Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-30 / 74. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AAÁRC1US 30. Vélemény És háttér 5 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Száznegyven jelölés futott be, közülük legfeljebb har­mincöt tudós lehet a májusi voksolás után a Magyar Tu­dományos Akadémia (MTA) levelező tagja - írta a Népsza­badság. Az MTA háromévente választ új tagokat. A testület­nek kétszáz, 70 évét be nem töltött tagja lehet, az ennél idősebbekkel együtt általában 320-360 tagú az MTA. Idén legfeljebb harmincöt új kutató kerülhet be, hogy ki, az az akadémiai osztályokon múlik. A lap szerint a kutatók azért akarnak belépni, mert a tag­ság megkoronázása tudomá­nyos munkásságuknak. Dön­tő többségük kiváló szakem­ber, aki a magyar mellett más akadémiák tagságával is di­csekedhet. A tagság másik vonzereje a tiszteletdíj, hiszen a rosszul megfizetett akadé­miai és egyetemi állások mel­lett nagyon jól jön a rendes tagságért adott havi bruttó 455 ezer forint, illetve a leve­lező tagságért járó 354 ezer forint. A két csoport tavaly 1,787 milliárd forintjába ke­rült az adófizetőknek. Az aka­démiai doktorok tiszteletdíja havi 90 ezer forint volt, ezen a címen 2009-ben 2,893 milli- árdot fizetett ki az állam. Az akadémikusok közel három­százötvenen, az akadémiai doktorok kétezer-hatszázan voltak, vagyis összesen mint­egy háromezer fő kap ilyen dí­jazást. A májusban esedékes tagválasztásra a jelölés már tavaly ősszel megkezdődött, az MTA honlapján száznegy­ven, levelező tagságra érde­mesnek tartott kutató neve szerepel. Ajelöltek közt talál­juk az Orbán-kormány egyko­ri miniszterét, Chikán Attilát vagy a Zrínyi Miklós Nemzet- védelmi Egyetem rektorát, akit kommandósok hurcoltak el hivatalából. Ő biztosan nem lesz a befutók között - írta a Népszabadság, (mti) MAGYAR NEMZET Mintegy százmillió forint­ra becsülik szakértők azt az összeget, amennyivel az en­gedély nélkül működő uta­zásszervezők évente megrö­vidítik a legális utazási iro­dákat, az államot és a fo­gyasztókat - írta a Magyar Nemzet. A lap szerint egyre több csaló utazásszervező jelenik meg csábítóan olcsó hirdetésekkel az interneten vagy az újságokban, és a pi­aci ár töredékéért kínálnak utakat. A zugirodáknak nincs a törvényességet ga­rantáló regisztrációs számuk és nem szerepelnek a ható­sági nyilvántartásban. Ügy­feleikkel nem olyan szerző­dést kötnek, mint a legális irodák, amelyekben számos, az utast védő garancia sze­repel. Ezek az utaztatók nem rendelkeznek kötelező vagyoni biztosítékkal, így anyagi bukásuk esetén a biz­tosító nem kártalanítja a pó­ruljárt utasokat - figyelmez­tet a lap, amely szerint ma már a zugirodák száma megközelíti hatósági enge­déllyel bejegyzett utazási irodákét, amelyekből jelen­leg 1200 működik. (mti) Legkevesebb harminchét ember vesztette életét a metró két állomásán Moszkvai terrorakciók az elmúlt tíz évben Legkevesebb 37 ember vesztette életét Moszkvá­ban, amikor feltehetően öngyilkos merénylők a reggeli csúcsforgalom ide­jén robbantást hajtottak végre a metró két állomá­sán. Összeállítás az elmúlt években elkövetett, halá­los áldozatokat követelő moszkvai terrorakciókról. MT1-KRONOLÓG1A ♦ 1999. szeptember 9. - Moszkva délkeleti kerületében ismeretle­nek felrobbantottak egy kilen- cemeletes lakótelepi