Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-24 / 69. szám, szerda

4 Régió ÚJ SZÓ 2010. AAÁRC1US 24. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Fejére esett egy súlyos faág Terbegec (Trebušovce). Súlyos sérüléseket szenvedett erdei munkák során egy 58 éves férfi a nagykürtösi járásbeli Terbege- cen. A férfinak 10 méter magasból egy ág esett a fejére. Súlyos ko­ponya- és agysérüléseket szenvedett. Helikopterrel szállították a besztercebányai Roosevelt Kórházba, (ú) Kamionnal rontott a házba Alószerdahely (Dolná Streda). Egy családi ház udvarában végezte egy ittas kamionos a galántai járásbeli Alsószerdahe- lyen hétfő este. A 41 éves sofőr előbb egy Audinak ütközött, majd egy családi háznak csapódott. A sofőr könnyebb sérülé­seket szenvedett. A vérében 1,65 ezreléknyi alkohol volt. A kár 23 ezer euró. (SITA) Tolvajokra lőttek a rendőrök Zsolna. Menekülő tolvajokra lőttek a rendőrök Zsolnán. Egy 19 és egy 23 éves férfi egy újságos standot tört fel, majd egy Audival menekültek. A rendőrök üldözőbe vették őket. Kiderült, két újsá­gos bódét törtek fel a tettesek. 900 eurós kárt okoztak. 3-tól 8 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak. (SITA) Járdán gázolt a fiatal sofőr Breznóbánya. Halálos közlekedési baleset történt hétfő reggel Breznóbányán. Egy Ford Focus 20 éves sofőrje eddig ismeretlen okokból felhajtott a járdára, és elütött egy 28 éves nőt. A nő a hely­színen életét vesztette. A sofőr nem fogyasztott alkoholt. A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja. (TASR) Galántai férfi lopott Nyitrán Nyitra. Elfogta a rendőrség azt a férfit, aki még februárban, az egyik nyitrai bevásárlóközpontban található ékszerboltból ello­pott egy arany karkötőt. A lopással egy 40 éves galántai férfit gya­núsítanak. A tulajdonosnak 480-eurós kárt okozott. Két évig terje­dő szabadságvesztésre számíthat. (SITA) Levágta az áldozat haját a rabló Korompa. Bizarr rablás történt Korompán. Ismeretlen tettes megtámadott egy 18 éves lányt, és 33 centet követelt tőle. Ami­kor a lány ezt megtagadta, a támadó a földre lökte, megrugdosta, és levágta a haját. A lány zúzódásos sérüléseket szenvedett a tá­madás során. (SITA) A környezetvédelmi minisztériumban most sem tudják, mivel kellene foglalkoznia az állami vállalatnak Sztrájkkészültség Szepsiben Szepsi. Óriási tartozások, befagyasztott bankszámla, elmaradt bérek és 130 al­kalmazott bizonytalan jö­vője az egykori katonai vál­lalatjelenlegi mérlege. AAARSOVSZKY MIKLÓS Március 22-e óta sztrájkké­szültség van az üzemben. Ha kell, a kormányhivatal előtt fog­nak tüntetni - mondták az elke­seredett dolgozók. Komoly gondokkal küzd az 1989 óta működő állami cég. Az eredetileg katonai felszerelések javítására szakosodott üzem 2009. március 24-én került a védelmi minisztériumtól a kör­nyezetvédelmi minisztérium irányítása alá, ami egyben a vál­lalat tevékenységének módosítá­sát jelentette. Jelenleg veszélyes katonai hulladék újrahasznosítá­sával kellene foglalkoznia a cég­nek, ha lenne munka és meg­rendelő. „Tekintettel a védelmi minisztériumban végbemenő transzformációs folyamatokra, elengedhetetlen volt, hogy mó­dosuljon az érintett üzem tevé­kenységi köre” - közölte Vladi­mír Gemela, a védelmi miniszté­rium szóvivője. „Több projekt is előkészület­ben volt, melyeket európai ala­pokból finanszíroztak volna. Örültünk, mert dolgozni szeret­tünk volna, de nem történt semmi” - nyilatkozott Körösi Mária, a vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke. Az ígért fejlesztésekből nem lett semmi, a megrendelők fokozatosan el­maradtak. A folyamatoknak nem kedveztek a környezetvédelmi tárca élén történt cserék és az üzemben végbemenő igazgató­váltások sem. Ráadásul 