Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-12 / 107. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Tovább kísért a vulkáni hamu AAadrid/Rabat. Lezártak hét spanyolországi és öt ma­rokkói repülőteret tegnap reggel a légkörben található vulkáni hamu miatt - közöl­ték a helyi hatóságok. Az Ibé­riai-félszigeten Sevilla, Jerez és Badajoz légikikötőjét zár­ták le reggel hat órakor, a Ka­nári-szigeteken pedig helyi idő szerint 4 órakor a Teneri- fén lévő két és a La Pálmán, il­letve a La Gomerán lévő egy- egy repülőteret. (MTI) Portugáliába érkezett a pápa Lisszabon. Négynapos lá­togatásra tegnap Portugáliá­ba érkezett a katolikus egy­házfő. XVI. Benedek egy in­terjúban kifejtette, a pedofil esetek kapcsán papoknak és püspököknek fel kell ismer­niük azt a „rettenetes igaz­ságot”, hogy a legnagyobb fenyegetés nem külső ellen­ségei részéről, hanem „az egyházon belüli bűnök képében” leselkedik a katoli­kus egyházra. (MTI) Őrizetben a mesterlövészek Biskek. A kirgiz hatóságok őrizetbe vették azt a nyolc mesterlövészt, aki a biskeki kormány épületének tetejéről a tüntetők közé lőtt április 7-én, amikor azok összecsap­tak a rendfenntartó erőkkel. Egy kormánytisztviselő azt mondta, már ismert, hogy ki adott parancsot a mesterlö­vészeknek az emberek löve- tésére. (MTI) Burkapárti állásfoglalás Brüsszel. Ellenzi az Euró­pa Tanács Parlamenti Köz­gyűlésének kulturális bizott­sága a muszlim nők hagyo­mányos viseletének, az arcot elfedő burkának, illetve a ni- kábnak a nyilvános helyeken való teljes tilalmát. A testület úgy foglalt állást, hogy az arc eltakarása felfogható ugyan a nők alávetettségének a jele­ként, de a burka-, illetve ni- kábviselés teljes tilalma sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított vallásszabadságot. (MTI) Egyre véresebb az iraki mérleg Bagdad. Elérte a 119-et az Irakban hétfőn végrehajtott merényletek halálos áldoza­tainak a száma. Az év kezde­te óta a hétfői nap volt a leg­véresebb a közép-keleti or­szágban. A Bagdadtól 95 ki­lométerre délre fekvő Hillá- ban két gépkocsiba rejtett pokolgép előbb legalább 25 embert ölt meg, majd ezt kö­vetően az áldozatokon segí­teni akaró tömegben elve­gyülve egy öngyilkos me­rénylő robbantotta fel ma­gát, így a halottak száma ott 50-re emelkedett. (MTI) Már csak a konzervatívokkal egyeztetnek a kormányalakításról a brit liberálisok Becsődölt a tárgyalás London. Eredmény nélkül fejeződtek be a múlt heti választásokon második helyre szorult brit Mun­káspárt és a Liberális De­mokraták tárgyalásai az esetleges közös kormány- alakításról. MTl-HÍREK Downing Street-i források teg­nap délutájn félhivatalosan el­mondták: a Labour és a liberálisok megbeszélésem nem született egyezség, és erre nincs is kilátás. így egy lépéssel közelebb került annak a lehetősége, hogy Nagy- Britanniának hetven év óta elő­ször koalíciós kormánya legyen a konzervatívok és a liberálisok részvételével. A BBC értesülése szerint tegnap délután „úgy tűnt”, mintha megkezdődött volna Gor­don Brown miniszterelnök kiköl­tözése a Downing Street-i kor­mányfői rezidenciáról, amelynek oldalkijáratán „csomagokat hord­tak ki”. Downing Street-i források a BBC-nek tegnap délután félhiva­talosan elmondták: a Labour és a liberálisok megbeszélésein nem született egyezség, és erre nincs is kilátás. így egy lépéssel közelebb került annak a lehetősége, hogy Nagy-Britanniának hetven év óta először koalíciós kormánya le­gyen a konzervatívok és a liberáli­sok részvételével. A Liberális Demokrata Párt ve­zetője, Nick Clegg tegnap reggel már azt mondta, hogy a kormány­alakítási tárgyalások „kritikus, végső szakaszba” jutottak, igaz, akkor még továbbra is nyitva hagyta a kormányalakítási lehető­séget akár a konzervatívokkal, akár a Munkáspárttal. A liberáli­sok a két másik parlamenti erővel párhuzamosan tárgyaltak egy esetleges koalíciós megállapodás­ról, miután a múlt csütörtöki par­lamenti választásokon - 36 éve el­ső ízben - egyik nagy párt sem szerzett elégséges mandátumot az önálló, abszolút többségen alapuló kormányalakításhoz. A