Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-07 / 79. szám, szerda
12 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com Öt múzeum gyűjteményéből állt össze az anyag Mindennapi italunk - a tea GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Érsekújvár és Léva után április 7-től Párkányban látható a Mindennapi italunk - a tea című vándorkiállítás. A teakóstolással egybekötött megnyitó 16 órakor kezdődik. Egy esztergomi teaház finom teáit kóstolhatják meg a látogatók. „A kiállítás az európai teafogyasztás történetét, kultúráját, körülményeit és lehetőségeit mutatja be. A kiállított tárgyak viszont a hazai viszonyokat tükrözik. A legrégibb szlovákiai teaforgalmazó és csomagoló társaság jóvoltából nemcsak a hazai teázás múltja, hanem jelene is nyomon követhető a kiállításon” - nyilat- kozott lapunknak Császár Zsuzsa, az érsekújvári Thain János Múzeum történésze. A korabeli plakátok, kartonreklámok és hirdetések mellett a tea felszolgálására és fogyasztására használt kőedény és porcelán teáscsészék, teáskannák és teáskészletek képezik a kiállítás anyagát. Emellett a tea tárolására szolgáló, többnyire kínai motívumokkal díszített dobozok, a „boldog békeidőkből” származó igényes kivitelezésű teafőzők, szamovárok, réz teáskannák és teaszűrők is láthatók a kiállításon. Az érsekújvári Thain János Múzeum jóvoltából öt szlovákiai múzeum gyűjteményi tárgyaival ismerkedhet meg a látogató. A falakon elhelyezett tablók a tea 5000 éves kultúráját mutatják be. „Épp 400 éve annak, hogy a Holland Keletindiai Társaságnak köszönhetően a tea Európába is eljutott. Kezdetben nagyon értékes árucikknek számított. 1635-ben ismerték meg a párizsiak, 15 évvel később Londonba és a nagyobb német városokba is eljutott. A 18. század végére az angolok kedvenc italává vált. Ekkora már csökkent az ára, így mindenki számára elérhető élvezeti cikk lett. Nálunk csak az 1800-as évek második felében terjedt el, habár az első teával kapcsolatos feljegyzés 1745-ből származik. A teát kezdetben csak a kávéházak kínálatában lehetett megtalálni, így a teázás a férfiak kiváltsága volt. A nők számára csak azután várt hozzáférhetővé, miután a cukrászdákba és a háztartásokba is eljutott” - mondta Császár Zsuzsa. A Mindennapi italunk - a tea című kiállítás május végéig tekinthető meg a Párkányi Városi Múzeumban. Egyelőre üresen áll a szlovák iskola épülete (A szerző felvéele Két éve várnak a munkálatok megkezdésére Mire felújítják az iskolát, elfogy a gyerek ÚJ SZÓ-HÍR Vágkirályfa. Két évvel ezelőtt nyújtott be pályázatot a szlovák iskola felújítására a helyi önkormányzat. A munkálatok azóta sem kezdődtek el. Az iskolás gyerekek létszáma viszont évről évre csökken, és jelenleg már egy épületben, a hat évvel ezelőtt felújított magyar iskolában is elférnek. Bergendi Ferenctől, a község polgármesterétől megtudtuk, a ti- zenötös létszámú szlovák iskolát szeptemberben költöztették át a magyar iskola épületébe. „A Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség, amelyhez sikerrel pályáztunk, kérte, hogy a munkálatok megkezdését semmi ne akadályozza, ezért már szeptemberben átköltöztettük a szlovák intézményt a magyarba” - nyilatkozott a polgármester. Azóta viszont még mindig nem történt semmi. A 2009 júliusában jóváhagyott 2,5 millió koronás (82 984 euró) pályázathoz már többször kértek különböző dokumentumokat. Az ön- kormányzat kezdeményezi, hogy a felújítás után egyéb célokra is használhassák az iskola épületét. A polgármester szerint postaként, könyvtárként szolgálhatna. A alsó tagozatos szlovák iskolába a 2006/2007-es tanévben még huszonkét diák járt, az idei tanévben már csak tizenöt. A magyar iskolában kényelmesen elfér a két intézmény összesen harminc diákja. Több szülő inkább a környező városokba, Vágsellyére és Galántára íratja be a gyerekét, többen járnak a galántai nyolcéves gimnáziumba is. Katarína Antalová, a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség kommunikációs igazgatója elmondta, miután az érdeklődők 2008-ban és 2009-ben leadták a pályázatukat, az ügynökség készítette el minden kérvényhez az energiamérleget (energ, audit). „Ez természetesen időbe telt, így Vágkirályfával decemberben írtuk alá a szerződést, márciusban elkészült az építési engedély kiadásához szükséges projektdokumentáció is. Jelenleg a versenypályázatot készítjük elő, várhatóan idén júliusban írjuk alá a szerződést a kivitelezővel. Ekkor megkezdődhetnek a felújítási munkálatok” - nyilatkozott Katarína Antalová. Hozzátette, hogy a pályázat kísérleti jelleggel indult, a kivitelezést, a felméréseket, a közbeszerzést és az adminisztrációt az ügynökség és az Európai bank biztosítja. „A program igényességével, valamint azzal, hogy több ellenőrzésen megy keresztül a pályázat, magyarázható, hogy a program hosszabb időt vesz igénybe” - tájékoztatott Antalová. (jéem) Csémy Éva vágya, hogy egyszer művészterapeutaként gyógyíthasson alkotásaival Mandala - út önmagad felé Csémy