Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-31 / 75. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 31. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Túl lassú az előrehaladás „Túl lassú az előrehaladás” Afganisztánban a korrupció és a kábítószer-kereskedelem elleni harc terén - mondta Barack Obama az NBC televíziónak, miután visszatért az ázsiai országban tett villámlátogatásáról. Arra a kérdésre, hogy Hamid Karzai afgán elnök hogyan viszonyul korrupcióhoz és drogkereskedelemhez, az amerikai elnök kijelentette: „Úgy vélem, hallgat (az Egyesült Államokra), de az előrehaladás túl lassú. Megpróbáltuk meggyőzni, hogy azonnal kell cselekedni”. Amerikai illetékesek szerint a korrupció volt az egyik kérdés, amelyet Obama a félórás találkozón megvitatott Hamid Karzaival. (mti)- Végre eljött az adóbevallás utolsó napja, remélem, maga az utolsó, aki így akarja végezni! (Peter Gossányi rajza) A történtek aligha váltanak ki tiltakozó hangulatot, de jelentősen megnő az igény a rendteremtésre Kihívás a hatalom számára A tegnapi orosz lapok igen részletesen beszámoltak a moszkvai metróban előző nap elkövetett robbantásos merényletekről, és - egyetértve abban, hogy az események kihívást jelentenek a hatalom számára - főleg azt elemzik, milyen hatással lesznek a történtek az ország politikai stabilitására. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Szinte minden kommentár felteszi a kérdést, hogyan fog reagálni az orosz vezetés a merényletekre. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint a történteket felhasználhatják „a csavarok meghúzására”. A lap felidézte, hogy az 1999-es házrobbantás-sorozat és a dub- rovkai színházban 2002-ben lezajlott túszejtési akció után a sajtót érték sorozatos támadások, majd 2004-ben, a beszlani iskolában történt, tragikus kimenetelű túszejtő akció nyomán kiderült, hogy az „ország egységének megszilárdítása érdekében” a legsürgetőbb feladat a kormányzók közvetlen választásának eltörlése. „Kizárólag a hatalomtól függ, megőrzi-e tekintélyét, attól, hogy képes-e hatékonyan megvédeni állampolgárait úgy, hogy közben ne változtassa az országot koncentrációs táborrá, hanem továbbvigye a politikai és gazdasági modernizáció ügyét” - írta a lap. A Vremja Novosztyej című újság szerint a merényletek nehéz helyzetbe hozták az orosz vezetést, mert megmutatták, hogy a szövetségi központ nem tudott áttörést elérni az észak-kaukázusi szeparatizmus és az azt kísérő terrorizmus problémájának megoldásában. Dmitrij Orlov politológus azt mondta a lapnak: a történtek aligha váltanak ki tiltakozó hangulatot a társadalomban, de jelentősen megnő az igény a rend- teremtésre, és ezt muszáj lesz kielégíteni. A Vedomosztyi című újság a Medvegyev-Putyin tandem hétfői fellépését elemezve megállapította: Medvegyev elnöki jogköre a fegyveres testületek irányítása, s a kormányfőnek akkor kell színre lépnie, amikor az elnök utasításokat ad neki. „Hétfőn formaüag minden ideális volt, ténylegesen azonban Medvegyev végezte el a kormányfő feladatait, s politikusként Putyin határozta meg az események értékelését” - írta a lap. Egy másik kommentárban a Vedomosztyi rámutatott: sem az elnök, sem a kormányfő nem szólt még arról, hogy változtatásokra lenne szükség a terrorizmus elleni harcban. Lehet, hogy még nem jött el az ideje, de lehet, hogy a tandem egyensúlya túl törékeny. Egy új, hatékony terrorellenes kampány olyan eszköz lenne kezdeményezőjének kezében, amelyekhez foghatókat a másik hatalmasság nem tudna találni. „Egyre kevésbé tetszik ez a hatalmi konstrukció, amelyben nem tudni, végső soron ki a felelős, pedig ez fontos, különösen háború idején” - írta a szerző. Ä Novije Izvesztyija több más lappal egyetemben arról írt, hogy a robbantások nyomán tovább fokozódik az idegengyűlölet Oroszországban, főleg a kaukázusiakkal szemben. A lap jogvédőket idézett, akik szerint már hétfőn számos támadás ért kaukázusi küllemű férfiakat és nőket Moszkvában, s ezúttal nem holmi bőrfejűek, hanem józan, különben békés, középkorú állampolgárok részéről. A Moszkovszkij Komszomolec című lapban Alekszandr Hinstejn, az állami duma képviselője arról írt, hogy a „létfontosságú szervek felmondták a szolgálatod’, és felsorolta, hogy illetékes vezető személyiségeket az utóbbi évek egyetlen terrorcselekményével kapcsolatban sem vontak felelősségre, és várhatóan most sem fognak. Mihail Vinogradov politológus úgy vélekedett: a kérdés az, hogy a vezetés tovább imitálja-e a terrorizmus