Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-16 / 87. szám, péntek
KERTESZKEDO 2010. április 16., péntek_______________________________________________________________________________________________________________£ évfolyam, 12. szám Csak a jól időzített permetezés hozhat jó eredményt Tafrina és monília ellen Időszerű tanácsok arról, hogy mit tehetnek a kertészkedők a jobb terméskötődésért Virágoznak a gyümölcsfáink (Fotó: Hocsi) ÖSSZEFOGLALÓ A napokban lehullott csapadék, az éjszakai hidegek mellett nagyon kedvez a tafrinás betegségek terjedésének. A betegség tüneteivel (őszibarackon levélfodroso- dás, szilvaféléken bábaszilva) még nem találkoztunk ugyan, de hamarosan várható az őszibarack- és mandulafa levélkezdeményein kezdetben lencseszem nagyságú, elliptikus vörös foltok megjelenése, később a főér mentén megvastagodott, összeráncosodott és fonák felé begörbült levélrészek. Ezek láttán bátran elmondhatjuk, hogy elkéstünk a védekezéssel. A tafrina ellen különösen igaz, hogy a jól időzített megelőző permetezések hozhatnak csak eredményt: rezes lemosó permetezések tél végén és rügyfakadáskor, viszont a virágzás után már rézpótló szert kell választanunk, amely a tafrina ellen is hatásos. Ha a meggyfák elvirágzás után úgy néznek ki, mintha fagy érte volna őket, miközben tombolnak a pluszok, akkor bizony megbetegedtek. Régebben ilyet nem tapasztaltunk, nyugodtak lehettünk, mert meggyfáink permetezés nélkül is szépen teremtek. De az utóbbi években már nem kockáztathatunk, mert amennyiben virágzás idején esős az idő vagy köd ereszkedik le, máris megtörténik a baj. Ez a kór a csonthéjasok moníliás virág- és hajtásszáradása. A betegség a meggyen kívül fertőzheti a kajszit, a szüvát, a cseresznyét és az őszibarackot is, tehát azokat is célszerű permetezni, megelőző jelleggel. Az utóbbi években a hűvös, csapadékos tavasz kedvező feltételeket teremtett a monília gomba elszaporodásának, s ez elsősorban a felkészületlen termelőknél okozott jelentős kárt. Főként akkor nagyobb a veszély, amikor hűvös időben elhúzódik a virágzás. Ha végig száraz meleg van, akkor nincs gond, de aki erre alapoz, az kockáztat. A kórokozó ugyanis a fákon maradt fertőzött gyümölcsmúmiákon és gallyakon telel át, majd megfelelő körülmények között megfertőzi a virágokat. Innen behatol a fás részekbe, így a gallyak is károsodhatnak, elszáradnak. Ezeket az elhalt részeket minél előbb le kell vágni és meg kell semmisíteni, hogy a betegség tovább ne terjedjen. Ez a megelőzés egyik mozzanata, amelyet jól kiegészít a tél végi lemosó permetezés. Virágzás idején a felszívódó gombaölő szerek valamelyikével védhetjúk gyümölcsfáinkat. A virágfertőzés megakadályozására a felszívódó vagy mélyhatású készítményeket első alkalommal fehérbimbós állapotban kell kijuttatni. Ha ezután csapadékossá válik az időjárás, a kijuttatott gombaölő szer legalább egy hétig megfelelő védelmet nyújt. Csapadékos, ködös időjáráskor a permetezést fővirágzásban meg kell ismételni, s esetleg sziromhulláskor is szükség lehet a harmadik permetezésre. Alma- és körtefáink is hamarosan virágba borulnak. A lemosó permetezés után időszerű a prevenció lisztharmat, varasodás, rügykártevők és a körtelevélbolha ellen. Virágzás előtt főleg a lisztharmatra fogékony fajtákat (pl. a Jonathan, Idared) permetezzük kéntartalmú készítménnyel (pl. Sulikol- K, Kumulus, vagy Thio- vit). Ha előjönnek a primárisan