kormányalakítási tárgyalások ehhez hasonló elhúzódása szinte példátlan a brit politikatörténet­ben, mivel a választások után az elmúlt évtizedekben hagyomá­nyosan egypárti, abszolút több­séggel bíró kormányok alakultak. Legalább huszonnégy fegyveres felkelő halt meg a tegnapi légicsapásban Rakétatámadás Pakisztánban MTl-JELENTÉS Paracsinar. Feltehetőleg pilóta nélküli amerikai repülőgépről el­indított rakéták csapódtak be teg­nap hajnalban Pakisztán törzsek uralta északnyugati részén. A két támadásban legalább 24-en hal­tak meg, valószínűleg mind­annyian fegyveres felkelők voltak - közölték pakisztáni biztonsági tisztviselők. A legalább 12 rakétával végre­hajtott első támadás helyszíne az Afganisztánnal határos Eszak-Va- zirisztán tartomány, annak Doga körzete volt. A lerombolt házak egyikében és a földúton haladó autókban is tartózkodtak embe­rek. Az áldozatok személyazonos­sága lapzártakor még nem volt ismeretes. Egy pakisztáni illetékes szerint a célpont egy kiképzőtábor volt, amelyet Hafiz Gul Bahadur láza­dóvezér harcosai működtetnek. Bahadur az afgán tálibok oldalán harcolt Afganisztán 2001. végi, amerikaiak vezette megszállása idején, s állítólag most mintegy kétezer harcos élén áll. A második támadás helyszíne közel volt az elsőhöz, és szintén egy katonai kiképző bázist célzott meg. Két rakéta legkevesebb 10 felkelő életét oltotta ki - jelentet­ték helyi források. A tálibok nem kommentálták a támadást. Észak-Vazirisztán területét idén már mintegy harminc ameri­kai rakétatámadás érte. A törzsi terület az utóbbi hónapokban vált új bástyájává azoknak a fegyveres lázadó csoportoknak, amelyek a pakisztáni hadsereg offenzívája elől menekültek el korábbi mene­dékhelyükről, a szomszédos Dél- Vazirisztánból. Az Oroszországhoz való közeledés politikája ellen tüntetett tegnap az ukrán ellenzék a parlament épületénél Julija Timosenko volt minisz­terelnök vezetésével, kevesebb mint egy héttel az orosz elnök kijevi lá­togatása és újabb orosz-ukrán megállapodások aláírása előtt. Dmit- rij Medvegyev orosz államfő május 17-én érkezik kétnapos látoga­tásra Kijevbe. (TAS R/A P-f e I véte I) Vona Gábor a Magyar Gárda egyenruhájára emlékeztető mellényben akar megjelenni a magyar Országgyűlés alakuló ülésén Átengedte az MSZP a Jobbiknak a nemzetbiztonsági tanácsot MTI-HÍREK Budapest. Megegyezett az MSZP és a Jobbik a bizottsági el­nöki és alelnöki posztokban: a szocialistáké lett a számvevőszé­ki, költségvetési bizottság elnöki posztja, a Jobbik vezetheti a nem­zetbiztonsági bizottságot. Az alakuló ülést előkészítő teg­nap délutáni egyeztetésre az MSZP ajánlattal érkezett. Mester- házy Attila bejelentette: lemonda­nak a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról, azt átengedik a Jobbiknak; cserébe kérik a szám­vevőszéki és költségvetési bízott ­MT1-HÍR Novokuznyeck. Ötvenkettőre emelkedett tegnap délutánra a szibériai Raszpadszkaja bányában bekövetkezett robbanások áldo­zatainak száma, további 38 em­bert továbbra is eltűntként tarta­nak számon - közölte az operatív stáb szóvivője. A környék kórházaiban jelenleg a szerencsétlenség 83 sérültjét ápolják, közülük ötöt intenzív osztályokon: négyen lélegeztető készüléken vannak, ötödik társuk viszont már túl van az életveszé­lyen. Tegnap délutánig 44 áldozat földi maradványait azonosították, közülük 19 volt bányamentő, a ság vezetését, és a délelőtti tárgya­lási fordulóban jelzett foglalkozta­tási, valamint a fogyasztóvédelmi bizottság elnöki posztját. A Jobbik elfogadta az MSZP ja­vaslatát, és azt is, hogy az MSZP alelnöki szinten vegyen részt a mezőgazdasági, valamint a men­telmi bizottságban. A megállapo­dás szerint a Jobbik adja az aíel- nököt az alkotmányügyi, vala­mint az önkormányzati bizottság­ban. Az MSZP 3, a Jobbik 2, az LMP1 bizottsági elnököt ad, ez az arány az alelnököket illetően pe­dig 6:6:4. Lendvai Ildikó arra kéri Sólyom többi az első robbanás idején a mélyben dolgozó bányász. Gennagyij Kozovoj, a Rasz­padszkaja bánya vezérigazgatója, egyben résztulajdonosa tegnap délután