Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-16 / 87. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 16. Kultúra 9 Duncsák Attila festőművész retrospektív kiállítása a hét végéig még látható a Kelet-szlovákiai Galériában • • Összetört mesevilág A festményeken egy régi világ emlékeinek hatásai, az Ungváron töltött gyerekkor, a szentpäervári tanulmányok művészeti élményekben gazdag időszakának nyomai láthatóak (Marsovszky Miklós felvételei) Kassa. Úgy jártam ennek a cikknek a megírásával, ahogy Duncsák Attila egyik interjújában elmondta a képei születésével kapcsolatban: „Van úgy, hogy az ember elkezd dolgozni. Fest egy napig, két napig, tíz napig, és nem történik semmi. Ilyenkor lekaparhatja, kidobhatja a képet, mert nem ér semmit. Máskor elkezd festeni az ember, és egyszer csak azt veszi észre, hogy most akár ki is mehet, megihat egy kávét, amikor visszajön, tudni fogja, mit kell csinálnia.” FECSÓYVETT Jó pár napon keresztül gondolkodtam, írtam, próbáltam elemezni a festményeit, s végül mégis ki kellett dobni. Duncsák Attila festményeiről sok szép dolgot elmondtak már, s kétséges, hogy hozzátehetek-e még ehhez felelősségteljes megfogalmazásokat. Pedig a festményei motívumokban és színekben olyan gazdagok, hogy kimeríthetetlen elemzést tartogatnak a műértők és az elemzők részére. Ami a festmények mögé látást illeti, Duncsák Attila munkáival kapcsolatban számomra inkább az lett a fontos, hogy müyen ember ő maga. Honnanjött, milyen érzések, régmúltban megélt élmények motiválják, s hogy ebből formailag mi tud kikerekedni a vásznon. Ezek és hasonló kérdések föltevése tette némileg egyértelművé az első látásra bonyolultnak tűnő szín- és figurakavalkádot. A Kelet-szlovákiai Galériában látható képek egy keresztmetszetet próbálnak bemutatni a festőművész munkásságából. Két festmény egy korábbi időszakból, a hatvanas évekből, zömük a nyolcvanas évek közepétől napjainkig, a Kassán töltött időszakának munkái - mégis stílusban nagyon egységes, teljes képet mutat. Mintha az út, amelyen jár, a kezdetektől teljesen világos lett volna számára. S bizonyára így van! A festményeken egy régi világ emlékeinek hatásai, az Ungváron töltött gyerekkor, a szentpétervári tanulmányok művészeti élményekben gazdag időszakának nyomai láthatóak. Stílusban nem könnyű behatárolni. „Modem és figurális - ahogy megnyitóbeszédében Szakolczay Lajos irodalom- történész elmondta -, a reneszánsz szépség jelenik meg korunk izgalmával szellemítve, összetöri a körülötte lévő vüágot, hogy expresszív indulattal újat teremtsen.” Duncsák Attila életútját ismerve, festményei előtt állva azonban azon gondolkodtam el leginkább, vajon nem mégis inkább az eleve „összetörtet” akarja-e újra egységes egésszé formálni? Hogy nem a gyerekkorban átélt háború, a szirénák hangja, az orosz katonák és a Sztálin által Kárpátaljára bevonult diktatúra feszültségei, a vagyonelkobzások, a családtagok gulagra hurcolása, a bezártság, a munkanélküliség, a jegyrendszer, a szegénység és a nélkülözés - egy valóságosan darabokban heverő, széthullott világ újjáteremtése van-e a vásznon? Egy olyan nyugtalan világ leképezése, amely talán csak az emberi képzeletben és vágyakban volt valaha tökéletes. „Közép-európai valóságdarabnak” nevezi a múlt történéseit a művész, ami olyan sebeket okoz egy emberben, amit egy mai fiatal elképzelni sem tud. A festmények ennek az élet által írt nyomorúságos „színházi valóságshow-nak”, az összetört lét motívumainak és képeinek a megjelenítései. Görög mitologikus alakok, bohócok a cirkusz világából, maszkok a színházi élet területéről. így áll össze a „mese”, amelyben a történéseket az emberi képzelet és vágy újra tökéletessé varázsolhatja. A bohóc nemcsak nevettet, hanem