Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-04 / 101. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 4. Vélemény És háttér 5 Az új kormány csak akkor hozhat érdemi változást, ha hatékonyabbá teszi az állam működését Kire szavazzunk, kit válasszunk? A soron következő válasz­tás tétje, hogy továbbra is lejtmenetben lesz-e a gaz­daság, csökkennek-e a munkahelyek, tovább pusztulnak-e értékeink, felemészti-e a megtermelt új érték jelentős részét a korrupció, vagy jelentős pozitív irányú változás kö­vetkezik be. V1NCZE TIBOR A jelenlegi politikai nyilatkoza­tokból és ígéretekből nehéz ki­hámozni a lényeget: azt, hogy ki hogyan akarja a gazdaságilag, társadalmilag és erkölcsileg vál­ságban levő országot kivezetni a válságos-kaotikus állapotból. írásomban kritikus és hozzáér­tő elemzéssel szeretnék útmuta­tót adni. Sokéves gazdasági és vezetői tapasztalataimra támasz­kodva foglalom össze azokat a teendőket, amelyeket a társada­lom talpra állítása és a gazdaság oeindítása, „újraindítása” érde­dében szükségesnek tartok. Kérdezzük meg a jelöltektől, niben látják problémáink valódi jkait, és mit kívánnak tenni a problémák megoldásáért. Azt is cérdezzük meg, milyen elképze- éseik vannak arról, hogyan kell a ;azdaságot talpra állítani, a tár­saimat megerősíteni. Akiknek nincsenek tiszta, »szinte gondolataik, jövőképük, ilágos céljaik ezekről a dolgok­éi, azoktól nem várható, hogy jó rányba viszik az országot. Ne ér- elmi alapon, hanem az érvelés artalma, minősége alapján dönt­ünk. Vegyük figyelembe a jelöl­ek múltját is: mit tettek eddig a lemzetért, a társadalomért és azt >, hogyan. ítéljük meg a jelöltek rkölcsi színvonalát is. Azokat a jelölteket, pártot kell álasztanunk, amelyik tisztessé- es értékrenddel, a nemzeti ér­ekek képviseletével és a gazda­ág újjáépítésével, újraélesztésé- el az országot ismét emelkedő pályára tudja és akaija állítani. Nem lesz könnyű, mert az or­szág vezetői az utóbbi időben próbáltak leszoktatni bennünket arról, hogy gondolkodjunk. Sok­szor hazudtak az ország állapotá­ról, és elfedték a problémák oka­it. A gazdasági válságért máso­kat, a környezetet tették felelős­sé: a válság kezelése helyett tehe­tetlenül sodródtak az esemé­nyekkel és érdemben nem tettek semmit. A választások előtt újra eltit­kolják valódi céljaikat, és felszí­nes, nem a lényegről szóló rek­lámokkal, óriás plakátokkal, tv­és rádióhirdetésekkel próbálnak elkábítani bennünket. Közben mélyen hallgatnak, milyen célja­ik is vannak valójában, milyen jövőt szánnak nekünk és az or­szágnak. Pedig éppen ezek isme­rete segítene bennünket a helyes döntéshez. Az új kormány legfontosabb teendői a következők: ♦ Olyan jövőkép kialakítása, amely magában foglalja a legfon­tosabb feladatokat és értékeket. ♦ Legfontosabb célok kijelölése, pl.: új munkahelyek teremtése, az emberek egészségi állapotá­nak javítása, a társadalom tudás­szintjének emelése. ♦ A demokrácia kiteljesítése. ♦ A természeti környezet és erő­források védelme. ♦ Az ifjúsági és tömegsport tá­mogatása. ♦ A nyugdíjasok, pedagógusok és egészségügyi dolgozók helyze­ténekjavítása. ♦ A hazai kis- és középvállalko­zók helyzetbe hozása és támoga­tása. Ismeijük a közmondást, amely szerint a fejétől bűzlik a hal. Az új kormány csak akkor hozhat ér­demi változást, ha hatékonyabbá teszi az állam működését. Ehhez arra van szükség, hogy a vezető