Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-22 / 92. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Huszonöt év emberkínzásért Buenos Aires. Huszonöt évi börtönbüntetésre ítélték kedden Buenos Airesben az argentin katonai diktatúra utolsó elnökét kínzásért, jogellenes fogva tartásért és emberrablásért. A most 82 éves Reynaldo Bignone az 1976 és 1983 közötti korszak utolsó másfél évében volt elnök, de a bűncselekményeket, amelyekkel vádolták, 1976 és 1978 között követte el, amikor még a legnagyobb kínzóközpontnak, a Campo de Mayo katonai támaszpontnak volt a parancsnoka. A „mocskos háborúnak” elnevezett diktatúrában hivatalosan 13 ezer embert öltek meg, em- betjogi szervezetek szerint viszont 30 ezren váltak annak áldozatává. (MTI) Romániai tanítósztrájk Bukarest. Egynapos általános sztrájkot hirdettek mára a pedagógusok érdekeit képviselő romániai szak- szervezetek, miután nem tudtak megállapodásra jutni az oktatási miniszterrel. Várhatóan egész napos tanítási szünet lesz Románia iskoláinak többségében. A parlament előtt lévő új oktatási törvény és a tanárok által követelt juttatások kapcsán merültek fel nézeteltérések a felek között. (MTI) Tévedtek a kalózok Brüsszel. Szomáliái kalózok tévedésből egy utánpótlást szállító francia hadihajóra támadtak egy éjszakai akciójuk során. A támadás még április 19-én történ, a parttól mintegy 400 tengeri mérföldre. A kalózok kereskedelmi hajónak nézhették a Mame nevű haditengerészeti ellátó hajót. Két csónakkal megközelítették, és lövöldözni kezdtek rá, de a Mame figyelmeztető lövései elijesztették őket. A rablókat elfogták. (MTI) Kormányválság a láthatáron Brüsszel. Újabb kormányszakadás eshetősége sejlett fel tegnap Belgiumban, miután a flamand-vallon választókerületi megosztás ügyében nincs egyetértés a pártok között, pedig az önmaguknak kitűzött határidő ma lejár. „A határidő az határidő, még 24 óra, aztán letelt” - mondta tegnap a belga televízióban Vincent Van Quickenbome flamand liberális politikus, azzal fenyegetőzve, hogy megegyezés hiányában pártja kilép a koalíciós kormányból. II. Albert király Jean-Luc Dehaene volt miniszterelnököt bízta meg azzal, hogy megoldást találjon a Brüsz- szelre és környékére kiterjedő, kétnyelvű választókerület körüli vitákra. (MTI) Húszmillió dollárt és néhány aranyrudat már megtaláltak Kirgizisztán megbuktatott elnökének vagyonából Radikális szakmai arcok Bakijev: az államfő én vagyok! ISSS* Biskek/Moszkva. Ahatalomból kiszorított és Fehéroroszországba távozott Kurmanbek Bakijev tegnap Minszkben közölte, hogy nem ismeri el lemondását a kirgiz elnöki tisztségről, továbbra is a közép-ázsiai ország törvényes államfőjének tekinti magát. Moszkva másként vélekedik. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bakijev tegnap külföldre távozása óta először lépett a nyilvánosság elé, s dacos hangnemben közölte, hogy nem mondott le. A politikus újságíróknak nyilatkozva „bitorlók gyülekezetének” nevezte a kirgiz ideiglenes kormányt, és azt hangoztatta: nincs olyan erő, amely az elnökségről való lemondásra kényszerítené, „csak a halál állítja meg’’. Bakijev felhívta a nemzetközi közösséget, hogy ne ismerje el az ideiglenes kormányt, amely már bejelentette: fél éven belül elnök- és parlamenti választásokat tartanak, valamint új alkotmányt dolgoznak ki. A kirgiz ideiglenes kormány bíróság felelősségre akarja vonatni Bakijevet, akit heves kormányellenes tüntetések késztettek a hatalomból való távozásra. A tüntetők és a rendfenntartók áprilisi összecsapásaiban 85 ember életét vesztette. Moszkva rázza a fejét Moszkva nem tekinti Kurmanbek Bakijevet Kirgizisztán hivatalban lévő elnökének - mondta tegnap az orosz külügyminisztérium magas beosztású