feledtetni próbál. A maszk ugyan álarc, de arra is szolgál, hogy az ember mögötte önmaga maradhasson. S a szemek hiánya, a sötét árkok, az emberből s a világból kiveszett tűz és erő hiányát, az olyan embert szimbolizálja, aki jobb, ha nem lát, nem érzékel, aki kelletlenül viseli a világ botrányainak következményeit, melyeknek sokszor maga is belesodródó alakítója. A valóság történései által átszűrt „tökéletes” már sosem lesz idealisztikus! Talán ezért is jutottak eszembe a festmények kapcsán Pilinszky János Apokrif című versének utolsó sorai: „És könny helyett az arcokon a ráncok, csorog alá, csorog az üres árok.” Duncsák Attila DUNCSÁK ATTILA ÉLETRAJZA 1940. március 2-án született Ungváron. A helyi iparművészeti szakközépiskola festői szakának elvégzése után 1967-ben a Szentpétervári Iparművészeti Főiskola üveg és kerámia szakán szerzett diplomát. A város művészeti élete, múzeumai, galériái, tanárai s a főiskola viszonylag szabad légköre nagyszerű alapot szolgáltat- takjelenlegi művészetéhez. A Kárpátalján uralkodó szegénység, diktatúra, s az 1979-es afganisztáni háború, ahová orosz katonákként a magyarlakta területek fiataljait is besorozták, s akiknek többsége soha nem tért haza élve, nagyban hozzájárult, hogy feleségével és két gyerekével együtt 1982-ben a már Kassán élő testvéréhez és édesanyjához meneküljön. Az ezt követő évek végre viszonylagos nyugalmat hoztak a művész életébe. Szabadúszó festőművészként dolgozik. Számos kiállítása volt Kassán, Prágában, Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, Komáromban, Budapesten, Debrecenben, Győrben, Ungváron. Csoportos kiállítások révén Kijevben, Szent- pétervárott, Moszkvában, Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában, Belgiumban is megmutathatta munkáit. A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának megalakulása óta, a Szlovák Képzőművészek Szövetségének pedig 1983-tól tagja. Munkái számos galéria gyűjteményében megtalálhatóak. Több nemzetközi művészeti díj tulajdonosa, (fy) RÖVIDEN Elmarad Zorán koncertje Dunaszerdahely. A mára, április 16-ra meghirdetett Zorán- koncertet betegség miatt új időpontban, november 11-én, csütörtökön este hét órakor tartják a dunaszerdahelyi vmk-ban. A megváltott belépők érvényben maradnak, illetve hétfőtől (április 19.) a hónap végéig visszaválthatók azokon a helyeken, ahol vásárolták őket. (ú) Ma este szobrot kap Holocsy István Komárom. Ma 18 órai kezdettel kerül sor Holocsy István bronz mellszobrának ünnepélyes felavatására a Jókai Színház alsó csarnokában. A néhai színművész, művészeti vezető, igazgató életét és munkásságát Tóth László színháztörténész, költő, publicista méltatja. Juhász Gyula: A színész halála című versét Dráfi Mátyás színművész mondja el. Közreműködik a Tatai Klarinét Együttes, Illés Ferenc vezetésével. Juraj Gráféi alkotását Holocsy István lányai, Holocsy Katalin és Holocsy Krisztina színművésznők leplezik, le. A szoboravató után 19 órakor William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátékát adja elő a társulat. Az előadást Valló Péter rendezte. Tizenöt évvel ezelőtt ebben a darabban Antonio szerepe volt Holocsy István egyik utolsó alakítása, (szél) Emléktáblát avatnak Löffler Bélának Kassa. Négynyelvű emléktáblát avatnak Löffler Béla tiszteletére ma 13 órakor a Kmeťova utca 34-es szám alatt, azon a házon, ahol a szobrászművész 1988-ig élt. A Löffler Béla Múzeum és a Kassa - Óváros szervezésében megvalósuló táblaavatáson ünnepi beszédet mond Ľubomír Grega, Kassa - Óváros polgármestere. Az emléktábla Zbigniew Nišponský-Gut alkotása. Az ünnepség alkalmából 18 órakor kamarakoncert kezdődik a Löffler Múzeumban, Janette Zsigová (szoprán), Igor Kucer (tenor), Tomáš Orgován (hegedű) és