Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-01 / 49. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. AAÁRC1US 1. www.ujszo.com Kiosztották a 2010-es francia César-díjakat Tarolt A próféta MT1-JELENTÉS Párizs. A francia Oscar-díjnak számító César-díj idei nagy győztese Jacques Audillard rendező A próféta című börtöndrámája, amely kilenc szobrot nyert el a szombat este Párizsban rendezett gálán. A13 jelölést követően ezt az alkotást találta a legjobb filmnek és a legjobb rendezésnek a francia Filmakadémia. A főszerepet alakító 28 éves Tahar Rahim pedig két Césart is átvehetett: a legjobb férfi reménységnek és a legjobb férfi alakításértjárót. A párizsi Théatre de Chatelet színházban - immár 35. alkalommal - osztották ki a César-díjakat, amelyeket a francia filmes szakma közel 4000 képviselője 20 kategóriában ítélt oda az előző évben moziba került alkotásoknak. A magyar mozikban is bemutatott A próféta egy francia börtön- benjátszódó naturalista karriertörténet: egy írástudatlan, de tanulékony kamasz zsebtolvaj véres gengszterré válását mutatja be, háttérben a korzikai és az arab maffia közti rivalizálással a francia alvilágban. A próféta érdemelte ki a legjobb forgatókönyvnek, díszletnek, valamint operatőri, illetve vágási munkának járó Césart is. A korzikai maffiavezért alakító Niels Arestrup pedig a legjobb férfi mellékszereplőnek járó szobrot vehette át. A francia börtöndráma a március 7-i Oscar-díjkiosztón is az egyik nagy esélyesnek számít a legjobb külföldi film kategóriájában. A legjobb női alakítás díját Isabelle Adjaninak a La joumée de la jupe (A szoknya napja) című, iskolai erőszakról szóló drámában nyújtott játékáért ítélte oda a Filmakadémia. Az 54 éves színésznő ötödik alkalommal nyerte el a Césart. A legjobb külföldi filmnek járó Césart Clint Eastwood Gran Torino című alkotásának ítélte a francia filmszakma. Kristína az Eurosong szlovák győztese Pozsony. A hétvégén eldőlt, hogy idén az Eurosong dalfesztiválon Kristína képviseli a szlovák színeket. A lehetőséget, hogy a norvég fővárosban, Oslóban színpadra álljon, és tévénézők milliói előtt énekeljen, a fiatal énekesnő Martin Kavulič és Kamii Peteraj szerzeményével, a Horehronie című dallal vívta ki magának. Szlovákia idén komolyan vette az eurovíziós versengést: a Szlovák Televízióban öt elődöntőben mutatkoztak be a hazai előadók, majd két középdöntőn megszűrve a 12 legjobb dal jutott be a döntőbe. Kristína kezdettől fogva a legnagyobb esélyesnek számított, ám nem kis meglepetésre csak hajszálon múlt, hogy a nézők és a szakmai zsűri közös szavazata alapján az első helyen végzett. Szorosan a nyomában volt ugyanis egy másik fiatal énekesnő, Mista, aki Emotions című dalával versenyzett. A bomzérmes helyen Tomáš Bez- deda végzett, aki szintén saját dalát énekelte, (m) 51 -es bolygó - ínycsiklandó falat a popcorn mellé Houston, van egy kis gond! a csillagos-sávos lobogót. Megjelenésével halálra rémisztette az ártatlan teremtményeket, bár jómaga ijedt be leginkább. Felbukkanását a Szigorúan Titkos Földönkívüli Megfigyelő Állomás (felejtsd el, hogy láttad!) - mely egyébként nem is létezik - nemzetbiztonsági kérdésként kezeli. Mielőbb be akarják cserkészni a szerencsétlent, hogy egy szűk látókörű tábornok és egy beteg elméjű professzor megvizsgálhassa szürkeállományát. Nem mindenki viselkedik ellenségesen. Lem (Stanisfaw?) és gyagyás csapata együttműködik az űrhajóssal, akinek vissza kell térnie az anyahajóra, ha nem akar örökre itt ragadni. Az „igazán józan fiatalemberi’ úgy próbál segíteni frissen szerzett barátján, hogy eljuttatja őt a TV-be, ahol egyébként is egy idegenre van szükség a 6 órás hírekhez. A képtelen terv azonban egészen máshogy sül el. Az angol-spanyol produkcióval Európa megmutatná, nincs olyan nagyon mély szakadék a rivális földrész és az öreg kontinens