Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-15 / 110. szám, szombat
16 Szalon - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 15. www.ujszo.com Büntethetnek-e, ha a kapumra magyarul teszem csak ki a figyelmeztetést, hogy a kutya harap? Nyelvi jogokkal kapcsolatos kérdések és válaszok Tudja-e, hogy... ...a 20% feletti magyar lakossággal rendelkező településeken akkor is joga van használni az anyanyelvét, ha a hivatalnok nem beszél magyarul? ...a 20% feletti magyar lakossággal rendelkező településeken akkor is joga van használni az anyanyelvét a hivatalokban, ha Ön jól beszél szlovákul? ...a 20% feletti magyar lakossággal rendelkező településeken minden nyilvános helyen elhelyezett figyelmeztető táblát, feliratot magyar nyelven is fel kell tüntetni? (Pl. „Omlik a vakolat”, „Vészkijárat” stb.) ...a 20% feletti magyar lakossággal rendelkező településeken a közületi szervek épületén elhelyezett megnevezéseket magyarul is fel kell tüntetni? (Pl. „Körzeti Hivatal”, „Szociális Biztosító”, „Rendőrség” stb.) ...a 20% feletti magyar lakossággal rendelkező településeken az információhoz való szabad hozzáférés törvénye értelmében a közületi szerveknek egy sor nyilvánosan elhelyezett információt magyarul is meg kell jelentetniük? (Pl. nyitva tartás, az információkérés lehetőségei, illetékjegyzék stb.) Negyedik hónapja működteti a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a Jogsegélyszolgálatot. Az alábbiakban azokból a kérdésekből és válaszokból közlünk válogatást, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egy kb. 90%-ban magyarok lakta településen lakom, ahol a helyi postahivatalban minden hivatalos közleményt kizárólag szlovákul tüntetnek fel. Nem kellene ezeket a közleményeket magyarul is kifüggeszteni? A nemzeti (ségi) kisebbségek nyelvhasználatáról rendelkező 1999. évi 184-es számú törvény szerint azokon a településeken, ahol a nemzeti(ségi) kisebbséghez tartozók aránya legalább 20%-os, használható a hivatali érintkezésben a nemzeti(ségi) kisebbségi nyelv. Továbbá, a törvény 4. §-a (2) bekezdése szerint ezeken a településeken a fontos információkat, főleg a figyelmeztető és egészségügyi jellegűeket a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken a nemzeti(ségi) kisebbség nyelvén is kötelezően fel kell tüntetni. A postahivatal egyértelműen beletartozik ebbe a kategóriába. Ennek a rendelkezésnek a betartásáért az illető közigazgatási szerv, ez esetben az adott postahivatal felel. Sokat szerepelt mostanában a sajtóban a kalászi amatőr színjátszók ügye. Ezzel kapcsolatban kérdezném meg, valójában hogy kell kinéznie egy színházi előadásra szóló nyilvános meghívónak, szórólapnak az államnyelvtörvény értelmében? Először mindent szlovákul kell leírni, csak aztán lehet magyarul? Az államnyelvtörvény szerint a nyilvánosságnak szánt kulturális célú nyomtatványok megje- lentethetőek kisebbségi nyelven, tehát magyarul, ám a nyomtatványnak tartalmaznia kell a kisebbségi nyelvű szöveggel tartalmilag azonos államnyelvi szövegváltozatot is. A törvény a sorrendiséget nem szabályozza, nem szeg tehát törvényt az, aki csak a szórólap hátulján tünteti fel a szlovák szöveget. A kalászi meghívók esetében az jelentette a problémát, hogy nem volt minden szövegrész lefordítva, egyes részek kimaradtak. E sorok írása idején azonban még nem ismeijük az ügy végkifejletét, ezért nem lehet pontosan megállapítani, törvényszegésnek számít-e s bírság kiszabását vonhatja-e maga után, ha egy magyar nyelvű idézet nem található meg a szórólapon szlovákul is, vagy ha akár egyetlen szó szlovák fordítása hiányzik. Kérdésem nem közvetlen a nyelvtörvénnyel kapcsolatos, de jogi vonatkozású. Én csak magyarul beszélek, mivel magyar állampolgár vagyok. Azt szeretném megkérdezni és segítségüket kérni, hogy a valamikori felmenőim felvidéki magyarok (Ajnácskő, Csevice- puszta) voltak, van-e lehetőség esetleg arra, hogy a földjeinket visszakapjuk. Mi ennek a feltétele, hol kell elkezdenem, mi az első lépés, ha esedeg családfát kell kutatni, ki tud ebben segíteni természetesen magyarul és szlovákul beszélő illetőt keresek a Rimaszombati járásban. Előre is megköszönve segítségüket. A Jogsegélyszolgálat keretében jelenleg csak a nyelvi jogokkal kapcsolatos kérdésekre áll módunkban válaszolni, a honlapon azonban hamarosan tervezünk elindítani egy rovatot, amely a Szlovákiában magyar nyelven szolgáltatást nyújtó ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók stb. jegyzékét tartalmazza majd. Köszönöm a gyors válaszukat! De mi van abban az esetben, ha egy Csemadok-évzáró- ról vagy Csemadok-rendez- vényről van szó, ahová csak a tagokat hívjuk meg, vagy egy színházi előadás, amelyre konkrét címekre küldjük a meghívókat. Ebben az esetben is kétnyelvűnek kell lennie a meghívónak? Mivel ebben az esetben a meghívó nem a nagy nyilvánosságnak szól, hanem konkrét magánszemélyeknek van címezve, ez esetben nem kötelező államnyelven is feltüntetni a meghívó szövegét. Szeretnék egyszerű, egyértelmű, rövid és világos választ kapni arra, hogy hogyan is kell elkészíteni a magyar rendezvények meghívóit, katalógusait, szórólapjait, plakátjait