózták a kormánynak az ETA-val foly­tatott béketárgyalásait. A há­rom vádlottat, Mattin Saraso- lát, Igor Portut és Mikel San Sebastiánt a bírák terrorista gyilkosság elkövetésében ta­lálták bűnösnek. (MTI) Orosz rakéták Iránnak Moszkva. Oroszország a Teherán ellen beharangozott újabb szankciók ellenére is le­szállítja Iránnak az SZ-300-as légvédelmi rakétarendszert. Ezt tegnap közölte az orosz felsőház külügyi bizottságá­nak elnöke. Izrael és az USA is arra kérte korábban Oroszor­szágot, ne teljesítse a fegyver­szállítási szerződésben foglal­takat, mivel az SZ-300-as ra­kétarendszerrel Irán meg­akadályozhat bármilyen légi­támadást az iráni létesítmé­nyek ellen. Egyes diplomaták szerint az új büntetőintézke­dések az SZ-300-asokra is vo­natkozhatnak. (MTI) Afgánok párbeszéde Colombo. Az afgán közélet mintegy ötven befolyásos sze­replője, politikusok és a tálib felkelők képviselői gyűltek össze a Maldív-szigeteken, hogy ötleteket gyűjtsenek az afganisztáni béke megterem­téséhez. Ezt tegnap jelentette be a Hezb-e-Iszlami lázadó­szervezet szóvivője. A tanács­kozás legfőbb tervei között szerepel békekonferencia megrendezése egy törzsi gyű­lés, lojadzsirga keretében. „Va­lami folyik a Maldív-szigete­ken, de a részleteket nem is­merjük, és nem veszünk részt a folyamatban” - mondta Ka­bulban Hamid Karzai afgán el- nökegyikszóvivője. (MTI) Marxista a dalai láma New York. A dalai láma egy New Yorki-i konferencián kije­lentette: olyan marxistának tartja magát, aki értékeli a ka­pitalizmust. Az amerikai nagy­város Radio City Music Hall nevű kulturális központjában tartott előadásában úgy fo­galmazott: a marxizmus er­kölcstan, a kapitalizmus pedig a haszonszerzésben merül ki. Tibet száműzetésben élő vallá­si és szellemi vezetője kifejtet­te: elismeréssel adózik a kapi­talizmus kínai útja előtt, mert az sok, kedvező változást eredményezett az országban, emberek millióinak emelke­dett az életszínvonala, „A kommunista hatalom arra kényszerült, hogy a társada­lom minden osztályát képvi- selje”-tette hozzá. (MTI) Igent mondott a német alsóház a mentőcsomagra - a megszorító intézkedések miatt a spanyol szakszervezetek is sztrájkot hirdetnek Szkeptikus németek, dühös spanyolok Túlzással sem állítható, hogy Angela Merkel optimista lett volna a teg­napi Bundestag-ülésen. A kancellár asszony, akinek gazdaságpolitiká­ját odahaza rendkívül heves bírálatok érik, délután már az új brit kormányfővel, David Cameronnal tárgyalt Berlinben, ugyancsak gaz­dasági kérdésekről. (TASR/AP-felvétel) Berlin/Madrid. Jóváhagyta tegnap a Bundestag az euró- támogatási mentőcsomag- ban való német részvételt. A spanyol kormány csütörtö­kön este új megszorító gaz­dasági csomagtervet foga­dott el a tetemes költségveté­si hiány lefaragására, a szak- szervezetek a görögországi­hoz hasonló tiltakozásokkal fenyegetőznek. ÖSSZEFOGLALÓ Az alsóház kormánypárti képvise­lőinek szavazataival jóváhagyott német törvénytervezet szerint Ber­lin 123 milliárd euróval vesz részt a 750 milliárd eurós, gigantikus men­tési akcióban. Ez az összeg szükség esetén - 20 százalékkal -148 milli­árd euróra emelkedhet. A hitelfo­lyósítás 3 évre szól, és a fölött az ál­lam garanciát vállal. Az ellenzéki pártok közül a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek tartózkodtak a szavazástól, míg a Baloldal pártja a tervezet ellen voksolt. Előzőleg Angela Merkel úgy érté­kelte, hogy az unió legnagyobb kihí­vása előtt áll az alapító, 1957-es Római Szerződés óta., A valutaunió egyben sorsközösség, és