Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-26 / 71. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Támogatják a kettős állampolgárságot Budapest. A magyar állampolgárok többsége támogatja, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgárságot kapjanak - derül ki a Duna TV, a Századvég Alapítvány és a Kód Piackutató Intézet közös közvélemény-kutatásából. A felvetést a megkérdezettek 48 százaléka egyértelműen, 22 százalék pedig inkább támogatta. Ellentétes véleménye a megkérdezettek 25 százalékának volt, közülük 16 százalék egyértelműen nem, 9 százalék inkább nem támogatná a lépést. Az állampolgárság megadását leginkább a legfiatalabb korosztály támogatja, a helyeslők aránya köztük meghaladta a 80 százalékot. A középkorúaknái (mind a 40-49, mind az 50-59 év közöttiek csoportján belül) volt a legalacsonyabb a támogatók aránya. (MSz) Mától drágul az üzemanyag Pozsony. A kőolaj vüágpiaci árának növekedése miatt a szlovákiai töltőállomásokon mától a benzin literje 1,5 centtel, a gázolajé 2 centtel drágul. A Tankovanie hírportál elemzése szerint a 95-ös oktánszámú benzint így a mai naptól átlagosan 1,22-1,24, a gázolajat 1,07-1,09 euróért tankolhatjuk. A benzinhez manapág nagyjából hasonló áron juthatunk hozzá, mint a szomszédos országokban, a gázolaj nálunk olcsóbb, mint Csehországban és Magyarországon. (T) Lajčák az alapszerződésről Pozsony. Miroslav Lajčák külügyminiszter szerint a szlovák-magyar kapcsolatokban fellépő problémák megoldására a két állam által kötött alapszerződést kellene kihasználni. A tárcavezető mindezt az alapszerződést aláírásának 15. évfordulójára rendezett pozsonyi konferencián mondta. Lajčák úgy véli, nem az EU, az Európa Tanács, az EBESZ vagy az ENSZ, hanem az alap- szerződés a megoldás. Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete szerint a két ország közötti kapcsolatokat nem a szélsőségeseknek kellene meghatározniuk. Mint ismeretes, nálunk 2006 óta a szélsőséges SNS is a kormánykoalíció része. (MSz, s) Tiltakoztak a mozdonyvezetők Pozsony. A fővárosban tüntetett tegnap mintegy száz mozdonyvezető az ország minden tájáról, béremelést, magasabb hétvégi pótlékot és klimatizált mozdonyokat szeretnének. A vasúttársaság vezérigazgatója szerint a mozdonyvezetők elégedettek lehetnek béreikkel, amelyek tavaly is emelkedtek 4,4 százalékkal, és a vasutasok közül ők keresnek a legtöbbet, (ú) Nem panaszkodhatunk a külföldi beruházásokra Négyszázalékos negyedévi gazdasági növekedés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben 4 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest - derül ki a jegybank által megkérdezett pénzügyi elemzők előzetes becsléséből. Abankárok az idei év egészére 2,6, jövőre pedig 3,7%-os növekedést jósolnak. A gazdaság tavalyi, 4,7 százalékos zuhanását követően az idei évre javulást jelez már a pénzügyminisztérium (2,8%-os GDP-növekedés) és a jegybank (3,1%-os növekedés) is. A gazdaság fokozatos fellendülésével azonban gyorsabban nőnek az árak is. Míg februárban az elemzők 1,5 százalékos harmonizált inflációt jósoltak, e hónapban éves szinten már 1,6 százalékos pénzromlást jeleznek. A tavalyi gazdasági visszaesés ellenére azonban egyelőre nem panaszkodhatunk a külföldi beruházásokra. A PriceWaterhou- seCoopers könyvvizsgáló társaság legfrissebb elemzésében szereplő közép- és kelet-európai országok közül egyedül Szlovákiában nem csökkent az elmúlt évben a közvetlen külföldi beruházások volumene. Sőt, 2008-höz képest 55 százalékos növekedést regisztráltak, ami elsősorban a TriGranit 1,72 