pozíciókba ne baráti, pártpoliti­kai alapon, hanem szakmai és emberi értékek alapján kerülje­nek a vezetők. A kormányzás minőségének javulása érdekében szükség van: ♦ az átláthatóság javítására; ♦ a kiszámíthatóság megterem­tésére; ♦ változásokban, stratégia szem­léletben való gondolkodásra; ♦ állandó tanulásra minden szinten; ♦ a takarékosság, hatékonyság növelésére; ♦ a bürokrácia lefaragására; ♦ a korrupció megszüntetésére. Mire kell figyelnünk? Nagyon fontos, hogy ki akar változást. Ha nem lesz gyökeres változás, lemaradásunk, elszegé­nyedésünk, értékeink külföldi kézbe kerülése visszafordíthatat­lan lesz. Ezért is döntő, hogy kit választunk. Tisztában kell len­nünk azzal az alapvető igazság­gal, amelyet Peter Drucker (a vi­lág egyik leghíresebb menedzs­ment guruja volt) gondolataihoz kapcsolódva így fogalmaztam meg: Nincsenek sikertelen orszá­gok, csak rosszul vezetettek van­nak. Szlovákia az utóbbi egy-két évben lefelé csúszik. Ma a lakos­ság többségének helyzete rosszabb, mint 4-5 évvel ezelőtt, az euró bevezetése ellenére is. Senkit ne tévesszen meg az, ha a GDP (bruttó hazai termék) muta­tói ezt nem érzékeltetik. A GDP olyan országban, ahol a gazdaság túlnyomó részét külföldi cégek uralják, nem ad reális képet a la­kosság helyzetéről, életszínvona­láról. Azért rossz gazdasági muta­tó a GDP, mert tartalmazza a kül­földi cégek profitját, amihez nincs semmi közünk, azt általában kivi­szik az országból. Ha a valós helyzetre vagyunk kíváncsiak, életminőségünk ala­kulását kell megvizsgálnunk. Ez az anyagi helyzetünk alakulásán túl magában foglalja környeze­tünk állapotát, az egészségügy, az oktatás és az intézményrendszer helyzetét. Életszínvonalunk rom­lik, egészségügyünk minősíthetet­len (tragikus). Halálozási adata­ink megdöbbentően rosszak. Iskoláink minősége is egyre gyengébb, környezetünk állapota a korábbi szennyező nagyipar megszűnése ellenére sem javult. A kormányzás intézményrend­szerénél« működtetése bürokrati­kusabb, mint valaha volt. Hatal­mas méreteket öltött a korrupció, amely a „fejtől” a - politikai-gaz­dasági vezetéstől indulva behá­lózza az egész országot. A romló életszínvonal, az egészséghez, a munkához, a tu­dáshoz és a tiszta levegőhöz ju­tás esélyeinek csökkenése, a nö­vekvő bürokrácia és korrupció életminőségünk romlására fi­gyelmeztet. Mindez a rossz, fele­lőtlen, tehetetlen, hozzá nem ér­tő kormányzás következménye. Erről az útról sürgősen le kell térnünk. Ezért olyan program­mal rendelkező vezetőket kell választanunk, akik tudnak és akarnak jól gazdálkodni az or­szág értékeivel, erőforrásaival. Olyanokat, akik elkötelezettek amellett, hogy az ország gazda­ságát rendbe hozzák, helyére te­szik az értékrendet és eljárnak azokkal szemben, akiknek az or­szág általános lezüllése és kiáru­sítása köszönhető. Nekünk, választóknak a lé­nyegre kell figyelnünk: arra, hogy a politikai erőknek mi a program­juk, az mennyire meggyőző, mennyin: megvalósítható, és kik kikkel akarják megvalósítani. Mindannyian felelősek va­gyunk tetteinkért. Ha rosszul vá­lasztunk, vagy nem megyünk el választani, akkor mi is hozzájáru­lunk orsz águnk - hazánk állapo­tának romlásához. Nem mutogat­hatunk másokra, ha a választások után továbbra is rossz irányba megy az ország. Ezért nagyon komolyan kell vennünk egy híres ember mondását: „Ha valami