Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-06 / 78. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2010. április 6., kedd 14. évfolyam 4. szám 15. oldal A gabonafélék fuzáriumos fertőzése ellen A lassan lebomló kukoricaszár bőséges forrása a fertőző anyagnak 16. oldal Genom vizsgálat a tenyésztésben Megtörtént a szarvasmarha örökletes anyagának feltérképezése A cukortámogatás további folyósításáért érveltek A kvótájukról lemondó termelők nem ingyenélők, továbbra is intenzíven termeinek 17. oldal Ha a jogosult személy nem ért egyet a cserével Készpénzzel is fizethet a földalap a parcellákért ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A közvetlen támogatások kialakításának rendszeréből törölni kell a történelmi bázis intézményét Nem kell a kétsebességes politika (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) A földtulajdon rendezését szabályozó törvény legújabb módosítása alapján ezután a Szlovák Földalap a földtulajdonosoknak a restitúció keretében visszakövetelt parcelláik ellenértékeként akár készpénzzel is fizethet, ha nem tudja teljesíteni a kérvényező eredeti igényeit. Ezt a nemrégiben elfogadott és már a köztársasági elnök által is aláírt jogszabály teszi lehetővé, amelynek alapján abban az esetben, ha a jogosult személyek nem fogadják el az alap által csereként felkínált parcellákat, a benyújtott igény teljesítésére pénzkifizetéssel is lehetősége nyílik a földalapnak. A módosítás értelmében a jogosult személyek saját maguk is megszabhatják, milyen pótföldet kérnek a tulajdonukban levő parcellákért cserébe. Abban az esetben, ha a jogosult személy nem ért egyet az alap által felkínált A tagállamoknak összesen 346,5 millió eurónyi szabálytalanul felhasznált agrártámogatást kell visszafizetniük az elszámolások megfelelőségét ellenőrző vizsgálatokkal kapcsolatban hozott bizottsági határozat értelmében. A pénzt azért kell visszajuttatni a közösségi költségvetésbe, mert felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat, vagy nem voltak megfelelőek a mezőgazdasági kiadások ellenőrzésére szolgáló eljárások. A közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó kifizetések folyósításáért és ellenőrzéséért a tagállamok felelősek, és a bizottság feladata meggyőződni arról, hogy a tagállamok szabályosan használták fel a támogatást. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos, Dacian Ciolos a következőket fűzte a bizottsági határozathoz: „A számlaelszámolási eljárás fontos eszköz ahhoz, hogy garantálhassuk: a tagállamok megfelelően ellenőrzik az adófizetők pénzének felhasználását.” A határozat értelmében Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Németország, Spanyolország, Finnország, Francia- ország, Nagy-Britannia, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Holcserelehetőséggel, ugyanakkor az általa kért pótföldet sem lehet a számára kiutalni, ebben az esetben jöhet szóba a készpénz általi rendezés. A módosított jogszabály bővíti azon parcellák körét is, amelyeket a közérdekre való hivatkozással nem lehet majd pótföldként kiutalni. Ebbe a kormánynak is beleszólása lesz, amelynek alapján egyes stratégiainak minősített katasztereken nem lehet majd pótföldeket kiutalni. Az új előírás a restitúciós igények átruházása terén tapasztalt visszásságok megelőzése érdekében azt is megszabja, hogy a jogosult személy csak akkor ruházhatja át más személyekre a pótföldre vonatkozó jogigényét, ha már konkrét megállapodás született az adott parcella cseréjéről. Az ilyen szerződést pedig csak írásos formában, mindkét fél közjegyző által hitelesített aláírásával fogadják el. (t-sz) landia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Svédország köteles visszatéríteni támogatási összegeket. Szlovákia a nem megfelelően elvégzett területi ellenőrzések miatt mintegy 3 millió eurót lesz kénytelen visszafizetni a közösség kasszájába, a minisztérium illetékesei úgy döntöttek, hogy az említett bizottsági határozat ellen nem fellebbeznek. A legjelentősebb egyedi korrekciók a következők: Spanyol- ország 47,5 millió eurót fizet vissza a gyümölcs- és zöldségágazatban felmerült nem támogatható költségek finanszírozása és az ellenőrzés hiányosságai következtében. Lengyelország 92 millió eurót fizet vissza a területalapú támogatások kapcsán 2006-ban és 2007-ben elkövetett különböző szabálytalanságok miatt. Görögország 105,5 millió eurót fizet vissza a gyapottámogatással kapcsolatos hiányos ellenőrzések, és 18,5 millió eurót az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer súlyos és tartósan fennálló hiányosságai következtében. Az Egyesült Királyság 14,2 millió eurót fizet vissza a közvetlen kifizetések határidejének be nem tartása miatt. Hollandia 10,4 millió eurót fizet visz- sza az export-visszatérítési rendszer