Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-12 / 107. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 12. Karrier - hirdetés 15 A multinacionális cégek szabályozzák az elvárt munkahelyi öltözködést, a kisebb hazai cégek viszont nem Zavarja a munkát a miniszoknya Ne vigyük túlzásba a munkahelyi öltözködést A nagy multinacionális cégek szigorúan szabályozzák az elvárt munkahelyi öltözködést. A kisebb cégeknél általában nincs ún. dresszkód, elsősorban az ügyfelekhez igazodik az öltözet. Extrém példák azért akadnak. Egy magyarországi vállalatnál például a férfiak jelezték a vezetésnek, nem tudnak a munkára koncentrálni, mert a kolléganők kihívóan öltözködnek. Céges körképünk a dresszkódról. ÖSSZEFOGLALÓ „A versenyszférában a multinacionális vállalatok bejövetelével került be a dresszkód a köztudatba. A legtöbb, zömében külföldi tulajdonban lévő vállalatnál következetesen be is tartatják a szigorú öltözködési előírásokat. A férfiaknak rendszerint öltönyt kell viselniük nyakkendővel, míg a hölgyeknél ragaszkodnak az előírásszerű kosztümhöz, illetve nadrágkosztümhöz” - magyarázza Herczku Mónika karrier-tanácsadó. Mindemellett a nagyvállalatok zöménél tilos egy fülben több fülbevalót vagy éppenséggel férfiként fülbevalót, illetve látható testfelületen testékszert vagy tetoválást viselniük a dolgozóknak, vagy legalábbis el kell rejteniük a tetoválásokat és a pier- cingeket, amennyiben azok jól látható helyen vannak. Sok helyütt a smink sem lehet kihívó, hangsúlyos. A karrier-tanácsadó szerint egyébként a multik többsége térségünkben is megköveteli a dresszkódok betartatását akár színekre lebontva is - például sok helyen egyszínű öltöny, kosztüm vagy nadrágkosztüm számít csak elfogadottnak - általában kék, fekete vagy szürke, a mintás darabok kizártak. Nálunk nincs szabály Ezzel szemben a hazai tulajdonú cégeknél egyáltalán nem jellemzőek hivatalosan lefektetett öltözködési szabályok. „A mi kultúránktól ez egyelőre idegen. Még ha ki is alakultak egy-egy hazai cégnél bizonyos öltözködési szokások, azok többnyire nem hivatalosak. Sokkal inkább a praktikum és a józan ész dönt a kérdésben”- magyarázza a szakértő. A fentieket Gergácz Lili, a Kürt Zrt. humánpolitikai vezetője is megerősíti. „Egyáltalán nincsenek a cégnél kőbe vésett öltözködési szabályok. Tárgyalásokon, illetve a cég partnereivel folytatott találkozókon természetesen minden munkatárs üzletiesen öltözve jelenik meg. Egyéb szituációkban megengedett a hétköznapi viselet. Ilyenkor a kényelem és a praktikum a mérvadó, természetesen a jó ízlés határain belül. Szerencsére a kollégák mindenféle ilyen jellegű, kötelező előírás hiányában is kiválóan eligazodnak a témában.” Zavaró miniszoknya Persze nem mindenki van tisztában a munkahelyi megjelenés szabályaival, hogyha nem kap hozzá külső forrásból instrukciókat. Egy, zömében férfiakat foglalkoztató budapesti cégnél volt rá példa, hogy az adminisztratív területen dolgozó nők minden nap provokatív miniszoknyákban és mélyen dekoltált felsőkben, hangsúlyos sminkkel jelentek meg az irodában. Bármilyen meglepő, a helyzet végül odáig fajult, hogy több férfi kolléga maga kérte a személyügy (HR) beavatkozását, azzal az indokkal, hogy a nem az irodai környezetbe illő külsőségek elvonják a munkáról a figyelmüket. A hölgyek viselete aztán a HR kifejezett kérése után konszolidálódott. Az ügyfelekhez alkalmazkodnak Több munkáltatónál egyébként részben vagy teljes egészében a külföldi partnercég irányelvei és az ügyfélkör elvárásai adnak támpontokat a munkahelyi öltözködésben. „Alapelveink hasonlítanak külföldi partnercégünkére, de a helyi sajátosságok a meghatározóak. Döntően az ügyfeleink stílusához alkalmazkodunk, ez most éppen a „lazulás” irányába mutat” - mondja Greiner Ákos, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adminisztratív igazgatója. Ennek megfelelően a nadrág mellé ing és zakó társul, de a nyakkendő a legtöbbször már elmarad - kivéve