ok­nál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsü­letes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat mielőbb a pokol fenekére küldi. De, ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizo­nyos, hogy a nemzetben van a hiba.” A szerző a Déli Régió Ipartestü­letének elnöke- Drágám, úgy örülök, hogy csak engem szeretsz és a politikai hatalmat! (Peter Gossányi rajza) ___ TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Felemás eredménnyel zá­rult az a belső vizsgálat, amely a szocialisták adatbá­zisát leleplezni kívánó videó kapcsán indult - írta tegnap a Népszabadság, amelynek ér­tesülései szerint a belső nyo­mozás megállapította, mikor és milyen kóddal léptek be a „partizánok”, de azt nem tudni, kik készítették a felvé­telt. A napilap emlékeztetett: a Kubatov-ügy után előkerült szocialista videón egy besöté­tített szobában egy férfi eltor­zított hangon arról beszél, hogy az MSZP-nek is van ille­gális adatbázisa a választók­ról. A Népszabadság infor­mációi szerint a belső vizsgá­lat megállapította, hogy a fel­vételt készítők a VIII. kerületi irodavezető kódjával léptek be április 7-én, hajnalban. A' videó egy nappal később je­lent meg. A lap szerint az ille­tőt meghallgatták, és egyelő­re nem bizonyított, hogy köze lenne a felvételhez, (mti) KOMMENTÁR Civilizációnk csődje GÁL ZSOLT A görög állam - előbb vagy utóbb bekövetkező - fizetésképtelen­sége elkerülhetetlennek tűnik, de ez csak ajéghegy csúcsa, mert jóformán a Nyugat egésze észbontó sebességgel száguld az állam­csőd felé. Ezért a kultúrkörünk egyik bölcsőjének tartott - mára azonban egykori nagyságának szánalmas paródiájává vált - Hel­lász legfeljebb groteszk szimbóluma lesz civilizációnk pénzügyi armageddonjának, ami csak egy - ámbár fontos - állomása a Nyu­gat hosszú alkonyának. Semmi új a nap alatt, mondhatja a gazdaságtörténész. Két ameri­kai közgazdász, Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff kitűnő 2008-as tanulmányában, amelyben a pénzügyi válságok nyolc év­századával foglalkozik, megállapította, hogy Görögország újkori történetében függedenségének elnyerése óta, vagyis az utóbbi egy és háromnegyed évszázadban ötször jelentett fizetésképtelensé­get és kényszerült hiteleinek átalakítására (1826,1843,1860, 1893,1932). A modem görög állam létezése óta minden második évben csődben volt vagy épp újratárgyalta adósságait hitelezőivel. Bár ezzel kétségtelenül a csúcstartók közé tartozik, a többi ország is gyakran nyakig úszott az adósságokban, nem ritkán a világ összes államának negyede, harmada fizetésképtelen volt, és tarto­zásainak átütemezésére kényszerült. Van azonban két nagy kü­lönbség ajelenlegi helyzettel összehasonlítva: 1. Az államadóssá­gok drámai növekedése a múltban általában a háborús kiadások következménye volt, most békeidőben következett be. 2. Jelenleg egy sor olyan ország eladósodása is kritikus szinthez közelít, ame­lyek létezésük óta soha nem dobták be a törülközőt, élén az elmúlt két évszázad vezető hatalmaival, Nagy-Britanniával és az Ameri­kai Egyesült Államokkal. A békeidőben példátían jelenlegi adósságrobbanás két fő okcso­portra vezethető vissza. Az egyik az immár klasszikusnak nevezhe­tő, latin-amerikai típusú populista gazdaságpolitika. Itt a válság fő oka az elhibázott és túlzó állami beavatkozás a gazdaságba, főként a mértéktelen túlköltekezés. Épp ennek (volt) eklatáns példája Görögország az