házat. A rob­banásban 90 ember vesztette éle­tét, 250 megsérült. ♦ 1999. szeptember 13. - Egy nyolcemeletes moszkvai lakóházat rombolt porig egy robbanás, amely 131 halálos áldozatotkövetelt. ♦ 2000. augusztus 8. - Moszkva központjában, a Puskin téri aluljá­róban robbant pokolgép, a robba­nószerkezetet egy táskában rejtet­ték el egy stand mellett. A merény­letben 13 személy életét vesztette, 130 megsebesült. ♦ 2001. február 5. - Egy házilag készített pokolgép robbant a moszkvai metróban, a Belorusz pá­lyaudvarnál levő állomáson. Húsz személy megsérült. ♦ 2002. október 19. - Moszkva központjában, egy McDonald's gyorsétteremnél autóba rejtett pokolgép robbant, egy személy meghalt, hét megsebesült. + 2002. október 23. - Csecsen terroristák elfoglalták a moszkvai Dubrovka színházat és túszul ejtet­tek mintegy 900 nézőt, a támadók közül többen pokolgépet erősítet­tek a testükre. A túszmentő akció során az összes merénylőt megöl­ték, de a különleges szolgálatok egységei által bevetett kábító gáz­tól 129 túsz is életét vesztette. + 2003. július 5. - Két öngyilkos merénylőnő Moszkvában, a tusi- nói repülőtéren zajló rockfesztivál bejáratánál hozta működésbe a testére erősített pokolgépet. A robbanásban 16 ember meghalt, 60 megsebesült. ♦ 2003. december 9. - Öt ember vesztette életét Moszkva szívében, a Tverszkaja utca Kreml felé eső részén, a Nációnál szálloda szom­szédságában elkövetett öngyilkos merényletben. ♦ 2004. február 6. - Robbanás történt egy moszkvai metrószerel­vényen, az öngyilkos merénylet áldozatainak száma megközelítet­te a harmincat. ♦ 2004. augusztus 31. - Egy cse­csen merénylőnő felrobbantotta magát Moszkva egyik metróállo­másának bejáratánál. A robbanás tíz emberéletet követelt. ♦ 2006. augusztus 21. - Robban­tásos merénylet oltotta ki tíz em­ber életét egy piacon az orosz fővá­ros keleti részén. 49 ember megse­besült. JEGYZET .... *. .... -.*•« ms, mmmmmm Egy elfelejtett nemzedék JUHÁSZ DÓSA JÁNOS NempanaSzkodhattunkagimná- ziumban, magyartanárunk-da­colva a javában regnáló kommu­nista rendszerrel is - részletesen foglalkozott a határon túli ma­gyarirodalmakkal, különös hangsúlyt helyezve a szlovákiai magyar irodalom ún. harmadik nemzedékére. De ő is mélyen hallgatott azokról, akik ocsúdva a trianoni traumából, kisebbségi kultúránkat megalapozták. A rendszerváltás után sem válto­zott a helyzet, talán Esterházy Já­nos kivételével más név nem ke­rült elő a süllyesztőből. Ha csak az irodalmat nézzük, ebből a kor­szakból alig akad olyan alkotás, amelyet kiadtak volna az eltelt 20 esztendő alatt. Rimaszombatban fiatalokegy csoportja elhatározta, hogy adop­tál egy régi sírt, s ha sikerül ele­gendő pénzt gyűjtenie, felújítja. A sír az 1918 utáni rimaszombati generáció egyiklegjelesebb alak­jáé, aki pártelnökként és parla­menti politikusként is sokat tett azért, hogy a város az első köztár­saság alatt megmaradjon ma­gyarnak. Rábely Miklós, a kortárs, akinekvisszaemlékezései pár éve láttak napvilágot, így ír róla: „Tör- köly érdeme, hogy Rimaszombat volt az egyedüli csehszlovákiai magyar város, amely vezető sze­repét, abszolút többségét 1920-tól 1938-igmegtartotta a város képviselő-testületében, és hogy választó magyar polgárai hívekmaradtakfalujukhoz, nem­zetükhöz az élet nehéz harcaiban. A végzet súlyos megpróbáltatást zúdított rá, anyagilag elpusztult s fajtájáért folytatott küzdelemben testben-lélekbenösszetört. Idő előtt ragadta el a halál sorstestvé­reiköréből. 