a tényleges tét az európai eszme megőrzése.” Merkel szerint ha az euró megbukik, megbukik Európa is. Az ellenzéki pártok értetlenségü­ket fejezték ki amiatt, hogy miért volt szükség gyorsított eljárásra. Az SPD felrótta a kancellárnak, hogy a tervezet nem tartalmazza az általa sürgetett, ún. nemzetközi pénzpiaci tranzakciós adó bevezetését, amire egyébként a hét közepén elhangzott kormánynyilatkozatában Merkel is utalt. Szerintük nem megfelelő a magánbankok szerepvállalása a némettámogatásierőfeszítésekben. Sigmar Gabriel SPD-elnök ismét azzal vádolta a kancellárt, hogy a gö­rög válság kirobbanása óta halogató magatartást tanúsított, s ezzel ártott Európának, illetve Németország­nak, amely jelentős mértékben el­szigetelődött. Érdekes módon bírál­ta a kancellárt a bajor CSU vezetője is. Horst Seehofer nagyobb követke­zetességet sürgetett a kancellár ré­széről, és szintén késlekedéssel vá­dolta Merkelt. Azt mondta, mindez a konzervatívok országos tekintély­vesztéséhez vezet. Az Ifo német gazdaságkutató intézet szerint a nemzetközi mentőcsomag ellenté­tes anémet érdekekkel. A spanyol kormány az új megszo­rító csomagtervvel fel akarja gyorsí­tani a hiány lefaragásának ütemét, és jelzést akar küldeni a világpia­coknak, hogy kordában tartja a defi­citet - mondta Maria Teresa Fer­nández de la Vega miniszterelnök­helyettes a kormányülést követően. Aterv 15,25 milliárd euró megtaka­rítást helyez kilátásba 2010-2011- re, a 2009-es GDP arányos 11,2 szá­zalékos költségvetési hiányt ebben az évben 9,3, jövőre 6 százalékosra akarj ák leszorítani. Előzőleg bejelentették a közal­kalmazottak bérének csökkentését is. Ez a magasabb beosztású funkci­onáriusok esetében 8-10 százalé­kos, az egyszerű alkalmazottak ese­tében 0,5-7 százalék lesz, és már jú­niustól életbe léptetik. Ezeket a fize­téseket 2011-re teljesen befagyaszt­ják. Egy másik népszerűtlen döntés pedig a nyugdíjak értékállóságának szüneteltetése lesz 2011-ben. A CCOO szakszervezet a szigorítások visszavonását követelte. A spanyol kormányfőhözintézetttegnapileve- lében figyelmeztetett: ha a kabinet nem változtat az álláspontján, akkor egyre szélesebb körű tiltakozó megmozdulásokra kell felkészül­nie. Egy korábbi döntés szerint júni­us 8-án közalkalmazottisztrájklesz. Nagy-Britannia érdekelt Euró­pa, illetve az euró stabilitásában, de a londoni parlament hatásköre­iből semmit nem hajlandó átadni Brüsszelnek - fogalmazta meg kormánya álláspontját tegnap Ber­linben David Cameron brit minisz­terelnök. Az új brit konzervatív kormányfő bemutatkozó látoga­tást tett a német fővárosban, ahol az ugyancsak konzervatív Merkel- lel találkozott. (MTI) Távozásra kényszerül a nemzeti hírszerzési igazgató Csak a jószerencsén múlott MT1-HIR Washington. Benyújtotta le­mondását Dennis Blair, az USA nemzeti hírszerzési igazgatója Barack Obama elnöknek, aki elfo­gadta azt. Az ABC News hírcsa­torna névtelenséget kérő kor­mányforrásokra hivatkozva állí­totta, hogy már hetek óta komoly egyeztetések folytak a hírszerző főnök távozásáról. Elemzők rámutattak: Dennis Blair eltávolítását súlyos hírszer­zési hibák előzték meg, amelyek lehetővé tették, hogy tavaly kará­csonykor egy merénylő megkísé­reljen felrobbantani egy amerikai utasszállító repülőgépet, május 1-jén pedig pokolgépes robban­tást kíséreljenek meg a New York- i Times Square-en. Mindkét, a közvéleményt is rendkívül nyugtalanító esetben csak az akadályozta meg a tragé­diát, hogy a robbanószereket a merénylők nem tudták felrobban­tani. Az