Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-01 / 76. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Talán tovább marad Obama Prága. Nem kizárt, hogy Barack Obama amerikai ál­lamfő az eredetileg terve­zettnél valamivel hosszabb időt tölt Prágában, s az új amerikai-orosz leszerelési szerződés aláírásán kívül kö­zép-európai országok veze­tőivel is találkozik - közölték diplomáciai forrásokra hi­vatkozva Prágában. Roman Prorok cseh kormányszóvivő az értesülést nem erősítette meg, de nem is cáfolta. „Az amerikai elnök prágai prog­ramját még csak most állítják össze”-jelentette ki. (MTI) Alábecsülték a visszaéléseket Bem. Elismerte a svájci ka­tolikus egyház, hogy „alá­becsülte” a szexuális vissza­élések ügyének súlyosságát, és arra biztatta az áldozato­kat, hogy tegyenek feljelen­tést. „Alábecsültük a helyzet súlyosságát. Az egyházme­gyék és a papi rendek illeté­kesei hibákat követtek el” - áll a svájci püspöki konferen­ciaközleményében. (MTI) Örülnek a magyar érettséginek Ungvár. Az Ukrajnai Ma­gyar Demokrata Szövetség tegnap nyilatkozatban üdvö­zölte az ukrán oktatási mi­nisztérium napokban megje­lent rendeletét, amely lehe­tővé teszi az ukrajnai nemze­tiségi iskolák végzősei szá­mára, hogy anyanyelvükön tehessék le az emelt szintű érettségi, egyben felvételi vizsgákat. (MTI) Médiasztár a politikában Bukarest. Politikai pályá­ra lép Románia egyik legis­mertebb médiasztáija, a több szórakoztató televíziós mű­sort is nagy sikerrel vezető Teo Trandafir, hiszen a ro­mán demokrata párt színei­ben parlamenti képviselői posztért indul egy időközi választáson. Romániában a 19-es számú, bukaresti egyé­ni választókerületben szer­veznek április végén időközi választást. (MTI) Helyén marad a bolgár elnök Szófia. Elbukott a bolgár államfő elmozdítására tett parlamenti kezdeményezés tegnap a szófiai parlament­ben, az alkotmányos felelős­ségre vonást célzó határozat nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. Az indít­ványt 155-en támogatták, a 240 fős törvényhozásban ez hat vokssal volt kevesebb a szükséges kétharmados többségnél. A baloldali elnök elmozdítását Bojko Boriszov kormányfő pártja, a jobbkö­zép Polgárok Bulgária Euró­pai Fejlődéséért kezdemé­nyezte. (MTI) Minden idők legesősebb márciusa ért véget tegnap New Yorkban, az áradás azonban még ma is folytatódik a keleti partvidéken Ennek az autónak az utasait sikerült kimenteni a New York állambeli Bronxville-ben (TASR/AP-felvétel) Nem filmes, hanem valódi a vészhelyzet Amerikában MTl-JELENTÉS Washington. Vészhelyzetet hirdettek az Egyesült Államok északkeleti részén, Massachu­setts, Rhode Island és Connecticut államban az utóbbi napok óriási esőzései és az özönvízszerű ára­dások miatt. Sok helyen lezárták az elöntött utakat, és az alacsony fekvő terü­leteken homokzsákokból emelt gátakkal igyekeznek védekezni. Több térségben - New York váro­sában is - ez minden idők legcsa­padékosabb márciusa. A helyzet az apró tengerparti Rhode Island államban a legsú­lyosabb: a közúti közlekedés több körzetben megbénult, iskolákat zártak be, lakók százait menekí­tették ki házaikból. Várhatóan ez a legnagyobb áradás az államban az utóbbi több mint 100 évben. Barack Obama elnök több terüle­ten katasztrófahelyzetet hirdetett a szövetségi támogatás folyósítá­sához. Bár néhány körzetben már megkezdődött az apadás, a Maine államból New York állam felé tar­tó folyók csak ma tetőznek. „A ne­heze még hátravan (...) súlyos a helyzet” - nyilatkozott a helyi té­vékben Don Carcieri, Rhode Is­land kormányzója; az államot hó­napok óta magas, 13 százalékos munkanélküliség sújtja. A medrükből kilépő folyók sok térségben elárasztották az utakat Connecticut államban és New York városa körül is. Az esőzések miatt átlagosan 1-2 órás késések voltak kedden Philadelphia, Bos­ton és New York City repülőterein. Kiadós esők zúdultak az utóbbi napokban az egész keleti partra; Maine-től egészen Észak-Karoli­náig 