1938Húsvéthetében temettük... Nagy szellemi erejé­vel, tudásával, bámulatos akarat­tal s elszántsággal harcolt a prágai parlamentben értünk, a fajtáj áért, fennmaradásunkért, utolsó lehe- letéig.”Azeddigmegjelent, kor­szakkal foglalkozó monográfiák is alig tudnak róla, sőt még a szü­letési és halálozási évszám is pon­tatlan, vagy nemes egyszerűség­gel kérdőjel áll a halálozási év- számhelyén. Törkölysíijaigen rossz állapotban van a köztemető azon részén, ahová a temetőrom­bolás idején pár régebbi síremlé­ket is bezsúfoltak. Fontos és felfe­dezés-értékű ez a mai nap - hang­súlyozta B. Kovács István, aki kü­lön örömmel nyugtázta, hogy fia­talok vették pártfogásukba a sír­emléket, ha már a kortársak kitö­rölték az emlékezetükből azt a generációt, amelynekleginkább köszönhetjük, hogy kilencven év elteltével is megmaradtunkma- gyamak ezen a senkiföldjén. KOMMENTÁR Pártbiznisz haladóknak GÁL ZSOLT A szlovákiai korrupciót a nagypolitika szintjén sem újabb hivata­lokkal és törvényekkel, sem szigorúbb büntetésekkel nem lehet visszaszorítani. A leghatékonyabb gátat a szavazók kritikus töme­ge jelenthetné, amely a választásokon megbüntetné a korrupt po­litikusokat. Csakhogy a többség rendszeresen a legnagyobb tolva­jokat szavazza a hatalomba. A politikai haszonszerzés rendkívül egyszerű modellje az elmúlt húsz év tapasztalata alapján a következőképpen összegezhető. Összeáll pár vállalkozói érdekcsoport, ezek megfinanszíroznak egy pártot (kölcsönt adnak a kampányra), amely (karizmatikus vezetőjének köszönhetően) komoly eséllyel indul a választásokon és kormányképes. Miután a párt kormánypozíciókat szerzett, eljön a szponzorok nagy pillanata, kamatostul (és mohón) hajtják be a kölcsönöket. A pártközeli gazdasági holdudvar megjutalmazásá- nak számos módja lehet, tekintsük át a legelterjedtebbeket: 1. Mé­lyen áron alul kapják meg az állami vállalatok egy részét, amelyet jól megfejhetnek vagy továbbadhatnak (privatizáció Vladimír Mečiar harmadik kormánya idején 1994-98). 2. A piacinál jóval magasabb áron rendel meg tőlük az állam különböző árukat vagy szolgáltatásokat, az sem akadály, ha ezt az uniós szintű közbe­szerzési eljárásokkal kell megtenni (a Fico-kabinet nagy korrupci­ós botrányai: útdíj, faliújságos tender, szociális cégek, néhány nagy infrastrukturális beruházás). 3. Az állami cégek megfejése - a politikai vezetés úgy jutalmazza meg holdudvarát, hogy az állami vállalatok vezetői székeibe (menedzsment) és ellenőrző szerveibe (felügyelő bizottság) ülteti őket. Itt már maga a poszt és a velejáró busás fizetés is jutalom, de a pénzbehajtás fokozható az állami cég szétlopásával, amelynek számos formája van. A legelterjedtebbek itt is az áron aluli eladások, a megrendelések túlfizetése, ezek kombinálhatok azzal, hogy az állami vállalatvezetők a saját (vagy rokonaik, haverjaik) magáncégeinek adnak el valamit olcsón vagy attól rendelnek drágán. Az állami vállalatok, intézmények (az er­dővállalattól a köztévén át a vasúttársaságokig és állami kórháza­kig) állatorvosi lóként szimbolizálják ezt a típusú visszaélést. Nem meglepő, hogy mind veszteségesek, és újabb költségvetési támo­gatásért kunyerálnak. 