között a „korszerű” animációs felhozatal terén. Szárnybontogatásként nem is rossz az 51-es bolygó című szösszenet! A temérdek filmes utalás szenzációs! Akad pár gyermeteg poén, néhány sablonos megoldás, összességében azonban egy igazán ínycsiklandozó falat vár ránk a pattogatott kukoricán is túl. Egy kóstolót mindenképpen megér! Más kérdés, hogy mire lesz képes a nagyok (Shrek 4, Toy Story 3 etc.) árnyékában... KASZÁS DÁVID Esténként, ha felnézünk az égre, csillagok végtelenségébe veszhet tekintetünk. Az ismeretlen ölel körül minket. „Az űr. A világ- egyetem rejtélye. Nos, ma a rejtélyről lehull a lepel.” E mesének köszönhetően. A titok roppant egyszerű: van élet a Földön kívül! Az univerzum távoli szegletében kicsi zöld lé- nyecskék élik békés mindennapjaikat. Kertvárosi világocskájuk hasonlít az általunk ismert földgolyóéhoz. Itt is van mozi, rendőr, kerti parti, postás, Alien-szerű kutya... „Miféle ütődött bolygó ez?” - rombolja szét az itt élők nyugalmát egy különös jövevény. Charles T. Baker kapitány egy lakatlan planétára akarta leszúrni Az idegen menekül az idegenek elől (Képarchívum) ígéretes útról üzennek a fiatal képzőművész munkái (Juhász Katalin felvétele Gyenes Gábor Urbanic című kiállítása március 19-éig tekinthető meg a pozsonyi Magyar Intézetben Felfelé törő energikus mintajelek Lenyűgöző, megkapó a technika, olyan comicsos, mégis lélegzőén élő a test, ahogy lép a kamasz. Ahogy együtt él a farmer és a póló az inas kamaszizom feszüléseivel: minden ránc hiteles rezdülést és mozdulást takar. TALLÓSl BÉLA Típus és egyén, személyiség a kamasz, ahogy lép Szászi Zoltán és Gyenes Gábor Kamasz című könyvének borítóján. Lélek jön át azon a kézen, amely ezt a kamasz figurát vizuálisan megteremtette, s tehetség vetül abban a technikában, amellyel a figurának ezt a látványát Gyenes Gábor élővé tette. A könyv Magyar Intézet-beli bemutatóján azt is megsejtettem, s talán jól ráérzek, honnan ez a lélek. Gyenes Gábor ugyanis arról is beszélt, hogy olvasmányélményei során mindig konkrétan látta, s képzeletben vizuális élménnyé tette az irodalmi leírással megalkotott figurákat - azaz képzeletportrét festett róluk. Úgy gondolom, ez a merítkezés lehet az, amelytől Gyenes Gábor figurái lélekből gyúrtak. Csakis ilyen átéléssel, belülről születhetnek húsvér, hihető dimenziókkal létező látvány-figurák - mint a kamasz. Csupán ezzel az egyetlen figurával is meghatározó vizualizált típus született. S benne olyan esztétika tárgyiasul, amely ígéretes útról üzen. Ezt támasztja alá az a kiállítás, amely Urbanic címmel a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében látható március 19-éig. Az induló, grafikai szakon tanuló fiatal képzőművész, Gyenes Gábor eddigi sorozatairól láthat képet a látogató. Abból a sorozatból, amely az egyén és társadalom, egyén és hatalom viszonylatait, az egyéni küzdés és gátjai problematikáját fejtegeti többhá- lós kódrendszerrel. Abból, amely jelképfejtegető vizuális kísérletekben igyekszik továbbvinni a létkérdések megfogalmazásainak ismereteit. Vagy abból, amelyik Wim Wenders mozgóképes világának sűrített megfogása és egy- rajzos látványba tömörítése. A negatív térfélből előhívott, tónusosán fekete, felfelé törő mintajelekből építkező kép a kedvencem a tárlat anyagából: teremtő energiákkal dolgozó markáns alkotó lelke van benne. Ajánlom megnézésre, jelet hagy a vizuális emlékezetben. Nyolcvanéves lenne Veres János költő, népművelő, akinek munkássága további felfedezésre vár Megidézik a városban az utcakövek JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A fényes Sajó mentén, Tornaiján született nyolcvan évvel ezelőtt. A Sors alig hetven évet adott neki, míg a Jóisten határtalanul szerette. S tudjuk, akiket ő szeret, azokat nap mint nap próbára teszi. Már az is csoda volt, hogy megélte a felnőttkort. Tüdőbaja, ahogy