Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-29 / 73. szám, hétfő
BETEGSÉGEK A-TÓL Z-IG Á~ KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Hogyan lehet kezelni? Az anémia nem önálló betegség, hanem tünet, amelynek tisztázni kell a hátterét, majd a kezelés végső céljaként a vérszegénységet előidéző okot kell megszüntetni. Mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy az anémia nem önálló betegség, hanem tünet, melynek tisztázni kell a hátterét, és az okot kell megszüntetni. Általában egy egyszerű vérvizsgálat elegendő a diagnózis és a vérszegénység típusának megállapításához. Hogyan pótoljuk a vasat? A vér egy olyan folyékony „szövet", amely nagyon sok, igen fontos funkcióval rendelkezik. Többek között a bélrendszerből felszívódott tápanyagokat, fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat szállít testünk különböző szerveihez, például az agyhoz, a szívhez és a vázizmokhoz. Egy átlagos súlyú felnőtt ember vére körülbelül 6-6,5 liter, mely a vérplazmán kívül vörösvérsejteket, fehérvérsejteket, vérlemezkéket is tartalmaz. Ezek a vér térfogatának 40-45 százalékát teszik ki. A vaspótlás tabletták formájában történik, a terápiát 3-6 hónapon keresztül kell folytatni. A bevitt vastól a széklet fekete színű lesz, ez nem kóros. A gyakran fellépő gyomorpanaszok azonban megnehezíthetik a kezelés folytatását, ezért érzékeny gyomrú betegek étkezés közben, vagy után vegyék be a gyógyszert. együttesen kell értékelni, és gyanú esetén orvoshoz kell fordulni. Vashiányos vérszegénység A fentiek közül a legfontosabb a vashiányos vérszegénység, ugyanis ez teszi ki az esetek 80 százalékát. A vashiányos anémiában szenvedők 80 százaléka nő, ugyanis esetükben fokozott a vasszükséglet, a menstruációs vérveszteség, a terhességek, illetve a szoptatási időszakok miatt. Az átlagosnál nagyobb vasigény lép fel gyermek- és serdülőkorban, sportolók és művese- kezeltek esetében is. A vas mind az állati, mind a növényi eredetű táplálékokban megtalálható, azonban az állati eredetű vas jobban, gyorsabban hasznosítható. Ha a bevitt tápanyag nem tartalmaz kellő mennyiségben vasat (vegetáriánus életmód, egyoldalú táplálkozás), vagy ha a gyomor-bélrendszerben felszívódási zavar van, szintén vashiányos vérszegénység alakulhat ki. A fejlett országokban a kórházba kerülő betegek 20-40 százaléka, a fejlődő országokban a lakosság többsége anémiás. A betegség létrejöhet a vörösvértes- tek csökkent képződése, vagy fokozott pusztulása, megrövidült élettartama, valamint vérvesztés miatt. A csökkent képződés lehetséges okai közül leggyakrabban a vashiányos forma fordul elő, de ok lehet még B12-vitamin-, vagy folsavhiány is. Csökkent képződéssel kell még számolni vesebetegek, májbetegek, szívinfarktuson átesettek, daganatos betegségben szenvedők esetében is, valamint nagyobb műtétek utáni időszakokban. Igen súlyos, életveszélyes forma az úgynevezett aplasztikus anémia, ami azt jelenti, hogy a csontvelő olyan mértékben betegszik meg, hogy képtelen megfelelő mennyiségű vörösvértest és más sejtek képzésére. Ezt a súlyos csontvelőkárosodást kiválthatják bizonyos gyógyszerek, mérgező anyagok, vírusfertőzés, az esetek 70 százalékában azonban a kiváltó ok nem tisztázható. A fokozott vörösvérsejt-le- bontás létrejöhet valamely sejtkárosító gyógyszer (penicillin), fertőzés (malária), vagy anyagcserezavar (alkoholos májkárosodás) által, valamint ok lehet még örökletes sejtmembrán-betegség is. Továbbá károsíthatja a sejteket a mesterséges, beültetett szívbillentyű működése is. Vérsejtek A vérszegénység speciális formái jönnek létre, ha az oxigénszállító molekula, a hemoglobin mennyisége vagy minősége nem megfelelő. Ilyen speciális forma például a sarlósejtes vérszegénység. Vérvesztés eredményeként is létrejöhet anémia, de természetesen ebben az esetben nem nagyfokú vérzésről van szó, hanem kis mennyiségű, de folyamatosan jelentkező, rejtett vérvesztésről, amit a beteg nem is feltétlenül vesz észre. A vérzés származhat gyomorfekélyből, aranyeres csomóból, daganatos szövetből. Nők esetében különösen gyakori, ha rendszeresen erős és hosszan tartó a menstruációs vérzés. A vérvesztést okozhatják gyógyszerek is: Aspirin, Syncumar és szteroid tartalmú gyulladásgátlók mellékhatásaként is kialakulhat rejtett vérzés; a vérzékeny betegek (hemofiliá- sok) pedig szinte kivétel nélkül anémiásak is. Forrás: webbeteg Fotók: képarchívum : B12 vitamin hiányban (nagyobb) Jövő héten: Minden, amit a tüdőtályogról tudni kell
