Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-17 / 88. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 17. www.ujszo.com Fő kutatási területe a pszichoterápia volt Elhunyt Popper Péter Shawn Levy vaskos könyvet írt Paul Newmanről, bár egyetlenegyszer sem sikerült találkoznia vele Élete végéig bőkezűen osztogatott AATl-HÍR Budapest. Hetvenhetedik élet­évében elhunyt Popper Péter pszi­chológus, pszichoterapeuta, egye­temi tanár. Fő kutatási területe a pszichoterápia, a társadalmi beil­leszkedési zavarok és a valláspszi­chológia volt. Utolsó előtti könyve, a Horda­léktalajon tavalyi bemutatásakor Popper Péter felidézte, hogy ere­detileg szépírónak indult, de 48 éves koráig eltiltotta magát a pub­Popper Péter (1953-2010) (Somogyi Tibor felvétele) likálástól. Az egyetem után Pető András mozgásterapeuta mellett dolgozott asszisztensként. Amikor a neves szakember megtudta, hogy verseket ír, elkérte a szöve­geket. Miután elolvasta, azt mond­ta: „Fiam, ezek jó versek, jól írsz, de van egy baj. Nem írsz jobban, mint Baudelaire” - emlékezett a pszichológus. Hozzátette, néhány nap múlva megértette a főorvos szavait: lehet valakiből másodosz­tályú orvos, tanár, de másodosztá­lyú művésznek lenni maga a ka­tasztrófa. A Hordaléktalajon című kötetet, amelybe verseket, színda­rabokat, novellákat és naplójegy­zeteket gyűjtött össze az elmúlt év­tizedekből, Popper Péter szerint az a felismerés hozta létre, hogy rá­döbbent: pszichológiai karrierjé­nek a csúcsára ért. „Észrevettem, hogy jó pszichológus vagyok, de jobb már nem leszek. Kerestem, hol lehetne tovább lépni, még egy kis pluszt kicsikarni magamból. Elkezdtem ambícióval írni” - me­sélte az író. Az általa írt számos szakkönyv ellenére úgy érezte, a „pszichológia tolvajnyelvén” bi­zonyos témákról nem lehet be­szélni - ezért fordult a szépiroda­lom felé. Hatvan év a pályán, arany­lakodalom Joanne Wood- warddal, Oscar-díj az életműért - ezt mind ő kap­ta, Paul Newman, aki né­hány nappal azelőtt, hogy eljött számára a vég, lányai körében úgy fogalmazott. „Kiváltságosnak érzem magam, hogy itt lehettem.” SZABÓ G. LÁSZLÓ Shawn Levy most megjelent, könnyed stílusban, szórakoztató­an megírt, négyszázötven oldalas dokumentumkönyvében egy nagyszerű ember portréja rajzo­lódik ki, akit nemcsak a közönség - a kollégái is nagyon szerettek. A People magazinban Tom Cruise búcsúzott tőle, a Time Robert Redford cikkével hajolt meg előt­te. Cruise-zal A pénz színében játszott, Redforddal a Butch Cas­sidy és a Sundance Kölyök című westernben. „Isten időnként tö­kéletes embereket alkot, és ezek közé tartozott Paul Newman is” - fejezte ki elismerését Sally Field. „Paul Newman körül nem volt hamisság” - vélekedett Gene Hackman. „Nekünk, többieknek túl magas a mérce, amit ő felállított” - gondolja George Clooney, aki még ma is lelki és szellemi rokonságot érez New- mannel. Sallangoktól mentes. Közvetlen, becsületes ember képét hagyta kollégáira Holly­wood utolsó mohikánjainak egyi­ke, aki mindig is a hősök közé tar­tozott, s akire pályatársai nem­csak színészként - magánember­ként is felnéztek. Shawn Levy, ahogy azt könyve első oldalán megvallja: sosem ta­lálkozott Paul Newmannel. Hiába szorgalmazta ugyanis a találko­zást, a sztár mindennemű közele­dés elől elzárkózott. Feleslegesen ecsetelte neki Levy, hogy mit gondol róla s az életéről, Newman egy előre megírt nyilatkozatban hárította el az író érdeklődését a könyvvel kapcsolatosan. „1995. január 26-án, a hetve­nedik születésnapomon Joanne és én elhatároztuk, hogy többé semmilyen megtiszteltetést nem fogadunk el - szólt a végső dön­tés. - Remélem, megérti, hogy ennek oka nem az arrogancia, ha­nem az az érett meggyőződés, hogy életünk során túláradó bő­ségben ért minket megtisztelte­tés, és ennél több már túlzás len­ne. Ahogy a leány mondja Thorn­ton Wilder A mi kis városunkjá- ban: »Elég szép vagy bármilyen szokványos célra.« Joanne és én olyan szerencsések voltunk, hogy bármilyen szokványos célra ele­gendő megtiszteltetés ért ben­nünket.” A Newmanhez vezető ajtó tehát becsukva maradt Levy előtt. Vég­érvényesen. De nyitva maradt a lehetőség, hogy könyvét megírja - szorgos kutatómunka és számos beszélgetés alapján. Korábbi élet­rajzokat, nyilatkozatokat, inter­júkat, cikkeket, leveleket, emlék­iratokat olvasott át, filmeket, té- véshow-kat nézett meg, régi hangfelvételeket hallgatott végig, gyűjtött és gyűjtött, kollégákkal és ismerősökkel beszélgetett. Mint­egy ötven olyan emberrel, akik személyes kapcsolatban álltak Newmannel. Még a házaspár egy­kori násznagyához is eljutott, aki egész életében barátja volt a szí­nésznek. Szóra bírta azokat az is­merőseit is, akik csak név nélkül voltak hajlandóak nyilatkozni. „Lassanként már hallottam New­man hangját is - írja a könyv szer­zője -, egész élénken: az ismétlé­seket, variációkat, hajlításokat, vallomásokat, botlásokat, kiha­gyásokat, kitéréseket, jellemző szófordulatokat, kedvelt történe­teket. Fokozatosan kezdtem meg­érezni, mikor nyílik meg valóban, és mikor válaszolgat rutinból a ri­porter által feltett kérdésekre. Persze nem volt ugyanaz, mintha ténylegesen én kérdeztem volna tőle, de kezdtem ráérezni a személyiségére.” Olvasmányos könyv kerekedett Levy hosszadalmas gyűjtőmun­kája nyomán. A színész, az autó- versenyző Newman alakja ugyan­úgy megelevenedik előttünk, mint a közéleti emberé, az adako­zóé vagy éppen a családapáé. A szerző szerint „Newman volt az egyetlen az Actors Studio első nemzedékétől, akiből valódi szu­persztár lett, a legnépszerűbb és legmaradandóbbat alkotó Szta­nyiszlavszkij-színész az amerikai filmtörténelemben, és az egyet­len, aki egyformán fesztelenül mozgott az aranykor színészfeje­delmei és az újabb idők feltörekvő lázadói között is.” Macska a forró bádogtetőn, Az ifjúság édes madara, Ä gamma­sugarak hatása a százszorszépek­re, A nagy balhé, Az ítélet, Harry és fia, Üvegfigurák - Newman leg­jelentősebb filmjei. Ami azonban számunkra ugyanennyire izgal­mas, az a színész származása. Nagyszüleinek és édesanyjának földrajzi hovatartozása. Levy ezt is kinyomozta. „Cleveland zsidó emigránsainak kicsiny, ám feltű­nő csoportjába tartozott az 1853-ban Magyarországon szüle­tett Simon Newman is, valamint Hannah Cohn, aki négy évvel ké­sőbb jött világra Magyarországon vagy Lengyelországban (a külön­böző hivatalos dokumentumok­ban élete végéig változóan adta meg a helyet). Simon gyökértelen fiatalemberként érkezett az Egye­sült Államokba, ahol hamarosan szövetekkel kezdett el házalni. Hannah tizenhét éves korában, 1870-ben érkezett a szüleivel és néhány idősebb testvérével. Han­nah és Simon 1876-ban Cleve- landben kötöttek házasságot. Arthur fiuk, Paul Newman apja 1893-ban született.” De ugyan­ilyen érdekes az édesanya, The­resa Newman életútja is. „Magyar vagy cseh származású volt, az óvi­lágban született valamikor az 1890-es években, vagy talán még korábban - írja Levy. - Valószí­nűleg négyévesen került Ameri­kába, talán 1901-ben... Második fiának születési anyakönyvében az szerepel, hogy 1897-ben Ho- monnán született, Magyarorszá­gon. (A város manapság Szlováki­ában van, és Humennének hívják.)” Élete utolsó éveiben Paul Newman, az örökké tréfálkozó, barátait ugrató „nagy gyerek” fia öngyilkossága után súlyos beteg fiataloknak szervezett táborokat, de dollármilliókat költött más ha­sonló jótékonykodásaira is. Már ő maga is súlyos beteg volt, amikor pár évvel ezelőtt Magyarországra jött, hogy meglátogasson egy ilyen tábort. Ez volt talán az utol­só nyilvános szereplése. Ám azon sem színészként, hanem magán­emberként vett részt. Abból a jó­ból osztogatott bőkezűen, ami neki élete végéig megadatott. ' RÖVIDEN Elhunyt Rubin Szilárd Életének 83. évében, hosszas betegség után elhunyt Rubin Szi­lárd. Pályáját költőként kezdte, az Újhold köréhez tartozott, majd az ötvenes évektől regényeket publikált. Számos kortársa, köztük Pilinszky János és Szentkuthy Miklós, ígéretes tehetségnek tartotta, legutóbb pedig Esterházy Péter hívta fel rá többször a figyelmet. A Csirkejáték című regénye 2004-es harmadik kiadását követően a regényt németül 2009-ben jelentette meg a Rowohlt Kiadó, és a könyvet Németországban az év egyik irodalmi szenzációjaként ün­nepelték. A kritika Alain-Fournier és F. Scott Fitzgerald műveinek irodalmi nagyságához hasonlította. 2010-ben jelent meg újra a Római Egyes című regénye, melyet még kézbe vehetett, de a mű szeptemberre tervezett német kiadását már nem érhette meg. (szif) Magyar kitüntetés Anna Valentovának Prága. Magas magyar állami kitüntetést kapott csütörtökön An­na Valentová cseh műfordító. A Magyar Köztársaság Arany Érdem­rendjét, amelyet Sólyom László köztársasági elnök adományozott Anna Valentovának, Szőke László prágai magyar nagykövet adta át a kitüntetettnek ünnepség keretében a cseh fővárosban. Anna Va­lentová a kitüntetést műfordítói tevékenységéért, a magyar kultúra, a magyar nyelv és irodalom csehországi népszerűsítéséért és ter­jesztésért, valamint a cseh-magyar kulturális kapcsolatok ápolásá­ban szerzett érdemeiért kapta. Anna Valentová a cseh olvasók köré­ben különösen Déry Tibor műveinek fordítójaként szerzett nagy el­ismerést. Ő fordította le cseh nyelvre Örkény István, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Nádas Péter, Bodor Ádám vagy Dragomán György műveinek egy részét is. (kés) AAichal Viewegh bestsellere és forgatókönyve alapján Tomáš Barina rendez vígjátékot Miroslav Donutillal a főszerepben; a filmben Gubík Ági is szerepet kapott Két helyszínen forog a Férfiregény ÚJ SZÓ-HÍR Az Üdvözlettel a metróból (Ro­mán pro ženy) című cseh filmnek, melyet 2005-ben Filip Renč rende­zett Michal Viewegh regénye alap­ján, forog a szabad folytatása cseh-szlovák koprodukcióban: Román pro muže (Férfiregény) címmel. A forgatás szlovákiai ré­szével már elkészültek, a húsvéti ünnepek alatt a Tátrában vették fel a film hegyekben játszódó jelenete­it. A napokban pedig prágai hely­színeken folyik a forgatás. Michal Viewegh bestsellerei alapján több sikerfilm is készült, melyek a neves rendezők műhe­lyéből kerültek ki. Filip Renč az Üd­vözlettel a metróból, Petr Koliha A házitanító (Výchova dívek v Čechách), Jan Hŕebejk a Időjós a pácban (Nestyda), Jin Vejdélek a Társasutazás (Účastníci zájezdu) filmváltozatát készítette el. Most a legújabb Viewegh-opus is mozivászonra kerül Tomáš Barina rendezésében. A Férfiregény a be­tegségről és a családról szól három testvér, Cyril, Aneta és Bruno kap­csolatának bemutatása révén. A szülők tragikus halála után Cyril, a legidősebb testvér veszi át az apa­szerepet. Egy hegyi üdülésre in­dulnak, amelyet beárnyékol Bruno gyógyíthatatlan betegsége. A ki­rándulással Bruno utolsó kívánsá­gát, ületve vágyait szeretnék telje- sítni-beleértve ki nem élt szexuális vágyait is. így társul a három test­vér mellé Tali, a sztriptíztáncosnő (TáňaPauhofová). Négyükkapcso­latán keresztül nemcsak annak le­hetünk majd tanúi, hogyan küzde­nek Bruno betegsége ellen, s egy­ben azért, hogy utolsó napjait meg­könnyítsék, hanem egy társadalmi tükör is elénk vetül az értékek tra­gikomikus konfrontációjával. A fentebb említett Michal Vie- wegh-adaptációkban hazai magyar színésznők is feladatot kaptak nem kis szerepekben: az Időjós a pác­ban című filmben Kerekes Vica, az Üdvözlet a metróból című komé­diában pedig Kanócz Zsuzsa alakí­tásának örülhettünk. A „szlovákiai magyar szereposztás” most úgy tűnik, folytatódik. Az új opusban - az előzetes szerint - Gubík Ágit is láthatjuk majd. A film bemutatóját szeptember 23-ára tervezik, (tébé) A három testvér: Aneta (Vanda Hybnerová), Cyril (Miroslav Donútil) és Bruno (Miroslav Vladyka) (Fotó: Garfield Film)

Next

/
Thumbnails
Contents