nyilatkozva úgy véleke­dett, hogy a helyreállítási munká­latok a bányában éveket vesznek majd igénybe, de a bánya termel­ni fog. Szavait a Kemerovói terü­leti önkormányzat honlapja idéz­te. A Kuznyecki-medencében lévő Raszpadszkaja bányában vasár­napra virradó éjszaka következett be több robbanás. A szénbányá­ban az adott időpontban 359 em­ber tartózkodott, 295 főt még a második robbanás előtt a felszínre hoztak. Lászlót, figyelmeztesse a magyar demokrácia írott és íratlan szabá­lyainak tiszteletben tartására az Órszággyűlés alakuló ülésén a be­tiltott Magyar Gárda egyenruhájá­ra emlékeztető öltözetben megje­lenni kívánó jobbikos képviselő­ket. Az MSZP elnöke a köztársasá­gi elnöknek írt nyílt levelében rá­mutat: az alakuló ülés méltóságát, a magyar demokrácia értékrendjét és a törvényességet sérelem fenye­geti, mert a Jobbik már előzetesen jelezte, hogy képviselői egysége­sen a betiltott Magyar Gárda egyenruhájára emlékeztető öltö­zetben kívánnak megjelenni. Helmut Schmidt-interjú Bírál az agg exkancellár Berlin. Angela Merkelt és Nico­las Sarkozyt is felelőssé tette az euró jelenlegi válságáért Helmut Schmidt korábbi német kancellár. Az országában nagy tekintély­nek örvendő, 91 éves Helmut Schmidt, a Die Zeit című hetilap társkiadója az újságban élesen bí­rálta a német kancellárt és a francia elnököt, felróva, hogy késlekedé­sük jelentősen hozzájárult az euró válságához. Merkel és Sarkozy legalább 2010 januáija óta tudott a görög adóssággondokról, de egyikük sem tett semmit - állította a ko­rábbi kancellár, aki 1974 és 1982 között állt a kormány élén. (MTI) Lendvai Ildikó szerint a jobbi­kos politikusok szándéka nyilván­való: félreérthetetlen jelét adni az egyetértésnek a Magyar Gárda törvénytelen működésével, ugyanakkor kibújni a törvényes következmények alól, részint a mentelmi jog mögé bújva, részint az öltözetet kismértékben meg­változtatva. Hozzátette: az MSZP szerint az érvényes jogszabályok értelmében mindenképpen sza­bálysértésről van szó. Vona Gábor, a Jobbik elnöke a pártok tegnapi egyeztetésén je­lentette be, hogy fekete mellény­ben és fehér ingben jelenik meg az MT1-HÍR Belgrád. Az Egyesült Államok ellenzi Koszovó felosztását, Wa­shington független és szuverén or­szágként ismeri el Szerbia volt déli tartományát, és úgy véli: Belgrád- nak és Pristinának mielőbb meg­beszéléseket kellene folytatnia egymással, de nem Koszovó státu­sáról, hanem gyakorlati kérdések megoldásáról - jelentette ki Philip Gordon amerikai külügyi államtit­kár-helyettes tegnap a Beta szerb hírügynökségnek. Gordon az interjúban hangsú­lyozta: Szerbia és az egész Nyu­gat-Balkán európai integrációja Barack Obama kormányzatának stratégiai célkitűzése. Gordon úgy Országgyűlés pénteki alakuló ülé­sén. A politikus ezt Lendvai Ildikó kérdésére válaszolva mondta. A szocialista pártelnök azt firtatta: fenntartja-e a Jobbik korábbi szándékát és az Országgyűlésben olyan öltözetben jelenik-e meg, amely nem egyezik a teljes közvé­lemény egyetértésével. Vona Gá­bor erre úgy reagált: köszöni az aggódó szavakat az öltözködési stílusért, ő maga fekete mellény­ben, fehér ingben jelenik meg az ülésen. Elmondta: a frakcióból csak ő viseli majd ezt az öltözetet, amelyet mindenki annak nevez, aminek akar. vélte, Belgrád nehezen érheti el az EU-tagságot, ha Koszovó kérdése rendezetlen marad. Oliver Ivanovics, a Koszovó ügyeivel foglalkozó szerb minisz­térium államtitkára viszont azt hangoztatta, hogy Szerbia az al­kotmányában leírt területi hatá­rokkal fog csatlakozni az EU-hoz, vagyis Koszovóval és annak közel kétmillió lakosával együtt. Ivanovics szerint jelenleg nem tudható pontosan Koszovó lako­sainak száma, de szerinte ez nem zavaró tényező. A politikus a megosztott Ciprussal példálózott, ahol szintén nem volt ismert, hány török élt a földközi-tengeri szigetország északi részén az EU- csatlakozás pillanatában. Vasárnap óta keresik a túlélőket a bányában Ötvenkét szibériai halott Párbeszédet szorgalmaz az amerikai külügy Ellenzik Koszovó felosztását

Next

/
Thumbnails
Contents