Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-16 / 87. szám, péntek
IZVILAG 2010. április 16., péntek n. oldal 14. oldal Ha tavasz, akkor újhagyma Kenyérhez, mindenféle felvágotthoz, sült húshoz ehetjük 14. oldal „Nem vagyok aszkéta" Zora Czoborová egykori világbajnok, ismert fitneszoktató főz nekünk Külföldi séf lehet Amerika legjobbja A legrangosabb gasztronómiai elismerés Akár 60 cm magasságúra is megnő, vastag leveleit fogyasztjuk, gyökérzetét gyógyászati célra használjuk Sóskát az egészségért A sóskát szinte kizárólag kisgazdaságokban, kiskertekben termesztjük, a nagyipar nem igazán foglalkozik vele. A keserűfűfé- lék családjába tartozik, így botanikai rokona például a hajdina és a rebarbara. Márciustól késő őszig egész Európában megterem, de ismerik Észak-Afri- kában és Ázsiában is. ISMERTETÉS Akár 60 centiméteres magasságúra is megnőhet, elsősorban vastag, nyü alakú leveleit fogyasztjuk, de gyökérzetét is használjuk gyógyászati célra. Érdekes, sokak szerint kivire vagy vadeperre emlékeztető savanyítás ízét az oxál- savnak köszönheti. Egyes helyeken kizárólag fűszerezésre használják. Általában az első levelek a legzamatosabbak. Meglehetősen igénytelen növényről van szó, kevés kártevője ismert. Saláta és paraj mellé szokták vetni. Immunerősítő. Vizelethajtó, nyálkaoldó, vértisztító. Régen skorbut és láz ellen is használták. A sóskaleveleket vízben főzzük vagy olajon/vajon pároljuk. Saláta, leves, főzelék is készülhet belőle. Illik a burgonyához, a lencséhez, de omlettbe is tehetjük. Halak töltelékeként is előfordul. Sokan szeretik spenóttal keverve. Jól le lehet fagyasztani. Csirkés sóskaleves * 1 Hozzávalók: 1 csirkeaprólék máj nélkül (kb. 40 dkg), 15 dkg sóska, 11/2 dl tejszín, 1 evőkanál liszt, ízlés szerint cukor és só. Elkészítés: A csirkeaprólékot megmossuk, feldaraboljuk és egy liter vízben puhára főzzük. Ezután a húst leszűijük és kicsontozzuk. Türmix- gépbe öntjük a tejszínt, hozzátesszük a főtt csirkehúst és a megmosott, lecsöpögtetett, csíkokra metélt nyers sóskát. Miután teljesen pépesre zúztuk, hozzátöltünk még egy deci vizet és a lisztet. Ezzel is forgatjuk egy-két percig, majd a sóskás húspépet állandó keverés közben az átszűrt húslébe csorgatjuk. ízlés szerint sózzuk, majd jól kiforraljuk. Kevés cukorral enyhítjük a sóska savanyú ízét. Csészékben tálaljuk. Sóskapuding Hozzávalók személyenként: 1/2 kg sóska, 1 tojás (ha kicsik, akkor kettő), 2-2,5 dl tej, olaj, cukor, só, 1/2 csomag vaníliás pudingpor. Elkészítés: Egy kevés forró olajra öntjük a megmosott, lecsöpögtetett sóskát. Ha nagyok a levelek, akkor levágjuk a szárát. Kicsit megsózzuk és megcukrozzuk, kb. 2-3 evőkanállal, ízlés szerint. Addig dinszteljük, míg szép krémeš állaga nem lesz. A tojássárgáját elkeverjük egy kicsi cukorral és fél csomag pudingporral. Ezt felöntjük tejjel, csomómentesre elkeverjük, majd a sóskakrémhez öntjük és sűrűre főzzük. Ha elzártuk a lángot, hozzákeverjük a tojás felvert habját. Frissen jó fogyasztani. A hab hozzáadása után már nem jó melegítem. ízlés szerint lehet hússal, bármilyen feltéttel tálalni, gyerekeknek kockára vágott virslit adjunk hozzá. Hasznos tudnivalók ♦ A megmosott sóskalevél összetépkedve, friss tejföllel vagy kefirrel tálalva igazi csemege lehet grillételek mellé. ♦ A friss leveleket 1-2 napig papírzacskóban tárolhatjuk