Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-19 / 113. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 19. www.ujszo.com Megbízható fizetőeszköz az eurózóna közös pénze Pénzinjekció a görögöknek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Megbízható, hiteles pénz az euró - hangoztatta az euróövezeti országok pénzügyminiszteri találkozóját követően Je- an-Claude Juncker, a miniszteri csoport elnöke. A tegnap hajnalban tartott sajtótájékoztatóján a luxemburgi kormányfő megerősítette: segített a közös pénzzel kapcsolatos aggodalmak mérséklésében az az európai uniós mechanizmus, amelyről a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagországok segítésére a múlt hét legelején állapodtak meg. Juncker támogatásáról biztosította azt a tervet, hogy az euróövezeti országok költség- vetését az Európai Bizottság ezentúl már tervezet formájában, még a nemzeti parlamentek jóváhagyása előtt vizsgálja meg és véleményezze. Differenciált megközelítést alkalmaznak majd az állam- háztartások konszolidációja során. A differenciált megközelítésre azért van szükség, mert attól lehet tartani, hogy az indokolatlanul nagy mértékű és elsietett deficitcsökkentés jóvátehetetlen károkat okoz a gazdasági növekedésnek. A pénzügyi piacok magatartására az utóbbi napokban rányomta bélyegét az attól való félelem, hogy a drasztikus konszolidációs program elfojtja majd a növekedést az euróövezetben. A tagországoknak továbbra is fokozott költségvetési fegyelmet és szigort kell tanúsítaniuk, illetve törekedni kell gazdaságpolitikájuk még nagyobb mértékű összehangolására. Ján Počiatek pénzügyminiszter hozzátette, Pozsony hajlandó olyan megoldást is támogatni, hogy a szabályokat tartósan be nem tartó országot akár ki is zárhassák az eu- róövezetből. A költségvetési fegyelem ugyancsak indokolt, hiszen a Fitch hitelminősítő szerint az Európai Unió kormányainak a teljes hitelállomány finanszírozására 2,2 billió euróra van szükségük, ami a 27 tagú szervezet idei gazdasági teljesítményének egyötöde. Olli Rehn pénzügyi EU-biztos hozzátette, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tegnapi nap folyamán átutalta Görögországnak a 110 milliárd euró értékű kölcsön el$ő 20 milliárd eurós részletét. Görögországnak május 19-én kell törlesztenie egy 8,5 milliárd eurónyi állam- adósságot. (mti, tasr, só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Élvezeti cikk lesz a vajaskenyér? Berlin. Hetek óta emelkedik a vaj ára a nemzetközi piacokon, helyenként 30 százalékos a drágulás. Németországban a vaj kiskereskedelmi ára is felment, és Ausztriában is emelésre készülnek az üzletláncok. A drágulás hozzánk is begyűrűzhet. Németországban a legnagyobb áruházláncok üzleteiben 23,5%-kal többet kell fizetni a vajért, mint az előző héten. Johann Költringer, az osztrák tej terméktanács elnöke szerint a vaj drágulása csak az első lépés, hamarosan más tejtermékek ára is emelkedik majd. A világpiacon növekszik a kereslet a vaj iránt, és hiány alakult ki. Szakértők ezt a beinduló konjunktúrával és az Európai Unió exportjának növekedésével magyarázzák. (MTI) Százmilliók a befektetőknek Pozsony. A Fico-kormány az elmúlt négy évben 510,8 millió euró állami támogatásban részesítette a befektetőket. A gazdasági tárca adatai szerint ebből 296 millió eurót adókedvezmények formájában nyújtottak, míg a gyártás beindításához szükséges technológiák vásárlásához 144 millió eurót, az új munkahelyek létrehozásához pedig több mint 58 millió eurót kaptak. A kormány az elmúlt négy évben 2,4 müliárd eurót fordított beruházás-ösztönzésre, aminek köszönhetően 24,4 ezer új munkahelyet hozhatnak létre. (SITA) Új áramszolgáltató a hazai piacon Pozsony. Hamarosan újabb áramszolgáltató jelenhet meg a szlovák piacon. A svájci Mercu- ria Energy Trading SA ugyanis már megkapta az engedélyt az Árszabályozási Hivataltól az áramszolgáltatásra. Szlovákiában a három nagy regionális áramszolgáltató mellett már jelenleg is tíz alternatív szolgáltató működik. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK NHAaMHlMMHMMi mmmmmim i ímhhhihb m wakmmm smmm » _i AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8589 Lengyel zlotv 3,9990 Cseh korona 25,458 Magvar forint 277,38 Horvát kuna 7,2550 Román lei 4,1950 Japán ien 115,32 Sváici frank 1,4028 Kanadai dollár 1,2760 USA-dollár 1.2428 _________________ VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,28-1,20 26,19-24,67 289,43-264,51 OTP Bank 1,28-1,21 26,19-24,70 285,50-269,35 Postabank 1,28-1,20 26,29-24,52Szí. TakarékpénztárTatra banka 1,28-1,21 26,09-24,76 288,50-266,58 Dexia banka 1,28-1,21 26,12-24,80 284,59-270,17 Általános Hitelbank 1,27-1,21 26,15-24,70 289,43-264,51 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A görögországi válság és az izlandi vulkánkitörés sem kell, hogy kedvét szegje a külföldre kirándulóknak Fékezte az euró a hazai turizmust A legtöbb kiránduló vágya: csak úgy, feküdni a tengerparton (SITA-felv.) Pozsony. Euró, gazdasági válság, izlandi vulkánkitörés, szlovákiai parlamenti választások- a Szlovákiai Utazási Irodák Szövetségének (SACKA) képviselői szerint ezek a tényezők voltak tavaly és lesznek idén negatív hatással a szlovákiai és külföldi turizmus alakulására. A pénzügyi megszorítások okozta görögországi lázongások is több ezer európait riasztottak vissza az odautazástól, bár szakértők szerint nincs ok aggodalomra. DEMECS PÉTER Szlovákiában tavaly közel 17%-kal csökkent (3,38 millióra) az elszállásolt turisták száma. A legnagyobb visszaesést, közel 50%-osat a lengyel turisták esetében könyvelték el, de jelentős, 40%-os csökkenés volt a magyar turistáknál is. Szlovákia nehéz helyzetbe került, ugyanis túlnyomó többségben nem az euróövezet tagállamaiból érkeznek ide látogatók. ,A helyzet sajnos, idén sem lesz jobb, sőt véleményünk szerint további csökkenésre kell felkészülnünk. Több közvélemény-kutatás ugyanis igazolta, hogy a lakosok pénzügyi helyzete idén sem javult” - szögezte le Stanislav Macko, a SACKA alelnöke. Ezek után nem csoda, hogy az idegenforgalomból származó bevételek tavaly 1,67 milliárd euróra csökkentek, ami legalább 150 millió euróval marad el a 2008-as adattól. A szlovákiai turisták körében már évek óta Horvátország a legközkedveltebb célállomás, tavaly a látogatók számában felzárkózott hozzá Egyiptom is. Macko szerint, míg az előző években Görögország is népszerű üdülőhelynek számított, az ottani gyakori zavargások miatt egyre többen mondanak le a görög nyaralásról. „Az aggályok megalapozatlanok. Tanúsíthatom, hogy a görög szigeteken továbbra is nyugodt a helyzet, a zavargásoknak, vagy a pénzügyi válságnak nyoma sincs. Bár a megszorító intézkedések következtében az országban ugyan bizonyos termékek jövedéki adója nőtt, mégis szinte kizártnak tartom, hogy ez áremelésekkel járna. A görögöknek ugyanis soha nem volt olyan égető szükségük a turisták pénzére, mint most” - vélte Macko. Attól sem kell tartani, hogy a szobák árát a szállodákban