müli- árd eurós ingatlanpiaci beruházásának köszönhető (Metropolis). Ez utóbbi a tavaly hozzánk érkező összes külföldi befektetés 40%-át tette ki. Az elmúlt évben egyébként a közép- és kelet-európai országokba együttesen mintegy 50%-kal kevesebb beruházás érkezett, mint egyéwelkorábban. (t, mi) KAMPÁNYHÍREK ♦ Az SDKU a jarulekrendszer átalakítását tartja a következő négy év legnagyobb feladatának. „Ahogyan rendbe hoztuk az adókat, úgy rendbe hozzuk a járulékokat is” - jelentette ki Ivan Miklós, a párt alelnöke. A párt kizárta az adók és a járulékok emelését, ezzel együtt konszolidálni akarja az államháztartást és csökkenteni az állam- adósságot. ♦ A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint Viera Tomanová (Smer) szociális ügyi miniszternek önként kellene távoznia posztjáról. Ján Figel pártelnök szerint a miniszternek már csak a szociális vállalatok kudarca miatt is mennie kellene, az Európai Unió ugyanis várhatóan nem fizeti ki a 26 millió eurós támogatást, így az összeget az állami költségvetésből lesz kénytelen kifizetni a kormány. A KDH szerint a miniszter kudarcot vallott a nyugdíjak és a családtámogatások területén is. (sita) Az orvosok csak a rendelési idő egynegyedét tarthatják fenn soron kívüli betegek számára Annyit kér az orvos, amennyit akar Pozsony. A gyógykezelés Szlovákiában ingyenes, az orvosok azonban több olyan szolgáltatást is nyújtanak, amiért pénzt kérhetnek. Ezek többnyire adminisztratív feladatokkal összefüggő szolgáltatások: különböző igazolások kiállítása, esetleg a beteg által kért, az orvos szerint nem indokolt kivizsgálás, vagy pedig úgymond kényelmi intézkedések, mint a soron kívüli kivizsgálás. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az orvosok a legtöbb kiegészítő szolgáltatás árát maguk szabhatják meg az ártörvény alapján, kivételt képez a soron kívüli kivizsgálásért kért összeg, amelynek felső határát a megye főorvosa határozza meg. A megyék által megszabott összeg 3,32 euró és 16,60 euró között mozog. A többi díj, illeték összegét az orvos a költségei alapján határozza meg a már említett ártörvény alapján. „Az orvos az árba beszámítja a költségeit, a tudását, a tapasztalatát, beszámítja saját munkadíját, és a mintegy 15-20%-os nyereséged’ - mondta Pásztor László, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke. Az árak régiónként változnak, általában Pozsonyban a legmagasabbak, de van kivétel. A jogosítványhoz szükséges igazolás például Párkányban drágább, mint Pozsonyban. A beteg általában nem válogathat, kénytelen megfizetni azt, amit orvosa kér, mivel ezeket az igazolásokat más orvos általában nem állítja ki számára. Akinem fizet, nemjut be? A páciensek több intézményhez is fordulhatnak, ha úgy érzik, hogy indokolatlanul sokat fizettek. Az egészségügyi kezelések színvonalát az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (UDZS) ellenőrzi, szakmai hiba - orvosi műhiba - esetén tehát ez a hivatal az illetékes. A soron kívüli kezelésért kért összeget a megyei hivatal ellenőrzi. Az orvos azonban nem teheti „fizetőssé” a teljes rendelési időt. „Több páciens panaszkodott egy pozsonyi szakorvosra, aki csak soron kívüi fogadott betegeket. Tehát aki be akart jutni, annak fizetnie kellett” - magyarázta Richard Demovič, az UDZS elnöke. Ezzel törvényt sértett, mivel az orvosok csak a rendelési idő egynegyedét tarthatják fenn soron kívüli betegekszámára. Amegye nem ellenőrzi a díjszabást Az árakat az ártörvény szerint ellenőrizheti az egészségügyi minisztérium vagy a pénzügyminisztérium ellenőrzési osztálya, sőt