ABC szerint Obama szemé­lyesen elbeszélgetett a lehetséges jelöltekkel. A tévét tájékoztató források szerint a súlyos hírszer­zési hibák után - ezek közé sorol­ják azt is, hogy sor kerülhetett a Fort Hood-i katonai támaszpon­ton történt tavaly novemberi, 13 halottat követelő mészárlásra - már nem volt egyértelmű, hogy Blair továbbra is élvezi Obama tel­jes bizalmát. A nemzeti hírszerző főnök felada­ta, hogy összehangolja a 16 amerikai hírszerző szervezet működését, biz­tosítsa együttműködésüket és a megfelelő információcserét közöt­tük. Blair a napokban elismerte, hogy „továbbra is fennállnak bizo­nyos szervezeti és technikai akadá­lyok, amelyek gátolják a zökkenő- mentes információáramlást”. Háborús tettnek vagy állami terrornak is minősíthetnék Észak-Korea lépését Amerika nagyon óvatosan fogalmaz ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Tokió/Peking. Szöul megfontolt választ fog adni arra, hogy Észak-Korea március végén elsüllyesztette Cshonan nevű ha­dihajóját - hangsúlyozta tegnap Rí Mjong Bak dél-koreai elnök az ország nemzetbiztonsági taná­csának rendkívüli ülése után. Hil­lary Clinton amerikai külügymi­niszter tokiói látogatásán hangsú­lyozta: egyértelműen Észak-Ko­rea tudtára kell adni, hogy provo­katív viselkedésének következ­ményei lehetnek. Clinton eredetileg az ame­rikai-kínai gazdasági kapcsola­tokra összpontosított volna három országot érintő ázsiai útján, de a nemzetközi bizottság vizsgálatá­nak eredménye keresztülhúzta az eredeti terveket. A külügyminisz­ter asszony Kínával és Dél-Koreá­val együtt próbálja véleményét ki­alakítani a Cshonan elsüllyeszté­séről. Clinton szerint a Koreai-fél­sziget puskaporos hordó, amelyet egy elhamarkodott nyilatkozat lángra lobbanthat. Az USA ezért nem nevezte eddig sem háborús cselekedetnek, sem állami terror­nak Észak-Korea lépését. A Cshonan korvett elsüllyedé­sének körülményeit vizsgáló nemzetközi bizottság csütörtökön közzétett véleménye szerint észak-koreai torpedó süllyesztet­te a korvettet a tenger mélyére. Phenjan ezt a vádat azonnal el­utasította, s háborúval fenyegette meg a nemzetközi közösséget. Az 1200 tonnás Cshonan március 26-án felrobbant és elsüllyedt a Sárga-tengeren, nem messze az észak-koreai tengeri határtól. A legénység 58 tagját, köztük a hajó kapitányát sikerült élve kimente­ni, 46 matróz azonban odave­szett. A dél-koreai államfő katonai pro­vokációnak nevezte az esetet, amely szerinte sérti az ENSZ alapokmá­nyát és a két ország közötti tűz- szüneti megállapodást is. „Mivel ez nagyon komoly és nagy horderejű eset, nem engedhetjük meg ma­gunknak a legkisebb hibát sem, és nagyon megfontoltak leszünk min­den válaszlépésben” - mondta Ri ál­lamfő. A dél-koreai nemzetbizton­sági tanácsot csak nagyritkán szok­ták összehívni. Utoljára egy évvel ezelőtt, a második észak-koreai atomrobbantás után ülésezett. Pekingben bejelentették: Kína nyugtázta a Koreai Köztársaság nyomozati eredményét, amely a dél-koreai hadihajó elsüllyedését vizsgálta, s ennek kapcsán nyuga­lomra és önmérsékletre szólította fel az érintetteket. (MTI) Félnie kell a holland és dán focicsapatnak? Újabb Mohamed-karikatúra Opole környékén mintegy száz település került víz alá - segítséget küld az unió Túllépte a riasztási szintet a Visztula MTl-HÍR MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Brüsszel. Kilencre nőtt tegnap a dél-lengyelországi árvi­zek halálos áldozatainak száma, miközben Varsóban is riasztást kel­lett elrendelni a Visztula áradása miatt. A hatóságok további