Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-16 / 87. szám, péntek
vww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 16. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ KÜLFÖLDI SAJTÓ Egy ismert svájci teológus nyílt szembeszegülésre szólította fel a püspököket a pápával szemben, hogy felgyorsítsák az egyházban a reformokat. A Süddeutsche Zeitung, a Neue Zürcher Zeitung, a La Repubblica és a The New York Times tegnapi számában közreadott nyílt levélben Hans Küng a szemére veti XVI. Benedeknek, hogy relativizálja a II. vatikáni zsinat dokumentumait, módszeresen gátolja a katolicizmus megújítását célzó erőfeszítéseket. Arra buzdítja a világ püspökeit, szorgalmazzák új zsinat összehívását, melyen megvitathatnák a reformokat. Szerinte a papi pedofília esetei a XVI. századi reformáció óta legsúlyosabb válságába taszították a katolikus egyházat. (mti)- Nem lépne be a pártunkba? A maga övön aluli ütéseit díjazná az elnökség. (Peter Gossányi rajza) Baconschi véleménye szerint a kettős állampolgárságot nem szabad túldramatizálni és túlpolitizálni Kiegyensúlyozott politikát várnak A magyarországi választások kapcsán vajdasági, illetve erdélyi kollégáinktól érdeklődtünk, készültek-e felmérések arról, hogy az ott élő magyarok mely magyarországi pártokkal szimpatizálnak, a romániai vezető politikusok hogyan reagáltak a magyar- országi választások eredményére, a Fidesz győzelmére és a Jobbik térnyerésére. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nem ismerünk hivatalos felmérést arról, hogy az erdélyi magyarság melyik magyarországi politikai pártot kedveli - válaszolta kérdésünkre Székely Kriszta, az Erdélyi Napló munkatársa. - Sajtóértesülések szerint a többségében jobboldali beállítottságú, konzervatív határon túli magyarok, így az erdélyiek körében mindig a Fidesz vezette a népszerűségi listát. Traian Basescu államfő egykori politikai alakulata, a jelenlegi nagyobbik kormánypárt, a jobbközép Demokrata-Liberális Párt (PDL) bizakodásának adott hangot a román és a magyar kormány együttműködésével kapcsolatban. Mind a PDL, mind a Fidesz tagja az Európai Néppártnak. Basescu és Orbán Viktor már a tavalyi tus- nádfürdői találkozáskorjelezte: ez a „rokonság” stabil alapot jelenthet a két ország közti jó viszony megerősítéséhez. Elemzők akkor úgy vélekedtek: nemcsak a közös politikai orientáció a magyarázata a barátko- zásnak, hanem más is: Orbánéknak nem érdekük, hogy a szlovákokkal való hadakozás mellett Bukarest irányába is frontot nyissanak. Teodor Baconschi román külügyminiszter úgy nyilatkozott: kiegyensúlyozott politikára számít a Fidesz részéről, amely fontos partner az Európai Néppártban. Baconschi reagált a Fidesz azon ígéretére, hogy kezdeményezi a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítését a határon túli magyarok számára. Véleménye szerint a kettős állampolgárságot „nem szabad túldramatizálni és túlpolitizálni”. (Nemrég Románia is hasonló intézkedéseket ígért a Moldovai Köztársaságban élő románoknak.) A legnagyobb román ellenzéki pártot, a szociáldemokratákat (PSD) aggasztják a magyarországi választási eredmények. Mircea Geoana, a szenátus elnöke, a párt volt vezetője szerint a Fidesz győzelme a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt megerősödéséhez vezethet. Geoaná szerint nem lenne meglepő, ha Traian Básescu és Orbán Viktor összehangoltan az RMDSZ kárára cselekszik. Miért tölt