megemelnék, ugyanis az utazási irodák rendszerint egy évvel korábban teszik meg a foglalásokat, hogy stabil árakat garantáljanak klienseiknek. A SACKA képviselői szerint a turizmust az idei nyári szezon alatt is befolyásolni fogja az izlandi vulkánkitörés, amely már néhány hete nehezíti Európa felett a légi közlekedést. Mikuláš Milko, a SACKA képviselője leszögezte: azoknak a turistáknak, akik utazási irodával indultak volna nyaralni, de a vulkáni hamu miatt nem szállhatott fel a gépük, kötelesek visszafizetni a nyaralás teljes árát.,Akik viszont nem tudnak hazajutni nyaralásukról, azoknak az iroda köteles megfelelő szállást és ellátást biztosítani. Ha ötcsillagos szállodában laktak, alacsonyabb kategóriát is kaphatnak, de az utcára nem kerülhetnek a pórul járt utasok” - mondta Milko. Sok múlik az utazási iroda és a légitársaság, illetve a reptér közti megállapodásokon. Számos nemzetközi reptérnek ugyanis van külön, vészhelyzetek esetére lefoglalt szállodája, amelyekbe késések, vagyjáratok törlése esetén viszik utasaikat. ,A vulkán okozta nagyméretű kiesések során viszont ezek a szobák sem elegendőek. Ennek ellenére is kötelesek ellátást biztosítani” - pontosított Milko. Példaként említette az ír Ryanair társaságot, amely néhány héttel ezelőtt 3 millió eurós bírságot kapott, amiért nem látta el az Olaszországban ragadt utasait. Az országban komoly gondot okozott a légi közlekedés visszaesése is, a pozsonyi reptérről tavaly 501 ezer emberrel kevesebb indult útnak, mint egy évvel korábban. „Ehhez a Seagle Air, a Sky Europe csődje, de az Air Slovakia bizonytalan helyzete is hozzájárult. Rohamosan csökkent ugyanis azoknak a városoknak a száma, amelyeknek van Pozsonnyal légi összeköttetésük” - magyarázta Milko. 2010-ben a Ryanair mellett a sikeres csehországi Travel Service társaság lesz a legnagyobb légitársaság az országban, amely Csehországon kívül Lengyelországban és Magyarországon is sikeres járatokat üzemeltet. A SACKA szerint nagy általánosságban elmondható, hogy a szlovákiai utazási irodák, szállodák és vendéglátó-ipari egységek felkészültek a 2010-es nyári szezonra. A válság miatt erősödött a minőségre való törekvés, az áremelkedés szerepe is elhanyagolható. Szervezett kirándulás keretében a legtöbben Németországból érkeznek hozzánk (tavaly 77 ezren), majd Nagy-Britannia és Ausztria a sorrend. A cseh turisták döntően saját maguk szervezik meg szlovákiai tartózkodásukat. Macko a nyári szezon kezdetén óvatosságra int. „Csak megbízható utazási irodáknál vásároljanak utat, a túl alacsony áron kínált nyaralások mindig gyanúsak, érdemes az elővigyázatosság” - mondta a SACKA alelnöke. Ellenőrizni kell, milyen biztosítást kínál az adott iroda, s nem árt kideríteni, milyen tapasztalatai voltak azoknak, akik már kihasználták szolgáltatásait. Nem árt olyan irodát választani, amely egy adott szállodában egész szezonra foglalt szobákat, így eleve biztosítva van a szállásuk, ha például repülőjük a légtér lezárása miatt nem indulhat el. Továbbra is nagyon messze vagyunk a kormány által eltervezett országos autópálya-hálózat kiépítésétől Idén tizedével kevesebb pénz várható az útdíjból ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákiának a tervezett 165 millió eurónál idén 10 százalékkal alacsonyabb pénzösszeget sikerül behajtania az elektronikus útdíjból - ismerte el Igor Choma, a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) vezérigazgatója. Szerinte mindez azzal magyarázható, hogy az év elején több útszakaszért még nem kellett fizetni. A befolyt összegnek több mint felét ugyanakkor az útdíjrendszert üzemeltető SkyToll társaság teheti zsebre. A Nemzeti Autópálya-társaság idén 135 millió eurót fizet ki a SkyTollnak. Május 12-ig 48,14 millió eurót sikerült behajtani a sztrádákat és első osztályú utakat használó teherfuvarozóktól és autóbusz-társaságoktól. A SkyTollnak ebből 7,3 millió eurót fizettek. 389 km autópálya Choma az elmúlt négy évet értékelve, kénytelen volt beismerni, hogy továbbra is nagyon messze vagyunk a kormány által korábban eltervezett országos autópálya-hálózat kiépítésétől. Jelenleg nem egész 389 kilométernyi autópálya és 213,6 kilométernyi gyorsforgalmi út található az országban, a tervezett autópályahálózatnak ez alig valamivel több, mint a fele, a gyorsforgalmi utaknak pedig még a 20 százaléka sem épült ki. A sztrádák és gyorsforgalmi utak építésének a koncepciója összesen 704 kilométernyi autópályával és 1164 kilométernyi gyorsforgalmi úttal számol. Choma szerint a teljes sztrádahálózat felépítésére 2025-nél hamarabb nem számíthatunk. Felgyorsult az építkezés Az NDS vezérigazgatója szerint a Fico-kormány idején, vagyis a 2006 és 2010 közötti időszakban ugyanakkor jelentős mértékben felgyorsult az autópályák építése. Az elmúlt négy évben 241 kilométernyi útszakasz építésének láttak hozzá és 147 kilométernyit adtak át, idén pedig még további 28 kilométer átadása várható. Choma szerint az előző két kormány hivatali ideje alatt, vagyis 1998 és 2006 között 112 kilométer építését kezdték meg, és 190 kilométernyi sztrádát adtak át. Eszerint míg az előző kormány évente átlagosan 24 kilométernyi útszakasz adott át, a jelenlegi csaknem 37 kilométert. Az autópálya-társaság tervei szerint a jövőben hatsávosra bővítik a pozsonyi Kikötői hidat. A munkálatoknak várhatóan 2012-ben látnak hozzá, míg a Pozsony és Nagyszombat közötti autópálya kiszélesítését 2013-ban kezdik meg. A Pozsony és Zsolna közötti autópálya Vágbesztercé- nél található utolsó, csaknem 10 kilométeres szakaszát május 31-én adják át. Júniustól így a fővárosból végig sztrádán autózhatunk Zsolnára. Nem építünk drágán Choma reagált az ellenzéki pártok által gyakran hangoztatott felvetésre is, amely szerint a régiónkban nálunk épülnek a legdrágább autópályák. Az NDS által közzétett elemzés szerint, amelyet egy független cseh társaság dolgozott ki, a szlovák autópályák építési költségei megfelelnek a régiós ádagnak, sőt a hegyvidéki terepen épülő autópályák szempontjából a legolcsóbb országok közé tartozunk. Míg például a hegyvidéki terepen épült sztrádák kilométere Csehországban 627 millió, Németországban pedig 665 millió cseh koronába kerül, nálunk ez 320 millió cseh korona. Choma tegnap bejelentette azt is, hogy a Nemzeti Autópálya-társaság megnyerte a japán Taisei társaság által ellene indított pert, így nem kell kifizetni a japán cég által követelt 21,959 millió eurót. A Taisei a párizsi nemzetközi bíróságon még 2007 decemberében perelte be a Nemzeti Autópályatársaságot, mivel szerinte a D2-es autópálya pozsonyi szakaszán található Sitina alagút építésénél a szlovák korona és a japán jen árfo- lyam-ingadoáása miatt csaknem 22 millió eurós kára keletkezett. Hasonló okok miatt indított pert az elmúlt év végén az NDS ellen a cseh Skanska építőipari táraság is, amely egy konzorciumban volt a japán céggel. Choma szerint a bíróság ez utóbbi ügyben az idei év végéig, várhatóan hasonlóan dönt majd, mint a Taisei esetében, (mi)
