Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-24 / 94. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 24. www.ujszo.com Esti vers- és díjkiosztó gála Rimaszombatban Komoly az érdeklődés SZÁSZl ZOLTÁN Irodalmi csemege a budapesti könyvfesztiválon: Faludy György kötetbe nem sorolt és publikálatlan versei Az utolsó örömök? Rimaszombat. A pénteki egész napos döntők után szombaton délelőtt a szakmai értékeléseket izgulják végig a 19. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondók, Énekelt Versek és Lírai Színpadok Versenyének résztvevői. Idén hét kategóriában közel kétszáz versenyző jutott tovább az elődöntőkből, országos szinten több mint ezer diák készült erre a versenyre. A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondók, Énekelt Versek és Lírai Színpadok Versenye az egyik legnagyobb tömeget mozgató szakmai megmérettetésnek számít a magyar nyelvterületen, a szervezők már a jövő évi, jubileumi huszadik évfolyam programját tervezik. A hatodik, az énekelt versek kategóriájában idén is erős volt a mezőny, Zsapka Attila zsűrielnök szerint egyre színesebb a paletta, jobbnál jobb produkciókat hallhatott a zsűri. Ama esti gálaműsorban a legjobbakléphetnek majd fel. Az idei versenynek két biztos díjazottja azonban már van, a szakmai munkáért járó elismerést, a Kulcsár Tibor-díjat idén két felkészítő pedagógus, a naszvadi Holka Gizella és a komáromi Szabó Csilla vehette át. Méltatásuk, munkájuk értékelése megható része volt a megnyitónak. Pénteken délután a lírai színpadok igen erős mezőnye mutatkozott be, a műfaj erősödése biztató, a fiatalok pedig a felkészülés alatt megtanulhatják a közösségi alkotás módját. Péntek este két kiváló előadást tekinthetett meg a közönség - Nagy László: Rege a tűzről és jácintról címmel Kiss Szüvia, Gál Tamás, Zsapka Attila, Madarász András és Benkó Ákos előadásában, utána pedig egy fergeteges hangulatú „soha nem csináltuk ezt még így együtt” címen futó - rögtönző, helyzet- és szituációs gyakorlatokra épülő - műsorban Bandor Éva, Czajlik József, Gál Tamás, Mokos Attila, Olasz István, az Epoptea és a közönség bátrabb, vállalkozó résztvevőijátszottak együtt. Szombat délelőtt 10 órától az énekelt versek kategóriának a szereplői koncerteznek a rimaszombati Fő téren, 14 órakor kezdődik a színházi délután, amelyen az őrs- újfalusi ÉS?! Színház Arany János: A bajusz és Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című művét adja elő. A verseny résztvevői Hanván megkoszorúzzák Tompa Mihály síremlékét, este 19 órától pedig Mindenki színpada címmel a díjkiosztó gálára várják a közönséget. Tizedik kötete jelent meg most az Alexandra Kiadó gondozásában Faludy Györgynek. Az Elfeledett versek minden bizonnyal a fesztivál igazi szenzációja lesz. SZABÓ G. LÁSZLÓ Szenzáció, hiszen a költőfejedelem születésének 100. évfordulójára megjelent válogatás Faludy György eddig ismeretlen verseit gyűjti össze. Kéziratban maradt, különböző lapokban publikált, kötetbe viszont soha be nem sorolt, vagy már rég elfelejtett, ifjúkori kiadványok oldalain közzétett költeményeket kínál az olvasóknak. De nem folytatása és nem is kiegészítő kötete a most megjelent gyűjtemény az 1995-ben kiadott Verseknek. Az a válogatás Faludy több mint fél évszázad alatt írt verseit foglalta kötetbe. Évtizedek után akkor először napvüágot látott vagy első ízben megjelent versek abban is volt szép számmal. Faludy akkoriban töltötte be 85. évét. Tizenegy esztendőt kapott még a sorstól, s