Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-12 / 107. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 12. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Gyorsabban nőttek a bérek Pozsony. Márciusban fel­gyorsult a szlovákiai iparban dolgozók béreinek növekedése. Míg februárban 7,8%-kal voltak magasabbak a fizetések, mint egy évvel korábban, márciusban már 9,1 százalékos béremelke­dést mért a statisztikai hivatal. Márciusban így 791 euró volt a havi átlagbér az ágazatban. A legmagasabb fizetéseket to­vábbra is az infotechnológiai ágazatban mérték, ahol az át­lagbér elérte az 1596 eurót, a legkevesebbet, havonta átlago­san 359 eurót, a vendéglőkben dolgozóknak fizették. A szlovák iparban márciusban egyébként 472,8 ezer ember dolgozott, 9,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. (SITA) Lejtőn a Duslo vegyipari vállalat Vágsellye. A cseh Agrofert cégcsoportba tartozó vágsellyei Duslo vegyipari vállalatnak a 2008-as 447,7 millió euróhoz képest tavaly 40 százalékkal csökkentek a bevételei. Marek Štrpka, a cég vezérigazgatója szerint ez részben a gazdasági válság kiváltotta keresletcsök­kenéssel, részben pedig a vegy­ipari termékek áresésével ma­gyarázható. A vezérigazgató je­lentősebb javulásra nem számít idén sem. (SITA) A szoftverek 43%-a illegális Pozsony. Szlovákia továbbra is az első harminc olyan ország közé tartozik, amelyekben a legalacsonyabb az illegális szoftverfelhasználás. A Busi­ness Software Alliance (BSA) több mint 100 ország adatait tartalmazó jelentése szerint ná­lunk tavaly a szoftverek 43%-a volt illegális. „A rendőrség te­vékenységének, és a BSA felvi­lágosító munkájának köszön­hetően a cégekben sikerült csökkentem az illegális szoftve­rek számát, az egyéni felhasz­nálók körében azonban to­vábbra is nagy népszerűségnek örvendenek” - nyilatkozta Slávka Šikurová, a BSÄ szóvivő­je. Az Európai Unióban Bulgá­riában (67%), Romániában (65%) és Görögországban (58%) a legmagasabb az illegá­lis szoftverek száma, a világon pedig Grúziában, Zimbabwé­ben és Moldáviában (90% fe­lett). A legkevesebb illegális szoftvert az USA-ban (20%), Japánban és Luxemburgban (21%) használják. (TASR) Bérbe adták a fűrésztelepeket Besztercebánya. Az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat a ka­tasztrofális gazdasági mutatók miatt a jövőben már nem kíván fafeldolgozással foglalkozni, ezért mind a hét fűrésztelepét magáncégeknek adta bérbe, akik átvették az ezeknél dolgo­zó 181 alkalmazottját is. Vero­nika Petríková, a társaság szó­vivője szerint a magáncégek pi­aci árat fognak fizetni a bérlé­sért. (ČTK) A Smer nem emelné az adókat Pozsony. Ha a júniusi válasz­tásokat követően is a Smer ala­kíthat kormányt, nem szeret­nénk növelni az adókat, a járu­lékfizetés rendszerén azonban változtatnánk - mondta el Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter az Amerikai Kereske­delmi Kamara képviselői előtt tartott tegnapi előadásában. A gazdasági miniszter szerint az elkövetkező választási időszak egyik fő célkitűzése az UNITAS program befejezése, vagyis az adók, a járulékok és vámok be­szedésének az egységesítése lesz. Csak ezt követően mérhet­jük majd fel, milyen változások lennének hatékonyak az adó­rendszerben - vallja a gazdasá­gi miniszter. (SITA) Az 02-n nem fogott ki a válság Pozsony. A szlovák piacon harmadikként megjelent mo­bilszolgáltatónak, a Telefonica 02 Slovakiának a gazdasági válság ellenére tavaly több mint 50 százalékkal, 72 millió euróra nőttek a bevételei. Ezzel együtt a 2008-as 59 millió euróról 29,1 millió euróra sikerült csökken­tenie a veszteségét. Az elmúlt évben ugyanakkor 70 százalék­kal, vagyis mintegy 227 ezer fő­vel növelték az ügyfeleik szá­mát is, napjainkban már 553 ezren veszik igénybe a szolgál­tatásaikat. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8596 Lengyel zloty 4,0499 Cseh korona 25,590 Magvar forint 276,10 Horvát kuna 7,2618 Román lei 4,1798 Japán ien 117,38 Sváici frank 1,4095 Kanadai dollár 1,3031 USA-dollár 1,2698 VETEL - ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,31-1,23 26,26-24,73 287,25-262,51 OTP Bank 1,31-1,24 26,32-24,82 283,73-267,40 Postabank 1,32-1,23 26,38-24,60­Szí. Takarékpénztár 1,32-1,23 26,19-24,74 286,98-262,27 Tatra banka 1,31-1,24 26,19-24,86 285,57-263,87 Dexia banka 1,30-1,24 26,26-24,93 283,28-268,92 Általános Hitelbank 1,31-1,24 26,22-24,77 287,25-262,51 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A Szlovák Élelmiszeripari Kamarának nem tetszik a farmokról történő közvetlen árusítás állami támogatása Veszélyes a gazdáknál vásárolni? A közvetlen árusítás lehet, hogy alacsonyabb árakat tesz lehetővé, azon­ban sérülhetnek a higiéniai előírások (TASR-felvétel) Pozsony. A mezőgazdasági tárca az egekig magasztal­ta, a gazdáknak és - az ala­csonyabb árak miatt - a la­kosság nagy részének is tetszik, a farmokról törté­nő közvetlen értékesítéssel azonban nincs mindenki megbékélve. Az élelmiszer- ipari cégek arra panasz­kodnak, hogy ezzel diszk­riminálják őket, és a fo­gyasztók egészségét is ve­szélyeztetik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák kormány a farmokról történő közvetlen értékesítés tá­mogatásával nem csupán a már befutott hazai hús- és tejfeldolgo­zókat diszkriminálja, hanem a fo­gyasztók egészségét is veszélyez­teti - áll a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) legújabb nyilatko­zatában. A kamarának nem tet­szik a kormány azon döntése, amely lehetővé teszi a termelők számára az állattartók friss ter­mékeinek (méz, tej, tojás, barom­fihús, nyúlhús, halak, vadhús) közvetlen eladását a végfogyasz­tóknak. „Súlyos hibának tartjuk, hogy az állam az azonos vállalkozói te­vékenységek számára hirtelen más-más feltételeket teremd’ - vallja Jarmila Halgašová, a PKS igazgatója. Szerinte igazságtalan, hogy míg a gazdák közvetlen érté­kesítését idén májustól csak 6%-os áfával terhelik, a tej- és húsfeldol­gozóknak 19%-os áfát kell fizetni­ük, miközben ez utóbbiakra lé­nyegesen szigorúbb higiéniai sza­bályok vonatkoznak. Emiatt az élelmiszeripari cégek jelentős összeget voltak kénytelenek fordí­tani gépsoraik modernizációjára, ami a gazdasági válság okozta ke­resletcsökkenés miatt több cégnek nem térült meg. Több vállalat kénytelen volt felszámolni a vál­lalkozását, ami jelentős elbocsátá­sokkal járt. Mindezt tovább tetéz­ték az állam által bevezetett diszk­riminatív intézkedések. A gazdasági vetület azonban csak az egyik negatívuma a far­mokról történő közvetlen értéke­sítésnek, Halgašová szerint nem kevésbé fontos felhívni a figyel­met az egészségügyi