Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-12 / 107. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 12. Szülőföldünk - hirdetés 13 Ma a magántőke sem Magyarországon, sem Szlovákiában nem képes önállóan piacképes versenyhelyzetbe kerülni Termálturizmus, mint lehetséges húzóágazat? Ha idegenforgalmi szakmai berkekben arról esik szó, hogy a turizmus a szlovák gazdaság egyik húzóágazatává válhatna, a szakmabeliek többsége so- katmondóan hümmög, vagy hallgat. A turisztikai iparág fejlesztésének fontosságát eddig az ország valamennyi kormánya deklarálta, a nagy áttörés viszont várat magára. LŐR1NCZ ADRIÁN Nagy Kis Ország - ezzel a szlogennel próbálja Szlovákiára felhívni a figyelmet a turisztikai iparág propagálása céljából életre hívott állami ügynökség. Ha igaz, hogy a jó bornak is kell cégér, úgy Szlovákia jó hírnevének határainkon túli öregbítése nagyon is helyénvaló igyekezet, hiszen felmérések igazolják, hogy az ország megítélése külföldön nem a legkedvezőbb. Ha ehhez hozzáadjuk az idegenforgalom terén negatívan lecsapódó EU-csatakozást, olyan jövőkép rajzolódik ki előttünk, mely a turisztikai iparág húzóágazattá válásával csak hosszú távon számol. Pedig volna mit megmutatnunk a külföldnek; hogy csak néhány leget emeljek ki, Szlovákiában található Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű karsztvidéke, a Gö- mör-tomai Karszt. Méreteivel európai viszonylatban verhetetlen a szepesi vár és a vöröskői vár pincerendszere, Martonházán pedig az öreg kontinens egyetlen ara- gonit-barlangja található. A felsorolást a mezőlaborci Andy Warhol Múzeummal, a kassai Szent Er- zsébet-dómmal és egyebekkel folytathatnám - ám az idegenforgalom nem a legekről, hanem a mindennapi megélhetésről szó. Teret a kisebbeknek is Szlovákiát igazából a földfelszín mélységeiből feltörő vizek mennyisége teszi gazdaggá. Az évmüliók során a Csallóköz alatt mintegy tízmilliárd köbméter víz raktározódott el, országszerte pedig ezerkétszáznál többre tehető az olyan források száma, melyek ásványianyag-tartalmuknak vagy hőfokuknak köszönhetően jótékony hatással vannak az emberi szervezetre. Egy részük - így a pöstyéni, a trencsénteplici, a bajmóci, a szliacsi vagy a bártfai - világhírnévre tett szert, sok helyütt azonban lezárt geotermális furatok mélyén szunnyadnak, kiaknázásra várva. A Duna menti alföldön a múlt század hatvanas, hetvenes éveiben számos ilyen termálkutat fúrtak, melynek vizét korábban a mezőgazdasági szövetkezetek hasznosították üvegházak fűtésére. A rendszerváltást, majd az EU-csatlakozást követően több község tűzte ki célul, hogy az elérhető támogatási rendszerek segítségével a termálturizmust működő ágazattá teszi. Az áttörés e téren sem történt még meg. A nyertesek tehát azok a települések, melyekben a termálvizes turizmus fejlesztése még a múlt rendszerben elkezdődött. Az ország déli részében ilyennek számít Nagymegyer, Pat, Párkány illetve á közép-szlovákiai Al- sósztregova. A dolog érdekessége, hogy e felkapott fürdőhelyeket kis kivétellel még mindig az egykori „KGST-piac” tartja fenn, látogatóinak zömét csehek, lengyelek, magyarok teszik ki, ám egyre nagyobb számban érkeznek ukránok és oroszok is. A termálturizmus életképességét jelzi az is, hogy 2005-ben a nagymegyeri termálpark volt az ország leglátogatottabb idegenforgalmi attrakciója; az alig tízezer lakosú várost abban az évben hatszázharmincnégyezer turista kereste fel. A megváltozott életvitel kihatott az üdülési szokásokra is, minek folytán egyre több fürdőhelyeinken a hazai látogató. A csallóközi fürdőhely ugyanakkor jól profitál a „környező” nagyvárosok, így Pozsony, Bécs, Győr, sőt Budapest közelségéből. Százakat foglalkoztat - közvetve Nagymegyemél maradva: a város baráti kapcsolatokat tart fenn határon túli fürdővárosokkal; ebben a közegben a tapasztalatcsere ugyanis aranyat ér. 2010 áprilisának utolsó napján a város vezetése konferenciát szervezett a témában Az alsó-csallóközi és hansági termálturizmus marketing- eszközeinek megteremtése címmel; erre neves szakembereken kívül meghívót kapott Hámori György, Kapuvár, illetve Radovan Macháček, a közép-morvaországi Chropyné polgármestere is. Közös sajtótájékoztatójukon a termálturizmus fejlesztése terén elért eredményekről számoltak be, kitérve annak a térség gazdasági mutatóira