el aggodalommal a magyarországi választások eredménye című írásában Geoaná azt írja: elsősorban a Fidesz és a „romániai magyar radikálisok” közti kapcsolat felől kell nézni a választások eredményét, mivel „ismert, hogy Orbán Viktor bátorítja Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőjét és Szász Jenő MPP-elnököt, akárcsak a szlovákiai, vajdasági vagy uk- rajnaimagyarokradikálisképviselő- it. Ám azok a manőverezések is ismertek, amelyek révén Traian Básescu az MPP pozícióját próbálja erősíteni az RMDSZ kárára. Ennek első lépése az lenne, hogy az RM- DSZ-t megfosztanák kormányzati szerepétől”- írja Geoaná, aki szerint a magyarországi választások eredménye arra enged következtetni, hogy az MPP nemcsak Básescu, hanem az új budapesti hatalom támo- gatásátisélvezi. Bár a sajtó részletesen beszámolt a magyarországi választásokról és annakeredményeiről, abelgrádipo- litikusok nem foglalkoztak vele, nem kommentálták - írta Diósi Árpád, a Magyar Szó szerkesztője. A Szerbiai Képviselőházban néhány szerb képviselő a Fidesz győzelme miatt gratulált a kisebbségi frakció 4 vajdasági magyar parlamenti képviselőjének, (mintha ők maguk lettek volna a Fidesz). A belgrádi politikum saját belpolitikai problémáival van elfoglalva, az Európa-barát demokrata kormány nagy erővel dolgozik az új törvények meghozatalán, míg a parlamenti ellenzék rendkívüli parlamenti választásokat sürget. Egyedül a vajdasági magyar politikum foglalkozott az eredményekkel érdemben. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a magyar választások első fordulója után kijelentette, nem szeretné, ha a magyarországi politikai színtéren olyan nyilatkozatok hangzanának el, amelyek árthatnak a szerbiai magyar nemzeti közösségnek. A Jobbikkal kapcsolatban megjegyezte, hogy olyan jobboldali opció, amely radikális álláspontokat képvisel a múlt megítélésében, s a VMSZ nem szeretné, ha azonosítanák ezekkel az álláspontokkal. A szerbiai lapok közül több is foglalkozott - többnyire tényszerűen - a magyarországi választásokkal, a Fideszt konzervatív pártként tüntetve fel. A Blic című napilap arról tudósított, hogy Orbán Viktor másodszor foglalja el a miniszterelnöki széket, de amikor 1998-ban első ízben győzött, túl fiatal volt, azóta eltelt 12 év, most érett, komoly politikusnak látszik. A Danas című belgrádi napilap arról írt, hogy Orbán Viktor politikai tábora kétharmados többségre számít a parlamentben, és a választás előtti közvélemény-kutatások is ezt erősítették, de a párt terveit keresztülhúzhatja a szélsőjobboldal, amely nyíltan türelmetlen a romákkal szemben és antiszemita. A Večemje Novosti arra hívja fel a figyelmet, hogy a környező országokat, főként Szlovákiát aggasztja Magyarországjobbrafordulása. JEGYZET Adni és kapni PÉTERFl SZONYA Talán nincs ember, aki ne örülne annak, ha kap valamit. Nem csupán ünnep alkalmából, hanem minden ok nélkül, csupán szere- tetből. Az öröm mértéke általában nem függ az ajándék árától, bár elanyagiasodott világunkban ez nem általánosítható. Az adakozás kérdése már bonyolultabb, például a gyerekek nem igazán szeretik, ha arra biztatjuk őket, osszák meg csokijukat, játékaikat kis társaikkal, vagy megtakarított pénzükből vásárolj anak apróságot a családtagoknak. Ám az évek múlásával-a sok jó példa láttán és hatására-fokozatosan megtanulják, hogy adni épp olyan jó, mint kapni. Minél gyakrabban tapasztalják meg az ajándékozással, adományozással