Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-24 / 69. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁRCIUS 24. Szülőföldünk 11 Királyhelmecen elkezdődött az ingatlanadó és a megemelt összegű szemétdíj beszedése Ha érvénytelenek a határozatok, megint nem kell adót fizetni? Ha érvénytelenek a pótképviselókkel kiegészült királyhelmeci önkor­mányzat határozatai, akkor fennáll annak veszélye is, hogy a város újabb milliós nagyságrendű bevételektől esik el (Szabó Bernadett felvétele) A szakmai zsűri tagjai balról: Melecski Tibor, Bálint László, Korpás András és Berta Tibor (A szerző felvétele) A vörös borok közül kilenc lett aranyérmes Kürti borok versenye ÚJ SZÓ-HÍR Királyhelmec. A 2010. már­cius 11-én meghiúsult ön- kormányzati ülés prog­rampontjai között hét kép­viselő kezdeményezése­ként szerepelt a testület 2009. október 29-e óta szü­letett határozatainak - így az ingatlanadó és a meg­emelt összegű szemétdíj kivetéséről szóló helyi érvényű rendeletek - ér­vénytelenítéséről szóló ja­vaslat is, a városban mégis megkezdődött az említett adók beszedése. LECZO ZOLTÁN Királyhelmecen ezeket a hatá­rozatokat azokkal a pótképvise­lőkkel kiegészült önkormányzat hozta, akik a testületbe a koráb­ban „mandátumvesztett” város­atyák helyére kerültek. Időközben azonban a Kassai Kerületi Bíróság négy esetben ítéletet hozott, mely szerint az érintettek mandátumu­kat nem vesztették el, és ezért a város az ítélet jogerőre emelése utáni öt napon belül köteles lehe­tőséget biztosítani nekik képvise­lői jogaik gyakorlására. Nemrégi­ben pedig megérkezett a városba az az ügyészi tiltakozást is, amely a pótképviselők október 29-i beik­tatásáról szóló törvénytelen ön- kormányzati határozat miatt szü­letett. Balog József polgármester lapunknak elmondta, akárhogyan alakuljanak is a dolgok, azt elkép- zelhetedennek tartja, hogy az em­lített adónemek beszedését lehe­tővé tevő határozatok megszünte­tése bármely képviselő érdekét szolgálná. Királyhelmecen már a 2007. december 11-én tartott ön- kormányzati ülés is anélkül ért véget, hogy a képviselők megsza­vazták volna az ingatlanadóról szóló általános érvényű rendele­tet, így a település akkor 112 840 euró (3,4 mülió korona) bevétel­től esett el. A történelem ezután újra megismételte önmagát, a 2008. december 16-ra meghirde­tett önkormányzati ülést ugyanis - melyen még lehetőség lett volna a következő évre vonatkozó álta­lános érvényű rendelet jóváha­gyására - határozatképtelenség miatt nem tarthatták meg, így 2009-ben a királyhelmeci polgá­roknak és vállalkozásoknak újra nem kellett ingatlanadót fizetni­ük. Ez ugyanúgy, mint a 2008-as esztendőben, újabb 112 840 euró (3,4 millió korona) bevételkiesést jelentett a városnak. Az elmúlt év novemberében azonban a meg­változott összetételű önkormány­zati testület elfogadta az addig hi­ányzó általános érvényű rendele­tet. Az új szabályozás szerint Ki­rályhelmecen az adó 2010-ben a 2007-ben kirótt összeg 20 száza­lékával lett magasabb, és emelke­dett a szemételhordásért fizeten­dőjárulék összege is. A polgármester elmondása szerint a város elemi érdeke, hogy az adók összege befolyjon a település kasszájába, egy újabb, több milliós bevételkiesés ugyanis komolyan veszélyeztet­né Királyhelmec egész gazdál­kodását. Arról nem is szólva, hogy a lakosság körében tapasz­talt alacsony fizetési fegyelem miatt a szemételhordásért a vá­rosnak már így is jelentős kintlé­vőségei vannak. A városi hivatal illetékes osztálya a fizetési meg­hagyásokat ezért folyamatosan kézbesíti a polgároknak, az