az UDZS szerint a megyei hivatal is. Ezzel a megye nem ért egyet. „Az orvos által előírásszerűén kifüggesztett árakat a pénzügyi ellenőrzési osztály ellenőrizheti - mondta lapunknak Ľubomír Ševčík, Nyitra megye főorvosa. - Nem mi szabtuk meg, nem is mi hagytuk jóvá ezeket a díjakat, így a megyei önkormányzat ezeket nem ellenőrizheti.” Az UDZS szerint azonban a megye sem háríthatja el magáról ezt a felelősséget. „Az orvosok működési engedélyét a megye állítja ki, ezért jogában áll az ellenőrzés is” - mondta lapunknak Milan Michalič. A megyének kell ellenőriznie például azt, hogy az orvos betartja-e a rendelési időt, vagy teljesíti- e a működéshez szükséges egyéb feltételeket, (lpj, p) Miért és mennyit fizetünk az orvosnál* Pozsony Párkány Rimaszombat Időpontkérés 10 7 3-5 Jogosítvány 20 27 9,96 Ismételt ellenőrzés nyugdíjasoknak-jogosftvány 3 6 9,96 Fegyvertartási engedély 30 10 9,96 Igazolás hivatalok részére 10 5 9,96 Igazolás egyetemi jelentkezéshez 3 5 0,66 Kivizsgálás rendelési időn kívül 10 10 Egészségügyi igazolvány 5 10 4,98 Kivizsgálás külföldi munkavállalás előtt 10 10 6,64 Idegen nyelvű igazolás 10 Táppénzes papír másolata 3 Oltás, ha nem téríti a biztosító 5 4 .....1,33 Kivonat az orvosi kartotékból 5 Max. 5,56 Max. 5,56 1 * az adatok konkrét orvosi árlistákról származnak (ú) Szigeti: nem kell több szlovákóra, csak több konverzáció és kisebb csoportok Ne legyen kampánytéma a szlovákóra ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Kevesebb nyelvtan, kevesebb irodalom, több konverzáció - Szigeti László, az MKP oktatásügyi alelnöke szerint ez lenne az út az effektívebb szlováknyelvoktatáshoz a magyar iskolákban. Az MKP a Híddal ellentétben viszont nem támogatja, hogy a második világnyelv oktatása választhatóvá váljon a magyar alapiskolákban. Szigeti szerint ugyanis ez diszkriminatív lépés lenne. A két évvel ezelőtti közoktatási reform óta az alapiskolákban két világnyelv tanítását kell biztosítani, a második a 6. évfolyamban kezdődik - így a magyar iskolákban négy nyelvet tanulnak a diákok: az anyanyelv mellett a szlovákkal és még két világnyelvvel (a legtöbb esetben az angollal és a némettel) kell megbirkózniuk. Szigeti szerint a szlovák nyelv oktatása szakmai kérdés, mellyel nem a politikusoknak kellene foglalkozniuk. Az MKP képviselője, aki négy éve rövid ideig oktatásügyi miniszter is volt, úgy véli, nincs szükség még több szlovák órára, és a szaktantárgyakat sem kell szlovákul oktatni. A megoldás az lenne, ha kisebb csoportokban tanítanák a szlovákot. „Különbség, hogy nyolc, vagy tizennyolc diáknak tanítjuk a nyelvet” - fejtette ki. Az iskolák túlnyomó többségében viszont ez már jelenleg is így van, szlovákórán szinte mindenütt legalább két csoportra osztják az osztályokat, hacsak eleve nem olyan kis létszámú az osztály, hogy értelmetlen lenne tovább bontani. Szigeti szerint alaposan fel kellene mérni, milyen is valójában a szlováknyelv-oktatás színvonala a magyar iskolákban. Az eredmény elemzése alapján lehetne hozzáfogni az esetleg felmerülő hiányosságok kiküszöböléséhez. Az MKP nem ért egyet azzal, hogy az állami tanfelügyelőség a következő hetekben speciális ellenőrzéseket hajtson végre a magyar iskolákban, ahogy azt Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter javasolta, s ezt a kormány jóváhagyta. Szigeti szerint Mikolaj lépése egyértelműen politikai motivációjú. Ha javítani akart volna a szlováknyelv-oktatás színvonalán, volt rá négy éve - mutatott rá a képviselő. (MSz, s) Pénz helyett szociális kártyát adnának a romáknak A megrendelő is annyit kapott, mint a gyilkos Az SNS kommandósokat Huszonöt évet kapott küldene a romatelepekre a lévai rendőrgyilkos ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megtorló intézkedésekkel lehet a leghatékonyabb a bűnmegelőzés a roma telepeken -jelentette ki tegnap Jakub Gaj- došík, az SNS képviselője. Sajtó- értekezletén azt mondta, az ilyen telepeken kommandósoknak kellene rendet tenniük. „Tudják meg a cigányok, hogy a törvény keze eléri őket!” - tette hozzá. Az SNS az egyik legnagyobb gondnak azt tartja, hogy a romák körében elterjedt az uzsorázás. Ezért arra kéri Ján Packa országos rendőrfőkapitányt, hogy a segélyek kifizetésekor a romák lakta településeken erősítsék a járőrszolgálatot. Szociális kártya bevezetését is javasolják, hogy a romák ne tudjanak készpénzt adni az uzsorásoknak. Az ilyen kártyákkal az önkormányzatok által létrehozott boltokban lehetne vásárolni, de csak élelmiszert - alkoholt és cigarettát nem. A nemzeti párt szerint Packa ígéretet tett a járőrszolgálat erősítésére. Nem megoldás, ha minden ok nélkül kommandósok lepik el a roma telepeket - reagált Ľudovít Galbavý romaügyi kormánybiztos. Hozzátette, a kommandósoknak nincs keresnivalójuk a telepeken, ha nem áll fenn törvénybe ütköző cselekedet gyanúja. Azt ugyanakkor szívesen venné, ha növelnék a roma rendőrségi specialisták számát. Ján Packa országos rendőrfőkapitány szerint semmi új nincs az SNS javaslatában. Megerősítette, általánosságban beszélt az SNS képviselőivel arról, hogy meg kell erősíteni a járőrtevékenységet azokon a településeken, ahol romák élnek. „Ez azonban nem új javaslat. Köztudott, hogy ezekbe a régiókba összesen 400 rendőrt vezényelünk” - mondta. Ján Packa szerint a kommandósokat is bevetik, ha a közrend fenntartása azt követeli meg. (SITA) VRABEC AAÁR1A Nyitra. Nem életfogytig tartó, hanem „csak” 25 éves szabadság- vesztésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki 2008-ban egy álrablást követően megölte az ügynökként bevetett rendőrt és a rendőrség informátorát. A rablás megrendelője is 25 évet kapott. A balul sikerült rendőrségi akcióra tavaly augusztusban került sor, miután Ivan Rigó értesítette a rendőrséget, hogy Martin Štuller megbízásából értékpapírokat és egy laptopot kell elvinnie egy lévai pénzváltóból. Az álrablást végül egy rendőrrel, Róbert Vidával követte el. Az volt a terv, hogy így leplezik le a megrendelőket. Az álrablás után a fővádlott, Ladislav Bogdan szállította volna őket az átadás helyszínére, ahol kommandósok vártak bevetésre, csakhogy a kivitelezésbe hiba csúszott. A táskába a rendőrségen értékpapírok helyett párnákat tettek, és amikor Ladislav Bogdan még az autóban elkérte a zsákmányt, rájött, hogy csapdába csalták. A rendőrt hasba lőtte, a menekülni próbáló informátort hátba - mindketten azonnal meghaltak. A kommandósok Léva után, Lászlómajor közelében tartóztatták le. A sofőrt felmentették a bűnsegédlet vádja alól, mert bebizonyosodott, hogy nem tudta megakadályozni a gyilkosságot. Ladislav Bogdan az egész vizsgálat folyamán együttműködött a rendőrséggel, beismerte és megbánta tettét. Ennek köszönheti, hogy a különösen súlyos gyilkosságért és engedély nélküli fegyvertartásért csak 25 éves börtönbüntetést mért ki rá a járási bíróság. Ezenkívül meg kell térítenie a Nyitrai Kerületi Rendőrparancsnokság bevetésre fordított költségeit - 59 ezer eurót, valamint a belügyminisztériumnak azt 399 eurót, amit a tárca az üggyel kapcsolatos vizsgálatokra fordított. Az ítéletet Štuller megfellebbezte, Bogdan gondolkodási időt kért.