Katarína Trofimovič (zongora) előadásában népszerű operett- és musicalmelódiák hangzanak el. (e) Magyar tévéműsor is díjjelölt Pozsony. A Szlovák Televízió Magyar Adásának publicisztikai műsorát is jelölte a szakmai zsűri a Nyitott Társadalomért Alapítvány - Open Society Found Újságírói díj 2010 (Novinárska cena 2010) elismerésére. Debnár Klára és Hushegyi Dóra a Terítéken publicisztikai műsor Szlovák nyelv - idegen nyelv vagy második nyelv című adásával „A legjobb beszélgetés, vita az elektronikus médiában” kategóriában verseng a díjért. A magyar adás munkatársai, Bárdos Ágnes és Hushegyi Dóra két évvel ezelőtt, 2008-ban ugyanebben a kategóriában már megkapták a rangos szakmai elismerésnek számító díjat az Előítéletek és sztereotípiák a szlovák-magyar kapcsolatokban című műsorukért, amelyet szintén a Terítéken keretében sugárzott a Szlovák Televízió Magyar Adása, (m) Szlovák fotókiállítás Budapesten Budapest. A Szlovák Intézet kiállítótermeiben szerdán délután reprezentatív fotókiállítást nyitottak meg Szlovák retrospektív címmel. A tárlat különlegessége, hogy olyan fotóművészek munkáiból mutat be válogatást, akiket a Fotóművészek Nemzetközi Föderációja rangos elismerésekkel tüntetett ki. A fotótárlat anyagát Marián Pauer, Szlovákia határain túl is elismert fotóművész állította össze.(ú) Rettegett Iván visszatér a színpadra Pozsony. A Szlovák Nemzeti Színház színpadára egyéves kihagyás után visszatér a Rettegett Iván című balett. A Szergej Prokof- jev zenéjére készült kétfelvonásos táncdrámát, melyet Libor Vaculík rendezett, új szereposztásban láthatja a közönség, a címszerepben Mário Radačovskýval és Andrej Szabóval. A balettelőadást áprilisban négy alkalommal láthatja a közönség, (ú) Április 17-én a Duna Televízió is gyásznapot tart: lengyel témájú műsorral, dokumentum- és játékfilmmel mutatja be a lengyel nép kultúráját „Közös gyász” MŰSORAJÁNLÓ A Nemzeti gyásznapon, április 17-én, szombaton a lengyel légikatasztrófa áldozatainak kegyeleti szertartásának napján a Duna Televízió egész napos műsorfolyamban mutatja be a lengyel nép kultúráját, történelmük legnagyobb alakjait, sorsfordító pillanatait, jelezve: osztoz a lengyel nép tragédiájában. 15.40-től a Kinga üzenete című dokumentumfilmet sugározza a csatorna. Cselényi László, a Duna Televízió elnökének filmje IV. Béla lányának örökségét kutatja. Ándrzej Wajda Oscar-díjra jelölt megrázó, igaz történeten alapuló fümje, a Katyn 19.30-tól látható. Mint ismeretes, április 10-én Ka- czynski elnök a katyni erdőbe készült, ahol a Szovjetunióban 1940-ben lemészárolt mintegy 22 ezer lengyel hadifogoly és civil emlékhelyét akarta felkeresni. Wajda filmje a túlélés drámájáról, a túlélők tragédiájáról szól. A Katyn mélyen személyes film, melynek le- forgatására a rendező - akinek édesapja, Jakub Wajda százados szintén a katyni erdőben halt meg - hosszú, reménytelennek tűnő évekig várt. „Sok éven át, egészen a kommunizmus összeomlásáig lehetetlen volt megcsinálni ezt a filmet, még csak gondolni sem lehetett ilyesmire” - mondta el Wajda. A film előtt, 19 órától portré- filmet láthatnak rendezőjéről, Andrzej Wajdáról. 22.45-től a fiatal lengyel filmes nemzedék egyik legtehetségesebb és nemzetközileg is egyre elismertebb tagjának moziját vetítik. Mal- gorzata Szumowska 33 jelenet az életből című filmje önéletrajzi ihletésű, édesapja halála után készítette. Mondják, az ember akkor lesz igazán felnőtt, amikor elveszíti szüleit. A film lényegében ennek a tézisnek cseppet sem közhelyes ábrázolása. A mozi rádöbbenti a nézőt az emberi viszonyok sérülékenységére, arra, hogy törődésnél, szeretetnél többet senkinek sem adhatunk. (P. I.) Jelenet Andrzej Wajda Katyn című megrázó filmjéből (Képarchívum)
