Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-26 / 71. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 26. Tudomány-hirdetés 11 Mikoviny Sámuel halálának kétszázhatvanadik évfordulóján Akadémiaalapító tanár, tudós, térképész (Képarchívum) Amikor a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakját szerényen tanárnak nevezzük, aligha tudatosítjuk elévülhetetlen érdemeit. Ő nemcsak egyszerűen tanított, a Selmecbányái bányászati akadémia első vezetője is volt. A világ harmadik műszaki főiskoláját alapította meg: az angol Trinity College és a prágai Műegyetem után 1735-ben épp a felső-magyarországi bányavárosban indult be a mérnökképzés. OZOGÁNY ERNŐ Abban az időben még Németországnak, Franciaországnak és Oroszországnak sem volt ilyen intézménye, mindenütt a hagyományos tudományegyetemeken szerveztek mérnökképző tanfolyamokat. Egyéb világrészeken meg nem is álmodtak arról, hogy műegyetemet létesítsenek. Már emiatt is a legnagyobbak között a helye. De ő ennél sokkal többet tett: Bél Mátyás hűséges munkatársaként elkészítette Magyarország első, tudományos igényű térképeit, több folyót szabályozva megakadályozta a rendszeres árvizeket, elősegítette a folyami hajózás beindulását, megtervezte és elkezdte építeni a mai Budapest egyik világhírű büszkeségét, abudaivárpalotát. A tizenhetedik századra jellemző módon még csak arról sincsenek pontos adataink, mikor született. A legtöbb lexikon úgy tudja, hogy 1700 körül, viszont Bél Mátyáshoz fűződő szoros kapcsolata arról tanúskodik, hogy csaknem egykorú- ak voltak. Egyes tudománytörténészek ezért úgy vélik, hogy valójában 1686-ban, Ábelfalván látta mega napvilágot. Alapiskoláit szülőfalujában és a közeli Losoncon végezte. Besztercebányán járt gimnáziumba, minden bizonnyal itt ismerkedett meg Bél Mátyással is. A nürnbergi egyetemen tanul tovább, majd a közeli Altdorfban dolgozik. Már ekkor is kitűnik kivételes tehetségével: Altdorffól készített rézmetszetei 1723-ban Nüm- bergben nyomtatásban is megjelennek. Mivel egyetemi diplomáját Jénában szerzi meg, itt helyezkedik el udvari térképészként. Minden esélye megvan arra, hogy a legnagyobb német tudósok közé küzdje fel magát. A sors viszont mást rendelt számára: Pozsony vármegye felkéri őt, legyen szülőhazája térképésze. A Duna évezredek óta minden tavasszal, a zöldár idején elöntötte a Csallóköz és a Mátyusföld jelentős részét. Ez a mezőgazdaság számára sokszor elemi csapásszerű károkat okozott. A megye vezetése elérkezetnek látta az időt, hogy felmérjék az egyes partszakaszokat és megfelelő gátakat építsenek. Mikovinynek köszönhetjük az első tudományos igényű Duna-térképeket Pozsonytól Komáromig, valamint a folyó árszabályozását is. Közben 1727-ben Esterházy József gróf megbízásából a tatai tó környékét, a bécsi hadmérnöki akadémia felkérésére pedig a Lajta folyót térképezi fel. Lelkesen támogatja Bél Mátyás kezdeményezését a Magyarország életét, iparát, társadalmát, tudományos eredményeit bemutató többkötetes munka megírására, amelyhez ő készíti a térképeket. Összesen negyvenkilenc térképet rajzolt meg az ország egyes vármegyéiről. Ezek közül 11 megjelent Bél befejezetlen főművében, a No- titiában, 12 kéziratban máig megtalálható, a többinek nyoma veszetett. Térképei elkészítéséhez maga dolgozta ki a tudományos módszereket: a háromszögelési pontokat, hogy pontosan ábrázolja a természeti képződményeket, valamint a folyók irányának meghatározását. Minden folyót végigjárt, a csónak oldalához erősített iránytűvel határozta meg a kanyarulatok irányát, miközben a világon elsőként vette tekintetbe, hogy a mágneses Északi-sark nem azonos a Föld Északi-sarkával, így az általa készített térképek még ma is csodálatra méltóan pontosak. Tízévnyi pozsonyi munkássága után kérik fel a Selmecbányái bányászati akadémia megalapítására. Munkássága maradandóságát bizonyítja, hogy napjainkig működik. Csak éppen a cseh légiósok bevonulását követően 1919-ben Sopronba menekítették levéltárával, műszereivel, tudományos könyvtárával együtt. Mikoviny nevéhez fűződik a Selmecbánya környékén fekvő tavak vízszintjének szabályozása. Hetven kilométernyi töltés megépítésével olyan tározókat alakított ki, amelyek vizével a bányagépeket tudták meghajtani, ezzel lehetővé vált a világon ugyancsak elsőként a mély bányaaknák kialakítása. 