4. Lehetnek egyéb, kivételes alkalmak is, például a szén-dioxid-kvóták eladása fél áron egy amerikai ga­rázsban székelő Interblue nevű ismeretlen cégnek. A megcsapolt állami pénzek jelentős része visszajut a pártkasszák­ba, az előző vagy a következő kampányt finanszírozzák belőle, mi­közben néhány politikus a saját zsebét is rendesen megtömi. A többi provízió a megbízható pártközeli cégeknél. Ily módon a többletkiadások az adófizetők között oszlanak meg, ám a bevéte­lekből egy szűk kör profitál. Mivel ez részben átfedi egymást azzal a körrel, amely a korrupcióellenes törvényeket alkotja, hivatalokat és ellenőrző szerveket hoz létre, kinevezi ezek vezetőit, naivitás azt várni, hogy leszámol a korrupt politikusokkal (vagyis önmagá­val) . Ezt kizárólag a választók tehetnék meg, ez által mérséklőd­hetne (el nem tűnne) a korrupció. Ehhez azonban a szavazók többségének legalább két dolgot meg kellene tudni különböztetni: 1. Ki az, aki kevesebbet lop és ki az, aki többet? 2. Ki az, aki úgy lop, hogy azért az országot fejleszti vagy hagyja fejlődni, és ki az, aki tolvajíás közben az országot is tönkreteszi? Nos, épp ez az, ami 1992 óta sosem akar sikerülni, a népszerűségi listákat rendszere­sen a legkorruptabb politikusok csoportjai (ráadásul a „tönkretéve lopok”) vezetik. FIGYELŐ Iráni új titkos atomlétesítmények ENSZ-megfigyelők és nyugati titkosszolgálatok feltételezik, hogy Irán két új titkos atomléte­sítményt épít a kilátásba helye­zett újabb nemzetközi szankciók dacára - írta a The New York Ti­mes című napilap. A lap Ali Akbar Szalehinek, az Iráni Atomenergia-ügynökség fő­nökének szavait idézi, aki február 22-én az ISNA iráni hírügynök­ségnek kijelentette: Mahmúd Ahmadinezsád elnök utasítást adott neki, hogy rövidesen dol­gozzák ki két új létesítmény építé­sét. Szalehi szerint az új dúsítókat a hegyekben építik meg, hogy védve legyenek az esetleges tá­madások ellen, és az építkezés várhatóan a (március 21-én kez­dődött) iráni újév alatt megindul. Barack Obama amerikai elnök 2009 szeptemberében hozta nyilvánosságra azokat a bizonyí­tékokat, amelyek szerint titkos atomlétesítmény működik az irá­ni Kúmban (Kom). A The New York Times szerint amerikai ille­tékesek műholdas felvételeket vizsgálnak, hogy bizonyítani tud­ják bizonyos számú titkos atomlé­tesítmény meglétét Irakban. A lap szerint azonban az illetékesek nem találtak bizonyítékot arra nézve, hogy Irán az újabb létesít­ményeket fűtőanyaggyártásra használná, és nem biztosak abban sem, hány létesítményt akar Te­herán építeni. Az illetékesek sze­rint - írja a lap - még ha ezeket az újabb létesítményeket megépítik is, ez nem változtat azon, hogy Iránnak 1-4 évre lesz szüksége ahhoz, hogy atomfegyvert tudjon előállítani. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt határozatot fogadott el, amelyekből három szankció­kat rendelt el Irán ellen. A BT a ha­tározatokkal próbálta rábírni a perzsa államot, hagyjon fel ké­nyes nukleáris tevékenységeivel, így az urándúsítással. Teherán, amely állítja, hogy atomprogram­ja békés energiatermelési célokat szolgál, valamennyi határozatot figyelmenkívülhagyta. (mti)- Végre melegszik az idő, ugye, Kovács szomszéd? ;H'. _______f_________ (Peter Gossányi rajza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents