Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-31 / 75. szám, szerda
12 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 31. www.ujszo.com Rengeteg program és verseny várja a résztvevőket Iparista Napok Kassán MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Ismét ünnepre készülnek a nagy múltú kassai ipariban. Akárcsak tavaly, idén is a szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola, a jászberényi Liska József Erősáramú Szakközépiskola és a kassai Márai Sándor Magyar Tannyelvű Gimnázium diákjai és tanárai vesznek részt az április 7-én kezdődő rendezvénysorozaton. Az első napon, április 7-én az ünnepélyes megnyitó után kezdődik a fordított nap. A diákok átveszik a hatalmat az iskolában és egy egész napon keresztül ők látják el az intézmény összes alkalmazottjának teendőit. Idén az Iparista Napok része lesz a hetedik alkalommal megrendezett felolvasó- maraton is, melyet egy író-olvasó találkozó tesz színesebbé. Az érdeklődők a 79 éves Mács József írói munkásságával ismerkedhetnek meg. A második nap elsősorban a versenyek és vetélkedők jegyében zajlik majd. Lesz műveltségi vetélkedő, gyakorlócégeket alapítanak a diákok, focibajnokságot és egyéb ügyességi játékokat is szerveznek. A napot filmvetítés teszi színesebbé és este diszkó zárja. Április 9-én kiosztják a versenyek és vetélkedők helyezettjeinek járó díjakat, majd a volt iparistákat látják vendégül. Az idei vendég Ferencz György fafaragó és Zsebik Albin, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének egyetemi docense lesz. A rendezvény után a Kassai Állami Színház Robinson&Crusoe című kétszereplős darabját tekintik meg a résztvevők. Az utolsó nap a szórakozásé. Délelőtt osztálytalálkozókat tartanak, 19 órakor kezdődik a hagyományos iparista bál. A biztonságtechnikai berendezés sem volt elég Másfél kiló aranyat loptak el ÚJ SZÓ-INFORMÁC1Ó Ipolyság. A nyaktörő magasság, a biztonsági rendszer, a páncélajtók, a trezorok és az elrejtett kulcsok sem jelentettek akadályt az ipolysági ékszerrablóknak. A tettesek több mint 40 ezer € (1,2 millió korona) értékben zsákmányoltak nyakláncokat, medálokat, fülbevalókat, karkötőket és órákat. Emellett nyolcszáz c(24 ezer korona) készpénzt is magukkal vittek. A riasztóberendezésekben tett kár meghaladja a 2500 eurót (75 ezer korona). A rendőrség szerint a tettesek hegymászókat is megszégyenítő módon jutottak be a háromszintes épület tetőterébe. Valószínűleg a villámhárítón másztak fel a tetőre, itt az egyik ablakot csákánnyal betörték, a szerszám a helyszínen maradt, majd bemásztak az épületbe - tájékoztatott Božena Bruchterová, a Nyitrai Kerületi Rendőr-kapitányság szóvivője. Két ajtót felfeszítettek, így hatoltak be az irodahélyiségekbe. Egy páncélszekrényt feltörve sikerült megszerezniük az első emeleti ékszerbolt kulcsait. Mintegy másfél kilónyi arany ékszert, számtalan értékes órát vittek magukkal. A nyomozóhatóság lopás ügyében indított eljárást, tíz év börtönbüntetés is kiszabható, ha bizonyítást nyer a bűnösségük. Petrežil László az épület és az üzlet tulajdonosa elmondta, reggel a nyitásnál feltűnt, hogy nem tudják kinyitni azt a páncélszekrény, melyben az ékszereket őrzik. A szekrény azonban nem sérült meg, miután kifosztották, kulccsal zárták vissza. Ezután fedezték fel az irodákban a nagy rendetlenséget, minden fel volt forgatva, ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy betörtek az épületbe. Összesen négy nagyméretű és két kézi páncélszekrény volt a helyiségekben. Ezek közül két nagyobbat és egy kisebbet sikerült kinyitniuk a tolvajoknak, egy kézi trezort pedig magukkal vittek. Az épületben összesen nyolc külső és belső biztonsági kamera volt. A betörők a berendezéseket a felvételekkel együtt magukkal vitték. Petrežil elmondta, a biztonsági kamerákat, a mozgásérzékelőket és a riasztót is tönkretették, lefújták