megfertőzött hajtások, azokat távolítsuk el. Vértetű ellen még nem kell védekezni, mert a kártevő nem hagyta el telelőhelyét, az almafa gyökerét. A téli alma és a szilva egyszerre virágoznak. Van egy közös kártevőjük, ez pedig a darázs. Ezért ezeket közvetlenül az elvirágzás után permetezzünk Calypsoval, vagy Mospilannal. Rövidesen megkezdődhet a tu- j afúró aranymoly áttelelt hernyóinak károsítása. Jelenlétére a sár- guló-száradó hajtásvégek hívják fel a figyelmet, melyek nagyon könnyen letörnek. Ellene most érdemes védekezni a további károk megakadályozása céljából. Csak felszívódó rovarölő szerek hatásosak a rágó lárvák ellen. A kezeléseket 10 nap elteltével célszerű megismételni. A kártevő a legnagyobb kárt a ritkán nyírt tuja illetve álciprus sövényeken okozza, (bel-, a gazdabolt.hu és a sza- badfold.hu nyomán) Alapvető feltétele annak, hogy gyümölcsfáink teremjenek, és szép gyümölcsöt érlelhessenek, a virágzás. Mivel a virágkötést részben a szél, másrészt a rovarok, leginkább a méhek segítik, így a beporzás szempontjából fontos tényező az időjárás. Végzetes lehet viszont a mínusz 2 foknál nagyobb fagy a virágzás alatt, illetve a terméskötődés után. BELUCZ JÁNOS Fenológiai feljegyzéseim alapján az egyes gyümölcsfajok idén nagyjából hasonló időben virágoznak, mint a korábbi években. Mivel azonban a márciusi hőmérsékletek nappal és éjjel egyaránt magasabbak voltak, így a később virágzó fajok esetében enyhe késést tapasztalunk. Virágzik, mégsem terem? A kertészkedők gyakran panaszkodnak arra, hogy gyümölcsfáik (pl. a meggy) a gazdag virágzás ellenére mégsem teremnek. Ennek oka a fajtában keresendő, amely lehet önporzó vagy idegen porzó. Az utóbbi esetén nélkülözhetetlen a közelben egy porzó fajta. Tehetünk egy próbát is, például a meggynél, amely most virágzik: kéijünk néhány virágzó ágat a szomszédtól és ezzel mesterségesen végezzük el a beporzást (a hozott virágot többször érintsük össze a fánkon lévő virágokkal). Ha ennek eredményeként lesz néhány termés a fán, akkor ajánlatos elgondolkodni egy porzó fajta telepítéséről. A virágkötődés is serkenthető Hamarosan virágzik a téli alma. A virágkötődést a virágzás alatt serkentőszerrel befolyásolhatjuk. Ilyenek a nyomelemeket, főleg magnéziumot és foszfort tartalmazó folyékony trágyák, valamint a biostimu- látoros anyagokat tartalmazó Atonik készítmény, amiből 3-5 ml adagolunk 10 liter vízhez. Az almáknál a fajtaleírásban fel van tüntetve, hogy mely fajták porozzák jól egymást. Megkülönböztetünk diploid és triploid fajtákat. Diploidról akkor beszélünk, amikor kétivarú virágok alakulnak ki, de a porzók nem fejlődnek ki, ezért képtelenek funkciójukat ellátni. Ilyen esetben fiziológiailag női virágról beszélünk. A diploidoknál ritkán fordul elő, hogy az adott fajta ne találná meg virága porát, vagyis egy jó porzófajta „kölcsönzi” a pollent. Leggyakrabban a triploid fajták szenvedhetnek virágpor hiányt, s ez lehet az oka annak, hogy az üyen fácska rendszertelenül vagy keveset terem. Triploid fajta például a Jonagold, Jonagored vagy a Mutsu stb. Beporzására két, a fajtaleírásban javasolt, vele azonos időben virágzó fajtára van szükség. Időszerű teendők a gyümölcsösben Ha befejeztük a metszést, a nye- sedéket kössük kévébe. Ajánlatos a szerves hulladékot a május derekán esedékes fagyokig megőrizni a területen, és szükség esetén füstöléssel védekezni a fagykár ellen. Távolítsuk el a kertből a lehullott, a tél során még nem humifiká- lódott szőlő- és faleveleket, amelyek a betegségek hordozói lehetnek. Almánál a varasodás és a monília, szőlőnél a peronoszpóra búvóhelye a lehullott levél. A szerednél a tavalyi leveleket manuálisan (ollóval) kell eltávolítanunk. Ne feledkezzünk meg a tápanyagpótlásról sem. Ha ősszel NPK műtrágyát juttattunk ki 3-5 kilót áranként, akkor most a nitrogént (áranként 1-2 kilót) és a kálisót (2- 3 kg) kell a földbe bedolgozni. Kiváló nitrogénforrás a LAD-27%, a kálit pedig kénsavas káli formájában (síran draselný) ajánlom kijuttatni. Ami a gyümölcsfák metszését illeti, ezek a szőlővel ellentétben nem könnyeznek, ezért - főleg az őszibaracknál - még elvégezhetjük a korrekciókat. Elsősorban az elszáradt részeket metéljük le. Ha a termővesszőket hosszúra hagytuk, sok virág volt a fán, és a terméskötődés is eredményes volt, akkor lemetélhetünk a hajtásokból, hogy a gyümölcs leválogatásakor ne kelljen sok terméskezdeményt az ágakról lepöckölni. Ha metszéskor a kötözést nem végeztük el, akkor ezt pótoljuk. Ellenőrizzük a korábbi kötéseket is, hogy nem váltak-e túlontúl szorossá, nem nőttek-e be. Szemzés, oltás Az ősszel szemzett alanyokról metéljük le a kötöző anyagot. Ha a szem megéledt, akkor felette levágjuk az alanyt. Ezt úgy végezzük el, hogy a víz lecsurogjon róla. Ha a szemzés nem eredt meg, akkor most még olthatunk, feltéve, ha maradt oltóvesszőnk. Ha nem oltunk, akkor az alanyt úgy metsszük vissza, hogy az őszre hozzon szemezhető hajtást. A tavasszal végzett oltásokra majd oda kell figyelni. Ha két rüggyel oltottunk, akkor majd a jobb növekedési erényűt kell meghagyni. Szőlőnél, bogyósoknál még lehet bujtással szaporítani. Kezdje egészségesen a hetet! Még mindig keveset tudunk a méhnyakrákról Stop az érelmeszesedésnek! Ha lisztérzékeny a gyermek... A férfi 5 legérzékenyebb pontja Miért igyunk gyümölcslét? Betegségek A-tól Z-ig: visszérbetegség Keresse az Új Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK mmmmmmmmmmmwmmmmmmmsammmmaxmaammmmamuvvtmm'SKMummaieaeamaaussaximiss» AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8773 Lengyel zloty 3,8583 Cseh korona 25,085 Magyar forint 263,30 Horvát kuna 7,2590 Román lei 4,1411 Japán ien 126,18 Sváici frank 1,4343 Kanadai dollár 1,3536 USA-dollár 1,3544 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,40-1,32 25,86-24,36 274,64-250,98 OTP Bank 1,40-1,32 25,86-24,38 271,12-255,47 Postabank 1,40-1,31 25,99-24,23Szí. Takarékpénztár 1,40-1,31 25,79-24,36 274,89-251,21 Tatra banka 1,39-1,32 25,78-24,47 273,44-252,66 Dexia banka 1,39-1,32 25,74-24,43 270,15-256,45 Általános Hitelbank 1,39-1,32 25,84-24,40 274,64-250,98 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Brazil felfedezés Rovarirtó kávéból Brazil kutatók első ízben számoltak be arról, hogy a kávébab rovarölő fehérjéket tartalmaz, melyeket fel lehetne használni rovarirtók ki- fejlesztésére. Az egyik legfontosabb trópusi haszonnövény új használati módját Paulo Mazzafera a Journal of Agricultural and Food Chemistry c. szaklapban mutatta be. A borsó- és babfajok magja globulin fehérjéket tartalmaz, melyek távol tartják a rovarokat. A kávébab nagy mennyiségű globulint tartalmaz, ezért a kutatók azt feltételezték: a kávéfehérjék rovarirtó hatással is bírnak. Viszont a pörkölés során keletkező magas hő tönkreteszi a glo- bulinokat, így azok a kávéfőzetben már nem jelennek meg. (mti)