adó­kat pedig az önkormányzati tes­tület által elfogadott helyi érvényű rendeletekben megha­tározottak szerint szedik be. Kürt. Idén korábban, már már­cius elején megrendezték a 28. Hagyományos Kürti Borversenyt, melyet a szervezők, a Kürti Hegy­község tagjai a Faluházban tartot­tak meg. Csak kürti szőlőből ké­szült borokkal, gazdánként 2 min­tával és mintánként 5 üveg borral lehetett nevezni a meghirdetet ka­tegóriákban. A megmérettetésre idén 86 versenyző jelentkezett, így nem csoda, ha a délelőtt tíz órakor kezdődő kóstolás és értékelés este hatig tartott. A négytagú, kürti bo­rászokból álló szakmai zsűri egyenként értékelte, majd pontoz­ta az egyes fajtákat. A száraz fehér bor kategóriában hat aranyérmet osztott ki a zsűri; a legtöbb pontot a kürti Kovács Károly 2008-as Chardonnay-ja kapta. Az édes fe­hér borok között, ahol öt arany­érem talált gazdára, a fűri Mihalek György 2008-as évjáratú, hetera fajtájú bora kapta a iegtöbb, 91,25 pontot. A két második legtöbb pontszámot érsekújvári termelők érdemelték ki: Karvaj Júlia, aki a 2008-as burgundijával, és Török László, aki 2009-es devin borával nevezett. A rosé kategóriában nem volt aranyérmes, a vörös borok közül viszont küenc lett aranyér­mes, a legtöbb - 89,5 - pontot Kasnyik Gábor 2009-es dunaj faj­tájú vörösbora kapta. Melecsky Tibor, a zsűri egyik tapasztalt borásza szerint idén nagyon sok kiváló bort kóstolha­tott a közönség, a vörös borok ka­tegóriájában pedig kiemelkedően jó minőségűek versenyeztek, és összességében is sikeresnek minő­sítette az idei borversenyt, (kisp) Jogsérelmeinkkel ügyvédhez fordulunk, bezzeg a pénzgondjainkat segítség nélkül próbáljuk megoldani, pedig végzetes hibákat követhetünk el A szakember szerint nagy hiba, ha tabuként kezeljük anyagi gondjainkat Kečkéš András fiatal kora ellenére olyan fortélyokkal látja el az ügyfeleit, amelyek nagyot lendíthetnek a családi büdzsén (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Tanácsot kérni nem szégyen. Még azoknak sem, akik úgy érzik, kínos kiteregetni mások előtt a szennyest és nyíltan bevallani, hogy anyagi gondjaik vannak, és azonnali segítségre szorulnak. Kečkéš András pénzügyi mene­dzser szerint jogi panaszainkkal azonnal ügyvédhez, tehát szak­emberhez fordulunk. Ugyanezt kellene tennünk akkor is, ha pénzügyi tanácsra van szüksé­günk? Sokan csapdába estek „Szlovákiában ez még sajnos nem megszokott dolog, Németor­szágban már más a helyzet. Itthon is változtatni kellene ezen a téren az emberek gondolkodásán, mi­vel a megfelelő befektetésekhez, a hatékony gazdálkodáshoz is szakértelemre van szükség” - vall­ja a zsitvabesenyői Kečkéš And­rás. A fiatalember elsőként a szü­leit látta el tanácsokkal, később ők ajánlották a fiukat az ismerősök­nek és a barátoknak. Mindig von­zotta a közgazdaságtan, mivel ez az ágazat folyamatosan fejlődik, folyton újat tanulhat. Vállalko­zókkal és magánszemélyekkel egyaránt foglalkozik, és több olyan konkrét esetre és ügyfélre emlészik, akiken sikerült segíte­nie. „Emlékszem egy négytagú családra, ahol a két szülő bevétele összesen nem haladta meg az ezer eurót. Tizenhárom kölcsönük és hitelük volt összesen - ebből négy hitelkártyájuk -, az összbevéte­lükből mintegy nyolcszáz eurót kellett visszafizetniük különböző pénzintézeteknek. Nem maradt pénzük a megélhetésre” - avatott be az egyik problémás esetbe Kečkéš András. A pénzügyi me­nedzser elárulta, ilyen esetben többfajta megoldás létezik, ennél a családnál az bizonyult a legké­zenfekvőbbnek, hogy összevonják a hiteleket, amivel