1740-ben Mária Terézia került a Habsburg-trónra. A német uralkodók hallani sem akartak arról a pimaszságról, hogy egy nő legyen a német-római császár. A fiatal, tapasztalatlan uralkodónő ezért kénytelen volt hadjáratot indítani érdekei érvényesítésére. Mikoviny feladata a határ menti hágók védelmi vonalainak kiépítése volt, aminek ezúttal is maradéktalanul eleget tett: Mária Terézia-részben neki köszönhetően - megnyerte az örökösödési háborút. Az uralkodónő 1748-ban bízza meg élete legszebb feladatával, a budai várpalota megtervezésével, egy év múltán ráadásul az építkezés főmérnökévé is kinevezi. A sors tragikus fintora, hogy épp főművét nem tudta befejezni: megfázott, tüdőgyulladást kapott, ami véget vetett életének. 1750-ben ugyanis télvíz idején a trencséni magisztrátus segélykérésére - mivel a Vág megáradt vize pusztulással fenyegette a várost - az uralkodó kirendelte őt a védőművek kiépítésére, a folyó töltések közé terelésére. A nyirkos, hideg időben annyira megfázott, hogy kérte, vigyék Selmecbányára gyógykezelésre. Legyengült szervezete az út viszontagságait nem bírta elviselni: 1750. március 26-án meghalt. Mikoviny személyében a mára világhírűvé vált magyar térképészet-tudomány megalapítóját tisztelhetjük, mérnöki tevékenysége eredményeként a Duna és a Vág több szakaszának árvízmentesítését neki köszönhetjük. Tanárként megajándékozta népét és hazáját egy jelentős oktatási és tudományos intézménnyel. A ZSE Energia ismét támogatja azokat a tervezeteket, amelyek az energiahatékonyságot növelő programokat segítik elő A ZSE Energia Rt. az Ekopolis Alapítvánnyal közösen megalapította az Élő Energia Alapot (Nadačný fond Živá energia), amelynek célja, hogy támogassa azokat a tervezeteket, amelyek a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségét vizsgálják, továbbá felvilágosítást és tájékoztatást nyújtanak ezen a területen. Az idén, 2010-ben az Élő Energia Alap 63 000 euró értékű támogatás (grant) formájában járul hozzá a jogos kérvényezők projektjeihez. A kérvények beküldési határideje: 2010. április 30. Az első évben az Élő Energia Alap nyolc, a megújuló energiaforrások hasznosításával és az energiamegtakarítás lehetőségével foglalkozó tervezetet támogatott összesen 56 771 euró értékben. A nyílt pályázatra Szlovákiából 37 kérvényt küldtek be, amelyek összesen 315,5 ezer euróért folyamodtak. 2010-ben is nyílt pályázaton választják ki a tervezeteket. A támogatás elnyerésének alapfeltétele, hogy a tervezet közhasznú, nonprofit jellegű legyen. Az Élő Energia Alap támogatása nem fordítható kereskedelmi célokra. A tervezetek kiértékelését 2010. május 31-éig fejezik be. Az Élő Energia Alap támogatásának jogos igénylői a kormányon kívüli nonprofit szervezetek, polgári társulások, városok, falvak, iskolák és más oktatási intézmények, szociális gondozó és nyugdíjasotthonok, szabadidőközpontok és közösségi központok. Az Élő Energia Alap programprioritásai befektetési és nem befektetési jellegűek is lehetnek. Az invesztíciós programprioritások közé tartoznak: • megújuló energiaforrásokat hasznosító új erőművek építése, szerelése, a meglevők felújítása vagy teljesítményük növelése,• fosszilis tüzelőanyagokat megújuló energiaforrásként felhasználó berendezések felújítása,• energiamegtakarítást eredményező intézkedések bevezetése. A nem befektetési jellegű programprioritások: az energiamegtakarítást- (a módjait) és a megújuló energiaforrások felhasználását népszerűsítő képzések és a tudatos spórolásra való nevelés,- közművelő programok iskolák és a lakosság számára, ökoközpontok tevékenységei, szakmai tanfolyamok, szemináriumok. Az Ekopolis Alapítvány mellett működő Élő Energia Alap az Ekopolis Alapítvány és a ZSE Energia Rt. és az ügyfelei együttműködésének eredményeként jött létre, akik támogatják megújuló energiaforrások felhasználását és fejlesztését, egyúttal a villanyáram gazdaságosabb felhasználásához való felelősségteljes hozzáállásukat is kifejezik. Élő Energia Alapot ZSE Energia társaság Élő energia termékének eladásából finanszírozzák, amelynek árusítása az ügyfelek szélesebb körében az elkövetkező hetekben kezdődik. A ZSE Energia minden az Élő energia termék keretében eladott MWh-ért 3,30 eurót utal át az Élő Energia Alapnak. Részletes tájékoztatást Peter Medveď nyújt Önöknek (Nadácia Ekopolis, 048/414 52 59,0903 521 614), vagy olvashatnak róla a www.ekopolis.sk és www.zivaenergia.sk. honlapon. RE1010173
