Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-24 / 94. szám, szombat
12 Szalon ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 24. www.ujszo.com Divat és irodalom Húsz ruha Európának SZABÓ G. LÁSZLÓ Könnyű elképzelni Lorca Zöldruhás lányát. Hosszú, sötét haj, kreol bőr, karcsú test és térd alá futó - zöld ruha. A kérdés csak az: melyik árnyalata a zöldnek? Nehezebb helyzet elé állítja olvasóit Bohumil Hrabal. Már ami a kor divatját illeti. Milyen ruhát viselt vajon a Sörgyári capriccio Mariskája a mozdulatlanná dermedt időben? „Francin hozzám ugrott hirtelen, a térdére fektetett, felhajtotta a szoknyámat, és csépelte a fenekemet...” - ecseteli félje dühét, amikor az a pumpa gumicsövével náspángolta el szeretett asz- szonykáját. De hogy milyen szoknyát hajtott fel Francin, arról Hrabal egy szót sem ír. Ahhoz már Jirí Menzel filmje kellett, hogy ezt is pontosan lássuk. Felöltöztetni azonban nemcsak egy szereplőt - egy verset, egy va- rázsos pillanatot is lehet. A Petőfi Irodalmi Múzeum Húsz ruha Európa számára című kiállításának szervezője, Concha Her- nández úja: „Itt most a nő mint alkotó együtt él a nővel, aki irodalmi személyek ihletője. Európa története megregényesítve. írók, akiket sajátunknak érzünk, akiket sajátunkként tisztelünk, szerzők, aldk mindig visszatérnek azokhoz a dolgokhoz, amiket valójában sosem hagytak el. A nyelvhez, ami közös vezérfonaluk. Formák és színek végtelen kifejezőkészlete. És végül költészet, amely bármely idő és hely ragyogását visszaadja, a nyelv legmagasabb fokú letisztulása, a legtitkosabb hely, a szó lényege, ami végső soron a legnagyobb szabadságot képes adni az alkotónak, és mindezek felett vagy mindezek mellett ruhák, amelyek közvetlenül az irodalmi szövegre rímelnek. Mindez azért, hogy megcsodálhassuk, élvezhessük a kiállítást, amely, mint az érzékek bábeli tornya, lehetőséget nyújt a kultúrák közti párbeszédre. Ez a kiállítás lehetőséget teremt, hogy bemutassuk egymás divattervezőit, íróit, miközben arra gondolunk, hogy mindannyian közös földrészen élünk, és ennek a fölrésznek a neve Európa.” Három ország (Belgium, Magyarország és Spanyolország) húsz divattervezője (négy belga, négy magyar, tizenkét spanyol) öltöztette fel hazája nagy íróinak egy-egy hősét a képzeletére ható szöveg nyomán. Színházban, filmben megszokhattuk: a történet szereplőire a jelmeztervező komponál ruhát. A divattervezők azonban csak kivételes alkalmakkor kerülnek kapcsolatba irodalmi alakokkal. Mint most. Katti Zoób Márai Sándor Egy polgár vallomásai című kötetét kapta. Náray Tamás Szabó Magdától Az ajtót. Gyulai Natália A tiltás ellenére tudtam, hogy te vagy című Takács Zsuzsa-verset. Pazicski Miklós a Megszámlált napokat Bánffy Miklóstól. Nem mindennapi ruhaköltemények ezek. Csodálhatok, ugyanakkor viselhetők is. Akárcsak a Devo- ta & Lomba nevű spanyol divatház sárga origami ruhája, amely Gabriel Garda Márquez Száz év magányához készült. Jósé Ángel Valente Latitud (Délkör) című verséhez Hannibal Laguna kreált egy ezüstfehér álomruhát. De az üyen sorokhoz várhattunk-e volna valami mást? „Nem akarok mást, / csak testeden heverni, / mint gyík a napon / szomorú délutánban.” Divat és irodalom. Két vüág, amely mindig is közel állt egymáshoz. Két világ, amely állandóan változik, miközben továbbra is ugyanabból a forrásból táplálkozik. Tokió, Peking, Isztambul és Milánó már kapott e forrásból. Ez a gyűjtemény három ország tulajdona. Brüsszelből jött Budapestre, hogy május végén Madridba utazzon tovább. A kiválasztott spanyol írók a spanyol nyelvű irodalom legrangosabb elismeréseinek, díjainak birtokosai. Kiemelt helyet foglal el a sorban a Nobel-díjas Márquez regénye, amely megjelenésének 40. évfordulójához érkezett. Korról, történelmi pillanatokról, életstílusról adnak képet ezek a ruhák, Cervantes, Proust, Scott Fitzgerald ugyanezt tették: hőseiket ők maguk öltöztették. Mallarmé szerint a divat a látszat, a külsőségek istennője. Legyen. Ezzel együtt azonban kulturális jelenség is, amely egy adott történelmi korszak világképéről is részletesen tájékoztat. De jelentést ad a művek szereplőinek lelki vüá- gáról is. Diagnosztizál, hiszen a ruházatuk által a hősök önmagukat fejezik ki. Formák, színek, minták és fazonok. A játék folytatódhat. Öltöztessünk fel egy Ady-verset. Vagy Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolánját. Vagy képzeljük el nyári szerkóban Michelangelo Dávidját. Kellemes kis elfoglaltság.
