Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-18 / 112. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 18. Vélemény És háttér 5 TALLÓZÓ SZABADSÁG A kolozsvári napilap kommentátora úgy látja: Orbán Viktor - korábbi miniszterelnöki habitusától eltérően - élen jár a visszafogottságban, körültekintésben. Hosszas ellenzéki szerepvállalása és személyiségének belső fejlődése arra késztetik, hogy már az elején néhány biztosítékot beépítsen a rendszerbe. A kettős állampolgárság körüli találgatások, véletlenként feltüntetett elszólások és áttételes utalások ugyanakkor zavaró tényezőként hatnak, hiszen most túl sokan (legújabban a parlamentből kiszorult MDF) „úsznak rá” a témára, mely az osztrák és a szlovén felet leszámítva, valamennyi szomszédos államban hullámokat ver - fejti ki a szerző, (mti)- Haver, és mi még sokalltuk azt a vizet, amit a kocsmáros öntött a borunkba... (Peter Gossányi rajza) A szövetségnek nem egyetlen nagy háború megvívására kell késznek lennie, hanem egy időben többre A NATO stratégiai koncepciói Az 1949-ben megalakított NATO első stratégiai koncepciójának az volt a lényege, hogy egy esetleges szovjet katonai támadást a lehető leggyorsabban meg kell tudni állítani. MTl-HÁTTÉR Ezt követte 1957-ben az úgynevezett „tömeges megtorlás” koncepciója, amelynek értelmében a NATO kilátásba helyezte: a szövetséges országok területe elleni szovjet támadás esetén kész nukleáris csapást mérni a Szovjetunióra. A szovjet atomütőerő fejlődése nyomán 1968-ban áttértek a 2ru- galmas reagálás” stratégiai koncepciójára. Ez már igyekezett bizonytalanságban hagyni a szovjeteket azt illetően, hogy vajon nukleáris csapással is kell-e számolniuk konfliktus esetén. A Varsói Szerződés összeomlása után a NATO új stratégiát fogalmazott meg: készségét nyilvánította az együttműködésre a volt keleti tömb államaival, beleértve Oroszországot is. Előtérbe került a válságkezelés és a konfliktus- megelőzés feladata. Az 1999-es stratégiai koncepcióban leszögezték, hogy válság esetén a szövetség kész katonai művelet megindítására akkor is, ha közvetlenül egyetlen tagország területét sem fenyegeti támadás. Ezt a koncepciót 2006-ban kiegészítették bizonyos irányelvekkel, amelyek értelmében a NATO-nak nem egyetlen nagy háború megvívására kell késznek lennie, hanem egy időben két nagyobb, valamint akár hat kisebb katonai műveletet kell tudnia folytatni. Nagy művelet alatt a 60 ezer főnél nagyobb erő alkalmazása értendő, a kisebb műveletek létszámigényét mintegy 20-30 ezerben állapították meg. Az 1999-es stratégiai koncepció elfogadása óta kilenc új tagállam csatlakozott a NATO-hoz. A tagállamok többségében csökkent a hadsereg létszáma, ugyanakkor megnőtt a terrorfenyegetettség. A világ újabb államai tettek szert atomfegyverre, és az ilyen fegyverek további terjedésének a veszélye is fennáll. A német napilap kiemeli: Sólyom László szerint a Jobbik elnöke már az eskütételkor megszegte fogadalmát A Süddeutsche Zeitung portréja Vona Gáborról Néptribün és provokátor a parlamentben (ČTK/AP-felvétel) MT1-HÍR Vona Gáborról, a Jobbik vezetőjéről közölt portrét véleményoldalán a Süddeutsche Zeitung. A liberális napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Michael Frank a fényképpel ellátott portréban Vonát „magyar provokatőrnek” nevezte. Az írás bevezetőjében a tudósító emlékeztetett arra, hogy Vona beváltotta ígéretét, és a képviselői esküt a Magyar Gárda fekete mellényében tette le. Utalt arra, hogy „a jobboldali radikális masírozok félkatonai osztagát” a Legfelsőbb Bíróság néhány hónappal ezelőtt betiltotta. Azóta pedig 50 ezer forinttal büntetik meg azt a személyt, aki a fasiszta nyilaskeresztesek egyenruhájára emlékeztető „fantázia uniformist” a nyüvános- ság előtt magára ölti. A gyöngyösi gimnáziumi tanár Vonának ez azonban teljesen mindegy volt - fogalmazott Michael Frank, utalva arra: mindezt a kampány során megígérte híveinek, akik őt, illetve