Éva a mandalák készítésében találta meg a számára legmegfelelőbb kifejezésformát A Jókai Színház előcsarnokában az előadásra várakozó közönség hónapok óta egy különleges tárlatban gyönyörködhet: Csémy Éva üvegre festett mandaláiban. V. KRASZN1CA MELITTA A kiállítás Csehov: Három nővér című előadásához kötődik; az alkotó az elmúlt évben több változatban is elkészítette a három nővér kompozícióját, a legutóbbit éppen a Jókai Színházban zajló, Martin Huba rendező vezette próbafolyamat által inspirálva. A tibeti szerzetesek homokmandaláj a De miként is jutott el a művész a mandalakészítésig? Egyáltalán mit jelent a mandala? „Sorsszerű volt a találkozásom a mandalával - kezdi a történetet Csémy Éva. - Úgy tíz évvel ezelőtt az Új Szó hasábjain napról napra figyelemmel követtem, amint négy tibeti szerzetes homokmandalát készít a somorjai zsinagógában. Rendkívül izgalmasnak találtam és úgy éreztem, ezt élőben is látnom kell. Ott aztán szinte sokkolt az élmény. Mint a gyermek, aki különleges játékot kap, én is úgy csodálkoztam rá a mandalára. Mintha isteni sugallat lett volna, hogy maradnom kell a beavató szertartáson is, mert amikor bejöttek a szerzetesek, és torokhangon kántálni kezdtek, számomra megszűnt a tér, az idő: csak az óriási energiát éreztem, ami áradt belőlük. Ekkor ért a második sokk, a szertartás végén ugyanis a szerzetesek elkezdték összesöpömi az egészet. Nem tudtam megállni, hogy másokkal együtt ne kérjek én is a homokból, amin a szerzetesek kissé elcsodálkoztak. A mi kultúránk a megfogható dolgokat keresi, számukra ez idegen volt. Én viszont a mai napig őrzöm azt a néhány szemcsét, amit akkor kaptam és festés előtt mindig előveszem, ez a festés előtti szertartásom része lett.” Mindenkiben benne rejlik Az élmény hatására Éva örökre eljegyezte magát a mandalával. Lázasan kutatta az irodalmat, mindent elolvasott, ami a manda- láról a keze ügyébe került. „Időközben rájöttem, hogy egy élet kevés lenne a megismeréséhez. Minden kultúrában fellelhető, az ősi tibetitől kezdve az indiánon át a keresztényig. Jung szerint a mandala mindenkiben benne rejlik, csak elő kell onnan bányászni. Belőlem a már említett, tibeti szerzetesek által végzett szertartás hozta ki. Rátaláltam arra az útra, amit tudat alatt mindig is kerestem, azóta úgy érzem, ott vagyok, ahol lennem kell” - mondja. Érzéseit, gondolatait a Bennünk fénylő mandalák című könyvében foglalta össze. Éva kiskorától jó kézügyességgel bírt, érdeklődött a különböző művészi kifejezésformák iránt, ám a mandalákban találta meg azt, amire vágyott. A technikák közül pedig az üvegfestést választotta, bár az utóbbi időben, Dolán György festőművész biztatására, vászonra is festett, újabban pedig homokképek készítésének lehetősége foglalkoztatja. Az alkotások témája azonban konstans: a mandalák. ,A mandala számomra azt jelenti: út önmagad felé, keresed, mi van legbelül, ami igazán te vagy - fejtegeti a művész. - Ezért is van az, hogy mandalát bárki tud készíteni, csak saját egyéniségét kell beleraknia az alkotásba. Erre tanítom a gyerekeket is, akik számára foglalkozásokat tartok. Kiállításaim során a látogatók két típusával találkozom: az égjük azt mondja, én is szeretnék mandalát készíteni, a másik pedig azt, hogy ő is szeretne egyet, de más készítse el számára. Én is szoktam felkérésre mandalát csinálni, de ismernem kell, milyen személyiség az, akinek készül. Mert mindketten benne leszünk abban a képben, ő is és én is. Kicsalogat a csigaházból Éva szerint a mandala energiát ad és nagyon jó hatással van a depresszióra hajlamos egyénekre is, a kép nézése öt-tíz perc után kicsalogatja őket csigaházukból. „Jung például terápiás eszközként használta a mandalákat. Sugárzik ugyanis belőlük az az energia, amit az alkotó a készítése folyamán belerakott - mondja. - Éppen ezért rendkívül fontos, hogy mielőtt nekifogok egy munkának, teljesen ráhangolódjak, belül én is letisztult állapotban legyek. Nagy vágyam, hogy egyszer művészterapeutaként én is gyógyíthassak alkotásaimmal.” Mi is a mandala? A mandala szó magyarul: kör, korong - az ősi indiai szent nyelvből, a szanszkritból származik. Eredeti, vallási értelme szerint misztikus ábra, amely lehet középpont körül forgó kör, vagy középpont köré rendezett sokszög. A mandala az egész világot, Istent és embert, az életet és a teremtést jelképezi. Ha hosszabb időn át figyelmesen nézzük a mandalát, különös dolgot tapasztalhatunk. Előbb-utóbb úgy érezzük: a kép él. Ez nem holmi érzékcsalódás! A mandala koncentrikus felépítése mindig a középpont felé tereli a tekintetet. És ha egy ideig a középpontot kémleljük, akkor hamarosan úgy érezzük, hogy a kép vibrál és világít. Ez a „fény” pedig, mely a kép közepéből a szemlélő szemébe és leikébe sugárzik, energiát hordoz. (i,vkm) Jövő héten Bíró Tibor meseírót mutatjuk be. A Három nővér kompozíciót több változatban elkészítette a művész, a felvételen láthatót a komáromi próbafolyamat inspirálta (Kis Kata felvételei