a kifejezetten formális eseményeket. Körülbelül a pólónál van a határ - ha valaki csak az irodában dolgozik, ez még elfogadható, de aki ügyfelekkel is találkozik, annak minimum galléros nyakú inget kell viselnie. Az üzleti tanácsadással foglalkozó KPMG Hungary Kft. ugyancsak ügyfélcentrikusan közelíti meg a dresszkódot. A könyvvizsgáló cégnél is elvárás öltönyben, kosztümben meglátogatni az ügyfeleket. Csúsz Klára HR-vezető ugyanakkor úgy látja, a 90-es évekhez képest - az ügyfelek kultúrájához való alkalmazkodás érdekében - valamelyest enyhült a szigor a megjelenésben. A cég (TASR/AFP-felvétel) másik - főként a huszonéves korosztály által üdvözölt - öltözködési szokása, hogy péntekenként azok, akik aznap nem találkoznak ügyfelekkel, lezserebb öltözéket is viselhetnek - akár farmert is, az évszakhoz illően pólóval vagy pulóverrel.” USA: extrém eset A tengerentúlon azonban szélsőségesebb szabályozásra is akad példa. Amióta a közelmúltban egy Detroitban élő nő beperelte kolléganőjét 100 ezer dollárra azzal az indokkal, hogy munkatársnője parfümillata miatt képtelen koncentrálni a feladataira, a város több munkáltatója is felszólította a dolgozókat az illatszerek mellőzésére az irodákban. Természetesen egyénfüggő, kit milyen dózisban irritálhatnak egyes illatszerek. Ezért a döntéshozók a biztonság kedvéért azzal a kikötéssel álltak elő, hogy senki ne használjon olyan mennyiségben parfümöt, kölnit, dezodort, hogy azt 1 méteres hatósugarú körön kívül is érezni lehessen. Itthon a karriertanácsadó tudomása szerint még nem volt ilyesmire példa. Igaz, azért hozzátette, fojtogató illatfelhőbe burkolózni sem állásinterjún, sem pedig a hétköznapi munkavégzés során nem túl szerencsés. (TG, JobPilot) A magas beosztásban és stresszes munkahelyen dolgozó nőknél magasabb a szívbetegségek kockázata Minél nagyobb nyomás, annál nagyobb kockázat ÖSSZEFOGLALÓ A magas beosztásban és stresz- szes munkahelyen dolgozó nőknél magasabb a szívbetegségek kockázata - figyelmeztetnek dán kutatók. Hagyományosan a nagy munkahelyi nyomás alatt lévő férfiakat tekintik a szívroham legvalószínűbb áldozatainak, azonban a dán vizsgálat rávilágított arra, hogy egyes fiatalabb nők is ugyanekkora valószínűséggel kötnek ki a kardiológiai intenzív osztályon. Azok, akik úgy érzik, hogy túlságosan nagy nyomás alatt állnak a munkahelyen, 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvednek szívbetegségben azokhoz a nőkhöz képest, akik azt mondják, „munkájuk terhe elviselhető”. Amikor az eredményeket korrigálták olyan életmód tényezőkre, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, a kockázat még mindig 35 százalék maradt. A kicsit nagyobb nyomás 25 százalékkal növelte a szívbetegség esélyét. Az Occupational And Environmental Medicine folyóiratban megjelent tanulmány a munkahelyi nyomás hatását vizsgálta a szívbetegségre 12 116 ápolónő esetében, akik életkora 45 és 64 év közé esett a tanulmány kezdetekor, 1993-ban. A vizsgálat 15 éven át tartott. 2008- ig 580-an kerültek kórházba szív- betegséggel, közülük 138-nál állapítottak meg szívrohamot, 369- nél anginát, 73-nál pedig egyéb szívbetegséget. A legerősebb kockázati tényező az életkor illetve a munkahelyi nyomás volt. Dr. Yrsa Andresen Hundrup, a Glostrup Egyetemi Kórház munkatársa, a vizsgálat vezetője szerint a fiatalabb nőknél a munkahelyi stressz terhét egészségük viseli, az idősebbek kockázata pedig valószínűleg azért alacsonyabb, mert időközben nyugdíjba mennek. A kutatók szerint a szívbetegségek jellemző életkora egyre korábbra tolódik. Ebben szerepet játszik az elhízás, a cukorbetegség és a dohányzás, valamint más életmód tényezők is. Ráadásul jellemző, hogy a munkahelyi nyomás hatására a stresszes alkalmazottak egészségtelen szokásokat vesznek fel, amelyek még inkább elősegítik a szívbetegségek kialakulását. (Medpr, OO) A dédik életéhez hasonlít a mai huszonéveseké Későn önállósuló fiatalok ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai fiatalok tovább laknak szüleiknél, tovább járnak iskolába, ezért önállósodásuk későbbre tolódik, mint a múlt század közepén. A jelenkor gondjairól érdekes tanulmány jelent meg egy új folyóirat, a Transition to Adulthood első számában. Richard Set- tersten és Barbara Ray írása viharos vitát váltott ki az amerikai társadalomtudományban. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a mai 23 éves fiatalok sorsa sokkal inkább hasonló nagyszüleik vagy dédszüleik életéhez, mint szüleikéhez, noha a körülmények és az okok erősen különböznek azoktól, melyek egy évszázaddal korábban érvényesültek. A hibridautók, mobiltelefonok, iPad ellenére az ifjú amerikaiak úgy élnek mint őseik 1900 táján: hosszabb ideig laknak otthon, gazdaságilag bizonytalanok és kevesebbet keresnek. A legfontosabb különbség 1910 és 2010 között az, hogy a mai fiatal felnőtteket mind tovább tartják el a szüleik, szemben a 20. század elejével, amikor már ők támogatták szüleiket. A két társadalomtudós azt vélelmezi, hogy a második világháború utáni generáció volt a szokatlan, a korábbiaktól alapvetően eltérő. A korai 1900-as években a fiatalok lassan, felnőttkorban hagyták el szüleiket, alapítottak családot. A második világháborút követő időszakban igen nagy és gyors társadalmi, gazdasági fölfutás következett. Sok volt a munkahely, szükség volt mind a magasan képzett, mind a képzetlen emberekre, jól fizettek és mindenféle kedvezményt adtak a jó munkahelyeken. Most viszont - már a világválság előtt is - mind több volt a gazdasági nehézség, mind nehezebb volt munkát találni. Ennek az lett a következménye, hogy a mai fiatalok mind tovább kötődnek szüleikhez, velük élnek, új és még újabb egyetemekre iratkoznak be, későbbre halasztják a házasságkötést, családalapítást. A tanulmány gondolatmenetét a szerzők tényekre alapozzák: már a recesszió előtt, 2005-ben tíz fehérbőrű amerikaiból három nem dolgozott, nem volt iskolában, vagy nem volt katona. A színesbőrűek esetében ez az arány még rosszabb volt: a fele volt ilyen. A harmincas korosztálynak 1969-ben csak tíz százaléka keresett a minimálbér alatt. Ez az arány 2004-re megduplázódott. A szülők manapság évi jövedelmük 10 százalékát költik felnőtt gyerekeik anyagi támogatására. (MTI) A France Telecom harcol az öngyilkosságok sora ellen Masszázzsal és muzsikával ÖSSZEFOGLALÓ Munkahelyi masszázst és pihentető zenét vet be az öngyilkosságok megelőzése érdekében a France Telecom. A cégvezetés megegyezett a szakszervezetekkel, hogy mindent megtesznek a munkahelyi stressz csökkentése érdekében. A Párizsban aláírt megállapodás értelmében a vezetőség javítani fog a munkakörülményeken, a menedzsment módszerein és a munkaszervezésen. Richard Stephane konszemve- zető ezzel egyidejűleg új callcentert avatott fel a nyugat-franciaországi Rennes városában. A vezetőség kiemelte: az új munkahelyen a dolgozóknak negyven százalékkal több helyük lesz. Emellett helyet kap egy masszázsszoba is, ahol az alkalmazottak a cég költségére illatlámpák mellett, nyugtató zenét hallgatva masszíroztathatják munkában elfáradt tagjaikat. A France Telecomnál 2008-ban és 2009-ben összesen harmincöt dolgozó követett el öngyilkosságot. Idén eddig tizenhármán vetettek véget önkezükkel életüknek. Bár egy százezer dolgozót foglalkoztató óriáskon- szem esetében az évi tizennyolc öngyilkos dolgozó rátája statisztikailag még megfelel a lakossági aránynak, a szakszervezetek mégis a rossz munkakörülményeket teszik felelőssé a dolgozók öngyilkosságig vezető kétségbeeséséért, (m) A távközlési cégnél túl nagy lehet a hajtás (TASR/AFP-felvétel) ÁLLÁSAJÁNLAT ♦ KRISTIAN - TRANS felvesz sofőröket! Európa + Törökország. TEL: 0917/080 350. MR913971 ♦ Kőműveseket keresek. 0905/486 577, Albár. MR913741 A dunaszerdahelyi 4 FRUIT s. r. o. csallóközaranyosi üvegházi kertészetébe munkaerőt keres növényápolási munkára! Érdeklődni a 0650/440 123-as telefonszámon lehet. MR914033