ezüst festékkel, vagy elvágták a vezetékeket. Az őrző-védő szolgálat, mellyel a tulajdonosnak szerződése van, vészjelzéseket vett este hat óra körül. Áramkiesést jeleztek a berendezések. A helyszínre mentek, de mindent rendben találtak. Két órával később ismét jelzett a rendszer, hogy elhárult a hiba, megint van áram. A feltételezések szerint már ekkor is az épületben voltak a tolvajok. Tíz éve foglalkozom ékszerekkel, hat éve egyszer már megpróbáltak kirabolni, akkor kudarcot vallottak - mondta Petrežil László. Az üzletember úgy döntött, befejezi ezt a vállalkozást, szerinte a fő probléma, hogy a városban nincs biztonsági kamerarendszer. A település mindkét, kizárólag ékszerekkel foglalkozó üzletét alig egy éven belül kifosztották. A harmadik ilyen bolt pedig két éve zárt be, szintén egy rablás után. (fm) Ebből az irodai páncélszekrényből vették ki az ékszerbolt kulcsait a tolvajok, mutatja Petrežil László (A szerző felvétele) A sorozatgyártás helyett mindig az egyedit kereste - így került kapcsolatba a tésztaszobrászattal Oscar-díjra gyúrt a felsőpatonyi pékmester Felsőpatony.Aszükségúgy hozta, hogy megkellett tanulnia a pékszakmát, meséli; az iroda polcán sorakozó elismerő oklevelek, a versenyekről elhozott kupák tanú- sítják, hogy alapos volt. Aztán egyszer csak ott találta magát a világversenyen, a szakma kiválóságai és embermagas, holttésztábólsütöttszobor- kompozícióik között. LŐR1NCZ ADRIÁN Az az érzésem, hogy ha történetesen nem kenyérsütésre, hanem másra adta volna a fejét, akkor is az egyszerűségre, azon keresztül pedig a tökéletességre törekedne; mert vannak dolgok, amik úgy jók, ahogy évszázadokkal ezelőtt .kitalálták” őket. A felsőpatonyi Horváth Andrea legalábbis emellett tesz hitet. „2001-ben vettem át az apósomtól a pékséget - mondja. - Nem • hogy a pék szakma alapjaival, a vállalkozás üzemeltetésével sem voltam tisztában. Sürgősen átképeztem hát magam, s fennmaradásunk érdekében kitapasztaltam a piac sajátosságait. Bár jobb idők is jártak a pékségekre, mégsem panaszkodom - mivel úgymond nem fejlesztettük túl a vállalkozást és stabil a felvevőpiacunk, egyelőre viszonylag biztos lábakon állunk.” Gondjaik főképp azoknak a pékségeknek adódtak, lebbenti fel a szakma marketing-hátteréről a fátylat, melyek többféle pékárut állítanak elő, s azokat viszonylag nagy területen értékesítik. így jóval több kilométert kell naponta lefutniuk, ami csak növeli költségeiket. Mint mondja, nem főnyeremény az üzletláncoknak történő értékesítés sem; a legmegbízhatóbb üzleti partner továbbra is az állandó vevőkörrel rendelkező kiskereskedő. „Időbe tellett, míg megismertük és megszoktuk egymást - közli -, ma már a nap bármely órájában bizalommal fordulhatnak hozzánk utórendeléssel vagy más problémákkal. Ilyenek az utóbbi években szerencsére nem adódtak, hiszen tisztességgel, időben szállítunk mind a harmincöt partnerünknek. A bizalmuk bennünket erre kötelez.” A manufaktúra előnyei Hétköznapokon ezer, hétvégenként napi kétezernél több kenyeret sütnek a felsőpatonyi pékségben; minden egyes darab legalább háromszor-négyszer keresztülmegy a pékmester kezén. „Viszonylag kevés a helyünk, ezért nem is fontolgattam a termékkínálat bővítését - tudom meg Horváth Andreától. - Mi itt csak fehér kenyeret sütünk - csallóközi lisztből, mindenféle adalékanyagok hozzáadása nélkül. Víz, élesztő, só, búza- és krumpliliszt kerül a dagasztóedénybe, majd a kivetett tésztát falapáton az öreg, fatüzelésű kemencébe továbbítjuk. A kenyerünk lágyabb, mint a modernebb, szintes kemencékkel felszerelt pékségekben készített pékáru. A sorozatgyártás helyett a többletmunkával járó, ámde jobb minőséggel kecsegtető manufakA jó kenyér titka a megfelelő nyersanyagok kiválasztása és az öreg kemence, véli Horváth Andrea (Somogyi Tibor felvétele) Cirill és Metód tésztaszobra - alkotójuk