három személyt eltűntként tartanak szá­mon, s a természeti csapás miatt or­szágszerte több ezer embert kellett kiköltöztetni otthonából. Az elöntött déli országrészektől északabbra fekvő fővárosban reg­gelre 7,24 méterre emelkedett a Visztula vízállása, ami már jóval a riasztási érték (6,50 méter) felett van, de a védőgátak eddig meg­akadályozták, hogy a folyó kilép­jen medréből. Mintegy 400 tűzoltó dolgozott tegnap éjszaka is a gátak megerősítésén. Katonák is segítettek nekik. A legnagyobb veszélyben a Visztula jobb partján lévő állatkert van, ahol több tucat varsói lakos is építette a gátat. Szakértők szerint azonban a len­gyel fővárosban nem alakul ki olyan drámai helyzet, mint az or­szág más területein. A vízügyisek azt várták, hogy tegnap este vagy éjszaka 7,80 mé­teren tetőzik a Visztula Varsóban, 20 centiméterrel a kritikus szint alatt. Ilyen magasan nem állt még a folyó a második világháború óta eltelt időszakban. Wroclawban is az árvíz tetőzésére készültek: az Odera vízállása az alsó-sziléziai vajdasági székvárosban ma reg­gelre tetőzhet. A Wroclawtól 82 kilométerre délkeletre fekvő Odera parti Opole környékén száz település került víz alá. Donald Tusk miniszterelnök a parlamentben az elmúlt 160 év leg­súlyosabb drámájáról“ beszélt, és tízmilliárd zlotys nagyságrendre (mintegy 2,43 milliárd euróra) be­csülte az eddigi károkat. „Ami a Visztula medencéjét illeti, ott sú­lyosabb a helyzet, mint az 1997-es nagy árvizek idején” - mondta. Az EU árvízvédelmi szakembe­rek hét csoportjával sietett Len­gyelország segítségére. Németor­szágból 4, Franciaországból kettő, a balti államokból pedig egy közö­sen kiállított csoportot indítottak útnak. Varsó két napja kérte az EU katasztrófavédelmi gépezetének beindítását, elsősorban nagy kapa­citású szivattyúkat kérve a tagál­lamoktól. Franciaország és Német­ország azonnal kedvezően reagált a kérésre. Az előrejelzések szerint Lengyelországban a következő na­pokban is jelentős mennyiségű csapadékra kell számítani. Johannesburg. Mohamed-ka- rikatúrát tett közzé tegnap a Mail and Guardian című dél-afrikai he­tilap a muzulmánok tiltakozása el­lenére. Egy johannesburgi bíróság csütörtökön este, 11 órán át zajló vita és tanácskozás után visszauta­sította a dél-afrikai muszlim hittu­dósok tanácsának a karikatúra be­tiltására vonatkozó kérelmét, így nyomtatásban megjelenhetett Jo­nathan Zapiro neves karikaturista rajza. A képen egy morcos szakállas férfi (Mohamed) fekszik egy heve- rőn a felhők között, és a karosszék­ben ülő pszichológusnak (Freud) panaszkodik arról, hogy „más pró­féták követőinek bezzeg van humorérzékük”. Adél-afrikai muszlim hittudósok tanácsa figyelmeztetett, hogy a rajz publikálása erőszakhullámot vált­hat ki. Utaltak az iraki al-Kaidának arra a nemrég megismert tervére is, amely szerint a holland és dán foci­csapat, valamint szurkolótáboruk támadások célpontja lehet a június 11-én kezdődő dél-afrikai labdarú­gó-világbajnokságon. 2005-ben egy dán újság közzé­tett egy Mohamed-karikatúrát, amely több országban is megjelent, és erőteljes tiltakozást váltott ki a muszlim közösség tagjaiból. Több tucat ember halt meg akkor az összecsapások során a Közel-Kele­ten. A muszlimok az iszlám alapító­jának bármilyen ábrázolását hitük megsértéseként értékelik. Tegnap máris több dühödt ember kereste fel a szerkesztőséget, és halálosan megfenyegették Zapirót is. Az 50 mülió lakosú Dél-Afrika 80 százaléka keresztény, és mind­össze 1,5 százaléka muszlim.

Next

/
Thumbnails
Contents