akkoriban sokakat, őt is el- vihette volna. Szülei az egyik családi házukat áldozták fel, hogy sztreptomicinhez jussanak. Éveket töltött szanatóriumban, a Magas-Tátrában, ahol a véletlen összehozta Fábry Zoltánnal, Braňo Koreň neves színésszel és az első nagy szerelemmel. Fábry kérte, hogy felejtse el Adyt és József Attilát, s verseiben legyen önmaga. Az ő értő támogatásával és atyai tanácsaival írta Fekete május ciklusát, amely csak halála után, 2006-ban jelent meg. De ahogy Tőzsér Árpád írja: „Veres János korai, akkor meg nem jelent verseit olvasni, Goethe szárnyas szavaival éve - komoly játék. Egyrészt időgépen való utazás (a háború utáni idők mindennapjaiba, az anyagi és szellemi szükség, kiábrándulás világába, s egy bölcselkedésre hajlamos tizenéves költő gondolataiba, érzelmeibe), másrészt irodalomtörténeti stúdium: az induló Veres Jánost a későbbi Veressel összevetve láthatjuk, hogyan torzította el a későbbi (Archív felvétel) kommunista-sematista irodalom- politika a tiszta és tehetséges fiatal költőt.” Talán betegsége tartotta vissza attól, hogy pozsonyi polgár legyen, s bár 1951-ben jelentkezett az Új Szónál, mégis maradt Rimaszombatban, ahol az egészségügyben tett rövid kitérő után népművelő lett, mert ahogy Tóth Lászlónak mondja egy 1977-es interjújában: „Ä csehszlovákiai magyar írónak, különösen, ha vidéken él, nem elég csak írnia, hanem a kulturális életben és a népművelésben is tevékeny részt kell vállalnia.” Veres János népművelő lett, többedmagával megalapította a Fáklya Irodalmi Színpadot és a Tompa Mihály Klubot, amelyek pótolhatatlan szerepet töltöttek be a rimaszombati magyarság életében. De nemcsak a kultúrát terjesztették, hanem bizony komoly szerepet játszottak abban, hogy a régió magyarsága gazdaságilag is könnyebben boldogulhasson szülőföldjén. Iskolák, üzemek alapításában segédkeztek, hisz a szel-’ lemiek mellett ezek is nélkülözhetetlenek voltak abban, hogy a gö- möri magyarság idehaza maradjon, s ne adja fel anyanyelvét. Az 1968-as fordulat után aztán jött az ellehetetlenítés, s Veres János kálváriája is elkezdődött. Kizárták a pártból, de többedmagával együtt besúgóként jegyezték, ezzel biztosították a rendszerváltás utáni kompromittálását is. Visszatérve az irodalmár Veres Jánoshoz, a Tőzsér által is említett sematista kitérő után (1954-ben Török Elemérrel és Ozsvald Árpáddal közös kötetben jelentkezett) hangja fokozatosan tisztul, lírája elmélyültebbé, tisztábbá válik. Szeberényi Zoltán írja: „Veres költészete problémaérzékenységében, az emberi gondok iránti fogékonyságban, a nemzetiségi lét borúlátóbb és érzékenyebb megélésében, a gömö- ri tájban gyökerezés fokozódó tudatosításában realizálódik. Betegsége elmélyülésével mind sűrűbben bukkan fel nála az elmúlás gondolata, az öregedés lehangoló motívuma, költészete fi- lozofikusabbá, sötétebb tónusúvá válik.” Nagyon sokat fordít is, például Ján Smrek egyik leghűségesebb magyar tolmácsolója, s az ő fordításában jelenik meg Andrej Slád- kovič elbeszélő költeménye, a Gyetvai legény is. De olvashatjuk elbeszéléseit, honismereti tanulmányait, és egy drámája, A basa sípja is elkészül. Halála után Göncz Árpád elismerését is megkapja. 1989-ben Életút címmel kiadják válogatott verseit, tíz évvel később Jéghegy címmel, ami ebből kimaradt. 2006-ban a már említett Fekete május lát napvilágot. Halála után voltak, akik közművelődési díjat szerettek volna róla elnevezni, mások besúgót kiáltottak. Pedig a költészete és közéleti munkássága maradandó érték, amit nem megbecsülni, több mint vétek. Veres János további felfedezésre vár, hiszen ahogy magáról írta: „Szeplőtlen jó szándék vezette, // ne beszéljetek rosszat róla, // Tiszta sugarat űzött mindig, // s utolérte a saját árnyát, // de néha azért megidézik // a városban az utcakövek, // a mezőkön a poros nyárfák.”
