Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-19 / 113. szám, szerda
DIGITALLY 2010. május 19., szerda 14. évfolyam, 19. szám Hamarosan az egyéni felhasználók is hozzáférnek Office 2010: fél évig ingyen HWSW.HU-HÍR A Windows 7-hez hasonlóan az Office 2010 is működik 30 napig ak- tiváció nélkül. Egy trükkel összesen ötször hosszabbíthatjuk meg a hozzáférést, vagyis akár 180 napig használható a szoftver. Az Office 2010-zel is működik a „rearm” trükk, vagyis a szoftver aktivációja többször is kitolható. A Windows 7-hez hasonlóan az Office 2010 is telepíthető licenckulcs beírása nélkül, utána a felhasználónak 30 napja van arra, hogy aktiválja a szoftvert a25 karakterből álló kóddal. Az Office 2010 összes szolgáltatása, funkciója működik aktiváció nélkül is, de a 25. naptól kezdve már emlékeztető üzenetet jelenít meg, amit az ablak címsorának vörösre váltásával is nyomatékosít. A Microsoft TechNet oldalán található dokumentum szerint a Program FilesXCommon FilesXMicrosoft Shared\OfficeSoftwareProtection Platform könyvtárban található ospprearm.exe futtatásával azonban ötször 30 nappal meghosszabbítható ez az időszak, vagyis összesen 180 napig lehet az irodai szoftvert élesítés, vagyis licenckulcs nélkül használni. A „rearm” lehetőségét a Microsoft a rendszergazdák életének megkönnyítése érdekében építette be a Windowsba és az Office-ba is. Egy vállalati bevezetésnél könnyen előfordulhat, hogy a létrehozott rendszerkép már több mint 30 napos, amikor ténylegesen telepítik és használatba veszik, ekkor elvileg egy aktiválat- lan, korlátozott funkcionalitású szoftverkörnyezet fogadja a felhasználót. A „rearm” segítségével a rendszerkép elkészítése után a 30 napos visszaszámlálás újraindítható. A Microsoft a múlt héten jelentette be hivatalosan az Office 2010 érkezését, amely egyelőre csak a mennyiségi licencmegálla- podással rendelkező vállalatok számára férhető hozzá, a lakossági megjelenés csak később esedékes. Aki ki szeretné próbálni a programot, annak egy 60 napos próbaváltozat érhető el a Professional Plus változatból. Ezt azonban telepítésnél aktiválni kell a Microsoft által megadott próbakulccsal. Később további próbaverziók megjelenése várható, miután az Office 2010 a boltokba került. (hwsw) Hiába tiltjuk le a kapcsolati hálónkat Titkokat árul el a Facebook Az okostelefonok egyre jobban hasonlítanak a számítógépekre, tehát a pc-gyártók is beszállhatnak a küzdelembe (Képarchívum) 41 cég kezében körülbelül nyolcezer olyan szabadalom van, amely érintheti a mobilgyártókat Bíróságon csatáznak a mobilgyártók FELDOLGOZÁS Hiába tiltjuk le a kapcsolati hálónkat, más adatlapján keresztül látszik, kivel állunk kapcsolatban. A Facebookon a felhasználók meglehetősen kis része jut el odáig, hogy beállítsa adatai publikus állapotát. Bár az oldalon van lehetőség arra, hogy adataink titokban maradjanak, legfeljebb a barátaink lássák őket, csak azok élnek ezzel a lehetőséggel, akiknek nagyon fontos a személyes adatok védelme. Kár, hogy a közösségi oldal őket sem védi meg. Alapesetben nincs gond - aki letiltja az információit, annak nem jelenik meg a facebookos adatlapja a Google keresési listáján, a közösségi oldal ugyanis megakadályozza a hozzáférést. Aki meg engedélyezi adatai közzétételét, annak adatlapja felbukkanhat a keresési tételek közt. Ebből kiderül, hogy az illető regisztrált a Facebookon, valamint a név alatti sorban kapunk egy rövid, körülbelül öttételes áttekintést a felhasználó barátairól. És ezzel van a gond: bár azt letilthatjuk, hogy a saját adatlapunkat nyilvánosságra hozva a Google keresőn keresztül bárki feltérképezhesse kapcsolati hálónkat, de ha van olyan ismerősünk, aki kevésbé veszi komolyan a privát szférát, akkor nála a keresésnél a barátok listájá- banfelbukkanhat a nevünk. Szakértők mindenesetre arra figyelmeztetik a felhasználókat, hogy ha féltik személyes adataikat, nem óhajtják, hogy bárki hozzájuk férjen, kétszer is gondolják meg, mielőtt csatlakoznak egy közösségi oldalhoz, (i) Több tucat pert indítottak egymás ellen a mobilgyártók a szabadalmak megsértése miatt. A legújabb fejlemény a HTC támadása az Apple ellen, de aktívan küzd a Microsoft és a Nokia is. FELDOLGOZÁS Semmi meglepő nincs abban, hogy a mobilcégek szabadalmi perekkel támadják egymást. Az okostelefonok piaca 2009-ben körülbelül 61 