Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-23 / 68. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. AAÁRC1US 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Auschwitz-iratok kerültek elő Varsó. Hatvanöt évvel a második világháború vége után eddig ismeretlen doku­mentumok bukkantak fel az auschwitzi koncentrációs tá­bor orvosi személyzetéről - mondta el tegnap Adam Cyra történész, az auschwitzi em­lékhely munkatársa. A mint­egy 280 dokumentumnak tör­ténelmi értéke van, miután olyanokat érint, akik resztvet­tek orvosi kísérletekben és a zsidók „szelektálásában” - mondta a történész. A doku­mentumokat az egykori kon­centrációs tábor közelében, egy felújítás alatt lévő ház padlásán találták. (MTI) Új ember felel Afganisztánért Brüsszel. Vygaudas Usac- kas volt litván külügyminisz­ter személyében az EU-or- szágok külügyminiszterei tegnap Brüsszelben hivata­losan kinevezték az unió új afganisztáni megbízottját. Usackas április elsején veszi át kabuli posztját, amelyet eddig az olasz Ettore Fran­cesco Sequi töltött be. (MTI) Lemondott négy lett miniszter Riga. Benyújtotta lemon­dását a lett kormánykoalíci­óból múlt héten kilépett konzervatív Néppárt négy minisztere. A négypártira zsugorodott kormánykoalí­cióból az egészségügyi, az igazságügyi, valamint a regi­onális fejlesztésekért felelős miniszter távozott. Lemon­dott Maris Riekstins, a kül­ügyi tárca vezetője is. A kor­mányfőnek a néppárti mi­niszterek közül egyedül a kulturális tárca vezetőjét si­került maradásra bírnia, aki emiatt ki is lépett ellenzékbe vonuló pártjából. (MTI) 162 nigériait vádolnak meg Abuja. A nigériai rendőr­ség 162 ember ellen készül vádemelést javasolni a hó eleji öldöklések ügyében, amelyekben több százan vesztették életüket a közpon­ti Plateau államban, Jós vá­ros közelében. A gyanúsítot­tak közül 41 ügyében terro­rizmus és szándékos ember­ölés miatt javasolják a vád­emelést, amely bűntettek ha­lállal büntethetők. (MTI) Hadgyakorlat Koszovóban Pristina. Koszovó egész területére kiterjedő ötnapos hadgyakorlatot kezdett teg­nap a függetlenné vált, Szer­bia által el nem ismert balká­ni országban állomásozó, NATO vezette békefenntartó haderő. A hadgyakorlatban a KFOR minden egysége részt vesz, és bevonják az EULEX- et, illetve a koszovói rendőr­séget is. (MTI) A történelmi jelentőségű dokumentum az eddigi körön túl 32 millió amerikaira fogja kiterjeszteni a betegbiztosítást Elfogadták Obama egészségügyi csomagját Washington. Eddigi legna­gyobb győzelmét aratta el­nökként Barack ©barna egészségügyi reformtervé­nek kongresszusi elfogad­tatásával, évtizedek óta ez a legfontosabb törvény az egészségügy terén - ilyen szalagcímekkel jelentek meg tegnap a vezető ame­rikai lapok. MT1-HÍREK Minden újság címoldalon szá­molt be arról, hogy a képviselőház előző éjszaka elfogadta az egész­ségügyi reformtörvény tervezetét. A lapok, akárcsak a hírtelevíziók és a megszólaltatott szakértők, történelmi szavazást emlegettek. „Egészségügyi reform, végre!” - kiáltott fel a liberális The New York Times, megjegyezve, hogy a reform körüli küzdelem ezzel nem zárult le; a következő fejezet a novemberi választásokon. Barack Obama Joe Biden alel- nökkel és negyven tanácsadójával együtt figyelte az éjszakai szava­zást. Amikor az igen szavazatok száma elérte a szükséges 216-ot, üdvrivalgás tört ki a Fehér Ház Roosevelt termében, a jelenlevők megtapsolták az eseményt. Jó irányba mozdul el az egészségügy, állítja Obama elnök (jobbról), aki Joe Biden alelnökkel együtt ünnepelte győzelmét Vannak elítélő, bíráló hangok is a sajtóban. A jobboldali The Wa­shington Times arról írt: törté­nelmi pillanat a reformtörvény el­indítása, hasonló ahhoz, mint amikor kitört a pestis. Az újság szerint nemzedékek óta ez a leg­rosszabb törvény, amelyet háttér­alkuk előztek meg. A lap óriási demokrata vereséget jósol no­vemberre. A Fox News konzervatív hír­csatorna azt emelte ki: Obama a törvénytervezet elfogadtatásá­hoz, a vonakodó abortuszellenes demokrata párti képviselők megnyeréséhez ígéretet tett, hogy rendeletben biztosítja a művi vetélés szövetségi támoga­tásával kapcsolatos korlátozáso­kat. Erre azonban nem lesz ké­pes, mert elnöki