elképesztő jogosultságaival (13. és 14. nyugilíjak és bérek, 72 hónapos felmondási határidő a közszférában stb.), de Magyarországon és Szlovákiában is ez a domináns ok. Déli szom­szédunk bő negyedszázad alatt négyszer került a fizetésképtelen­ség szélére, mi - fiatalka országról lévén szó - még csak másodszor robogunk a szakadék felé. A másik fő ok a helyes állami beavatko­zás hiánya a túlzott lakossági/vállalati eladósodás megakadályo­zására és a piacok nem kielégítő felügyelete. így történhet meg, hogy a lakosok, vállalatok, bankok tekintélyes része csődbe megy, vagy ez a veszély kormányzati mentőcsomagokat kényszerít ki, ezek egyenes következménye az államháztartási hiány és az ál­lamadósság drámai megugrása. Valami ilyesmi történt Ameriká­ban, Nagy-Britanniában, de Írországban és Spanyolországban is. A közhiedelemmel ellentétben a válságok fő felelősei egyik eset­ben sem a bankok vagy a „spekulánsok”, hanem főleg a kormányok és választóik. A népszerűséget hajhászó politikusok mértéktelen osztogatása (főleg választóiknak, a megnyerésük érdekében), il­letve az „átlagemberek” felelőtlen viselkedése, akik jelzálogköl­csönt vesznek fel a házukra, lízingre veszik az autót, hitelből vásá­rolnak lapos tévét, nyaralást, még karácsonyfát is, aztán hirtelen rájönnek, hogy már képtelenek törleszteni a részleteket. Persze ebben partnereik a bankok, amelyek vész esetén állami mentőöv­ben bíznak, meg a kormányok, amelyek tűrik, sőt sokszor maguk is támogatják a mámoros eladósodást, aztán mentőövet dobnak, hogy ne fájjon annyira a kijózanodás. Mivel a szereplőket nem le­het leváltani, ezért a motivációkat kellene módosítani helyes sza­bályozással, csakhogy erről a szereplők döntenek. Kérdés, mennyire hosszabbítják meg az alkonyt. FIGYELŐ mmmmmmmmmmmwmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmsmmmmmm Elégtételt vár egy ügyvéd az USA-tól Egy veszprémi ügyvéd be­avatkozóként kíván részt venni azokban a perekben, amelyeket a holokauszt magyar áldozatai­nak leszármazottai indítottak a Magyar Államvasutak és a Ma­gyar Nemzeti Bank ellen; egyút­tal keresetet nyújtott be az USA kormánya ellen, amiért a máso­dik világháború alatt civil édes­apja nyomorékká vált egy légi támadás során - írta tegnap a Magyar Nemzet. Bősze Ferenc a lapnak azt mondta: az ügyek va­lódi alperese a magyar állam, így érintik az ország összes polgárát, beleértve őt is. Az ügyvéd szerint a perek anyagi vetülete mellett a perindítás ténye is alkalmas a köznyugalom megzavarására, mert az ország közösségének egy részéből szélsőséges reakciót vált ki. Az ügyvéd beavatkozási kérelme mellett keresetet nyúj­tott be az Egyesült Államok kor­mánya ellen, mert 1944-ben amerikai bombázók taroltak le Sopron közelében egy út menti erdőt, majd a bombázás befejez­tével - Bősze állítása szerint - a kísérő vadászgépek végigpus­kázták a területet, holott a repü­lési magasságukból látniuk kel­lett, hogy civileket lőnek. Az ügy­véd apja ekkor szenvedett mara­dandó sérülést. Bősze Ferenc ke­resetét azzal indokolta, hogy fo­lyamatosan újabb és újabb igé­nyek jelennek meg különböző bí­róságok előtt, igényt jelentenek be ma regnáló kormányok ellen, hogy vállalják, viseljék mind­azon tettekjogkövetkezményeit, amelyeket az adott ország előző kormányai elkövettek, vagy el­mulasztottak megtenni. (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents