Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-24 / 69. szám, szerda

16 DlGUÁLlA ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 24. www.ujszo.com Minden felhasználónév-jelszó párost ellop a vírus Jelszólopó a Facebookon! FELDOLGOZÁS A legolcsóbb adathalász levelek trükkjét alkalmazva teljed, könnyű észrevenni, mégis egyet­len nap alatt a vírustoplista élme­zőnyébe jutott a facebookos jel­szólopó. Új, jelszavakat ellopó vírus tá­madta meg a Facebook 400 millió felhasználóját, jelentette a McA­fee vírusirtó cég. A támadás elég primitív, egy kis internetes rutin­nal és egészséges paranoiával könnyedén leleplezhető, de a po­tenciális áldozatok nagyon nagy száma és a közösségi oldalakon levő sok tapasztalatlan és naiv felhasználó miatt mégis nagyon veszélyes. A vírus az adathalász levelek­hez hasonlóan teljed: az áldozat egy e-mailt kap, látszólag a Face- booktól, amiben közlik vele, hogy biztonsági okokból a jelszavát megváltoztatták, és a mellékelt fájlt megnyitva kapja meg az új jelszót. A levél mellékletét meg­nyitva települ aztán a vírus a gép­re, ami nemcsak a Facebook-hoz- záférés adatait lopja el, de minden felhasználónév-jelszó párost, amit begépel a felhasználó. A levél több ok miatt is gyanús lehet: egyrészt semmi értelme egy új jelszót tömörített fájl csatolásá­val elküldeni (hasonló esetekben egy linket szoktak csak küldeni, amire kattintva a felhasználó ma­ga cserélheti ki a jelszavát), más­részt a szövegezés és a helyesírás is sántít több helyen, egyebek kö­zött a Facebook nevét is kisbe­tűvel úja a küldő, (i) (Képarchívum) A legtöbbet tévézők az észak-amerikaiak Napi 3 óra 12 percet tévézünk MTl-HÍR A világ évek óta egyre többet tévézik: 2009-ben a tévénézők már naponta átlag 3 óra 12 per­cet töltöttek a képernyő előtt - derült ki egy Párizsban közzétett jelentésből. A nézettségi adatokat világ­szerte mérő Eurodata TV World­wide 89 ország tévézési szokásai alapján fogalmazta meg éves je­lentését. A dokumentum a széle­sedő műsorválasztékot okolja az egyre több tévézésért. A statiszti­ka 2008-hoz képest napi három­perces növekedést mutat, és az előrejelzés szerint várhatóan 2010-ben is folytatódik az emel­kedő tendencia. A legtöbbet tévézők továbbra is az észak-amerikaiak: napi 4 óra 40 perccel tartják a csúcsot. Kissé le­maradva, 4 óra 34 perccel a közel- keletiek követik őket. Európában a németek viszik el a pálmát átlag 3 óra 32 percet töltve a képernyő előtt. A kínaiak az adatok alapján még mindig hátrább „kullognak” 2 óra 38 perces napi átlagukkal. A YouTube továbbra sem nyereséges Percenként 24 órányi új videó MTl-HÍR Újabb mérföldkövet ért el a világ első számú videómegosz- tójának forgalma. A YouTube il­letékesei bejelentették, hogy az oldalra percenként átlagosan egy napnyi új videót töltenek fel a közösség tagjai. A Google először 2007 köze­pén tette közzé, hogy milyen ütemben bővül a YouTube kíná­lata: akkor percenként hat óra új anyag került a rendszerbe, ezt bő két és fél év alatt sikerült megnégyszerezni. A percenként 15 órát tavaly januárban, a per­cenként 20-at pedig májusban érték el, azóta a növekedés üteme egy kicsit lelassult. Az óriási kíálat és a rengeteg látogató ellenére a YouTube to­vábbra sem nyereséges az elemzők szerint. A Goolge által 1,6 milliárd dollárért felvásárolt oldal most teljes filmekkel és tévésorozatokkal, videókölcsön­zési lehetőséggel próbál a hir­detők számára minél értéke­sebb felületet nyújtani. Hiába irányították át a felhasználókat, a kereséseknél cenzúrázzák az érzékenynek mondott találatokat Még működik a kínai Nagy Tűzfal Búcsúvirágok a Google pekingi székhaza előtt. Nem érhető el Kínában a Facebook, a Twitter és egyéb blogger- szolgáltatók, mert túl gyorsan osztják meg az információt, a kommunista párt pedig attól fél, hogy ez alá­áshatja a hatalmát. (SITA-felvétel) Hiába irányította át a Google a kínai oldaltól a hongkongi oldalra a fel­használókat, a cenzúrát még nem sikerült kikerül­ni, blokkolják a találato­kat. A kínai kormány dü­hösen reagált a Google döntésére, de még nem lé­pett. A felhasználók attól félnek, hogy a kormány blokkolja a Google-t, mint sok más oldalt. FELDOLGOZÁS Dühösen reagált a kínai kor­mány a Google hétfői lépésére, mely szerint a Google.cn-ről a hongkongi honlapjára irányítja át a netezőket, és megszünteti a ke­resések cenzúráját. A kínaiak sze­rint teljesen rossz az amerikai cég döntése, és megszegi azokat az ígéreteket, melyek szerint betart­ják a kínai törvényeket. A kínai külügyminisztérium ezzel egyidőben kijelentette, hogy az esetnek nem lesz hatása az amerikai-kínai kétoldalú kap­csolatokra. A külügyi szóvivő úgy fogalmazott, hogy az esetet egy magánvállalat izolált lépésének tekintik, amely nem érinti a két ország viszonyát, hacsak „mások” nem politizálják túl az esetet. A kormány a törvényeknek megfe­lelően kezeli a helyzetet. Korábban az internet egyik felügyelőszerveként működő Állami Tanács Információs Iro­dájának egyik névtelenül nyi­latkozó tisztviselője azt mondta a Hszinhua hírügynökségnek, hogy a Google megszegte írás­ba adott ígéretét, és teljesen rossz úton jár a cenzúra be­szüntetésével. Azt is bírálta, hogy a vállalat hackertámadá- sokkal hozta összefüggésbe Kí­nát. Elégedetlenségüknek és felháborodottságuknak adnak hangot a Google indokoladan vádjai és viselkedése miatt. A névtelen forrás azt mondta, hogy a kínai kormányzati tiszt­viselők kétszer is próbáltak megegyezni a Google-val, janu­ár 29-én és február 25-én. A hivatalos kínai média sem akart kimaradni az események értékeléséből, szerintük a Google átpolitizálta a januári támadást oldalai ellen azzal, hogy a kínai kormányt hibáztatta. A kínai felhasználók sajnálko­zásukat és dühüket fejezték ki a Google döntése miatt. Fiatal pe­kingi informatikusok attól félnek, hogy a kínai oldal bezárása érinte­ni fogja a cég többi szolgáltatását is, például a Gmailt vagy az online könyveket. Sokan attól tartanak, hogy a kormány egyszerűen blok­kolni fogja a Google elérését Kíná­ból, ahogy azt már megtették számos más szolgáltatással. So­kan a munkájukhoz használták a Google-t, nem is kínaiul, hanem angolul kerestek rajta, ezért vár­ják aggódva a kormány döntését. A Google ki is adott egy listát szolgáltatásairól, illetve arról, hogy ezek most éppen elérhetők Kínában vagy nem. A kormány ugyanis előszeretettel blokkol ol­dalakat. Nem elérhető Kínában a Facebook, a Twitter és egyéb bloggerszolgáltatók, mert túl gyorsan osztják meg az informáci­ót, a kommunista párt pedig attól fél, hogy ez