veszélyekre is. A Szlovák Élelmiszeripari Ka­mara ezzel kapcsolatban arra kéri a fogyasztókat, hogy ha közvetle­nül a farmokról vásárolnak húst, tejet vagy egyéb élelmiszeripari termékeket, ne feledkezzenek meg az ez esetben alkalmazott kevésbé szigorú egészségügyi normákról sem. A parlamenti képviselők az idei év elején fogad­ták el, hogy a közvetlenül a far­mokról történő eladás esetében kevésbé szigorú higiéniai szabá­lyokat alkalmaznak, ezzel is se­gítve ennek az értékesítési formá­nak az elterjesztését. Az élelmi- szeripari cégek érdekképviseleti szervezete szerint azonban ezzel szembe mentünk azokkal az eu­rópai uniós kezdeményezésekkel, amelyek a fogyasztók fokozottabb védelmét tartják szem előtt. ,A Szlovák Élelmiszeripari Kamara külön felhívja a figyelmet arra, hogy a higiéniai szabályok enyhí­tésével különösen az előttünk álló nyári időszakban lehetnek gon­dok, hiszen a meleg időben gyor­sabban terjednek a baktériumos fertőzések” - nyüatkozta Halgašová, hozzátéve, hogy a tej- és húsfeldolgozó társaságoknak továbbra is a legszigorúbb higié­niai szabályok szerint kell dol­gozniuk. (t, mi) Az Európai Unió pénzpolitikája mindeddig a német jóindulattól függött. Ha Berlin kilép, vége az eurónak Európa bölcsője egyben az eurózóna sírásója lehet HORBULÁK ZSOLT Brüsszel/Pozsony. Amióta nap­világra került a 2009-es görög ál­lamháztartási hiány valós mértéke, ismét felerősödtek a jóslatok az eu­rózóna széteséséről. Azóta Görög­országnak már az államadósság törlesztésével is gondjai adódtak, és hasonló problémákjelentkeznek Portugália, Olaszország, Írország és Spanyolország esetében, ame­lyek együtt az úgynevezett PIIGS (pigs angolul disznók) országok néven váltak ismerté. A legtöbb gazdasági hír napja­inkban arról szól, benn tud-e Gö­rögország maradni a valutaunió­ban? A probléma azonban ettől jó­val szerteágazóbb. Bár a görög vál­ság nagyon súlyos, az eurózóna szempontjából önmagában mégis marginális. Görögország állam- adóssága a valutaunió adósságá­nak csupán 2%-a. Az igazi kérdés Németország álláspontja. Ponto­sabban, hogy meddig kívánja ját­szani a gazdag nagybácsi szerepét. Az Európai Unió valutapolitiká­ja mindeddig a német jóindulattól függött. Németországban még 1993-ban jogalapot alkottak a va­lutaunióból való esetleges kilépés­ről. Akkor a német alkotmánybíró­ság úgy döntött, hogy ha valamely országnak nem sikerül betartania a stabilitási paktumot, Németor­szágnak ki kell lépnie a valutauni­óból. Azóta a maastrichti kritéri­umokat többen is többször meg­szegték: Hollandia egyszer, maga Németország, Franciaországgal együtt háromszor, Portugália négyszer, Olaszország ötször, Gö­rögország pedig mindig, azaz ki­lencszer. Az említett alkotmánybí­rósági határozat alapján 1998-ban négy közgazdász támadta meg Németország belépését a valuta- övezetbe. Most újra hallatják a hangjukat. Németország kiválásá­nak igen kicsi a valószínűsége. Ez az euró végét jelentené, ami veszé­lyesen elmélyítené a globális vál­ságot. Emellett vállalta azt is, hogy megsegíti Görögországot. Ennek oka azonban az is, hogy a délkelet­európai országot nagy részben francia és német banki hitelekből finanszírozták. Lehet, hogy mindez csak elodáz­za a válságot, és az Európa bölcső­jének számító Görögország előbb- utóbb mégis