5-10 centiméter eső, New Yorkban csaknem 29 centiméter csapadék esett. A tegnap elfogadott dokumentumban egyszer sem szerepel a „népirtás" szó, ezért is bírálják a nyilatkozatot Bocsánatot kértek Srebrenicáért Belgrád. A szerb parlament tegnap hajnalban elfogadott nyilatkozatában elítélte a srebrenicai mészárlást. A nyugati államok üdvözölték a nyilatkozat megszületését. MT1-HÍR A kis többséggel elfogadott nyi­latkozatban a képviselők együtt­érzésükről biztosították az áldo­zatok családjait, és bocsánatot kértek. A dokumentumban nem szerepel a „népirtás” szó. A nyilatkozatot a 250 fős parla­MT1-HÍREK Moszkva. A hétfői moszkvai metrórobbantásokat elkövető két nő az Észak-Kaukázusból érkezett egy kereskedőket rendszeresen Moszkvába szállító magánautó­buszon - tudta meg az Interfax hírügynökség jól tájékozottnak nevezett rendőrségi forrásból. A busz vezetője a közreadott fény­képek alapján azonosította a két nőt. A képeket a biztonsági kame­rák által rögzített felvételek alap­ján készítették. A rendőrségi forrás szerint ugyanezen az úton érkeztek a fő­MT1-HÍR Brüsszel. Részletes javaslatot tetjesztett elő tegnap az EU leg­főbb végrehajtó testületé az úgy­nevezett európai polgári kezde­ményezés szabályaira. A tavaly december elsején ha­tályba lépett uniós reformszerző­dés lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok közvetlenül kezdemé­nyezzék uniós jogszabályok meg­alkotását. Feltétel, hogy legalább mentben 127 képviselő támogatta egy napon át tartó vita után. „Szerbia nemzetgyűlése határo­zottan elítéli az 1995 júliusában Srebrenica bosnyák lakosai ellen elkövetett bűncselekményt (...), részvétét és bocsánatkérését fejezi ki az áldozatok családjának, ami­ért nem tettek meg mindent a tra­gédia megakadályozásáért” - áll a dokumentumban. 1995 júliusában Srebrenicában boszniai szerbek mintegy 8000 muzulmán férfit ás fiút mészárol­tak le. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyé­ben ítélkező hágai Nemzetközi városba a 2004-ben ugyancsak a moszkvai metróban elkövetett két, összesen 52 halálos áldozatot követelő merénylet tettesei is. Az illető hozzátette, hogy a magán­autóbusz a lehető legjobb megol­dás azok számára, akik észrevét­lenül akarnak Moszkvába jutni. Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára elmondta, hogy minden lehetsé­ges nyomot követnek. Utalt rá, hogy grúz szál is megjelenhet az ügyben. Tagadja egy ismert kaukázusi terrorista csoport, hogy az ő em­berei követték volna el a moszkvai egymillió polgár kezdeményezze az Európai Bizottság jogkörébe tartozó területeken jogalkotási javaslatok előterjesztését. Az egymillió főnek a tagállamok leg­alább egyharmadából - jelenleg tehát kilenc tagországból - kell összeállnia. A brüsszeli bizottság e jogin­tézmény létrejötte nyomán elké­szítette részletes végrehajtási ja­vaslatát, amely rögzíti az orszá­gonként szükséges aláírások szá­Törvényszék 2007-ben népirtás­nak minősítette a vérengzést, amely a legsúlyosabb tömeggyil­kosság volt Európában a második vüágháború óta. Szerbia lényegé­ben az utolsó európai ország, amely elítélte a háborús bűn elkö­vetését. Franciaország, Hollandia, Né­metország és az Európai Bizottság is közleményben üdvözölte a lé­pést. Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint „ez az el­ső bátor lépés ahhoz, hogy szem­benézzenek a múlttal”. Szarajevóban a boszniai áldo­zatok hozzátartozói bírálták a nyi­merényleteket. Az úgynevezett Kaukázusi Emírség megteremté­sét célul kitűző, Doku Umarov ve­zette csoport szóvivője tegnap Isz­tambulból telefonon nyilatkozva kijelentette, hogy „nem ők hajtot­ták végre a moszkvai támadáso­kat, és nem is tudják, ki tette”. „Lehet, hogy egyéni akció volt. Rengeteg olyan ember van a cse­csének között, aki boldogan atombombát dobna a metróba” - jelentette ki. Azt nem tagadta, hogy ők is merényletekre készül­nek, de azt mondta, hogy civileket nem támadnak, csak gazdasági