tisztségviselője az Interfax hírügynökségnek. A neve elhallgatását kérő illetékes szerint Moszkva abból indul ki, hogy Bakijev saját kezűleg írta alá a lemondását, azt elfogadta az ideiglenes kormány, és ezt közzé is tették. „Ezért e személlyel kapcsolatban semmiféle elnöki teljhatalomról nincs szó” - mondta a nyilatkozó. Róza Otunbajeva tegnap ismertetett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Bakijevnek sok emberélet szárad a lelkén. „Kirgizisztán lakossága nem fogadhatja kedvezően azt a hírt, hogy egy ilyen ember Fehéroroszországba érkezett, sok emberélet szárad a lelkén. Mindazok, akik szenvedtek, úgy gondolják, hogy ez a szadista a világon sehol sem találhat menedékre. Ezt a bűnözőt ki kell adni országunknak. Ha ez nem történik meg, marad az Interpol” - mondta Otunbajeva a nemzetközi körözés lehetőségére utalva. Bakijev április 15-én a szomszédos Kazahsztánba távozott, ahol nemzetközileg összehangolt tárgyalások eredményeként aláírta lemondását. Bakijev hollétét az elmúlt napokban rejtély övezte, mígnem Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden a minszki parlamentben bejelentette: Bakijev hétfő este néhány családtagjával együtt „vendégként” Fehéroroszországba érkezett. Megtalálták az aranyát Közben húszmillió dollárra és aranyrudakra bukkantak néhány kirgiz bankban, a pénz és az arany az elmenekült államfő, Kurmanbek Bakijev családja és szűk környezete tulajdonát képezte - jelentette be Temir Szarijev, az ideiglenes kormány pénzügyi kérdésekben illetékes miniszterelnökhelyettese. XIV. Benedek pápa a papi pedofíliáról beszélt Kimondta, hogy „visszaélés” AATl-HÍR Vatikánváros. XVI. Benedek pápa tegnapi vatikáni audienciáján megerősítette, hogy a katolikus egyház fellép a szexuális visszaélésekkel szemben. A pápa utalt hétvégi máltai útjára, ahol szexuális visszaélések nyolc áldozatával találkozott. „Mélyen megindított szenvedésük, megrendülve imádkoztam velük, és biztosítottam őket az egyház fellépéséről” - mondta XVI. Benedek. A pápát többször bírálták, mert a papok által elkövetett szexuális visszaélések kipattanása után vonakodott elismerni az egyház felelősségét, és később is csak homályosan fogalmazott, kerülve például a „visszaélés” kifejezést. A tegnapi audiencián az egyházfő első ízben ejtette ki a száján a nyilvánosság előtt a visszaélés szót azóta, hogy a megrontási esetek válsággá terebélyesedtek. Annyira erőszakossá vált a juttatásaik megkurtítása miatt tiltakozó bosnyák háborús veteránok tegnapi szarajevói tüntetése, hogy a rendőröknek könnygázt kellett bevetni a tömeg szétoszlatására. Ötvenöt ember, köztük 15 rendőr megsebesült. (SITA/AP-felvétel) Tegnap előlépett a homályból A politikus közölte, hogy április 7-én és 8-án a Bakijev család által ellenőrzött bankokból 172 millió dollárt utaltak át külföldre. Azt, hogy a megtalált aranyrudak milyen értéket képviselnek, szakértők fogják megállapítani - tette hozzá. MTI-HÍR Szöul. Észak-Korea azt követelte egy tegnapi hivatalos közleményben, hogy a nemzetközi közösség ismeije el nukleáris hatalomnak, és közölte, hogy a „szükségleteinek megfelelő” mennyiségű atomfegyvert fog gyártani. A phenjani külügyminisztérium szerint Észak-Korea „egyenlő elbánást” követel magának a többi atomhatalommal. Közben elemzők az észak-koreai sajtóban megjelentek alapján azt gyanítják, hogy az ázsiai ország harmadik atomrobbantására (SITA/AP-felvétel) Szarijev szerint Bakijevék 750-900 dollár körüli fizetést kaptak. A Bakijev család ellenőrizte kereskedelmi bankokat külső irányítás alá vonták, és elkezdődött az adó- és vámhivatalon belüli korrupció kivizsgálása is - közölte. készül. Az egyik dél-koreai kábel- televízió jelentette, hogy a kommunista rezsim február óta készül a kísérleti atomrobbantásra, amely májusban vagy júniusban történhet meg. Dél-koreai és amerikai hivatalos források nem tudták megerősíteni, hogy lennének ilyen elő- készületek.Ugyanakkor elemzők és egy hazájából eltávozott egykori észak-koreai tisztviselő tegnap úgy vélték, hogy a kommunista országban megjelent nyüatko- zatok alapján feltételezhető, hogy küszöbön áll egy újabb kísérleti célú atomrobbantás. Budapest. Vona Gábor, a Jobbik elnöke szeretné, ha pártja elnökölné az új összetételű magyar Országgyűlés külügyi bizottságát és helyet kapna a nemzetbiztonsági bizottságban is. A Jobbik elnöke tegnap a Duna TV-ben azt mondta, a párt komoly szakmai munkára készül a parlamentben, be akarják bizonyítani, hogy a „radikalizmusnak van szakmai arca is”. Vona Gábor közölte: a Jobbik ragaszkodik ahhoz is, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban is helyet kapjon. A pártelnök szavai szerint a Jobbik azért szeretne ötven fő feletti létszámú frakciót a parlamentben, mert a párt „nem titkolt célja”, hogy szeretnék közT társasági elnöknek javasolni Morvái Krisztina EP-képviselőt. (MTI) Komorowski az esélyes Lengyelország, választásra kész Varsó. Június 20-án tartják a lengyel elnökválasztás első fordulóját Bronislaw Komorowski szejmelnök, ügyvezető államfő döntése alapján - közölték tegnap Varsóban. A lengyel törvények értelmében, ha az első fordulóban nem születik döntés, a második fordulót két héttel később, július 4-én kell megtartani. Egy tegnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás eredményei is azt jósolják, hogy az ügyvezető elnök Komorowsld fölényesen nyeri a választást. A felmérésben 55 százalékot kapott, míg a szerencsétlenül járt államfő ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság elnöke 32-t. Utóbbi még nem jelentette be, hogy indul-e a testvére halálával megüresedett posztért. (MTI) Tucatnyi munkás tűnt el Robbanás egy olajplatformon Washington. Robbanás történt egy amerikai olajkitermelő platformon helyi idő szerint kedden este a Mexikói-öbölben. 11-12 ember eltűnt, legalább heten súlyosan megsérültek. A Deepwater Horizon nevű platformon dolgozó 126 ember többségét sikerült épségben kimenekíteni, a platform tegnap délután is égett. A térségben helikopterekkel, repülőgépekkel és hajókkal keresték az eltűnt embereket. (MTI) Észak-Korea kísérleti nukleáris robbantásra készül Atomhatalmaskodás Az RMDSZ örül, hogy a kisebbségekkel is konzultálniuk kell a hatóságoknak Egykamarás lesz a román parlament MTl-JELENTÉS Bukarest. A román kormány alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnapi ülésén - jelentette be Emil Boc román miniszterelnök. Elmondta: a tervezet legfőbb újdonsága, hogy legfeljebb háromszáz főből álló, egykamarás parlament bevezetéséről rendelkezik a jelenlegi, 471 tagú kéthá- zas törvényhozói testület helyett. A Demokrata Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormánykoalícióban azonban nincs teljes egyetértés a módosításról. Az RMDSZ sajtóirodájának tegnapi közleménye szerint Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese a leszögezte: a magyar szervezet is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakítását, de a megoldást továbbra is a „valós kétkamarás rendszerben” látja (olyan törvényhozó testületben, amelynek két háza között jobban érvényesül a „munkamegosztás”, vagyis a képviselőház és a szenátus jól körülhatárolt, eltérő hatáskörrel rendelkezne, a tud.). Az RMDSZ ugyanakkor értékeli, hogy a tervezetbe beiktatták azt az előírást, miszerint a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek képviselőivel valamennyi olyan döntés előtt, amely az etnikai, kulturális és vallási önazonosság megőrzésére vonatkozik.