államcsődöt jelent be. Ez most még a jövő zenéje. Az aktu­ális válság igazi vesztesei azonban a politikai unióba már bekerült és most a valutaunióba igyekvő or­szágok lesznek. Nekik már kőke­ményen be kell tartaniuk a stabili­tási paktumot, úgy, ahogy Szlová­kiának a 2009-es belépése előtt. A többi visegrádi országnak és a balti államoknak ezután nagyon kell majd igyekezniük, hogy elnyerjék a frankfurti bankárokbizalmát. A pénzpiacok és a tőzsdék hétfői mámora tegnap elpárolgott. Görögországban újabb tiltakozások kezdődtek Athén máris 20 milliárd eurós hitelrészletet kér ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Brüsszel. A görög kor­mány tegnap kérelmezte 20 milli­árd euró folyósítását az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) által biztosított hitel­keretből. Az athéni pénzügymi­nisztériumból származó informá­ciók szerint a súlyos adósságvál­sággal küzdő ország vezetése az EU-tól 14,5 milliárd eurót, az IMF- től pedig 5,5 milliárd eurót kér. A görögöknek május 19-én 8,5 milli­árd eurót kell törleszteniük, a bal­káni ország rendelkezésére 110 milliárd eurós hitelkeretet áll. Megint sztrájkolnak Újabb sztrájkok kezdődtek Gö­rögországban a parlament által a hét végén elfogadott megszorító in­tézkedések ellen. Az ország összes gyógyszertára 48 órás munkabe­szüntetést hirdetett, átmenetileg a média (beleértve az állami és a ma­gán televízió- és rádiócsatornákat) is felfüggesztette a munkát. A múlt heti sztrájkok kapcsán tartott de­monstrációkon kitört utcai har­coknak halálos áldozatai is voltak Athénben. Ezzel egyidőben ülő­sztrájkot kezdett Athénban egy csoport tüntető, akik nem csak a megszorítások, hanem a múlt hé­ten kirobbant, három banki alkal­mazott életét követelt erőszakhul­lám ellen is tiltakoznak. George Papandreu miniszter- elnök egy televíziós nyilatkozat­ban kijelentette: kormánya kitart a tervezett stabüizációs intézke­dések mellett. Hozzátette, hogy az euróövezeti tagállamok fellé­pése azt bizonyítja: nem Görögor­szág az egyetlen európai állam, amely súlyos pénzügyi nehézsé­gekkel kénytelen megküzdeni. Hiába a mentőcsomag? A következő 1-2 hétben derül­het ki, hogy milyen pályára állnak majd a tőzsdeindexek és a köt­vénypiaci indexek - az európai mentőcsomag ellenére a piac ide­ges maradt - derül ki a Generali Alapkezelő friss elemzéséből. A globális piacok teljesítményét elemezve az látható, hogy bár a részvénypiacok az EU hétfő hajna­li bejelentése hírére korrigálták az előző két kereskedési napon el­szenvedett zuhanásokat, a tőzsde­indexek a május elején elindult drasztikus visszaesés előtti csú­csokra nem tudtak visszakapasz­kodni és a piacokon fokozottan van jelen a bizonytalanság és az idegesség. Gyengült a forint kedden, az eu­rót délután 274,50 forinton je­gyezték a bankközi kereskede­lemben, szemben a hétfő délutáni 272,15 forinttal. Szűnőben van a nemzetközi pénzpiacokon és tőzs­déken az eufórikus hangulat, ame­lyet a hétfőn elfogadott uniós pénzügyi mentőcsomag váltott ki. A lelkesedést az hűtötte le, hogy hosszabb távon még sok a kérdőjel a tervek megvalósítása körül. Az árfolyamok nem tudtak megka­paszkodni a hétfői magas szinte­ken. Az euró és néhány közép-eu­rópai deviza is gyengült tegnap a dollárhoz képest. (Pf, Vg, MTI, só)

Next

/
Thumbnails
Contents