Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-12 / 107. szám, szerda
DlGlTÁLlA 17 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 12. Bár a most bevezetett szolgáltatás kéri a felhasználók beleegyezését, a világszerte 400 millió felhasználót tömörítő Facebook húzása tiltakozásra késztette az amerikai politikai élet szereplőit, a magánszférát (privacy) védő civil szervezeteket és persze jó néhány Facebook-tagot is (Képarchívum) Egy kattintás, és minden publikus, ami eddig privát volt - aggódnak a közösségi oldal módosításai miatt A Facebook megint kihúzta a gyufát A magánszférát féltő politikusok, civil szervezetek felháborodtak azokon a változásokon, amelyeket a világ legnagyobb közösségi szájtja az elmúlt hetekben bevezetett. A magánélet sírját ássa a Facebook, vagy csak a változó társadalmi normáknak szeretne megfelelni? FELDOLGOZÁS Újabb felháborodási hullámot váltott ki a Facebook, a világ legnépszerűbb közösségi szájtja, miután úgy döntött, hogy ha csak lehet, publikussá teszi a felhasználók egyes privát adatait. Aki eddig titokban rajongott a Túró Rudiért, a Starbucksért vagy a Farmville-ért, mostantól egy kattintással a világ elé tárhatja preferenciáit, és publikus, kereshető információvá válik, amit addig csak ismerősei tudhattak róla. A Túró Rudit „lájkolók” ettől kezdve egy nagy csoport tagjai lesznek, ami a Túró Rudi esetében nem feltétlenül okoz gondot, de mindenképpen kínos lehet, ha a felhasználó vallási meggyőződése vagy szexuális preferenciái kerülnek nyilvánosságra. És ha valaki nem vigyáz, könnyen úgy járhat, mint az egyik magyar város polgármestere, akiről valószínűleg akaratán kívül vált köztudottá, hogy mit jelölt be rajongóként (lájkolók) korábban. Bár a Connected Profiles néven bevezetett szolgáltatás kéri a felhasználók beleegyezését, a világszerte 400 millió felhasználót tömörítő Facebook húzása tiltakozásra késztette az amerikai politikai élet szereplőit, a magánszférát (privacy) védő civil szervezeteket és persze jó néhány Facebook-tagot is. A Gizmodo ausztrál újságírója, Dan Yoder a változások hatására törölte Facebook-profilját, és tíz pontban indokolta, mi vitte rá a döntésre. Yoder szerint a Facebook felhasználási feltételei egyoldalúak, a cég egyenesen hadat üzent a magánszférának, erőszakosan viselkedik, a végletekig megnehezíti az profilok törlését és technikailag nem elég felkészült ahhoz, hogy meg lehessen bízni benne. „Vagy nem törődnek túlságosan a magánszférával, vagy nincsenek nagyon jó programozóik, vagy talán mindkettő igaz” - írta Yoder a Gizmodón, és távozott a Facebo- okról. A felháborodást nemcsak a személyes preferenciák publikálása, hanem egyéb olyan új szolgáltatások is szítják, amelyeket a Facebook az F8 konferencián jelentett be április végén. Ezek között szerepel a bármely oldalra beépíthető Like (tetszik) gomb, illetve az Instant Personalization (azonnali testre szabás) nevű funkció, amely a Facebookról leszívott adatok segítségével szabja személyre a Yelp, a Pandora és a Microsoft Does oldalait. A demokrata Charles Schumer szenátor a múlt héten levélben szólította fel az amerikai kereskedelmi felügyeletet, az FTC-t, hogy vizsgálja ki, őszinték-e a közösségi szájtok a felhasználókkal, amikor személyes adataikról van szó. Schumer, akihez időközben három másik szenátor is csatlakozott, azt is szeretné, ha az FTC a személyes adatok kezelésére vonatkozó irányelveket dolgozna ki, és feltételül szabná, hogy a magánszféra körébe tartozó információkhoz