gyakorolt hatására is. „Városunk és Kapuvár sikerrel pályázott egy határon átnyúló, a termálturizmus marketingeszközeinek fejlesztését célzó projektre- közölte Ladislav Rudický, Nagymegyer polgármestere. - Az együttműködés a termálfürdők népszerűsítésén túl más területekre, mondhatni az idegenforgalom egészére kiteljed.” Mint megtudtuk, a két város a jövőben 98 ezer eurót fog felhasználni többnyelvű tájékoztató brosúrák kiadására, egy rövidfüm elkészítésére és teijesztésére, illetve konferenciák szervezésére. Bár ezek hatékonysága több szempontból megkérdőjelezhető, Kapuvár polgármestere szerint mégis ez a legalkalmasabb módja annak, hogy az Alsó-Csallóközt és a Hanságot láthatóvá, elérhetővé tegyék. Á termálfürdőknek a térség idegenforgalmára, elsősorban a szálláshelyek és egyéb szolgáltatások működtetésére gyakorolt hatása kapcsán Ladislav Rudický kifejtette: a város ezt a területet teljes egészében a magánszférára bízta. Ennek köszönhetően a vendégágyak száma a városban ma meghaladja a négyezret, ugyanakkor az étkeztetési szolgáltatások terén is jelentős fejlődés tapasztalható. „A nagymegyeri panziók némelyikének a színvonala ma a két-, háromcsillagos szállodák nívójával vetekszik; kijelenthetem, hogy a termálfürdő üzemeltetésével közvetve több száz embernek biztosítunk megélhetést” - tette hozzá. Szunnyadó tartalékok A vidéki turizmus terén a térség jelentős tartalékokkal rendelkezik, véli a polgármester; tovább lehetne fejleszteni a vízi- és horgászturizmust, ugyanakkor bővíteni kellene a kerékpárutak hálózatát is. E célból több kistérségi társulás jött létre a térségben, s néhány sikeres pályázat is napvilágot látott. A tartalékok ésszerűbb kihasználása mellett tesz hitet Hámori György, Kapuvár első embere is. „Azon túl, hogy Kapuvár a gyógyturizmus fejlesztését tűzte ki célul, a város betölt egy kistérségi vezető szerepet is - mondta. Ebből számunkra komplex turisztikai attrakció kialakításának a szükségessége következik; a Rábaköz ugyanis rendelkezik olyan történelmi, néprajzi és kulturális hagyományokkal, mely piacképes termékké formálható. A környező települések tehát együttműködésre vannak ítélve. Úgy vélem, elindultunk a jó úton afelé, hogy az idegenforgalom komoly gazdasági húzóerővé váljon a térségben.” Chropyné fürdőváros legnagyobb csáberejét az aquapark jelenti, tudtuk meg Radovan Macháček polgármestertől. „Jelenleg két olyan beruházás készül a város területén, mely a szálláshelyek bővítését célozza - mondta. - Stadionunknak köszönhetően számos sportklub szervez akciókat a városban, ugyanakkor nagy az érdeklődés a kulturális és kulináris rendezvényeink, illetve a gyalog- és kerékpárturizmus iránt is.” A tartalékok jobb kihasználása érdekében a jövőben Kapuvár és Nagymegyer egyebek közt szakmai alkotóműhelyeket és konferenciákat is szervez, a térségbe látogatók a jövőben kétnyelvű katalógus és honlap segítségével tájékozódhatnak a lehetőségekről. A versenyképessé válás buktatói Kovacsics Imre, a Spa Hungary Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója a termálturizmus buktatóiról, az ágazat közép-európai sajátosságairól nyilatkozott. „Magyarország a termálvizek bőségét tekintve az ötödik helyet foglalja el a képzeletbeli világ- ranglistán, így akár nagyhatalomnak is tekinthető - mondta. - Térségünkben ennek ellenére sem alakult ki olyan koncepció, mely által az idegenforgalom húzóágazatává válhatna. Alapvetően szükség volna az állami szerepvállalásra, illetve konkrét elképzelésre, mely leszögezné: hol, milyen idegenforgalmi létesítmények épüljenek, míg az állami koncepció betartását az önkormányzatoknak kellene felügyelniük. Ma a magántőke sem Magyarországon, sem Szlovákiában nem tud önállóan piacképes versenyhelyzetbe kerülni, hiszen kevés a jól működő hazai vállalat, a pénzintézetek pedig fedezet hiányában kevés pénzt juttatnak a magánszférába. Ilyen körülmények közepette az idegenforgalomnak, ezen belül is a termálturizmusnak nehéz megőrizni nemzetközi versenyképességét.” Idegenforgalmi húzóágazattá válik? (Somogyi Tibor felvételei) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS MAGYARUL BÁTRAN. ANYANYELVŰNK, 111® a Ml MEGTARTÓ ERŐNK Sólymos László, ei™^, tag Bugár Béla i, a párt elnöke MOST HID az együttműködés pártja - strana spolupráce Csináljuk jobban RB1010272