több száz eurót sikerült megtakarítaniuk havon­ta. „Sokan csapdába estek, az utóbbi években ugyanis egyálta­lán nem volt nehéz gyorsan és egyszerűen kölcsönhöz jutni, az emberek újabb és újabb adóssá­gokba verték magukat, és ha már nem bírták fizetni, akkor egy újabb hitel felvételével tetőzték a bajt” - mondta a tanácsadó. McstetségeW mestetek 1 Jövő héten Horváth Andrea pékmestert mutatjuk be. Válás és jelzáloggal terhelt ingatlan Nem árt tudni, hogyan lehet megfelelő módon befektetni a pénzt, hogyan biztosítsa be magát a család arra az esetre, ha az egyik fél munka nélkül marad és kiesik egy bevétel. Jártak nála válófélben lévő ügy­felek, a legnagyobb gondot szá­mukra az jelentette, hogy jelzálog terheli a közösen vásárolt ingat­lant. „Többféle lehetőségük van a feleknek. Eladhatják a házat, vagy ha az egyik fél meg akaija tartani az ingatlant, magára vállalja a jel- záloghitel fizetését. Az is előfor­dul, hogy egyikük új házat akar vá­sárolni. Akkor erre újabb hitelt' vesz fel, amelyből kifizeti a koráb­bi ingatlant, meg a másik felet” - mondja Kečkéš. A szakember sze­rint tudni kell pénzintézetet vá­lasztani. Egy harmincéves lejáratú 50 ezer eurós, hatszázalékos hitel­kamat esetén egyáltalán nem mindegy, hogy a kliens 100 ezret fizet vissza a banknak, vagy csak 70-80 ezer eurót. Lakáshitelen akár 10-20 ezer eurót is megspó­rolhat a kliensnek a jó tanácsadó. Minden lépést józanul meg kell fontolni. Kérésre a szakértő felül­vizsgálja a már korábban megkö­tött biztosításokat, mivel azok nemegyszer olyanok, hogy a bizto­sító, és nem az ügyfél javát szolgál­ják. A gazdasági válság idején azt ajárilja Kečkéš András, hogy aki te­heti, most fektessen be részvé­nyekbe, nem érdemes otthon, a párna alatt tartani a megtakarított pénzt, vagy alacsony kamatú bank­könyveken. Azoknak is tud taná­csot adni, akik szerény jövedelem­mel rendelkeznek, hogyan készül­jenek fel arra az esetre, ha bevétel nélkül maradnának. „Szeretem ezt a szakmát, mert segíteni tudok az embereknek. Sajnos, nálunk sok­szor még zárt kapukat döngetünk, az emberek restellnek beszélni anyagi gondjaikról, nehézsége­ikről” - véli a pénzügyi menedzser. A tanácsadó kérésre kimegy a vál­lalkozóhoz, vagy az ügyfél ottho­nába, de a város főterén található irodájában is felkereshetik. Beszél­getőpartnerünk ingadanvásárlás helyett inkább a részvényekbe fek­tetést ajánlja, értékük korábban a válság miatt 50-100 százalékot is zuhant, de mára ismét 30-50 száza­lékkal emelkedett. Pénz áll a házhoz Azok is kérhetnek tanácsot, akik nyereményjátékon gazda­godtak meg, vagy nagyobb összeget, esetleg ingatlant örö­költek. A tanácsadó segít meg­előzni, hogy frissen szerzett va­gyonuk elfolyjon a kezük kö­zött. A szakemberrel a nyugdí­jakról is beszélgettünk. Kečkéš András szerint külön figyelmet kellene fordítani a nyugdíjakra, mert a mai 20-30 évesek gene­rációjára már nem lesz, aki dol­gozzon. Erre megfelelőképpen fel kellene készülniük. A pénz­ügyi menedzser elárulta, újabb munkatársakat keres, nem ke­vés kihívást lát ebben a szak­mában és reméli, ezt mások is felfedezik. A jelzálogra vagy hi­telre vásárolt lakás árának kifi­zetésére is rengeteg jó ötletet tud ajánlani, ha valaki igényt tart rá. Az egyik ügyfélnek azt ajánlotta, ne adja el a tulajdo­nában lévő lakást, inkább adja bérbe, és a bérleti díjból fizesse az új lakásra felvett jelzáloghi­teit. Ez a kliens akár több ezer eurót is nyerhet az ingatlan ké­sőbbi eladásával, miután az in­gatlanárak ismét emelkedni kezdenek.

Next

/
Thumbnails
Contents