való hozzáférés kizárólag opt-in rendszerben működjék. (Az opt-in azt jelenti, hogy a felhasználó előzetesen elfogadja a feltételeket; az opt-out rendszerben viszont csak utólag hátrálhat ki egy szolgáltatásból, ha az nem tetszik neki.) Az azonnali testre szabás ellen tiltakozott a MoveOn civil szervezet és az Electronic Frontier Foundation (EFF) is. Az előbbi stílusosan egy Facebook-csoportot hozott létre a tiltakozásra, az EFF pedig történelmi visszatekintés keretében számolt be arról, hogyan változott (értsd: romlott) a Facebook magánszférához fűződő viszonya 2005-től napjainkig. Onnan is érte támadás a Face- bookot, ahonnan biztosan nem várta volna. Chris Kelly, a cég korábbi magánszféráért felelős főnöke, aki most Kalifornia főügyészi pozíciójáért kampányol, nyilvánosan kritizálta az új szolgáltatásokat, és felszólította korábbi munkaadóját, hogy tegye lehetővé a felhasználóknak, hogy eldöntsék, megosztják-e adataikat egy harmadik féllel. Kelly mostani fellépésében az a legérdekesebb, hogy épp akkoriban felelt a Face- booknál a magánszféra biztonságáért, amikor a cég bevezette máig legnagyobb felháborodást kiváltó hirdetési rendszerét, a Beacont. A tiltakozás hatására a Facebook kénytelen volt lemondani a rendszerről, az alapító Mark Zuckerberg bocsánatot kért miatta, és a bevezetés után egy évvel, 2008-ban maga Kelly is úgy nyilatkozott, hogy a Facebook elszúrta a Beacont. A Facebook szóvivője, Andrew Noyes szerint a cég a mostani változtatásokkal nem követett el hibát, a felhasználóknak továbbra is van hatalmuk afölött, hogy milyen információ jelenik meg róluk, sőt az erre szolgáló eszközök száma még nőtt is. A testre szabást lehetővé tevő program résztvevőit körültekintően választották ki, és szerződésben kötelezik őket arra, hogy tartsák magukat a facebookosok adatvédelmi beállításaihoz, mondta Noyes. Bármekkorának is tűnik a botrány a Facebook körül, a felhasználók többségét a jelek szerint nem idegesítették fel túlságosan a magánszférájukra leselkedő veszélyek. A tiltakozók száma egyelőre nem éri el a Beacon ellen fellépőkét, és az is tény, hogy a néhány tízezer aggodalmaskodó a 400 millió felhasználóhoz képest elenyésző. Mark Zuckerberg azt állítja, hogy a felhasználókat egyre kevésbé érdekli személyes adataik védelme. „Az emberek mostanra nemcsak szívesebben osztanak meg egymással különböző információkat, de nyitottabbak, és többekkel is kommunikálnak. Ez a társadalmi norma alakult ki az idők folyamán.” - mondta az alapító januárban Michael Arring- tonnak. Kétségtelen, hogy a normák változása valóban szerepet játszik a magánszféráról alkotott fogalmak átalakulásában: Lawrence Lessig 1998-as tanulmányában, A privacy architektúrájában a törvény, a piac és a felépítésbeli korlátok mellett éppen a társadalmi normákat tartotta a magánszféra egyik őrzőjének. Kérdés, hogy ezek a normák maguktól, vagy más tényezők hatására változnak, vagy éppen a közösségi szájtok a korábbinál merészebb, megengedőbb adat- kezelési politikája miatt. Maga Zuckerberg azt nyilatkozta, hogy a Facebook csak reflektál a normák változására, míg mások amellett érvelnek, hogy a közösségi oldalak tevékeny részesei ezeknek az átalakulásoknak, (i) Kihallgathattuk barátaink csetelését Súlyos biztonsági hibát javítottak ki szerdán a felhasználók adatainak laza kezelése miatt amúgy is sokat támadott közösségi oldalon. Az ügy miatt egy ideig nem lehetett csetelni. Egy programhiba miatt a felhasználók elolvashatták az összes ismerősük