Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-19 / 113. szám, szerda
22 Tudomány ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 19. www.ujszo.com Európa vezető tudományos intézményei a legnagyobb elismeréssel vették körül a magyar tudóst Hell, a „pokoli” jó csillagász Húsz év kutatásainak eredményei A madarak szerelmi élete is meglehetősen bonyolult Saját megfigyeléseivel jelentős mértékben gazdagította a csillagászat tudományát, felfedezéseivel pedig öregbítette a magyar tudomány hírnevét (Képarchívum) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ New York. A madárvilágban is mindennapos a válás, az utódok elhagyása, az újraházasodás - derül ki a Kanadában most megjelent könyv, a The Bird Detective soraiból. Széleskörűen elterjedt mítosz, hogy életfogytig tartó párkapcsolatok jellemzik a madarak világát, valójában azonban a legtöbb kis énekesmadár esetében ez messze nem így van - szűrte le a következtetést kutatásaiból a könyv szerzője, Bridget Stutchbury, aki a torontói York Egyetem biológiaprofesszora. A könyv 20 év rádiós nyomkövetést és DNS-vizsgálatot felölelő kutatásának eredményeit mutatja be. Kiderült egyebek között, hogy a zöldes tirannusz (Empi- donax virescens) hímjei messze fészkeiktől is termékenyítenek meg tojókat, a remete lombgébics (Vireo solitarius) tojói pedig új partner után néznek, mielőtt elválnának a régitől, és elhagynák fiókáikat. A leglényegesebb felfedezés, hogy nagyon sok madár válik el MT1-JELENTÉS Róma. Olasz kutatók valószínűnek tartják, hogy a 400 évvel ezelőtt elhunyt olasz festőművész, Caravaggio földi maradványait találták meg egy toscanai tömegsírban. A tudósok egyebek között radioaktív szénizotópos kormeghatározással vizsgálják a tömegsírban talált csontokat, amelyek közül az egyik csontváz egy 37 és 45 év körüli férfié lehetett, és abban az időszakban halhatott meg, amikor Caravaggio. A kutatócsoport vezetője, Sil- vano Vincenti elmondta, hogy ezekben a csontokban ráadásul ólmot és más, a festékekben használatos fémeket mutattak ki. A vizsgálatokat most DNS-tesztekkel folytatják, amelyeknek várhatóan két hét múlva lesz eredménye. Michelangelo Merisi, azaz Caravaggio 1610 júliusában hunyt el 39 évesen Porto Ercoléban, halálának okát és pontos helyszínét mindmáig homály fedi. Egyes szakértők szerint a festő egyszerűen összeesett a néptelen önző okokból - mondta Stutchbury. A tojók ugyanis olyan hímeket keresnek, amelyek színesebbek vagy jobban énekelnek, illetve biztonságosabb, táplálékban dúsabb helyekre költöznek. Stutchbury énekesmadarak tucatjait vizsgálta Kanadában, az Egyesült Államokban és Panamában. Véleménye szerint a rö- videbb nyarak miatt hagyják el fészkeiket a tojók, még mielőtt kirepülnének fiókáik, hogy gyorsan új párra találhassanak, és még egy fészekaljat felnevelhessenek. Az éhes fiókákat a hátralevő időben a hím eteti. A hímek pedig megháromszorozhatják, vagy akár megnégyszerezhetik szaporodási sikerüket azzal, ha a szomszédos tojókat is megtermékenyítik. Egy hím tehát abszolút nem lehet biztos benne, hogy az ő tojása kel ki saját fészkében. A válás meglepően gyakori a madaraknál, legtöbbjük egy partnerrel csupán néhány hónapra vagy évre köti össze életét. A válások aránya a nullától- vándoralbatrosz - egészen a 99 százalékig - rózsás flamingó- terjed. tengerparton, mások szerint számos ellensége közül valamelyik tehette el láb alól. Akadnak szakértők, akik szerint dokumentumok tanúskodnak arról, hogy a művészt Porto Ecoléba való megérkezése után kórházba vitték, és az ispotályban hunyt el pár nappal később. Ha betegség végzett a festővel, felvetődik a malária lehetősége, amely gyakori vendég volt a XVII. századi Porto Ecolé- ban, de nem kizárt a szifilisz sem, hiszen közismert, hogy Caravaggio férfiprostituáltakkal tartott fenn kapcsolatot. A művésznek azonban nem voltak gyermekei, ezért az összehasonlító genetikai vizsgálatokhoz a festő távoli oldalági rokonait próbálják felkutatni szülővárosában, Caravaggióban. A Merisi családnév ugyanis mindmáig igen ritka, ami viszonylag szűkre szabja a potenciális rokonok körét. Szkeptikusok szerint viszont négy évszázad alatt annyira felhígulhatott a rokonság DNS-e, hogy lehetetlenné teszi az azonosítást, ráadásul az olyan nyomok, mint a magas ólomszint, sem jelentenek egyértelmű bizonyítékot. A csillagászat a legősibb természettudomány. Olyannyira, hogy már az emberi civilizáció kialakulásának kezdetén is művelték: csaknem ötezer évesek az első, napfogyatkozásról szóló kínai feljegyzések. Ehhez képest kontinensünkön aránylag későn kezdtek vele foglalkozni: a görögök időszámításunk előtt háromszáz évvel jöttek rá igazi jelentőségére. OZOGÁNYERNŐ Ahhoz, hogy mindig ugyanarra a napra essék a tavaszi napéjegyenlőség, a lehető legpontosabban meg kellett tudni határozni az év hosszát, vagyis a Föld Nap körüli keringésének idejét. Miközben e fontos kérdés megoldásárá összpontosítottak az eget kémlelő tudósok, egyéb megfigyeléseket végezve fokozatosan meghatározták az egyes bolygók pályáját, felfedezték a világmindenség egy sor törvényszerűségét. Ahhoz viszont, hogy komoly alapokra helyezhessék az elszigetelt megfigyeléseket, csillagvizsgálók hálózatára volt szükség. Ez már az ókorban is működött. Hazánkban viszont bizony még vagy másfélezer évet kellett várni arra, hogy ez a folyamat bekövetkezzen, amely egy nagy gondolkodó, tudós, tanár, Hell Miksa nevéhez fűződik. Megtervezte a hazai csillagvizsgálókat és kiképezte személyzetüket. Ráadásul saját megfigyeléseivel jelentős mértékben gazdagította a csillagászat tudományát, felfedezéseivel pedig öregbítette a magyar tudomány hírnevét. Höll Maximilianként népes családban, Selmecbányán született 290 évvel ezelőtt, 1720. május 15-én: huszonhármán!)!) voltak testvérek. Két, ugyancsak nagy hírnévre szert tett testvére, József és Ignác Kornél - akik a családi hagyományt folytatták - több találmánnyal büszkélkedhetett. Édesapja, Höll Máté Kornél a helyi bánya mérnökeként tevékenykedett. Fia húszévesen gyakorlati okból változtatta nevét Hellre: a német Hölle magyarul poklot jelent, így nem tartotta túl szerencsésnek, hogy egy tudós, ráadásul jezsuita szerzetes ilyen „illetlen” nevet viseljen. De a sors tréfát űzött vele: évtizedekkel később, immár világhírű tudósként Londonban ajánlottak fel neki állást, amit lehet, hogy épp azért nem fogadott el, mert a Hell viszont angolul jelenti a poklot. Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, érettségi vizsgája után Zsolnán belépett a jezsuita rendbe. Elöljárói hamar felismerték érdeklődését a természettudományok iránt és kivételes tehetségét, ezért a bécsi egyetemre küldték. Itt, teológiai tanulmányai mellett, a Joseph Frantz által vezetett jezsuita obszervatóriumban ismerkedett meg a csillagászattal. 1751-ben ugyan pappá szentelték, de ekkorra már eldőlt a sorsa: nem elsősorban miséző pap, hanem tudós válik belőle. Ennek megfelelően rendfőnöke a következő évben a kolozsvári Báthory Egyetemre küldte matematikát és csülagásza- tot tanítani. Hároméves működése alatt két matematikakönyvet is megjelentetett a kincses városban, amelyek jelentőségét jelzi, hogy a későbbiekben Lengyelországban és Bécsben többször is kiadták, közben a nagyszombati csillagvizsgáló építését irányította. Munkájának visszhangját pontosan jelzi, hogy 1755-ben Mária Terézia császámő királyi csillagásznak nevezte ki Bécsben. Itt is azonnal munkához látott: megszervezte az egyetemi csillagvizsgálót, amelynek az első igazgatója lett. Az elsők között volt, aki felismerte a tudományos együttműködés jelentőségét. Ennek érdekében csillagászati évkönyveket kezdett kiadni, amelyeket megküldött a vüág valamennyi obszervatóriumának és tudományos intézményének. Az Ephemer- ides astronomiacae ad meridanium Vindobonensem című kiadványai nemcsak csülagászati táblázatokat, hanem