milliárd dollárt ért, és az iparági elemzők idén 30 százalékos növekedésre számítanak. Ebből a dagadó pénzeszsákból mindenki nagyot akar markolni. A helyzetet bonyolítja, hogy az okostelefonok egyre jobban hasonlítanak a számítógépekre, tehát a pc-gyártók is beszállhatnak a küzdelembe. A legfrissebb hír a HTC által indított eljárás. A tajvani cég azt állítja, hogy az Apple megsértette öt szabadalmát. Ez persze csak válasz az Apple korábban indított eljárására, amelyben az amerikai cég 20 szabadalom miatt akasztott pert a HTC nyakába. Még látványosabb a Nokia és az Apple csatája, a két cég már öt pert és ellenpert indított egymás ellen. A Microsoft is próbálja behajtani a szabadalmak licencdíját, legutóbb a HTC-ből sajtolt ki némi pénzt. Arra sem kell sokat várni, hogy a pc-s világ nagyágyúi is belépjenek a ringbe, hiszen a HP a Palm felvásárlásával rengeteg mobilos szabadalomhoz jutott. A számítógépgyártó használni fogja a szabadalmait, ha üzleti érdeke ezt kívánja. Most egyébként az okostelefonok processzorait fejlesztő Qualcomm szedi be a legtöbb li- cencdíjat, negyedévenként majdnem 1 milliárd dollárt. A Businessweek összeállítása alapján 41 cég kezében körülbelül nyolcezer olyan szabadalom van, amely érintheti a mobilgyártókat. És mindenki más-más területen erős: a Nokia a kommunikációs technológiákban, a Microsoft a szoftverekben, az Apple pedig az iPhone-szerű eszközök piacra kerülését tudja megnehezíteni az érintőkijelzővel kapcsolatos szabadalmaival. Jelenleg a mobilgyártók kiadásainak alig 10 százaléka megy el licencdíjakra, de a szabadalmi perek miatt ez az arány jelentősen nőhet. Amikor a pc újdonság volt, az eladási ár 15-20 százaléka fedezte a szabadalmi licencdí- jak költségét. A gyártóknak most körülbelül 20 százalék hasznuk van a készülékeken, és ebből valószínűleg nem szeretnének túl sokat veszíteni, vagyis a szabadalmi háború költségeit a vevők fizetik ki. (I) A mindennapi, legalább 30 perces mobiltelefonálás növelheti a glióma kockázatát, ám nem állítható, hogy a sugárzás agytumort okoz Nincs meggyőző eredmény a mobil és a rák kapcsolatáról MTI-HÍR A csaknem 13 ezer, mobiltelefont használó ember bevonásával készült tanulmány nem talált kockázatnövekedést a meningioma - egy gyakori, legtöbbször jóindulatú agytumor - esetében és csupán enyhe „utalást” a glióma - egy kevésbé gyakori, ám sokszor halálos agydaganat - kockázatának emelkedésére azoknál, akik hosszú távon és hosszú ideig mo- biloztak. • A tíz évig tartó felmérést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi rákkutatási ügynöksége folytatta le. A kutatók megállapítása szerint voltak olyan (Képarchívum) „utalások”, hogy a mindennapi, legalább 30 perces mobiltelefonálás növelheti a glióma kockázatát. Ám a szerzők hozzáteszik, hogy az eredményekből nem vonható le egyértelműen az a következtetés, hogy a sugárzás agytumort okoz. A pontatlanságok egyik oka lehet például, ha a vizsgálatokban résztvevők megkérdezésükkor nem jól emlékeztek arra, mennyit telefonáltak az elmúlt évtizedekben. A tanulmány szerint a hosszabb ideig tartó hívások inkább összefüggtek a kockázat emelkedésével, mint a nagy számban lefolytatott hívások. Nem vizsgálták a kihangosítón keresztüli mobilozást, ahogy azt sem, milyen hatása van a testközelben - például a zsebben vagy éjjel az ágy mellett - tartott, bekapcsolt, ám használaton kívüli készüléknek. Azokat a korábbi eredményeket, melyek szerint a mobilozás éppenséggel csökkentené a rák kockázatát, „valószínűtlennek” nevezték a kutatók. Hangsúlyozták, hogy a tanulmány 2000-es kezdete óta jelentős változások történtek a mobil- telefonok használatában, ezért is fontos a további vizsgálódás. A későbbiekben tervezett kutatások közt van olyan, melyben a fülre és a fültőmirigyre gyakorolt hatást elemeznék, egy másikban pedig a gyerekek mobilhasználatát vizsgálnák. Az International Journal of Epidemiology című szakfolyóiratban kedden megjelenő tanulmányt 13 ország kutatói készítették. A résztvevő országok között van Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország és Japán. A felmérésbe bevont 12 848 ember közül 5150-nek volt vagy meningió- mája vagy gliómája. A kutatási költségek mintegy negyedét a mobiltelefon-ipar állta, ám a WHO hangsúlyozta, hogy intézkedéseket tettek a kutatók függetlenségének _ biztosítására.