alááshatja a hatalmát. Persze nemcsak oldalakat tilta­nak le, hanem bizonyos politikai, történelmi eseményekről, vallási csoportokról szóló információs portálokat is. A legismertebb eset, hogy Kínában szinte lehetetlen megtudni az igazságot az 1989-es Tienanmen téri eseményekről. A Google kínai irodáiban az al­kalmazottak lehúzták a redőnyö­ket, nem akarnak válaszolni az összegyűlt újságírók kérdéseire. A Reuters tudósítása szerint egyjáró- kelő virágot helyezett el az iroda előtt, nem akarta elárulni a nevét és nyüatkozni sem akart, csak annyit mondott, nagyon szomorú. A kínai irodákban hatszáz al­kalmazott dolgozik, az elmúlt he­tek vitái alatt néhányan felmond­tak, mert nem voltak biztosak munkahelyük jövőjében. A Goog­le világossá tette hétfői bejelen­tésében, hogy a kínai oldalt az Egyesült Államokból irányították át, a kínai munkatársaknak sem­mi köze hozzá - ezzel is védeni szerette volna őket. Az amerikai cég azt is jelezte, hogy folytatni kívánják a fejlesztői és kutatói munkát, valamint a sales tevé­kenységet. Kétségtelen tehát, hogy a dön­tésnek komoly következményei lehetnek, de a felhasználók egye­lőre semmit nem éreznek az egészből. Hiába irányította át a Google a hongkongi oldalra a fel­használókat, a kereséseknél még mindig cenzúrázzák az érzékeny­nek mondott találatokat. A kínai Nagy Tűzfalnak elnevezett cenzú­ra tehát még működik. A BBC Online tudósítása szerint ha a Tienanmen térre keresnek rá angolul, akkor a találatokat látják a felhasználók, de a linket már nem tudják megnyitni. Ha ugyan­erre kínaiul keresnek rá, altkor már találatokat sem kapnak. Ugyanez történik, ha a Dalai Lá­mára keresnek rá vagy a Falun Gong szektára, (i, b, mti, 1) Léteznek olyan online játékok, amelyekben illegális bevándorlókra vagy homoszexuálisokra lehet lőni Egyre többen gyűlölködnek az interneten Részlet az egyik erőszakos videojátékból (Képarchívum) MTl-HÍR Egyre több militáns jellegű, gyűlöletkeltő csoport használja az internetes közösségi portálokat, köztük a Facebook, a Twitter és a YouTube oldalait - derült ki a Simon Wiesenthal Központ jelentéséből. A vizsgálat során, amelynek eredmé­nyét New Yorkban tette közzé a köz­pont, 11 500 olyan honlapot, fóru­mot és blogot talált, amely erősza­kos, gyűlöletkeltő, antiszemita, ho- mofób és „terrorista” nézeteket nép­szerűsített. Ez 15 százalékos emel­kedést jelent a tavalyi évhez képest, amikor ez a szám még 10 000 volt. A szélsőséges hangot képviselő inter­netezők általában azt hangoztatják, hogy nem szervezetten, hanem „magányos farkasokként” tevé­kenykednek. A központ egyik mun­katársa úgy vélte: a gyűlöletkeltő honlapok tényleges száma való­színűleg többszöröse annak, amit a vizsgálat során összeszámoltak. Az internetes gyűlöletkeltést 1995 óta kutató Cooper szerint a jelentés eredménye „csak óvatos becslés”. A Wiesenthal Központ jelentése alap­ján az internetes gyűlöletkeltés gya­kori elemei a szélsőséges csoportok tagtoborzó videói, illetve olyan fel­vételek, amelyek házi készítésű po­kolgépek előállítását mutatják be. Léteznek olyan online játékok, ame­lyekben illegális bevándorlókra vagy homoszexuálisokra lehet lőni, vagy éppen a haiti földrengés túlélő­it lehet bombázni. DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents