Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-21 / 91. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 21. www.ujszo.com Törvényt sértettek, de nem kell kártérítést fizetniük Alkotmányt sértett a gazdasági minisztérium ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Alkotmányellenes volt a gazdasági tárca 2008 júliusában hozott döntése, amely államérdekre hivatkozva, a Szlovák Villamos Műveket (SE) arra kötelezte, hogy 6 terawattórányi villanyáramot államilag szabályozott áron adjon el a háztartásoknak és a kisebb cégeknek - derül ki a Legfelsőbb Bíróság döntéséből, amely szerint a Ľubomír Jah- nátek vezette tárcának nem sikerült bebizonyítania a döntés megalapozottságát. A Legfelsőbb Bíróság szerint a minisztérium az uniós normákat is megsértette azzal, hogy a villamos műveknek nem tette lehetővé, hogy reagáljanak az állami ár- szabályozásról hozott döntésre. A tárca ráadásul több formai hibát is elkövetett, ennek ellenére az államnak semmilyen szankcióktól nem kell tartania. „A döntés csak alátámasztotta korábbi értesüléseinket, melyek szerint kizárólag formai hibákat talál a bíróság. Sem a tárcának, sem az államnak nem kell kártérítést fizetnie. Az új eljárás során a villamosművek elég időt kapnak a véleményezésre” - nyilatkozta Branislav Zvara, a gazdasági tárca szóvivője. Jana Burdová, a Szlovák Vüla- mos Művek szóvivője szerint készek tárgyalni az állammal a további lépésekről. (dp, mi, s) RÖVIDEN !ÍÉMÍIÍIÉ*M«É«lttBMBÍMÍiÉÍrBÍlÍBÉÍ8BaaÉaBaalÉÍIÉÉBM^^ Ötpárti parlamentet vizionál a Median Pozsony. Az MKP, a Híd és az SaS nem jutna be a parlamentbe a Median ügynökség felmérése szerint. Az MKP 3,9, a Híd 2,3, az SaS pedig 4,3 százalékot szerezne a felmérés alapján a parlamenti választásokon. A Smerre a választók 44 százaléka szavazna, vagyis 80 képviselői széket szerezne, tehát egyedül is tudna kormányt alakítani. Az SDKÚ 13,1 százalékkal jutna be a parlamentbe, a KDH úgyszintén, az SNS 7 százalékot, a HZDS 6,1 százalékot kapna a felmérés szerint. A Median a többi ügynökségtől eltérő eredményeket szokott kihozni, ennek egyik oka, hogy felméréseinél nem veszi figyelembe a lakosság nemzetiségi megoszlását. (SITA) Nem fogadták el ez elnök kifogását Pozsony. Nem fogadta el a parlament kulturális bizottsága Ivan Gašparovič köztársasági elnök kifogását a hazafiassági törvénnyel kapcsolatban. Az államfő azt javasolta, hogy a jogszabály hatályosságának életbe lépését 2010. szeptember 1-jére tolja ki a törvényhozás. Bárdos Gyula (MKP), a bizottság tagja lapunknak elmondta: az elnöki vétó után a bizottságban is abszolút többségre lett volna szükség ahhoz, hogy elfogadják az államfő kifogását. Mivel a koalíciós képviselők egy része nem ment el az ülésre, egyszerűen nem sikerült elegendő szavazatot összegyűjteniük. A parlamentben 76 igémé lesz szükség ahhoz, hogy az árpilis 27-ei ülésen újra elfogadják a törvényt, (dp, s) Majdnem annyi a költségtérítés, mint a fizetés Az utóbbi években mégis nőtt a képviselők bére ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A parlament sajtó- szolgálatára hivatkozva tegnap lapunkban tévesen azt írtuk, hogy a képviselők fizetése és havi juttatásai nem változtak az elmúlt választási ciklusban. Tegnap a sajtó- szolgálat pontosította adatai: 2007- ben és 2008-ben emelkedett a képviselők havi fizetése, és ezzel a költségtérítés összege is, 2008- tól azonban változatlan a fizetés, és egyezik azzal, amit tegnap közöltünk. A képviselők fizetése a költségtérítéssel együtt tehát az elmúlt választási ciklusban mintegy 500 euróval emelkedett. A költségtérítés miatt eltérő a vidéki és a fővárosi képviselők havi juttatása, az első csoport esetében ugyanis a költségtérítés a fizetés 80 százalékával egyenlő, míg a második esetben „csak” a fizetésük 70 százalékát kapják egységesen költségtérítésként. Mivel azonban átalánydíjról van szó, a képviselőknek nem kell elszámolniuk a költségeikkel, és a költség- térítésnek még az az előnye is megvan, hogy nem adóköteles, így azt teljes egészében megkapja a honatya. Ennek köszönhetően a képviselők nem esnek majd bele abba a „nagyon gazdagok” kategóriába sem, amelyet Robert Fico (Smer) kormányfő nagyobb adóval, illetve az adókedvezmények további csökkentésével akar sújtani. Fico ugyanis 3 000 euró havi fizetéstől csökkentené tovább az adókedvezményeket, (lpj) A képviselők javadalmazása fizetés + költségtérítés alapfizetés fővárosi képviselő vidéki képviselő 2006 1722,80 (51 900) 2928,70 (88 230) 3101 (93 420) 2007 1868,80 (56 300) 3177 (95 710) 3363,90 (101 340) 2008 2008,20 (60 500) 3414(102 850) 3614,80 (108 900) 2009 2009 3415,30 3616,20 A fizetés euróbán, a zárójelben a koronaösszeg. Forrás: NRSR Szlovákiában a leginkább veszélyeztetettek közé a háromnál több gyermeket nevelő családok tartoznak Nőtt a szegények száma Távolról sem csak a romákat érinti a szegénység, több mint félmillió szlovák állampolgár számít szegénynek (TASR-felvétel) Pozsony. A szlovákiai lakosság 11 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. A szegénység elleni harc uniós évének alkalmából rendezett pozsonyi konferencián elhangzott, leginkább a nagycsaládosok érintettek, épp a gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az EU SILC felmérés alapján, amely egyes uniós országokban élők szociális helyzetét, életszínvonalát vizsgálta, Szlovákia nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el a szegényég szintjét tekintve. A 2008-as adatok alapján közel 595 ezer ember, azaz a lakosság 11 százaléka tartozik a legszegényebbek közé. Az EU SILC 2009-re vonatkozó felmérése csak néhány hónap múlva lesz ismert, s feltehetően uniós szinten is rosszabbak lesznek az adatok, tekintve, hogy tavaly az egész évet végigkísérte a gazdasági válság és annak hatása, a megnövekedett munkanélküliség. A 2008-ra vonatkozó felmérés-tehát a legfrissebb - még a gazdasági válság kitörése előtt készült. Statisztikai meghatározás szerint szegénynek az számít, akinek a jövedelme nem éri el az egyszemélyes háztartás átlagjövedelmének 60 százalékát, Szlovákiában ez 2008-ra számítva 268,64 euró (8 093 korona) volt. Akinek ennél alacsonyabb volt a jövedelme, szegénynek számít. Jelenleg is ez a küszöb. Bajban vannak a nagycsaládosok A legszegényebbeknek a gyerekek számítanak. A 17 évnél fiatalabbak 17 százaléka él a szegénységi küszöb alatt - ez egyértelműen mutatja, hogy a szegénység a leginkább a nagycsaládosokat sújtja. A 18-64 évesek 10 százaléka, a 65 év felettieknek ugyancsak tíz százaléka számít a jövedelme alapján szegénynek. A legelesettebbek közé tartoznak a munkanélküliek -2008-ban a 45 százalékuk élt a szegénységi küszöb alatt. A munkaviszonyban lévők körében is vannak, akinek jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt - 6 százalékuk annak ellenére is szegény, hogy van munkája. A nyugdíjasok körében, bár kis mértékben, de ugyancsak nő a szegénység, 2008-ban ez az arány 10 százalék volt, 2005-ben csak 7. A háztartások típusa szempontjából azok a családok vannak a legrosszabb helyzetben, ahol a szülők legalább három gyereket nevelnek. Az ilyen családok 33 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. 2005-ben ez az arány még csak 24 százalék volt. A leggyakoribb családmodell - 2 felnőtt, 2 gyerek - esetében mért 10 százalék nem érte el a szegénységi küszöböt. A statisztikai hivatal adatai szerint a szegénység a legkevésbé a gyermektelen, vagy gyermeket már nem nevelő párokat fenyegeti, ahol az egyik fél már több mint 65 éves. Az üyen típusú háztartásoknak 4 százaléka számít szegénynek. Egyre több a leszakadó A statisztikai hivatal szerint a szegénység szintjét több tényező befolyásolja. Ha nem vennék figyelembe a különféle szociális juttatásokat - nyugdíj, munkanélküli segély, táppénz, családi pótlék, stb. - akkor a szegénységi küszöb alatt élne a lakosság 37 százaléka. Egyre nagyobb a szociális segélyre szorulók száma is - 2007 óta idén márciusban volt a legmagasabb, 189 600 személy él szociális segélyből, ez csaknem 35 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. Az Európai Unió országai között Lettországban él a legtöbb szegény -a lakosság 21 százaléka. Magas az arány Görögországban és Spanyolországban is - 20 százalék mindkét országban. Nagy-Britan- niában, Litvániában és Észtországban 19 százalék. A legkevesebb szegényt Hollandiában, Csehországban és Izlandon tartják nyilván a statisztikák-mindhárom országban 10 százalék. Magyarországon 12, Lengyelországban 17 százaléknyian élnek a szegénységi küszöb alatt, az uniós ádag 16 százalék. (sán, s) Politológusok szerint a kormányfő egyre inkább hasonlít a hatalomtól megrészegült 1998-as Mečiarra Fico félti hatalmát az ellenzéktől ÚJSZÓ-HÍR Pozsony. A jobboldali kormány rémét festette a falra Robert Fico miniszterelnök tegnap, sebtében összehívott sajtótájékoztatóján, Marek Maďarič kulturális, Robert Kaliňák belügyminiszter és Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes társaságában. Szerinte Szlovákiának stabil kormányra van szüksége, amit az ötpárti - SDKÚ-KDH-MKP- SaS-Híd - „tákolmány” nem tud biztosítani, ezért mindenképpen a Smer vezetésével kell kormányt alakítani. Grigorij Mesežnikov szerint Robert Fico egyre jobban hasonlít az 1998 előtti Vladimír Mečiarra, aki akkor a legerősebb párt vezetőjeként és kormányfőként ugyancsak a kormányváltástól féltette a választókat. „Az sem kizárt, hogy önbeteljesítő jóslatról van szó” - jelentette ki a politológus, vagyis nem taija kizártnak, hogy nem a választásokat várhatóan megnyerő Smer alakít majd kormányt. Szerinte ezzel a miniszterelnök megindította a kampány intenzívebb részét, és a cseh szociáldemokrácia példáját követve ellenfeleire támadt. „Csehországban a szociáldemokrácia ugyanilyen módon ijesztgeti a választókat a jobboldali kormányhatalommal, és akárcsak Fico, helyettük mondja el, hogy mit tennének, ha hatalomra jutnának” -jelentettekiapolitológus. Fico szerint a jobboldali pártok gyűlölik a Smert, és ők csak reagálnak a KDH, az MKP és az SDKÚ múlt heti kassai nyüatkozatára, mely szerint Szlovákiának kormányváltásra van szüksége. Ján Figeľ, a KDH elnöke cáfolta, hogy bármilyen megegyezés lenne az öt jobboldali párt között a választások utáni együttműködésre vonatkozóan. Iveta Radičová szerint nem kell Robert Ficóval foglalkozni. „A.felelősségteljes kormány az ország problémáival törődik, a felelődén pedig a politikai pártokkal” - jelentette ki az SDKÚ listavezetője, (lpj, s) Gazdasági elemzők szerint a Szociális Biztosító helyzete tarthatatlan, a politikusok inkább hallgatnak Emelni kellene a nyugdíjkorhatárt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közgazdászok szerint a szlovák nyugdíjrendszer a csőd szélén áll. A Szociális Biztosító a tavalyi évet 356,5 millió eurós deficittel zárta, vagyis ennyivel több pénzt fizetett ki, mint amennyi a járulékokból befolyt. Radovan Ďurana, az INESS kutatási iroda munkatársa szerint a következő kormánynak a kérdéssel mindenképpen foglalkoznia kell, mert az államkassza hiánya egyre növekszik. A helyzetet rontja az ország demográfiai fejlődése is: az egyre kevesebb dolgozó mellett a nyugdíjasok száma és a nyugdíjak összege növekszik, hasonlóan az ádagélet- korhoz. Szlovákiában a nyugdíj- korhatár egyike a legalacsonyabbaknak az Európai Unióban. Ennek ellenére a választások előtti aktivitásuknak lassan a tetőfokára érő politikai pártok közül senki nem szorgalmazza a nyugdíjkorhatár emelését. A jelenlegi kormánypártok álláspontja egységes: ők nem emelnének, épp ellenkezőleg: a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését fontolgatják, Az ellenzéki pártok sem erőltetik különösebben a kérdést. Ivan Švejna, a Híd alelnöke szerint az említett problémát lehetetlen kikerülni. „Minél tovább halogatjuk, a helyzet annál rosszabb lesz. A csehek két éve már meglépték ezt a lépést, felemelték a nyugdíjkorhatárt hatvanöt évre“ - nyilatkozta lapunknak a politikus. Pártja programjában a nyugdíjkorhatár emelésének terve azonban nem szerepel. Sárközy Klára szerint a következő kormánynak először az I. pillért kellene megreformálnia. A nyugdíjkorhatárt a következő kormányciklusban az MKP sem emelné. A KDH szerint az egész nyugdíjrendszer átalakítására van szükség. Július Brocka szerint a korhatár emelése autokrata lépés lenne, elég átszervezni a Szociális Biztosító pénzforrásait. A nők nyugdíjkorhatárát ők még csökkentenék is, a felnevelt gyerekek számától függően. A nyugdíjkorhatár emelését az SaS és az SDKÚ sem támogatja. A felmérések szerint a Föld lakossága öregszik. A szakértők szerint így fokozatosan előtérbe kerülhetnek a magánnyugdíjA nyugdíjkorhatár Európa néhány országában Ország Nők Férfiak Nagy-Britannia 60 65 Franciaország 60 60 Németország 67 67 Svédország 65 65 Spanyolország 65 65 Magyarország 62 62 Lengyelország 60 65 Csehország 62-65 65 Forrás: www.cssz.cz pénztárak, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek életük során maguknak spóroljanak idős éveikre, (p, vps)