ellenes harc új szintjét, vagy sem. Mivel azonban a terror témája nem túl kedvező számára, vélhetően nem mozgósítani fogja, hanem ellazult, álmos állapotban igyekszik tartani a társadalmat, ezért azon lesz, hogy a történtek mielőbb feledésbe merüljenek. Igor Bunyin politológus szerint nem várható, hogy a vezetés reformokra használná fel a történteket, inkább technikai intézkedésekre lehet számítani, egyes rendőri vezetők leváltására, esetleg a tömegközlekedési rendőrség létszámának csökkentésére vagy növelésére. Már a külföld is Orbán Viktor miniszterelnökségére számít - írta a német üzleti-politikai napilap Magyarország történelmi jobbratolódás előtt MT1-1SMERTETÉS Magyarország történelmi jobbratolódás előtt áll címmel kommentárban foglalkozott a küszöbönálló magyarországi parlamenti választásokkal tegnapi számában a Handelsblatt. A német üzleti-politikai napilap bécsi tudósítása szerint Magyar- ország drámai politikai változás előtt áll. A közelgő választásokon olyan méretű jobbratolódás rajzolódik ki, amelyhez hasonlót a vasfüggöny lebontása óta még nem élt át a fiatal magyar demokrácia. A miniszterelnök-jelölt Orbán Viktor konzervatív pártja, a Fidesz akár a szavazatok kétharmadát is megszerezheti. A lakosság elsősorban a nyolc éve kormányzó szocialistákat teszi felelőssé az ország gazdasági hanyatlása miatt - írta a tudósító. Miután 2008 végén kitört a pénzügyi válság, Magyarország volt az első ország, amelynek igénybe kellett vennie a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió több milliárdos pénzügyi segítségét. A magas külföldi adósságok miatt a budapesti kormány az államcsőd szélén állt, miután az ország már a válság előtt lehetőségei fölött élt - emlékeztetett a lap. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a választásokon először induló szélsőjobboldali Jobbik előreláthatólag a szavazatok több mint 15 százalékát szerzi meg - áll a lapban, amely szerint a szocialista párton belül elismerik a korábbi elhibázott politikát. Med- gyessy Péter volt miniszterelnök, akit a Handelsblatt idéz, úgy véli, hogy a szocialisták által elkövetett hibák sorozata előkészítette az utat a Jobbik számára. A jó egy éve hivatalban levő Bajnai miniszterelnök számára nem maradt más hátra, mint az, hogy az országra szigorú takarékossági politikát kényszerítsen, és az országban megtörtént az, amit kezdetben alig valaki tartott lehetségesnek. A Bajnai-kormány gazdaságilag ismét stabilizálta az országot - hangsúlyozta a lap, kiemelve, hogy az új adósságok az elmúlt évben a válság ellenére 4 százalék alá estek, és a forint értéke egy éven belül 15 százalékkal erősödött. Magyarország ismét pozitív jövőre számíthat - áll a lapban, amely idézi a Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő Kelet- Európa szakértőjét, Frank Gillt, hogy 2011 és 2012 között az ország ismét visszatér a 3 százalékos növekedési rátára. Sőt időközben Magyarország egyfajta példaképnek számít abban a tekintetben, ami most Görögországra vár - tette hozzá a lap. Az újság szerint Bajnai miniszterelnökön és a szocialistákon a sikeres takarékossági irányvonalért kapott elismerés politikaüag már nem segít. Az eddigi kormánypártot a küszöbönálló választásokon leváltják, túl sok bizalmat játszott el a lakosság körében. Mint a Handelsblatt írta, már a külföld is Orbán Viktor miniszterelnökségére számít. A 46 éves politikus az elmúlt hetekben találkozott Herman Van Rompuy- jel, az Európai Tanács elnökével, továbbá Olli Rehn pénzügyi biztossal is. Nagy lépésekre mindazonáltal az új kormány aligha vállalkozhat - áll a tudósításban, amely szerint már most szó van a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó első tárgyalásokról. Elv, érdek, árulás LOVÁSZ ATTILA Lehet, sokak számára meglepő volt az a langymeleg nyugalom, amely a hétvégi Fico-Csáky-vitát jellemezte. Igaz, Fico hozta a formáját, de nem akarta minden áron ledorongolni vitapartnerét, ahogyan azt szokta, s Csáky is higgadtan, inkább csöndesen válaszolt. Ami ezen túl is érdekes, hogy Csákytól az őt nem éppen kedvelő szlovák bulvársajtó higgadt, teljesen konform mondatokat idézett, mintha kitört volna egy napra a szlovák-magyar megbékélés. Nyugi, nem tört ki! Egyszerűen arról van szó, hogy Ficónak számítania kell új koalíciós formákkal, mert nem tudja, hogyan dől el a választás. Hogy koalíciós partnerei most már sajtótájékoztatókon mondanak tollba beismerő vallomásokat lopásról, zsarolásról, sőt, életellenes bűncselekményekről, számára