pártját az áprilisi választásokon a parlament harmadik fő erejévé tették. Vona Gábor ugyanakkor a választási kampány idején ennél jóval többet jelentett be, mégpedig azt, hogy a zsidók, az értelmiség, á nemzetközi kapitalizmus és különösen a cigányok ellen keresztes hadjáratot indít. Mindez a Jobbik programjából következik, az ugyanis célul tűzi az „igaz magyarság” megmentését, de - mint a tudósító hozzátette - „a magyar vér tisztaságának” a megőrzését is. Ezen kívül Vona célul tűzte ki Trianon „szégyenének” a megbosszulását - írta Frank, emlékeztetve arra, hogy az első világháború utáni békeszerződés következtében az ország területének kétharmadát elvesztette. Az újság beszámolt arról, hogy a 41 éves „fiatal néptribun” gyors karriert tudhat maga mögött. A végzettségét tekintve pszichológus és történész Vona „új radikalizmust” akar. Ezért „a 2003-ban alakított Jobbik, valamint a Magyar Gárda vezetőjeként” agitál az utcán és a politikai rendezvényeken is, ahol halálbüntetést követel a bűnözők számára, támadja a „zsidó nagytőkét”, és a romákat azzal vádolja, hogy csak azért nemzenek annyi gyermeket, mert nem dolgozni akarnak, hanem szociális segélyből akarják fenntartani magukat. A tudósító utalt arra, hogy Sólyom László köztársasági elnök a parlamentben történtek után Vonát hamis eskütétellel vádolta meg, utalva arra: a Jobbik elnöke már az eskütételkor megszegte azt a fogadalmát, hogy a jogot és az igazságot védi. Emlékeztetett arra is, hogy a leköszönő miniszterelnök, Bajnai Gordon közölte: Vona ellen feljelentést tesznek. Utóda, az elsöprő többséggel megválasztott Orbán Viktor hivatalba lépő kormányfő azonban hallgatott - írta a Süddeutsche Zeitung. Vonának mindenesetre sikerült elérnie azt, hogy Orbán helyett ő kerüljön a középpontba. ,A szélsőjobboldal látványos színjátékánál nem keltett nagyobb aggodalmat az a tény sem, hogy Orbán pártja, a Fidesz feje tetejére állíthatja az alkotmányt” - hangoztatta a tudósító, utalva arra, hogy Vona élvezte mindezt, „élénknek, könnyednek és ironikusnak” tűnt. Az interneten jelen van, híveit a diákmiliőből és a krónikusan rossz szociális helyzetben lévő vidéki lakosságból toborozza. A többi parlamenti frakció - csak azért, hogy nyugodtan viselkedjen - felajánlotta számára a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztségét - állította a lap, hangoztatva: a feltétel az volt, hogy nem provokál. „Most már tudni lehet, hogy mennyit ér a szava” - tette hozzá a tudósító. KOMMENTÁR eretnek gondolatok GÁL ZSOLT Az euró megmentése érdekében az Európai Központi Bank (EKB) lényegében azt jelentette be, hogy ezentúl pénzt nyomtat, amelyből megvásárolhatja a problémás országok bóvli minősítésű államkötvényeit, amelyeket a piac már nem hajlandó megvenni. Ezzel sikerült kiiktatni az egyik utolsó olyan féket is, amely arra hivatott, hogy megakadályozza egy állam (vagy egy közös valutát használó ország csoport) gazdasági összeomlását. A közvélekedés szerint az eurós mentőcsomag a pánik teljes kiteljesedése előtti utolsó pillanatban mentette mega monetáris uniót és nyugtatta meg a piaci szereplőket, aminek következtében jelentősen estek a problémás országok (főleg Görögország) államkötvényeinek kamatai és biztosítási felárai. Csak néhány közgazdász és elemző fanyalgott, mondván: a „piacok” szerepét ez esetben valószínűleg maga az EKB játszotta, amely már ekkor nagy tételben vette a rizikós (jórészt görög) állampapírokat. A többség a fölött is elsiklott, hogy az EKB-nak eredetileg explicite megtiltották, hogy az Európai Uniót, annak intézményeit vagy tagországait hitelezze. Márpedig az államkötvények vásárlásával pontosan ez utóbbit teszi, még ha formailag az egyes, az euró-rendszerben részt vevő nemzeti bankok is a vásárlók. Egyébként a frankfurti EKB közvetve már eddig is a nemzeti kormányok hóna alá nyúlt, mivel a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek fedezeteként elfogadta az állam- kötvényeket (igaz nem a bóvli minőségűeket). A fő gond az ilyen és ' hasonló mentőakciókkal az, hogy a pánik hatása alatt olyan döntések (is) születnek, amelyek alááshatják az egész gazdasági rendszer alapjait. A legfontosabb fundamentumok a következők lennének: 1. Az államok kiadásai hosszú távon hem haladhatják meg a bevételeket. 