járó jó érzést, annál természetesebbé válik számukra. Megtanulják azt is, hogyha módjukban áll, segíteni kell az elesetteken, a betegeken. A mai nárcisz-nap az onkológiai betegek megsegítéséről szól, a hazai Rákellenes Liga szervezésében a sárga virág immár tizennégy éve a reményt jelképezi. A betegek nemcsak abban bíznak, hogy megfelelő gyógyszerhez és kezeléshez jutva kilábalnak a kórból, hanem abban is, hogy a liga által nyújtott pszichoszocáilis és gyakran anyagi támogatásnak köszönhetően nehéz élethelyzetünkben nem maradnak egyedül. Csak hát a segítségnyújtás pénzbe kerül és egyre többe. Az állam költségvetése nem képes fedezni a gyarapodó kiadásokat, ráadásul Szlovákiában egyetlen kormány sem foglalkozott megfelelő szinten az egészségügy orvoslásával. Az pedig, hogy a jelenlegi még mindig nem hagyta jóvá a nemzetei onkológiai programot - holott a rákos betegek száma egyre emelkedik-, a Fico-kabinet hozzáállását tükrözi. Akarva-akaratlanul a Rákellenes Liga feladata lett a rákellenes küzdelem népszerűsítése mellett a rákkutatás jelentős anyagi támogatása, a műszervásárlás vagy akár a daganatos betegek üdültetése - hogy csak a hagyományos célkitűzéseket említsük. Ma országszerte több ezer önkéntes gyűjti az adományokat. Jó lenne, ha minél több ember viselné a sárga nárcisz-kitűzőt és megtapasztalná a jótékonykodás szívet- lelketmelengetőjóérzését. KOMMENTÁR Smeres hazugságdömping GÁLZSOLT A fő szlovák kormánypárt honlapj án ott virítanak a négyéves kormányzásuk 20, illetve 100 pontban összefoglalt legfőbb eredményei. Néhány részlet: „Szlovákia az EU azon kevés tagországainak egyike, amely csökkenti eladósodottságát.”, A válság elleni harcban 160 ezer munkahelyet tartottunk meg.” A szlovák-magyar kapcsolatoknak külön alfejezetet szenteltek: „Elutasítottuk a nagymagyar nacionalizmus bármilyen megnyilvánulását, a Magyar Gárdát, a Kárpát-medencei Képviselők Fórumát, a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését vagy a határon túlról érkező provokatív látogatásokat és kijelentéseket. A hazug kampánnyal szemben megvédelmeztük a szlovák nyelvet. Az államnyelvtörvény módosításával a Szlovák Köztársaság területén biztosítjuk az információkhoz való hozzáférést az államnyelven.” A sor hosszan folytatható azzal, mennyi mindent tett a kormány a szociális államért, az emberekjólétéért, az igazságszolgáltatási rendszer javításáért és a korrupció elleni küzdelemben (!), miközben dübörög az ország, épülnek az autópályák, jönnek a befektetők, stabilitás van. Megtiltottuk a nyereséget az egészségbiztosítóknak és nem privatizáltuk a pozsonyi repteret meg a vasúti teherszállító céget, sőt visszavettük a Transpetrolt, amit a Dzurinda- kormány korábban eladott. Bár a választások előtti kampányban a kormányzásról beszámoló politikai pártok hajlamosak rózsaszín szemüvegen át szemlélni az ország helyzetét, s főleg saját teljesítményüket, a Smer 100 pontos sikerpropagandája nemcsak a finom csúsztatásoktól, féligazságoktól vagy az összefüggések elhallgatásától hemzseg, hanem akadnak benne vaskos hazugságok is. Ráadásul a beszámoló alkotói mérhetetlen cinizmussal mondják rá a fehérre, hogy fekete, mintha azt sugallnák: az igazság az, amit mi állítunk, illetve az, amit a lakosság/választóink ebből elhisznek nekünk. Nem az tehát a kérdés, hogy a fekete valójában fehér-e, hanem hogy az emberek többsége feketének látja-e legalább a választások