Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-06 / 78. szám, kedd
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 6. www.ujszo.com Hosszan tartó vergődés vár az euróövezet államaira Komor kilátás a krízis után MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Hosszan tartó vergődés vár az euróövezetre, és hogy a végén mi lesz, azt nem is lehet tudni. Ez a legderűsebb kép, amelyet az Európai Bizottságnak 14 EU- tagország gazdasági és államháztartási kilátásairól készített legújabb tanulmányából le lehet szűrni. A brüsszeli bizottság 14 EU- tagország stabilitási és deficitcsökkentő programját vizsgálta. A bizottság szerint az idei év még az államháztartási hiányokat súlyosbító költségvetési gazdaságösztönzés jegyében telik el, ám az érintett kormányok növekedési várakozásai többnyire eltúlzottak, így a későbbi hiánycsökkentésre vonatkozó terveik eredménye is rosszabb lehet az általukképzeltnél. Például a német kormány erre az évre 1,4%-os gazdasági növekedést jósol, az Európai Bizottság csak 1,2%-os német GDP-növekedés- ben bízik. Jövőre, 2012-re és 2013-ra a német kormány jóslata évente 2%-os GDP-növekedésre szól, a bizottság pedig csak 1,7%-os többletet tart lehetségesnek, a későbbiekre pedig egyelőre nem kockáztat meg előrejelzést. A szlovák kormány jövőre már 4,1%-os gazdasági növekedést vár, a brüsszeli bizottság csak 2,6%-os többletben bízik. Az idei államháztartási deficit a Fico-kormány szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 5,5%-a, a bizottság szerint viszont 6%-a lesz. Európa fejlett országaiban a gazdasági növekedést már eddig is főleg csak az export táplálta. A lakossági fogyasztás szerény növekedését, a fogyasztói társadalom egykor irigyelt álmát - utóbb már csak a reklám ajzotta, kényszeres túlfogyasztást - lényegében a hitel tartotta fenn. Az átlag szintjén alig növekvő - sőt, egyes helyeken az utóbbi években már nagyrészt csökkenő - reálbérek önmagukban nem tették volna lehetővé a fogyasztás bővítését. Ám most már hitel sincs: a bankok nem mernek adni, a munka- nélküliségtől rettegők nem mernek fölvenni. Ezek a kilátások nem ja- vulnakabeláthatójövőben. _______ GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Februárban több lakáshitelt adtak Pozsony. A szlovákiai pénzintézetek februárban 50,9 millió eurónyi lakáshitelt folyósítottak, a bankok által nyújtott lakáshitelek összege így 9,322 milliárd euróra nőtt. A jegybank adatai szerint a lakáshitelek 25%-át a Szlovák Takarékpénztár, 22%-át az Általános Hitelbank (VÚB) nyújtotta. A klasszikus jelzáloghitelek piacát azonban az Általános Hitelbank (38%) és a Tatra banka (26%) vezeti. A lakás-takarékpénztárak esetében a maga 86%-os részesedésével, az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) számít a piacvezető társaságnak. (SITA) Nem merítjük az uniós támogatást Brüsszel. Eddig a 2007-13 között felhasználható európai uniós források 27%-át, azaz 93 milliárd eurót ítéltek oda a tagállamok különböző foglalkoztatást és növekedést serkentő projektek támogatására. Az első 3 év teljesítménye alapján Belgium áll a legjobban, 61,1%-os forrásmerítési mutatóval. A második Hollandia 55,8, a 3. Észtország 52,3, a 4. Írország 51,8, az 5. Málta 48,7 és a 6. Svédország 48,5%-os mutatóval. Magyarország 7. a sorban, 46,3%-os forrásallokációval. A forráskihelyezés alapján Görögország (11,9%), Románia (14,1%) és Szlovákia (18,6%) kullog a sor végén, (m) 29,9 millió euró osztalék a PSS-től Pozsony. Az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) 29,9 mülió eu- rós osztalékot szeretne kifizetni a részvényeseinek. Szlovákia piacvezető lakástakarékja tavaly 28,1 millió eurós nettó nyereséget ért el, ami csaknem a negyedével haladja meg az előző év profitját. A PSS idén a korábbi években el nem osztott nyereség egy részét is osztalékként fizeti ki. Az osztalékról a részvényesek az április 14-ei közgyűlésen döntenek. A PSS tavaly 211,6 ezer új szerződést kötött az ügyfeleivel, 27,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági válság azonban meglátszott a hitelezésén. Tavaly 16,5 ezer hitelt és áthidaló hitelt nyújtottak, ami a felével kevesebb, mint 2008-ban. Idén viszont már 10%-os növekedésre számítanak. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK IHHHMmmihmhImmbbmmmhmhmmmmmímmmémmmnnnHm AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8849 Lengyel zloty 3,8458 Cseh korona 25,385 Magyar forint 264,78 Horvát kuna 7,2638 Román lei 4,1081 Japán ien 126,28 Sváici frank 1,4179 Kanadai dollár 1,3622 USA-dollár 1,3468 VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,39-1,31 26,20-24,67 277,44-253,54 OTP Bank 1,39-1,31 26,11-24,61 272,62-256,96 Postabank 1,4-1,3 26,24-24,46Szí. Takarékpénztár 1,39-1,30 26,04-24,60 276,72-252,88 Tatra banka 1,39-1,31 26,00-24,69 275,21-254,29 Dexia banka26,05-24,73 271,66-257,90 Általános Hitelbank 1,39-1,31 26,07-24,62 276,68-252,85 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az útdíj miatt az előzetes számítások szerint átlagosan 5 százalékkal drágulhatnak az építőanyagok Idén már drágábban építkezhetünk Az acél világpiaci ára idén a harmadával nőtt az elmúlt évhez képest, emellett további szerkezeti elemek is többe kerülhetnek (TASR-felvétel) Pozsony. Az építőanyagok ára tavalyjelentős mértékben csökkent, és sokan arra számítottak, hogy ez a trend idén is folytatódik. Akik azonban emiatt erre az évre halasztották a családi ház építését és az építőanyagok vásárlását, azoknak némi csalódásban lehet részük. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Több fontos építőanyag ára is nőtt az elmúlt időszakban, a betonacél építőelemekhez például a harmadával, a polisztirol szigetelőlapokhoz pedig 15 százalékkal drágábban juthatunk hozzá, mint tavaly. A többi építőanyag ára egyelőre megmaradt a tavalyi szinten, a kereskedők azonban arra figyelmeztetnek, hogy áprilistól, májustól újabb áremelésekre számíthatunk. Mindezt részben azzal magyarázzák, hogy az útdíj bevezetése miatt jelentős mértékben nőttek a szállítási költségek. „Az útdíj miatt az előzetes számítások szerint átlagosan 5%-kal drágulhatnak az építőanyagok” - nyilatkozta Igor Lukáč, a Szlovák Építőanyag-kereskedők Szövetségének az elnöke, aki szerint a gázolaj jövedéki adójának a csökkentése sem fogta vissza jelentősebb mértékben a kiadásaikat. Mozgás a világpiacokon Hogy elsőként a betonacél építőelemek és a polisztirol szigetelőlapok drágultak, az azonban azzal is magyarázható, hogy az ezekhez használt alapanyagok ára az elmúlt időszakban jelentős mértékben megugrott a világpiacon. „Az acél világpiaci ára idén a harmadával nőtt az elmúlt évhez képest, amit a gyártók és így a kereskedők sem hagyhatnak figyelmen kívül” - vallja Boris Tomčiak, a Colosseum társaság elemzője. Hasonló a helyzet a polisztirol alapanyagának számító kőolaj esetében is. Ez utóbbi világpiaci ára a felével magasabb, mint egy évvel korábban. Mindezek ellenére a betonacél építőelemek és a polisztirol ára sem kúszott egyelőre a 2008-as szintre. Míg a betonacél kilója 2008-ban 92 cent volt, tavaly pedig 46 cent, idén 60 centet kémek érte. Egy hat négyzetméteres, fél centiméteres huzalokból álló be- tonvasháló tavaly nagyjából 9,45 euróba került, idén már több mint 12 eurót kértnek érte. A10 centiméter vastagságú polisztirol szigetelőlapok négyzetméteréhez 2008-ban 8,8 euróért, tavaly 4,4 euróért, jelenleg pedig 5,1 euróért juthattunk hozzá. A többi építőanyag ára az elmúlt évhez képest egyelőre nem nőtt. A 25 kilós zsákban árult cement ára így 3 euró, a betoncserép darabja 1,3, euró, egy 44-es tégla darabja pedig 3,6 euró körül mozog. Nézzünk szét a boltokban Ha alacsonyabb árakra vágyunk, érdemes alaposan szétnézni a piacon, hiszen még mindig találhatunk olyan kereskedőt, aki nem adott túl a régebbi készletein. Már nem nagyon éri meg ugyanakkor külföldön beszerezni az építőanyagot, hiszen az elmúlt évhez képest az euró 10 százalékkal gyengült a forinttal, 13%-kal a zlotyval és 8%-kal a cseh koronával szemben. Jó hír ugyanakkor, hogy az építőipari cégek megrendelései még mindig nem nőttek, az építőipari munkákért így továbbra is kevesebbet kérnek, mint két évvel ezelőtt. A lakások olcsóbbak Ha a fent elmondottak fényében úgy döntünk, a családi ház helyett beéljük egy lakással is, erre keresve sem találhatnak kedvezőbb időpontot. Szlovákiában ma 35 ezer új és régebbi lakás vár gazdára, további 67 ezret pedig most építenek. Emiatt az elkövetkező időszakban sem kell a lakásárak növekedésére számítanunk, sőt, épp az ellenkezője várható. .Ahhoz, hogy a lakáspiac beinduljon, meg kell szabadulni a régebbi lakásoktól” - vallja Daniela Rážová, a Bond Reality igazgatója, aki szerint ez csak úgy érhető el, hogy tovább csökkentik az árakat. Míg a gazdasági válság előtt a középkategóriás apartmanok négyzetmétere 2500 euróba került, manapság az árak néhány helyen már 1700 euró alá estek. Andrej Lehocký, a ČSOB ingatlanpiaci szakértője szerint Pozsony peremkerületeiben az alacsonyabb kategóriájú lakások négyzetméteréhez már 1300 euróért is hozzájuthatunk. Rážová szerint a lakásárak nálunk a válság előttihez képest nem egy esetben akár a harmadával is csökkentek, ezzel azonban még nincs vége az áresésnek. Az ingatlanügynökségek ugyanis az elkövetkező időszakban is nagy nyomás alatt lesznek, az árakból így jelentős összeget alkudhatunk le. (mi, p, t) A legkockázatosabb ügyfeleknek a 25 éven aluliak számítanak, több probléma van a 25-30 év közöttiekkel is Nem mindenki juthat kedvező feltételű hitelhez A pénzintézek többnyire odafigyenek a kérvényező életkorára és a családi állapotára is. A leginkább kockázatos ügyfeleknek a 25 éven aluliak számítanak. (Peter Žókovič felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai pénzintézetek a hitelpiacon is kemény konkurenciaharcot vívnak az ügyfelekért, folyamatosan csökkentve a hitelkamatokat, nem mindenkit látnak azonban szívesen. Ha egy rizikósnak számító ügyfélnek mégis megítélik a hitelt, a minimum, hogy magasabb kamatokat számítanak fel számára. Az alacsonyabb fizetőképességű ügyfeleknek már a gazdasági válság előtt is probléma volt kölcsönhöz jutni, manapság azonban további szigorításokra számíthatnak. ,A pénzintézetek számára a legkockázatosabb ügyfeleknek azok számítanak, akiket a hitelregiszterben nemfizetőként tartanak nyilván” - állítja Štefan Frimmer, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője. A nagyobb kockázattal járó hitelek közé tartoznak azok is, amelyek a beszerzési ár csaknem 100 százalékát állják - teszi hozzá Zuzana Francúzová, a ČSOB szóvivője, aki szerint azonban a rizikós hitelek közé tartoznak a vállalkozóknak nyújtott nem célirányos kölcsönök is. A bankok az ügyfeleket különböző szempontok alapján bírálják el. Hogy végül megkapják-e a kölcsönt vagy sem, az nem csupán a kérvényező bevételeitől függ. Nem egy pénzintézet odafigyel a kérvényező életkorára és a családi állapotára is. A leginkább kockázatos ügyfeleknek a 25 év alattiak számítanak, az átlagosnál több probléma van azonban a 25-30 év közöttiekkel is - nyilatkozta Ján Budinský, a Slovak Credit Bureau ügyvezetője, aki szerint a legtöbb lakáshitelt a 30-40 év közöttiek igénylik. Boris Gandel, a Tatra banka szóvivője szerint a kérvényező életkora azonban csak az egyik tényező, amit figyelembe vesznek a hitelt kérvényező elbírálásánál. A Volksbanknál, a pénzintézet szóvivője, Jana Lukáčová szerint például figyelembe veszik a kérvényező családi állapotát, és azt is, hogy a már korábban felvett hiteleit hogyan fizette vissza. A Szlovák Takarékpénztár ugyanakkor nem csupán a bevételeinket veszi górcső alá, hanem a kiadásainkat is. Mindezeket figyelembe véve, nem mindenki jut hitelhez, aki igényt tartana rá. A ČSOB például februárban a jelzáloghitel-kérvények 12%-át utasította vissza, a Tatra banka pedig még ennél is több kérvényezőnek mondott nemet. ,A visszautasított hitelkérvények aránya idővel változik, így az egyes hónapok között jelentős különbségek lehetnek, a beérkezett kérvényeknek azonban átlagosan a 20-25%-a nincs kielégítve” - mondta el Gandel. A kockázat nagyságától függnek a kamatok is, így még az egyes bankokon belül is jelentős különbségek lehetnek. A ČSOB-nál például egy öt évre lekötött kamatozású jelzáloghiteihez hozzájuthatunk 3,85, de akár 7,2%-os éves kamattal is. A Tatra banka a legolcsóbb ilyen hitelt 2,69 kamatozás mellett kínálja, a rizikós ügyfelektől azonban akár 9 százalékponttal magasabb hitelkamatot is elkérhetnek. (t, akt, mi)