stb., mert ezek körül egyre zavarosabb a helyzet, és az a tapasztalatom, hogy senki se tudja, mit is csináljon. Válaszukat előre is köszönöm. Az államnyelvről szóló törvény 5. §-a (8) bekezdésében kimondja, a nyilvánosság számára készült kulturális célú alkalmi nyomtatványok, galériák, múzeumok, könyvtárak katalógusai, mozik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények programjai államnyelven jelennek meg - azokon kívül, amelyek nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén jelennek meg, az ilyen nemzeti(ségi) kisebbség nyelvén kiadott nyomtatványnak, katalógusnak vagy programnak tartalmaznia kell a tartalmilag azonos államnyelvű szövegváltozatot is. A meghívó, a katalógus, a szórólap, a plakát az államnyelvtörvény értelmében lehet magyar nyelvű, de a teljes magyar szöveg szlovák fordításának is szerepelnie kell rajta. Az államnyelvtörvény ebben az esetben nem’ren- delkezik sem a sorrendről, sem a betűnagyságról, mindössze a tartalmi azonosságról. Szeretném megtudni, a nyelvtörvény érinti-e valamilyen módon a kétnyelvű (magyar és szlovák) lapok kiadását. Városunkban kb. 20%-ban élnek szlovák nemzetiségűek, tehát a lakosok zöme magyar. Városi lapunk címét szlovákul, magyarul is feltüntetjük, ez továbbra is így marad. A cikkek zöme viszont magyar nyelvű. Lehet-e ebből problémánk? Az államnyelvtörvény tulajdonképpen semmilyen módon nem érinti a sajtóbeli nyelvhasználatot. Külön jogszabály (konkrétan az 1997. évi 212-es számú törvény a 2. §-a (8) bekezdésében) rendelkezik róla, hogy az államnyelvtől eltérő nyelven megjelenő sajtóorgánumok kiadását nem korlátozzák, ha az a törvényi előírások keretén belül zajlik. Magyar nyelvű sajtótermék szlovákra fordítását tehát semmiféle jogszabály nem írja elő, ahogy semmiféle jogszabály nem érinti a kétnyelvű sajtótermékek nyelvhasználatát sem. Azért büntethetnek-e, ha a kapumra magyarul teszem csak ki a figyelmeztetést, hogy a kutya harap? Ha magánszemély a kérdező, a válasz: természetesen nem. Bár a nyelvtörvény kötelezővé teszi a nyilvánosságnak szánt minden felirat kétnyelvűsítését (ráadásul a szlovák nyelvű szövegnek kell első helyen szerepelnie), mindez csak a jogi személyekre, állami szervekre, közigazgatási intézményekre vonatkozik. Magán- személyként a magyar nyelvet szóban és írásban bárhol az ország területén korlátlanul használhatjuk! Állami szervek, köz- igazgatási szervek, jogi személyek esetén a magyar nyelv használatát a kisebbségi nyelvhasználati törvény szabályozza. A helyi községi hivatalban kértem magyar nyelvű igazolást a családtagok létszámáról egy budapesti kollégiumba, de nem adtak, merthogy csak szlovák nyelvűre adhatnak. Szerintem nem jártak el helyesen, mi a teendő? Közokiratot a közigazgatási szerv csak államnyelven adhat ki. Magyarul kell válaszolnia a magyar nyelvű beadványra, ill. köteles magyar nyelvű határozatot kiadni, amennyiben az ügyfél kéri. Közokiratot azonban csak államnyelven adhatnak ki, ebben az esetben az egyetlen megoldás tehát a hivatalos fordítás készíttetése. Vágsellyén pár hónapja a Városi Hivatalból eltűntek a magyar megnevezések, kiírások - feltehetőleg a nyelvtörvény hatása ez. Fel kell-e tüntetni kétnyelvűén a hivatal megnevezését vagy sem Vágsellyén? A nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvhasználatáról szóló 1999. évi 184-es törvény értelmében azokon a településeken, ahol a nemzeti(ségi) kisebbségekhez tartozók aránya legalább 20%, a közigazgatási szervek megjelölését e szervek épületein az adott nemzeti(ségi) ldsebbség nyelvén is feltüntetik. Az ilyen településeken a fontos információkat, főképp az egészségügyi és figyelmeztető jellegűeket a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken az adott nemzeti(ségi) kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. Az idézett törvény úgy rendelkezik, az érintett települések jegyzékét kormányrendelet határozza meg. Az 1999. évi 221-es kormányrendeletről van szó, amely az 1991-es népszámlálási adatokra támaszkodik. A kormányrendeletben szereplő listán Vágsellye is megtalálható, ami a gyakorlatban annyit jelent, a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelv- használatáról szóló törvény értelmében a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken közzétett fontos információkat kötelező kisebbségi nyelven is feltüntetni, ahogy a közigazgatási szervek megnevezését is. Jogsegélyszolgálat A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által működtetett Jogsegélyszolgálat honlapján (www.jogsegely.sk) és az ingyenesen hívható telefonszámon (0800-500 565) kérdéseket és bejelentéseket lehet tenni a magyar nyelv használatával kapcsolatban Szlovákiában. * Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Ismét Új Szó- és Vasárnap-füzetek! uaio (Szlovákia, Magyarország, Csehország, Ausztria, Németország, Horvátország, Olaszország, Lengyelország, Szlovénia) ■D© DuiislMMteB^aCűseaiD^ Keresse csütörtökön az újságárusoknál! Új Szó Családtámogatási járulékok Jjábflss 2= = VASÁRNAP Virágok 1. flftňflnre ®b ~ VASÁRNAP Virágok 2. SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