pillanatáig. Ha eleget ismételgetjük nekik, hogy fekete, akkor meggyőzhetjük őket. Ennek legjobb példája a szociális jelző teljes kisajátítása a Smer részéről: amit ők csinálnak, az szociális, amit az ellenzék tett korábban, illetve javasol, az antiszociális. A tények, gazdasági adatok, a szakértők véleménye mellékes, a lényeg az, hogy a Smer kapcsán a szociális állam ugorjon be az embereknek, az ellenzék hallatán meg a Dzurinda-Mikloš páros által szimbolizált „népnyúzó” és „hazaáruló” politika. Ha ez a típusú agymosás és köztudat-manipulálás jórészt sikerrel jár, akkor már mellékes, hogy Szlovákia adóssága nem csökken, hanem rohamtempóban emelkedik. 2008 elején az államadósság még csak a bruttó nemzeti termék 27,5 százalékát tette ki, az idei év végén 40% fölé nő, sőt, ha beleszámoljuk a tisztán kreatív könyvelési célokkal kötött PPP-projektek (főleg autópálya-építkezések) pénzügyi terheit, akkor 50% fölé ugrik. Azaz csekély két év alatt sikerült megduplázni. Lehet, hogy a kormány segített megtartani (de nem megtartott!) 160 ezer munkahelyet, csak az a gond, hogy nagyjából ennyi munkahely meg is szűnt, és ennyivel nőtt a munkanélküliek száma (egyébként jóval gyorsabban, mint az unióban vagy a szomszédos országokban). A fölött meg már el lehet siklani, hogy a Fico-kormány alatt átadott 148 kilométernyi autópályából mennyit kezdtek el építeni, illetve mennyi épült meg jórészt a Dzurinda-kabinet alatt. A nagy sikerként elkönyvelt PPP- konstrukcióban készülő utak kapcsán meg véletlenül sem fogják a választók orrára kötni, hogy 30 éven keresztül nyögjük a többször megemelt és jelentősen megdrágult költségeket. Ha nem hiszik, nem látják, ha nem látják, nem tudják, ennyi. TALLÓZÓ DIE PRESSE A Jobbikról közölt kommentárt a Die Presse osztrák napilap Anton Pelinka osztrák politológustól. A Jobbik nem sokkal maradt le a célul kitűzött második helyről, de eredménye enélkül is megdöbbentő - írta a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) oktató Pelinka a konzervatív lap hasábjain. Kiemelte, hogy a párt 2009 júniusában indult először országos választásokon, akkor a szavazatok 14,8%-át szerezte meg, most 16,7%-os volt a támogatottsága. Revizionista, a trianoni békeszerződést el nem fogadó világképe sajátosan magyar, mégis egy összeurópai jelenség része a Jobbik- írta. Ápolitológus szerint külső ellenségképet Románia és Szlovákia, a belsőt a romák és a zsidók jelentik a párt számára. A romák és a bűnözés csaknem egyet jelentenek, a romák ellen irányuló erőszakot kollektív önvédelemmel indokolja a párt. A Jobbikkal szövetséges Magyar Gárda egyenruhája „nem véletlenül emlékeztet az SS-ére”. Rámutat, hogy a rendezvényeiken használt Árpád-sávos zászló a nyilaskeresztesek jelképe is volt. A Jobbik felemelkedése azt a hagyományt folytatja, amelyet 1990 után a MIÉP képviselt. A párt azt a felfogást vallja, mely „a politikát összeesküvések eredményének tartja”. A Jobbik világképében az összeesküvések középpontját az USA és Izrael jelenti, ezek a felelősek minden bajért a világban. A Jobbik elutasítja az Európai Uniót és az európai integrációt, e tekintetben „beleillik” a francia Front National és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) családjába-írtaPe- linka. A Jobbik szavazóinak összetétele azokéra a nyugateurópai pártokéra hasonlít, melyek besorolása a „szélsőjobboldali” és a Jobboldali populista” közt ingadozik, (mti)