célpontokat. mát, valamint előirányozza, hogy három tagállamban összesen 300 ezer aláírás összegyűjtését köve­tően meg kell vizsgálni a kezde­ményezés elfogadhatóságát. A bizottságnak két hónapja lenne annak eldöntésére, hogy a kezdeményezés a hatáskörébe tartozik-e, és hogy azon a terüle­ten van-e lehetőség jogi szabályo­zásra. Amennyiben a kezdemé­nyezés nyilvánvalóan ellentétes az Európai Unió alapvető értékei­latkozatot, amiért az nem nevezte népirtásnak a Srebrenicában el­követett mészárlást. „Népirtás történt” - mondta Sabra Mujic, akinek a férjét Srebrenicában öl­ték meg. Hajra Catic, a Srebreni­cai Asszonyok szervezet elnöke azt mondta, „ez számunkra sér­tés, az áldozatok hozzátartozói­nak jobb lett volna, ha egy ilyen nyilatkozatot el sem fogadnak”. Hatidza Mehmedovic, a Srebreni­cai Anyák szervezetének tagja pe­dig úgy vélte: „amíg a háborús bűnösöket nem tartóztatják le, addig ezek csak üres szavak maradnak”. AWACS-géphiba Lezuhant egy amerikai repülő Kairó. Géphiba miatt az Arab­tengerbe zuhant tegnap egy ame­rikai légtérellenőrző repülőgép, az AWACS haditengerészeti meg­felelője -jelentette be az amerikai haditengerészet. A négyfős legénység egy tagja eltűnt, a másik hármat kimentet­ték. A gép egy repülőgép-hordozó hajó ellenőrző feladatainak tá­mogatására szolgált. Az Iránhoz közel fekvő térségben Szaúd-Ará- biával közös hadgyakorlat folyik, amely során fellőttek egy Trident típusú, atomfegyver hordozására is képes rakétát. (MTI) vei, a nyüvántartásba vétel eluta­sítható lenne. A javaslat az aláírások össze­gyűjtésére egyéves időkorlátot ír­na elő. Ezután további négy hó­napot biztosítana a bizottságnak a kezdeményezés érdemi vizsgála­tára és a további eljárás megálla­pítására. Az Európai Bizottság azt remé­li, hogy az első kezdeményezése­ket akár már 2011-ben előter­jeszthetnék. Rendőregyenruhás tettes Két robbantás Dagesztánban Mahacskala. Kettős robbantá­sos merényletet követtek el tegnap a dagesztáni Kizljar rendőr-főkapi­tánysága ellen, legalább 12 ember, köztük kilenc rendőr halt meg. Az első robbanás egy gépkocsit repített a levegőbe a főkapitány­ság épülete előtt. Az autóban ülő mindkét rendőr életét vesztette. Fél órával később ugyanott egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, amikor már ott voltak a mentők és a helyszínelő rendőrök. A kamikaze merénylő maga is rendőregyenruhát viselt. Ebben a második robbantásban halt meg a többi áldozat, köztük a város rendőrfőkapitánya is. A kettős merényletben összesen 23-an se­besültek meg, közülük 18 rendőr. Az Oroszországhoz tartozó Da­gesztánban gyakoriak a terrorcse­lekmények. (MTI) A volt politikus fellebbez Nyolc és fél év Zuschlagnak Budapest. Súlyos börtönbün­tetésre ítélte első fokon a Bács- Kiskun megyei Bíróság a bűnszervezetben elkövetett csa­lással vádolt Zuschlag János volt magyar szocialista politikust. A vád szerint Zuschlag 75 mülió fo­rint állami támogatást vett fel civil szervezeteknek hamis indokok­kal. A vádlott a kár nagy részét megtérítette, de így is 8,5 évet ka­pott. Vádlott-társaira összesen 41 év 4 hónap börtönt szabtak ki. Zuschlag János fellebbezést je­lentett be a bűnszervezeti minősí­tés kapcsán, és kérte a vagyonel­kobzás törlését is. A vádirat szerint Zuschlag civil szervezetekből álló hálózatot épí­tett ki, amely 2000-2006 között pályázatokon szerzett pénzt, azonban a megszerzett állami for­rásokat nem arra használták fel, amire kapták, hanem Zuschlag Já­nos irányításával ifjúsági rendez­vények támogatására, országgyű­lési képviselők választási kampá­nyának finanszírozására fordítot­ták, illetve egymást között eloszt­va magáncélra használták. (MTI) Doku Umarov szerint egyéni akció lehetett, nem ők robbantottak Moszkvában Magánbuszon érkeztek a merénylők Akár már jövőre összefoghatnak az EU lakosai, hogy európai érvényű jogszabályt fogadtassanak el Egymillió aláíró uniós törvényt kezdeményezhet

Next

/
Thumbnails
Contents