kapcsán végzett kicserélési ellenőrzések elégtelen száma következtében. (eu-press) Március végén Brünnben tanácskoztak az unióba újonnan belépett kilenc tagország agrárkamaráinak képviselői, hogy kicseréljék nézeteiket az unió közös agrárpolitikájának 2013 utánra tervezett módosításáról. ISMERTETŐ Amint az a tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatból is egyértelműen kiderül, a résztvevők az új költségvetési időszakban már nem kérnek az eddig alkalmazott „kétsebességes” agrárpolitikából. A résztvevő országok agrárönkormányzati képviselői elutasítják, hogy bármüyen átmeneti időszak is legyen a közvetlen agrártámogatások kiegyenlítését illetően. A megbeszélésről kiadott közös nyilatkozat lényege, hogy mostanra számottevő mértékben csorbultak az unióban az eredeti közös agrárpolitika célkitűzései, vagyis a tagállamok között jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki. Ez érinti mind a termelői jövedelmeket, mind a versenyképességet, mind az esélyegyenlőséget, mind pedig a támogatásokat. Emiatt az újonnan csatlakozott tagországok mezőgazdasága és gazdálkodói versenyhátrányban vannak a régi tagországok gazdálkodóival szemben. Ez főként az állattenyésztésben ellehetetleníti a termelést. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának 2013 után is szolgálnia kell az európai mezőgazdaság fejTÁJÉKOZTATÓ Szlovákia és Magyarország is kérni fogja az Európai Uniótól a külföldiekre vonatkozó termőföld-vásárlási moratórium meghosszabbítását, jelentették be a lődését, világpiaci pozícióinak erősítését, a vidéki területek fenntartható fejlődését valamint a környezet védelmét. A nyilatkozatot aláíró országok megbízottai állás- foglalásukban leszögezték: a közvetlen támogatások kialakításának rendszeréből törölni kell a történelmi bázis intézményét, és nem javasolják, hogy csökkentsék vagy modulálják a közvetlen támogatásokat. A Magyar Agrárkakét szomszédos ország illetékesei. Vladimír Chovan szlovák földművelésügyi miniszter úgy vélekedett, hogy a termőföldpiacot csak azt követően kellene megnyitni az uniós külföldiek előtt, amikor az agrártámogatámara javaslatára került a nyilatkozatba az a kitétel, hogy a Közös Agrárpolitika céljai között szerepeljen, hogy a mezőgazdasági termelés nemcsak élelmiszert állít elő, hanem olyan közjavak tömegét is, amelyet más ágazat - például az élhető környezet vagy a kultúrtáj kialakítása - képtelen megteremteni. Emellett az agrári- um szolgálja a környezet védelmét is. Minderről pedig az unió lások közötti különbség a régi és az új tagországok között kiegyenlítődött. Ellenkező esetben ugyanis a külföldi gazdák komoly helyzeti előnybe kerülnének a hazaiakkal szemben. Amíg azonban az a tendencia, hogy 2013 után is maradjon meg a különbség az agrártámogatások területén a 15 régi tagállam és az ezredforduló után csatlakozott újak között, addig hiba lenne szabad prédává tenni az ágazatot. A miniszter szerint a szubvenciós egyenlőség megteremtése utáni második évben volna szabad megnyitni a piacot. A kérvényt Szlovákia a többi érintett tagországgal együttműködve kívánja előterjeszteni. Gőgös Zoltán magyar földművelésügyi államtitkár nemrégiben azt nyilatkozta, hogy már folynak az egyeztetések, hogy a két fél megfelelő és kellő indoklással előkészített javaslatot nyújtson be Brüsszelben. Magyarország ebkosságát széles körben kell tájékoztatni és meggyőzni. A megbeszélésre meghívást kaptak az újonnan csatlakozott uniós tagorországok, valamint az EU agrárképviseletének, a COPA-COGE- CA vezetői is. Több meghívott azonban nem vett részt a tanácskozáson, köztük az uniós agrár-érdekképviselet vezetői mellett a régi uniós tagországok agrárönkormányzati képviselői sem. (sz) ben megbízható partnere lesz szomszédjának. Mint ismeretes azok a tagországok, amelyek 2004-ben váltak az unió tagjaivá, köztük Szlovákia is 7 éves termőföld-vásárlási moratóriumot kaptak a más tagállamokból származó külföldi földvásárlókra vonatkozóan. A csatlakozási szerződésben azt is kikötötték, hogy a moratórium három évvel meghosszabbítható, ha ez a nyitás veszélyezteti a piac működését. Mivel Lengyelország már eredetileg tízéves moratóriumot alkudott ki a belépéskor, a balti államok pedig már szabaddá tették ezt a piacukat, így az adott kérdéskör leginkább ezt a két tagországot érinti. A jelenlegi szabályozás szerint Szlovákiában külföldiek akkor szerezhetnek földtulajdont, ha rendelkeznek szlovákiai bejelentett lakóhellyel, és legkevesebb három éve művelnek földet az országban. (sz) (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) 346,5 millió euró KAP-kiadást fizettetnek vissza Az Európai Bizottság visszakéri a támogatásokat EU-HÍR Megfelelő és kellő indoklással előkészített javaslat kell Brüsszelbe A földvásárlási moratórium meghosszabbítása