nem érdekes. A választó - mint azt kicsi hazánk példája mutatja - nem feltétlenül fordul el a közpénzeket zsigerelő és hazudozó alakulatoktól, pedig az lenne igazán jó. Fico a leendő parlamenti matematika miatt gondolkodik más koalíciós partnerekben, s még egy apróság miatt: nagyon komoly aggodalmakat fogalmaz meg a magyarországi választások kapcsán. Ha nem akarja, hogy nap mint nap ő és kormánya legyen a téma minden valamit érő nemzetközi fórumon, akkor hárítania kell. Nos, ehhez szüksége lehet az MKP-ra, ha a parlamenti erőviszonyok úgy alakulnak. Lehet-e viszont szüksége az MKP-nak Ficóra? Lehet. A nacionalista kormányok (volt már egy harmadik Mečiar- kormány is) idején világosan látni kell, hogy a hazai magyar - egyelőre még mindig szükséges - politikai képviselet ellenzékben semmit nem ér. Nem lehet ELEVE ellenzékinek lenni, még ha értékrendi, elvi politizálást hirdet is meg a politikai párt. A politikai pártokat nem azért tartjuk, hogy elveket hangoztassanak, értékrendekről papoljanak: az elvek, erkölcsök, világnézetek szerinti társulásokat egyházaknak hívják, és ez akkor is igaz, ha a katolikusnak éppen komoly erkölcsi válságot kell kezelnie. Az egyénnek, a választónak, önnek, kedves ojvasó, van vüágnéze- te, vallása, értékrendje, vannak elvei, erkölcsi normái. És vannak érdekei. Az ezekhez közel álló pártalakulatot választja - no nem azért, hogy az előbb felsorolt értékeket visszahallja tőlük, hanem azért, hogy a politikai képviselet kösse meg azokat a kompromisszumokat, amelyeket egyénként soha nem kötnénk meg. A társadalom sokrétű és sokszínű, korántsem homogén, ami miatt csakis kompromisszumok és együttélési technikák révén tudunk fegyverropogtatás és ököljog nélkül élni. Nagyon leegyszerűsítve: ez a civilizáció. A kompromisszumkötésre ott vannak aránylag jól fizetett politikusaink, az ő dolguk megegyezni, mert a politika a lehetséges művészete. A kérdés tehát nem az, lehet-e Csáky Fico koalíciós partnere. A kérdés az, milyen áron. (Lásd még a Bugár vezette MKP nyolcéves koalíciós tevékenységét, Dzurindáék támogatását és az érte megszerzett, érdekeinket szolgáló javakat - nem célunk most mérleget vonni, de az olvasó jól tudja, mit tegyen a serpenyőkbe mindkét oldalon). Ha Csákyt eleve arra kárhoztatjuk, hogy nem köthet koalíciót, mert akkor ÁRULÓ, akkor nagyon rossz üzenetet küldünk az MKP-nak saját érdekeink ellenében. S lehet-e Csáky egy Slota partnere? A válasz egyszerű: nem. Az hatalmas ár lenne. Nem erkölcstelenség, hanem aránytalan teljesítés és ellenteljesítés. Akkor akár árulózni is megengedhető lenne. TALLÓZÓ ________ KRÓNIKA Úgy tűnik, az áprilisi magyar- országi országgyűlési választások szemléletváltást hoznak az elmúlt nyolc év balliberális kormányainak a külhoni magyarsággal kapcsolatos színtelenszagtalan politikájához képest, bár nem várható látványos változás a nemzetpolitika terén-írta a Krónika. Az erdélyi napilap szerint a Fideszt senki és semmi nem képes megakadályozni abban, hogy megszerezze a kormányzáshoz szükséges ötvenszázalékos többséget az Országgyűlésben. Márpedig Orbán Viktor alakulata az elmúlt időszakban többször kinyüatkoztatta: fordulatot tervez a 2002 óta megroppant egységes határon túli magyar politikában, és a kormányzásra készülő polgári-nemzeti oldal számára fontos kiindulási pont a Kárpát-medencei magyarság együttműködése. A Fidesz szinte valamennyi határon túli magyar politikai alakulattal jó kapcsolatot ápol, kivéve a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) - írja a lap. A második Orbán-kormány azonban bizonyára szakít az elmúlt évek ama gyakorlatával is, hogy a Fidesz és a Markó Béla vezette szervezet között alig folyt észlelhető párbeszéd - fejtegeti a kommentátor. Úgy véli: a közeledés eszközéül szolgál a néppárti tagság és a két párt hatalmi pozíciója is, ám a jelek szerint az igazi kapocs továbbra is Tőkés László lesz. Fide- szes politikusok nemegyszer leszögezték: erdélyi viszonylatban a Tőkés vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) stratégiai partnernek tekintik, ez jelentősen befolyásolja az anyaországi és a romániai magyar kormánypárt viszonyának alakulását. A Fidesz csak akkor tekinti partnernek a Magyar Polgári Pártot vagy a Székely Nemzeti Tanácsot, ha ezeknek sikerül megállapodniuk az EMNT-vei. A Krónika ugyanakkor úgy látja, nem szabad látványos változást remélni a nemzetpolitika alakulása terén. Ennek egyik alapvető oka a Jobbik hőzöngő nacionalizmusa -állapítja meg. (mti)