2009 novemberében a prágai CZ Hermex Kft. egy 33 838 128 cseh koronára vonatkozó váltót nyújtott be, amelynek értéke a kamatokkal együtt elérte a 65 millió cseh koronát. Az ügy hát­terében egy 2005-ös sikertelen tranzakció áll, amely az akkor még a védelmi minisztériumhoz tartozó állami vállalat és az em­lített cseh cég között ment vég­be. Ekkor keletkezett a több mil­liós tartozás, ami négy év alatt a kamatok miatt megduplázódott. Ennek hatására a Dexia bank 2009. november 12-én zárolta a szepsi vállalat bankszámláját. „A lehetőségeink korlátozot­tak ugyan, de a környezetvé­delmi minisztérium intenzíven keresi a megoldást, hogy bizto­sítsa az alkalmazottak számára a szociális biztonságot. Folyamat­ban van egy program kidolgozá­sa, mely a Szepsiben található állami vállalat adottságait pró­bálná kihasználni. Nem tűnik túl reálisnak, hogy katonai eszkö­zök újrahasznosítása folyjon to­vábbra is, mert a cég nem ren­delkezik a szükséges technológi­ával. A környezetvédelmi mi­nisztérium támogatásával most arra törekszik az üzem, hogy az eredeti tevékenységének megfe­lelő üzleti lépésekkel kilábaljon a nehéz helyzetből” - mondta Jana Kaplanová, a környezetvé­delmi minisztérium szóvivője. Nem kaptunk választ azonban azokra a kérdéseinkre, hogy a környezetvédelmi minisztérium miért nem kommunikál a válla­lat vezetésével, továbbá arra sem, miért kötelezte levélben 2009. november 11-én Jozef Medveď környezetvédelmi mi­niszter Bolyky Istvánt, a vállalat akkori igazgatóját, hogy azonna­li hatállyal kezdje meg a csődel­járást, majd egy nappal később, november 12-én visszavonta az utasítást és részletes elemzést kért. Pár napra rá menesztették Bolyky Istvánt, és új igazgató ke­rült a vállalat élére. Értesüléseink szerint jövő hét­főn fogadja a környezetvédelmi miniszter a március 5-e óta hiva­talban lévő vállalatigazgatót, Alexander Gurskýt. Érdeklőd­tünk Zachariáš Istvánnál, Szepsi polgármesterénél is, ám e-mail- ben feltett kérdéseinkre a mai napig nem érkezett válasz. A tárlat a Szlovákiai Könyvtárak Hete alkalmából nyílt meg, és szombatig látható Fürdőhelyeket bemutató képeslap-kiállítás Kassán ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Kelet-Szlovákia egykor legismertebb fürdőit mutatja be képeslapokon az a kiállítás, me­lyet a kassai Állami Tudományos Könyvtár szervezett a Szlovákiai Könyvtárak Hete alkalmából. A kiállítás március 26-ig látható az Állami Tudományos Könyvtár kulturális-oktatási centrumában, a Pribinova utca 1-es szám alatt. Elsősorban Ján Gašpar, az Ál­lami Tudományos Könyvtár igazgatójának személyes gyűjte­ményéből tevődik össze a kiállí­tás anyaga. A képeslapokon olyan építészeti remekművek je­lennek meg, melyek hűen tükrö­zik az egykori fürdővárosok han­gulatát. A kísérőszövegekből ér­dekes információkat szerezhe­tünk az egyes fürdők történeté­ről. Egyebek mellett ízelítőt kap­hatunk a Szobráncon, Ránkfüre- den, Kelecsenybordán, Stószon, Somodiban, Rudnokon, Szepsi­ben, Virágvölgyben, Kisszeben- ben, Sósfüreden, Cemjatán, Bárt- fán, Lőcsén, Baldócon, Korom­pán, Iglófüreden, Thurzófüre- den, Dénesen, Pelsőcön, Rozs­nyón, Svedléren, Szepesremetén, Gánócon és Felsőzúgón, vagy környékükön lévő fürdők világá­ból. Ugyancsak érdekesek a ké­peslapokra írt kedves szövegek. „Olyan épületeket is látha­tunk, melyek már rég nem lé­teznek. Szerencsére rengeteg képeslap megmaradt, ami érde­kes kutatási területet jelenthet történészeknek és építészeknek egyaránt. Továbbá segíthet azoknak, akik valamely megma­radt épület rekonstrukcióját tervezik” - mondta a megnyitón Ján Gašpar, (m) Gyönyörű táj, kedves üzenet (A szerző felvétele) ._______________________________________ LteTbtcr*i kéhfürdŐ. Üdvözlet Leibiczről. «V •wvx ttMy aA WtYtí/vu A szövetkezetből már harminc éve exportálják a húsvéti asztal elengedhetetlen tartozékát, de a tenyésztők szeretnék, ha itthon is kelendő lenne a birkahús A zsemberi juhtenyészet az egyik legjobb Szlovákiában (A szerző felvétele) A felsőzsemberi bárányok Olaszországba mennek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Felsőzsember (Žemberovce). Elképzelhetetlen az olasz húsvét felsőzsemberi bárány nélkül. Már közel harminc éve szállíta­nak a lévai járásbeli juhfarmról minőségi húst az Appennini-fél- szigetre. Általában az ünnepek előtt két-három héttel indul el a szállítmány. Ján Kalman, a farm vezetője elmondta, idén 550 bá­rány kerül az olasz asztalokra erről a telepről. Tavaly ez a szám 750 volt, de ebben az évben több tenyészál­latot igényeltek belföldön. A ha­zai szükségletek kielégítésére 90-100 bárányt szánnak. Kal­man megjegyezte, sajnos nagyon gyenge a hazai érdeklődés, ke­vesen szeretik, keresik ezt a húst. Az olasz piacra szánt álla­tokat először a kisszebeni (Sabi­nov) vágóhídra szállítják. Ján Kalman megjegyezte, anyagi szempontból sokkal előnyösebb, ha nem élve szállítják a bárá­nyokat. A szakember elmondta, Felsőzsemberen cigája juhokat tenyésztenek. Ez a fajta mozgé­kony, három-négy kilométert is képes gyalogolni a legelő után. Ismertetőjelük, hogy sötét, feke­te gyapjúval születnek. A kifej­lett példányok szőre kifehéredik, de a fejük és a lábuk fekete ma­rad. A cigája húsát és gyapját egy­aránt hasznosítják, magyarázta a vágbesztercei (Považská By­strica) Eduard Janíček, a Szlo­vákiai Juhtenyésztők Szövetsé­gének alelnöke. A szervezetnek 280 személy és csoportosulás a tagja. Az országban 560 szövet­kezet foglalkozik juhtenyésztés­sel. Tudomása szerint mintegy ezer igénylője van az erre az ágazatra szánt EU-s támogatás­nak, de ezek között van, ahol csak öt állatot tartanak. Janíček elmondta, a felsőzsemberi juh- farm az országban a közepesek közé tartozik, de a minőséget tekintve ez az egyik legjobb te­lep. Janíček hangsúlyozta, az egyik legegészségesebb hús a bárányhús. Emellett a juhsajt, a juhtúró és a zsincsica is áldásos hatással van az egészségre. Olaszországban a húsvéti ha­gyományok része, hogy bá­rányhús kerül az asztalra. A nagyobb bárányok az étter­mekbe kerülnek, a kisebb álla­tokat pedig családok vásárolják meg. Az a szokás, hogy ponto­san akkora bárányt kell venni, amekkora elfogy az ünnep alatt, hogy ne legyen maradék. A felsőzsemberi állatok két-há­rom hónaposak, 10-20 kilo­gramm között van a súlyuk. Az olaszok a húsvét alatt nyolcmil­lió bárányt fogyasztanak el. Szlovákiából körülbelül 120 ezer darabot visznek ki. Janíček szerint nevetségesen alacsony a felvásárlási ár, kilónként 2,2 eurót fizetnek az állatokért. A cél, hogy inkább itthon értéke­sítsék a bárányhúst. Jelenleg vi­szont Szlovákiában egy év alatt az egy főre eső bárányhúsfo­gyasztás mindössze 0,07 kilo­gramm, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy nincsen rá igény. A szakember szerint megoldást jelenthetne hosszú távra, ha a gazdák maguk is eladhatnák a termékeiket. Hiszen á szerény kereslet egyik fő oka, hogy túl drágán mérik ezt a húst. A helyben eladott bárány akár egyharmadával olcsóbb lehet, mint az üzletekben vett áru. A szakember szerint az is jó len­ne, ha helyben ölnék le a bárá­nyokat. így az állatok nincse­nek stressznek kitéve, húsuk sokkal gyengébb, ízletesebb marad. A hosszú szállítás nem tesz jót nekik, a súlyukból is ve­szíthetnek. Felsőzsemberből Kisszebenbe például közel hat óráig tart az út. „El kell érni, hogy az emberek megismerjék a bárányhúst, hogy igényeljék, és eljöjjenek érte a juhfarmokra” - mondta Eduard Janíček. (fin)

Next

/
Thumbnails
Contents