tőlük jobbra (Képarchívum) turális termelést részesítjük előnyben.” A kenyér piacát a világgazdasági világválság sem vetette vissza, mondja a pékmester, hiszen „kenyérre mindig szükség lesz”. A pa- tonyi fehér kenyér ára is két éve „stagnál”, ami részint annak tulajdonítható, hogy a 2007-ben bekövetkezett gabonaár-emelkedés óta az alapanyag sem drágul. ,/l válság helyett inkább a konkurenciaharc érezteti hatását - mondja. - Miután a közép-európai térség úgymond határtalanná vált, tájainkon is megjelentek a magyarországi árusok. Őket sajnos nem nagyon érdekli, hogy mások is meg akarnak élni a piacon, s a vásárlók megnyerése okán új praktikához folyamodtak az üzletláncok is. Többségük ma már saját pékséget üzemeltet, hogy mindig friss, meleg áruval szolgálhasson.” Aki nem hiszi, jáijon utána, hogy a házi és „sorozatgyártásban” készült kenyér közötti minőségbeli különbség már a kenyér megszegésének pillanatában felmérhető. Díszmunka mint kihívás Bár a művészi tevékenységet, mely során a tésztát képpé és szoborrá gyúrják, artisztikának nevezik, a „műfajt” mégsem artisták űzik, hanem ügyes kezű, képzelőerővel bőséggel megáldott pékmesterek. A fantázia mellett az ügyesség is kulcsfontosságú, hiszen a tészta - természetének megfelelően - csakis tésztaként viselkedhet, ergo nagyon „ki kell találni” egy-egy ilyen remekművet. „Magyarul díszmunkának nevezik ezt a művészi tevékenységet, melyből a pékszakma mesterfokozatának megszerzése során vizsgát kellett tennem - mondja Horváth Andrea. - Akkor szerettem bele, majd 2006 tavaszán, egy országos megmérettetést követően a szlovákiai válogatott tagjává váltam, mellyel még az év őszén közép-európai második helyezést értünk el. Ekkor figyeltek fel a munkámra a francia Lesafffe cég képviselői, majd meghívtak az idei párizsi világversenyre.” A nevezett, sütőipari alapanyagokat előállító világcég nevéhez több nemzetközi pékipari kiállítás és verseny szervezése, valamint egyfajta „pék-Oscarként” értelmezhető díj odaítélése fűződik. Horváth Andreának így alkalma nyílt a szakma világszerte elismert tekintélyeivel összemérnie tudását. „Már a felkészülés is kisebb nehézségekbe ütközött - meséli -, hiszen Szlovákiában nem tart fenn pékséget ez a cég, így olomouci központjukban edzettem. Mit mondjak: voltak álmatlan éjszakáim a versenykiírásban felsorolt követelmények miatt. Ennek értelmében tizenkét képen kellett bemutatnunk azt az országot, melyből érkeztünk, az év egy-egy hónapjának megfelelően. A helyszínen pedig minimum 1,8 méter magas szoborban kellett megörökítenünk hazánk legfontosabb nemzeti ünnepét.” Szó szerint rágyúrt Lévén Szlovákia fiatal állam, Horváth Andreának képletesen véve és szó szerint is „rá kellett gyúrnia”, hogy eredetit alkosson. „A nagy múltú európai nemzetek, így Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Olaszország és Lengyelország, vagy az egzotikus Uruguay képviselői mellett ugyancsak kellett tömöm a fejem, hogy kihozzak valami látványosat - mondja. - Végül a hegyen álló Cirill és Metód alakját örökítettem meg. Az alkotásra felkerült a címer, illetve a tizenkét kép is; ezt követően az egész kompozíciót, mint egy doktori disszertációt, meg kellett védenem.” A díszmunka, és általában a művészi gasztronómia megítélése Európa nyugati felében teljesen más, mint tájainkon; Horváth Andrea így profikkal, tehát az ar- tisztikát évtizedek óta hivatásszerűen űző, szponzorokkal, edzőkkel támogatott pékmesterekkel mérkőzött március 5. és 9. között. A mezőnyben mindössze két női versenyző indult - a másik az USA-ból érkezett a párizsi versenyre -, Andrea teljesítményét a zsűri végül a hatodik helyezéssel értékelte. Tekintettel arra, hogy mindössze három éve foglalkozik artisztikával, ez bizakodásra ad okot. Felsőpatonyi irodája polcán az a pék-Oscar még épp elférne a többi serleg, kitüntetés mellett.