tanulmányokat, sőt mai szemmel nézve ismeretterjesztő cikkeket is tartalmaztak, hamarosan a vüág legnépszerűbb tudományos publikációinak számítottak. Olyannyira, hogy fennmaradtak olyan reklamáló levelek, amelyekben az angol Royal Society, vagy a szentpétervári akadémia nehezményezi, hogy nem jött meg időben az esedékes évkönyv. Az 1762-es évfolyamban publikálta Hell Miksa azt a tanulmányát, amelyben hangsúlyozza, hogy a Vénusz bolygó Nap előtti elvonulásából meglehetősen pontosan meghatározható a Nap-Föld távolság. Erre a jelenségre több évtizedet kellett várni, így érthető izgalom előzte meg az 1769-re várt eseményt. VII. Keresz- tély dán és norvég király Hell tanulmánya alapján épp a magyar tudósnak ajánlotta fel anyagi támogatását a lappföldi Vardö szigetén elvégzendő mérésekre. A rendkívüli égi jelenség júliusban, az éjszakai órákban volt várható. Az öreg kontinensen pedig ekkor a Nap csupán az északi sarkkörön túl látható állandóan a látóhatár felett, ami megfigyelhetővé teszi a Vénusz átvonulását. A kétéves expedícióra 1768. április 28-án indultak. De előzőleg Hell elintézte a császárnénál, hogy az ugyancsak csillagász és nyelvész Sajnovics János is vele tarthasson. Jól tette: ugyanis egy Daans nevű lapp embert hallva szólt barátjának: ez a nyelv bizony nagyon hasonlít a magyarhoz. Sajnovics azonnal munkához látott, ennek eredményeképp igazolódott a lapp-magyar nyelvrokonság. Mivel volt még idő a mindössze néhány órás megfigyelés elvégzéséhez, nem tétlenkedtek: egyrészt kiépítettek egy ideiglenes csillag- vizsgálót a helyszínen, másrészt egy sor más kérdéssel is foglalkoztak. Hell feljegyzéseket készített a sarkkörön túli területek éghajlatáról, a tengerről, a sarki fényről, és kipróbálta a földrajzi szélesség meghatározására kidolgozott módszerét, amely a későbbiekben a gyakorlatban általánosan elterjedt. A Vénusz-megfígyelés teljes sikerrel végződött, a Hell által megadott adatok csak alig különböznek az általunk ma ismert értékektől. A magyar tudós természetesen elsőként támogatójának, VII. Keresz- tély királynak számolt be az expedíció eredményeiről, nyomtatásban csak 1770-ben jelentette meg tudományos adatait. Persze, már ebben az időben is jól működött a szakmai féltékenység. Olyannyira, hogy több kollégája is megkérdőjelezte a mért értékeket, sőt hamisítással is megvádolták Hellt. A gyanú árnyéka több mint egy évszázadig vetül Hellre, míg végül 1883-ban Simon Newcomb amerikai csillagász igazolja Hell adatai- nakhelyességét. Ettől függetlenül Európa vezető tudományos intézményei a legnagyobb elismeréssel vették körül a két év és három napig tartó kiküldetésből visszatért tudóst: megválasztották a göttingeni, stockholmi, trondheimi, koppenhágai és bolognai akadémia tagjává, Mária Terézia pedig az osztrák tudományos akadémia megszervezésével bízta meg. De ő ez alatt is szülőhazáján tartotta vigyázó szemét: megtervezte és irányította az 1776-ban átadott egri, az 1780-ban elkészült budai és az 1792-ben átadott gyula- fehérvári csülagvizsgáló munkálatait, beszerezte a kutatásokhoz szükséges műszereket, kiképezte az intézményekszemélyzetét. Bokros teendői mellett egy háromkötetes északi enciklopédia kiadását is előkészítette, ezt azonban nem tudta befejezni, töredékes kéziratát a bécsi egyetemi csillagvizsgáló őrzi. Rendhagyó életéhez hasonlatos volt a halála is: a törökök okozták a vesztét. Az 1792 áprilisában Bécs- be látogató szultáni küldöttségnek bemutatót tartott. Ekkor annyira megfázott, hogy tüdőgyulladást kapott. Hetvenkét évesen, április 14-én hunyt el. A magyar csillagászat nagy öregjéről az utókor sem feledkezett meg: nevét kráter őrzi a Holdon, halálának kétszázadik évfordulóján emlékbélyeget adtak ki a tiszteletére. A kutatók szénizotópos kormeghatározással vizsgálják a tömegsírban talált csontokat (TASR/AP-felvétel) A csontokban ólmot és más fémeket mutattak ki Valószínűleg megtalálták Caravaggio maradványait