az alatt a tizenegy esztendő alatt nagyon sokat írt. Friss kötetével - négy évvel a halála után - most jutalmaz meg minket. Izgalmas ajándék. „... csak néző vagyok, csendes, mohó néző / és ez a legnagyobb öröm abból, / hogy itt éltem e földön” - írja a Versek utolsó lapján, az 1944-es keltezésű Meditáció záróakkordjában. Az Elfeledett versek egy hosszúra nyúlt pálya fényes keresztmetszetét nyújtja. Az új kötetben összegyűjtött versek kisebb részét teszik ki azok a költemények, amelyek eddig még sosem jelentek meg, és gépiratban maradtak. Kalandos életútja során a költő valószínűleg a világ több pontján ajándékozott verset barátainak, közeli ismerőseinek, így az is előfordulhat, hogy az egyelőre ismeretlen tulajdonosok majd csak ezután adnak hírt egy-egy Faludy-műről, s csak később járulnak hozzá publikálásukhoz. Három, kéziratból „kilépő” diákköri verse is így került a kötetbe. Ezek eddig - iskolájának államosítása óta - a fenntartó egyház országos levéltárában hevertek. Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi Faludy kéziratos hagyatékát. Abban is találhatók versgépiratok, köztük a Kétszáz szonett korai változatának szövegváltozata. A költő családja két, Andrew Falu- dynak szóló ajánlással gazdagította a kötetet, az 1940-41-ben írt, eddig titkos, marokkói versciklust pedig Varnus Xaver orgonaművésztől kapta a kiadó. Ahogy a kötet szerkesztője, Csiszár Gábor írja: a legtöbb vers a maga idejében ugyan újságban megjelent, ám különféle okokból - figyelmedenség, önkritika - eddig egyetlen Faludy-kötetbe sem került be. ,A leggyakoribb azonban, hogy az életút brutális változásai tették lehetetlenné a könyvbe sorolást. Legjellemzőbb példa az 1950-es letartóztatást megelőző időszak, valamint a 2003-as utolsó válogatástól a költő haláláig tartó szakasz, melyekből különösen nagy számban maradtak fönn újságok lapjai közé temetett versek... Ugyanakkor összegyűjtöttük azokat a verseket, melyek 1938-ban A pompeji strázsán, 1947-ben az Őszi harmat után, 1961-ben az Emlékkönyv a rőt Bizáncról, valamint 1975-ben a Levelek az utókorhoz kötetekben jelentek meg, ám a későbbi összegezésekből a költő kihagyta azokat. E kötetek számos, később elfeledett műveket tartalmaznak.” A marokkói évekre utaló Ali baba-ciklus 36 verséhez a következő kommentárt fűzi Csiszár Gábor: „Faludy számos, ehhez hasonlóan szókimondó verset és prózát - például Nel mezzo del cammin, Pokolbeli napjaim után - vállalt föl. Bár szexualitásának természetét a környezet elvárásainak is megfelelően nem mindig tette egyértelművé, életében gyakran megvallotta kalandkereséseit. így hát figyelembe véve egyrészt azt, hogy számos költőtársa is tett kirándulásokat a pornográfiába, másrészt, hogy a Faludyra jellemző forma és gyakran a könnyed humor figyelhető meg bennük, valamint azt, hogy a versek publikálásának elmulasztása akár azok elvesztésével is járhat, megjelenésük mellett döntöttünk.” Nyolcvanegy esztendő egyetlen kötetben. A költői, magánemberi kiteljesedés teljes képe válik láthatóvá előttünk. Faludy politikai eszmélése, szerelmei, utazásai, életimádata, a lezüllött irodalom, minden fontos téma megelevenedik az oldalakon, „mint cseppben a tenger, e kötetben az egész hatalmas életmű megízlelhető” - vélekedik Csiszár Gábor. S hogy mivel búcsúzott utolsó versében a költő? „... lassan lemondok minden kultúráról, / vagy nevezzem a kultúrát tébolynak? / A félelmes embergyár csak forog, / jelző sincsen másra, csak a pénzre, / ennyi harc, csoda és szépség után, / lehetséges-e, hogy mindennek vége?” Súlyos kérdés. De a kötet erre is választ ad. ÜDVÖZÖLJÜK A TOMPA MIHÁLY ORSZÁGOS f VERS-és PRÓZAMONDÓ VERSENY RÉSZTVEVŐIT VÍTAME ÚČASTNÍKOV CELOSLOVENSKEJ SÚŤAŽE MiHÁLYA TOMPU V PREDNESE POÉZIE A PRÓZY m o* ú. (Szekeres Éva felvétele) Megjelent az Irodalmi Szemle áprilisi száma A forradalmak és a lélek LAPAJÁNLÓ A március 15-i események alkalmából a Pátria rádió beszélgetést készített Tőzsér Árpád Kos- suth-díjas költővel. Az Irodalmi Szemle áprilisi száma A forradalmakról és a lélekről... címmel közli a beszélgetést. Tőzsér Árpád számára március 15-e „nem annyira ünnep, mint inkább a kollektív emlékezetünk egyik sarkköve”. Az emMII. ÉVI-'. a 4.SZÁM/1010. ÁPRILIS O Á Gál Sándor, Gyüre Lajos. Palágyi László Hradii Mária és Czajjfcjr Vwontka A forradalmakról és a leiekről... 1 taA ArjáSfan Négy bét az élet... Kunt nsj&yöói Hazáról, nacionaliziBustól. kultúrami Iniagológia - komparatisztika . ' ll rwJ tuvotl UAMlinálrta» 'y 'foyt/a rfyyihyif. ■ r‘9/i <-/r/ySort/zt fc) ■■Könyvről kónvvki- ..a kritikus, mim épigrammakóltű..." ifsAy ZoStfe íös CwKnyi U»Í6 Wtttíjúli • Fényben és árnyékban I Vmotb ZcJöb «*»8 fc&MHM. trnky /..tun Ma) A lÔriÔŔÄí Felvidék íííl 4 1920 ' P.-ptíy OvvU lúfttóó): _|IRODALOM D KRITIKA a TÁRSADALOMTUDOMÁNYH léknapok és történelmi mementók meUett 1848. március 15-e „olyan diadal a magyar történelemben, mint (...) a nagy francia forradalom volt a franciában”- mondja Tőzsér. Bár a forradalom és szabadságharc elbukott, következményeiben mégis győzött. A modem, polgári Magyarország, ha áldozatok árán is, a Monarchia részeként ugyan, de „pontosan olyan nagy, közép-európai hatalom volt, mint a középkori magyar birodalom” - olvasható a beszélgetésben. Négy hét az élet... címmel regényrészletet közöl a folyóirat Grendel Lajos készülő regényéből és Hogya György (Tévelygéseim című) történelmi esszéjéből. A Könyvről könyvre rovatban Csehy Zoltán (,,...a kritikus mint epigrammaköltő...” címmel) Cselé- nyi László A kezdet s az egész című kötetét mutatja be. Gál Sándor, Gyüre Lajos, Palá- gyi László versei mellett Raffay Ernő Popély Gyula (Felvidék 1914—1920) kötetét, továbbá Erdélyi Margit (Drámák és elméletek címmel) Décsi Tamás kötetét mu- tatjabe. (zsolt) A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a Millenáris parkba 24 országból érkeztek vendégek és kiállítók Csaknem kétszáz új könyv jelent meg MTl-TUDÓSÍTÁS Budapest. A XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra 24 országból érkeztek vendégek és kiállítók, most először brazil és vietnami kiadó is képviselteti magát, valamint a fesztivál történetében először egy arab ország, Szaúd- Arábia is elhozta legfontosabb könyveit. A seregszemlére csaknem kétszáz új könyv jelent meg, ezeket hagyományosan sárga szalaggal jelzik. A könyvfesztivál keretében több szakmai programot is tartanak - konferencián szó lesz a szellemi tulajdon védelméről és az elektronikus könyvkiadásról. A fesztivál idei díszvendége Ámosz Oz izraeli író többek között a szavak és a nyelv erejébe vetett hitéről beszélt pénteki sajtótájékoztatóján. „Öt háborút éltem meg, kettőben magam is harcoltam, nekem azonban erős hitem van a szavak erejében, szerelmes vagyok a nyelvbe”-fogalmazottÁmosz Oz. A könyvfesztiválon az Év Gyerekkönyve 2009. életműdíjban Csukás István részesült, az író a díjat személyesen vette át. A budapesti rendezvény középpontjában „a könyv csodája áll" (Somogyi Tibor felvétele