csevegését, illetve megnézhették, kik az illető visszaigazolásra váró, reménybeli ismerősei. A javítás miatt a fejlesztők egy időre kénytelenek voltak kikapcsolni a csetelési funkciót az oldalon. A hibára a TechCrunch Europe hívta fel elsőként a figyelmet. Ezt a problémát aránylag hamar sikerült elhárítani, de a közösségi portál ettől még megszenvedi, hogy a felhasználók személyes adatainak laza kezelése miatt az utóbbi időben sokat vesztett a nimbuszából. (i) Akár 200 eurót is kaphat régi telefonjáért Orange: Roncsprémium mobiltelefonokra SZABÓ LÁSZLÓ Érdekes újdonsággal rukkolt elő a legnagyobb hazai mobilszolgáltató: pénzt ad az Orange boltjaiban leadott, használt telefonokért. Az összeg akár 200 euró is lehet. A használt telefont bármelyik boltba be lehet vinni, feltöltve. Áz Orange csak olyan telefont vásárol fel, amely teljesíti a minimális elvárásokat: működő elem, teljes, működő billentyűzet, működő, sérülésmentes kijelző, működő ki- és bekapcsológomb. A régi készülékért kínált összeget már az interneten is le lehet ellenőrizni. A mobilszolgáltató a meghatározott összeget jóváírja az ügyfél számláján, ebből kiegyenlítheti az aktuális számláját, de telefont is vásárolhat rajta. 2020-ra létre kell hozni a „digitális társadalmat" Széles sávot az európaiaknak! FELDOLGOZÁS Az Európai Parlament frissen elfogadott középtávú stratégiája szerint belátható időn belül létre kell hozni a „digitális társadalmat”. Az Európai Parlament múlt héten megszavazott célkitűzése szerint 2015-re az uniós háztartások 50 százalékában elérhetővé kell tenni a széles sávú internetkapcsolatot, majd 2020-ra e szolgáltatásnak meg kell jelenni minden háztartásban. Az állásfoglalás szerint e cél eléréséhez szükséges az, hogy az ilyen szempontból hátrányos helyzetben lévőket (a modem technológiákkal nem napi kapcsolatban lévő idősebb polgárokat, a fogyatékkal élőket, az alacsony jövedelműeket stb.) a tagországok és az unió képzésekben részesítse, hogy meglévő hátrányaikat csökkentse. Az uniós pariament ezért felszólította az Európai Bizottságot, hogy dolgozzanak ki olyan cselekvési programokat, melyek e célok elérését, a „digitális Európa” megvalósítását lehetővé teszik, mégpedig úgy, hogy világunk egyesítésének folyamatában az unió, illetve azok lakosai ne kerüljenek hátrányba. Az elképzelések egyik része az infrastrukturális bővítés, a másik viszont - az európai hagyományoknak megfelelően - az interneten megjelenő állampolgárok személyi jogainak védelme, vagyis arra figyelmeztetnek, hogy a „digitális társadalomban” új, adatvédelemmel kapcsolatos kockázatok jelennek meg, melyekre fel kell készülni. E törekvés két alapon áll: harc a kiberbűnözés ellen, valamint az egyén jogainak védelme a cégekkel, illetve az államhatalommal szemben. Sürgetik a nemzetközi megállapodásokat is, mivel a hatékony fellépés egyik legnagyobb ellensége jelenleg, hogy az internacionális netes világban a nemzeti szabályozások különbözősége miatt gyakran nehézkesek a cselekvések a káros jelenségekkel szemben. Külön kiemelték, hogy a mobilnet terjedésével, mely valószínűleg a legerősebb hajtóereje lesz a határok lebontásának, különös figyelmet érdemel a fiatalok, a gyerekek védelme. Arra is utalnak, hogy az EU tavaly elfogadott egy általános távközlési törvény- csomagot, ám ennek csak akkor lesz hatása, ha az egyes tagországok ezeket az előírásokat mihamarabb elfogadják, és beépítik saját jogrendszerükbe. (It) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