2. A központi bankok nem növelhetik túlzottan a pénzkínálatot. Korábban az aranystandard rendszerben ez azt jelentette, hogy nem bocsáthatták ki (arany) fedezet nélküli pénzt, jelenleg legalább a monetarista elmélet szerint a pénzkínálat növekedésének nem kellene meghaladni a termelés várt növekedését. 3. A (vállalati és lakossági) magánadósságok túlzott növekedését is kordában kell tartani, mert egy idő után a bankrendszer bedőlésével fenyegethet, és ezzel a bankok zsarolópozícióba kerülnek az állammal szemben, arra hárítva problémás hiteleiket. 4. Maguk a kereskedelmi bankok is teremthetnek fedezetlen pénzkínálatot, valós forrásokkal (például lekötött betétekkel) nem fedezett hitelekkibocsátásával. Gyorsan végigfutva a pontokon nyilvánvaló, hogy a fundamentumok igencsak ingatagok. Az államok többsége rendre túlköltekezett és eladósodott, az Európai Unión belül az ennek megakadályozására hivatott ún. Stabilitási és Növekedési Paktumot előbb ignorálták, majd felvizezték. A jegybanki pénzkínálat a múltbeli tempót és a várható termelést jóval meghaladva bővült. Ráadásul az államok és a jegybankok a (kereskedelmi) banki tartalékráták minimumra csökkentésével szabad utat adtak a (részben) mesterséges hitelkínálat robbanásszerű bővülésének, a lakossági adósságok a nyugati országokban soha nem látott mértékűre nőttek. Ehhez jött még a jegybanki mentőakciók „kreativitása”: az amerikai Fed bóvlinak minősülő toxikus értékpapírokat vásárolt, az EKB meg hasonló „értékű” görög államkötvényeket, mindketten a pénznyomda beindításával. Kérdés, meddig feszíthető még a húr, mert az ilyen helyzet már nem egyszer végződött súlyos depresszióval, hiperinflációval, államcsődök sorozatával. Mindenesetre a kilábalást ideje lenne már az alapok erősítésével és nem azok további aláásásával folytatni. FIGYELŐ valóság néha megerőltető, de végeredményben ösztönző mindennapos konfrontációjával, versengésével. „Csehország romlása, amely a mai napig sem volt helyrehozva, nemcsak a kommunizmus, hanem a hárommillió szudétanémet kitelepítésének is a következménye” - vélekedik a szerző. „Tiszteljétek a szlovákiai magyarokat, hatalmas értéket jelentenek, amilyennel egyetlen más közép-európai ország sem rendelkezik, Magyarországot is beleértve” - figyelmezteti a szlovákokat a cseh publicista. Úgy véli: bár Orbán Viktor kormánya valóban problematikus, Szlovákiának azt ajánlja, hogy a kisebbségi magyarok állampolgárságának ügyében kifejtett budapesti kezdeményezésre Pozsony ne a cseh modell (aki önként felveszi egy másik állam állampolgárságát, automatikusan elveszíti a csehet) átvételével reagáljon, hanem „más módosításokkal”. Hozzáteszi: Orbán nem európai kezdeményezésére „ez lenne az igazi európai válasz”, (k) „Irigylem tőletek a magyarokat” Szlovákia akkor adna európai választ a magyar kormánynak a kettős állampolgárságot érintő kezdeményezésére, ha például nyilatkozatot fogadna el a Beneš-dekrétumok érvénytelenítéséről, vagy az alkotmány bevezetőjében a „mi, a szlovák nemzet” kifejezést „mi, Szlovákia állampolgárai” kifejezésre módosítaná - állítja Ľuboš Pala- ta neves cseh publicista abban az írásában, amely a Sme napilapban jelent meg. Az Irigylem tőletek a szlovákiai magyarokat című írásában a közép-európai témákkal rendszeresen foglalkozó Palata rámutat: bár a szlovákok egy része irigyli a csehek- től, hogy a második világháború után etnikailag kitisztították a határvidéket, és megszabadultak a nagyszámú német kisebbségtől, nincs mit irigyelni. A csehek szerinte ezzel sokat veszítettek, mert szegényebbek lettek a cseh és a német kultúra,
