Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-22 / 92. szám, csütörtök
f A UTAZAS 2010. április 22., csütörtök 3. évfolyam, 16. szám UTAZÁSI HÍREK Emelkedő szállodai árak Európában Európában a szállodai átlagárak idén márciusról áprilisra 12 százalékkal emelkednek és tavaly október óta a legmagasabb értéket mutatják- a Trivago Hotel Price Index (tHPI) szerint. Míg a kontinensen márciusban 93, áprilisban már átlagosan 101 fontot kell fizetni egy szobáért, ráadásul a Trivago által megfigyelt 50 városból 31-be'n regisztráltak növekedést. A legnagyobb emelkedést Róma produkálta, 42 százalékkal, míg Prágában és Velencében 33, Firenzében 32, Isztambulban 31, Sevillában, Nizzában és Bruges-ben 24 százalékkal kellett többet fizetni. A legdrágább Velence volt 163 fontos átlagárával, a második legdrágább város Genf (154 font), ezt Róma (146 font), London és Párizs (138 font) követik. Az országokat tekintve a legnagyobb emelkedést Csehországból jelentették, 38 százalékkal kell többet fizetni nyugati szomszédainknál egy szállodai szobáért. Az ár Törökországban 24, Oroszországban 19, Olaszországban és Portugáliában 17, míg Magyarországon 16%-os növekedést mutat. Hová nem utaznak a svédek Meglepő listát közöl a flygresor.se kereső portál adatai alapján a svéd szaksajtó: 3 millió keresés alapján a legkevésbé keresett úti célok listáját állították össze. Néhány közülük nem okoz nagy meglepetést, ugyanakkor a sajtó sajnálattal kommentálja, hogy olyan vonzó közép-, illetve kelet-európai városok is hidegen hagyják a svédeket, mint Pozsony, Ljubljana vagy Vilnius. Meglepő Málta alacsony keresettsége is. A negatív lista: 1. Tbiliszi, (Grúzia), 2. Pozsony, 3. Baku (Azerbajdzsán), 4.Minszk (Fehéroroszország), 5. Tirana (Albánia), 6. Ljubljana (Szlovénia), 7. Luxemburg, 8. Vilniusz (Litvánia), 9. Podgorica (Montenegró), 10. Valletta (Málta). Budapest folyamatosan a legnépszerűbb „Top 10” úti cél közöttvan a hasonló összesítésekben. A svédek nem rajonganak a szlovák fővárosért (Képarchívum) Nőtt a forgalom a frankfurti repülőtéren Márciusban megnőtt a személy- és teherforgalom a frankfurti repülőtéren. A repülőteret üzemeltető Fraport közlése szerint a személyforgalom 8,3 százalékkal nőtt márciusban - februárhoz képest - ez 4,4 millió utast tett ki. (mti, szí, tp) GYERMEK ANIMÁTOROKAT KERESÜNK! A diNocLub tunéziai, egyiptomi és törökországi szállodáiba, a nyári szezonra! Pozitív gondolkodású, energikus, önálló és felelősségteljes fiatalok jelentkezését várjuk. Követelmény: magas szintű szlovák nyelvismeret és angol/német nyelvtudás Részletek: yvww.dinoclub.hu. Állások rovat Jelentkezés: erdei.gyorgyi@dinoclub.hu ľ _^___ Megérkeztünk! Mosolygó utasok a londoni repülőtéren. Néhány napos légtérzár után újra beindult az európai légi forgalom. (SITA-felvétel Ha a jog szerint járnának el a légitársaságok, akkor szinte az összes európai légifuvarozó csődbe menne Utasjogok a hamu alatt Várakozó utasok.A jogalkotók nem számoltak ilyen, az egész kontinenst érintő légtérzárral, így megérett az idő a légi utasok jogairól szóló törvény enyhítésére. (SITA felvétel) Soha nem tapasztalt káoszhoz vezetett az izlandi vulkán hamuja, megbénult egész Európa légi forgalma. Sem az utasok, sem pedig a légitársaságok nem tudják, mi a teendő ilyenkor, mi az, amit az utasoknak biztosítani kell, és mi az, amit már az ügyfeleknek kell állni. SZABÓ LÁSZLÓ A légi utasok jogairól szóló törvény ugyanis pontatlan, és nem az ilyen, az egész kontinens légi forgalmát megbénító esetekre készült. Egyelőre nagy a bizonytalanság, ha ugyanis pontosan ragaszkodnánk a törvény előírásaihoz, akkor az szinte az összes európai légitársaságot a padlóra küldené. Az izlandi vulkánkitörés miatt leállított forgalom következtében több millió utas járatát törölték, voltak olyanok is, akik külföldön rekedtek. Az európai jogszabály értelmében az ilyen eset váratlan helyzetnek, úgynevezett vis majornak minősül, azaz ilyenkor a légitársaságok nem kötelesek kártérítést fizetni az utasoknak a törölt járatok miatt. Ezek olyan helyzetek, amelyekről a légitársaságok nem tehetnek. Ilyen az is, amikor a nagy köd, a vihar, esetleg terrorfenyegetés miatt kell járatokat törölni. Ajogszabály is üyen esetekre készült, amikor csupán néhány gép, vagy reptér érintett, és csak egy rövid időre. A csaknem egy hetes, egész kontinenst érintő légtérzárral senki sem számolt. Ha gazdasági vagy egyéb okok miatt nem indul el a gép, akkor a légitársaság 250-től 600 euróig terjedő kártérítést köteles fizetni az utasoknak, annak függvényében, hogy milyen messze van a célállomás (a pontos jogszabály a 11-es oldalon). Ajogszabály azonban az ilyen, vis major esetekre is érvényes, és kötelezettségeket ír elő a légitársaságoknak, nevezetesen az utasoknak ilyenkor élelmet, távközlési szolgáltatásokat és természetesen szállást is biztosítani kell. Mivel csak ez az ellátás és a szállás több százezer utast érint, ezért ez óriási többletköltséget jelentene a légitársaságoknak, a legtöbb európai cég csődbe menne. A gazdasági válság miatt egyébként is óriási anyagi gondokkal küzdenek a cégek, mindegyik a túlélésért küzd. Azemlítettjogszabálynemcsaka légitársaságokra, de az utazási irodákra, és a charterjáratokat üzemeltetőkre is érvényes. Őket is hatalmas kár érheti, ha az EU úgy dönt, a törvény szent, ezért az utasok felmerült költségeit a légitársaságokra, és az utazási irodákra hárítja. Az érintett felek egyelőre nem nyilatkoznak, de nem is térítik meg az utasok szállásköltségeit. Kivárnak, és egy EU-s határozatot szeretnének, amely kimondja, a mostani helyzetben sem az irodák, sem a légitársaságok nem kötelesek ellátni az utasaikat. Várhatóan ez meg is fog történni, ellenkező esetben összeomlana az egész idegen- forgalmi ágazat, ez pedig újabb gazdasági válságot robbantana ki. Az izlandi légtérzár miatt kialakult helyzet oldhatja meg azt a problémát, amelyet ez a 2004-ben elfogadott jogszabály okoz. Ez ugyanis óriási terheket ró a légitársaságokra és az utazásszervezőkre, és szinte mindenért a légifuvarozókat teszi felelőssé. így még tovább mélyíti a társaságok amúgy is súlyos anyagi gondjait. A jogszabály hibája az is, hogy pontatlan, és a kártérítés mértékét nem maximalizálja, nem kötelezi az utast a kárenyhítésre. Ők pedig a gyakorlatban vissza is élnek ezzel. Előfordul olyan eset is, hogy valaki 100 eurós jegyet vásárol, majd törlés vagy túl- foglalás esetén 400 eurós kártérítést, és az összes kiadás visszafizetését követeli a légitársaságtól. Mivel a legtöbb légitársaság gazdasági megfontolásokból bezárta az nagy városokban lévő irodáit, így egy esetleges járattörléskor nincs helyi képviselő az érintett reptéren, ezért az utas saját maga választja ki a szállodát. Sokszor ötcsillagos, luxusszobát, gondolván, hogy a légi- társaság pénzén élvezheti a luxust, így a 100 eurós jegy áráért el is jut a célállomásra, egy nappal többet is lehet ott, és még több száz eurós „kártérítést” is követel. Az utazási szakemberek szerint éppen az üyen esetek elkerülése miatt kellene pontosítani a jogszabályon, és elérni azt, hogy ne élhessenek vele vissza az utasok. Az izlandi vulkánkitörés nemcsak a homokot hozta felszínre, hanem az európai légi utasok jogairól szóló törvény hiányosságait, hibáit is. Talán az uniós szakemberek is ráébrednek, hogy a túlzott fogyasztóvédelem nemcsak a piacot, hanem az egész gazdaságot padlóra küldheti. MP910765