a hűtőben. A zsenge levelek a legízletesebbek, ezeket elég csak alaposan megmosni. ♦ A nagyobb leveleket nehezebb tisztítani, ezeknél egyesével kell eltávolítani a szárat. ♦ Mivel a melegítés hatására tömegének felét elveszíti, fejenként 20 dkg-ot érdemes vásárolni. ♦ Energiatartalma 22 kcal, 92 kJ/100 gramm. Jelentős C-vitamin tartalom jellemzi, de sok benne az ásványi só, a mész, az oxálsav, a foszfor, a vas is. Romantikus vacsora a vulkán közelében Életveszélyes ÖSSZEFOGLALÓ Izlandról valószínűleg senkinek sem a piknik jut eszébe. Egy séf azonban úgy döntött, hogy luxusszínvonalú, egyben életveszélyes vacsorát szolgál fel a szabadban, mégpedig egy működő vulkán közvetlen közelében. Fridgeir Eiriksso, a reykjavíki Holt Szálloda séfje úgy gondolta, a veszélytelennek egyáltalán nem mondható helyszín éppen megfelel egy romantikus vacsorához, és persze a közelben feltörő láva látványa sem utolsó látvány. Három kollégájával közösen bepakolt egy terepjáróba, és egy komplett konyhát vitt fel a vulkánhoz. Sütőre természetesen nem volt szükség, mert a 170 Celsius-fokos lávakövek tökéletesen alkalmasak voltak a leves és a homár megfőzéséhez. A séfet az sem zavarta, hogy a geológusok figyelmeztettek egy másik közeli vulkán, a Katia kitörésére. A szakácsok nem tudták, müyen körülmények vátják őket odafent, ezért maszkokat és kesztyűket is vittek magukkal. vacsora A menüben atlanti ördöghal is szerepelt, és persze nem hiányozhatott egy üveg Veuve Cliquot pezsgő sem. A vacsora 60 ezer izlandi koronába (300 euró) került fejenként a vendégeknek, akik helikopterrel érkeztek a helyszínre. A séf egyelőre nem tervezi, hogy megismétli az életveszélyes vacsorát. A Fimmvorduhals nevű vulkán egyébként körülbelül két hete ismét aktív, és a kitörések látványa egyre több turistát vonz a szigetország déli részében található hegyhez. Sokan bérelnek dzsipeket és motorokat, a gyávábbak pedig helikopterekről gyönyörködnek a természetijelenségben. (deluxe) Megvan a vagyont érő szarvasgomba DNS-e A hamisítás ellen ÖSSZEFOGLALÓ Ötévi munkával leírták a gasztronómiai csodának tartott szarvas- gomba DNS-ét, az eredményről a Nature online kiadásában számoltak be a kutatók. A szarvasgomba (latin nevén Tüber melanospo- rum) főként Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban található meg, de Európa más országaiban is rá lehet bukkanni. A fanatikus rajongók fekete gyémántnak nevezik a ritka, golflabda méretű gombát, amelynek ára kilogrammonként 1000 euró körül van. Egy francia kutatók által vezetett nemzetközi csoport most közzétett eredményei szerint a szarvasgomba genetikai állományában a származási helyére utaló jelek találhatók. Ezek segítségével azonosítani lehet, melyik földrajzi helyről való az adott gomba. A genetikai állományban a talajra és a környezetre utaló jeleket azonosítottak a francia mezőgazdasági kutatóintézet munkatársai. Ezekből a genetikai jellemzőkből tízet egy szarvasgomba-adatbázisban gyűjtenek össze, amely ötven olyan területet követ nyomon a három országban, ahol a szarvasgomba előfordul. Mint az intézet közölte, a genetikai ujjlenyomatoknak ez az adatbázisa segít majd azonosítani a szarvasgomba területi eredetét, létrehozni az eredetet igazoló eszközöket és leleplezni a hamisítást, amelyet elsősorban Kínából származó gombafajokkal végeznek, (m, d)