rendelettel nem lehet felülírni egy kongresszusi törvényt. Barack Obama még vasárnap éjszaka kijelentette: az egészség- ügyi reformtörvény elfogadása az amerikai nép, egyben a józan ész győzelmét jelenti. A történelmi jelentőségű doku­mentum az eddigi körön túl 32 millió amerikaira fogja kiterjesz­teni a betegbiztosítást. Obama ki­(SITA/AP-felvétel) emelte, az egészségügyi szféra át­fogó reformja nyomán az első évti­zedben több mint százmilliárd dol­lárral, a második évtizedben pedig több mint ezermilliárd dollárral csökken a költségvetési hiány. Hangsúlyozta: a radikális re­form ugyan nem javít ki minden hibát az. egészségügyi ellátás te­rén, ám jó irányba történő elmoz­dulást jelent. Washington nem fogadja el Irán nukleáris terveit Szankciókat ígér Clinton Markó Béla szerint egyes romániai területeken hivatalossá lehetne tenni Romániai vita a magyar nyelvről MTl-JELENTÉS Bukarest. Nyilvános vita ala­kult ki a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a vele együtt kormány­zó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezető poli­tikusai között a magyar nyelv hi­vatalossá tételéről. Az RMDSZ támogatja, hogy például a magyarok által többség­ben lakott Székelyföldön a ma­gyar legyen a második hivatalos nyelv. Vita alakult ki a román közvé­leményben arról, hogy van-e létjo­gosultsága ennek a kérésnek. Eck- stein-Kovács Péter, Traian Basescu román államfő kisebbségügyi ta­nácsadója a múlt héten kifejtette, KOKES JÁNOS Prága. A cseh szenátus elnöke tegnap felszólította Mirek Topo- láneket, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnökét, hogy lépjen vissza a párt jelöltjeinek listájáról, s mérlegelje távozását a konzerva­tív párt éléről is. Pfemysl Sobotka, aki az ODS legbefolyásosabb vezetői közé tartozik, rövid nyilatkozatában felszólítását azzal indokolta, hogy Topolánek hét végén nyilvános­ságra került kijelentései botrá­nyosak, és a májusi képviselőházi választás előtt nagy kárt okoztak a pártnak. „Ezek a nyilatkozatok szöges el­lentétben vannak az ODS elveivel, és kárára vannak a pártnak” - állít­ja Sobotka. Hozzátette: azt ajánlja Topoláneknek, hogy lépjen vissza a párt jelöltlistájáról és mérlegelje hogy véleménye szerint a magyar nyelv hivatalossá tételéhez alkot­mánymódosítás szükséges. A PD-L vezetői többször is állást foglaltak a kérdésben, miután a hét végén a székelyföldi románok érdekeit képviselő egyik civil szervezet ma- roshévizi gyűlésének résztvevői egyebek között azt a kérést fogal­mazták meg, hogy ne engedjék a magyar nyelv hivatalossá tételét. Emil Boc, a PD-L elnöke közle­ményben szögezte le, hogy Ro­mániában a román a hivatalos nyelv, és emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény szerint a hivatalos nyelvről rendelkező szakaszt nem lehet módosítani. Boc rámutatott, hogy a magyar nyelv hivatalossá tételére irányuló törekvéseknek távozását a párt éléről is. Topolá­nek a múlt héten az egyházakat, valamint Jan Fischer kormányfőt és egy minisztert sértő kijelenté­seket tett, amikor interjút adott a LUI című képes magazinnak, amely a cseh homoszexuálisok fo­lyóirata. A volt konzervatív kormányfő leszögezte: „Slamečka, ha ke­ményellenállásba ütközik, inkább kikerüli a konfliktust” és „Fischer, azért mert zsidó, még inkább ke­rüli a konfliktust - ez összefügg a jellemével”. Az egyházakkal kap­csolatban azt mondta: az őske­resztények idején nem voltak egyházak; Az egyházak később kaparintották kezükbe a hívőket, mégpedig úgy, hogy „elbutították őket, és totális agymosást végeztek”. Gustav Slamečka köz­lekedési miniszter nyilvánosan vállalja másságát, s együtt él Jan így nincs „alkotmányos alapjuk”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke tegnapi bukaresti sajtótájékozta­tóján azonban úgy vélte, hogy a román alkotmány „bármely ren­delkezése módosítható, sőt azok a szakaszok is megváltoztathatók, amelyek más cikkelyek megvál- toztathatatlanságát írják elő”. Hozzátette: számára már köz­vetlenül a rendszerváltás után „abszurdnak” tűnt, hogy az akkor elfogadott alkotmányban bizo­nyos rendelkezéseket örökre, a következő nemzedékek számára is rögzítettek. Markó szerint nem az ország egész területén kellene hi­vatalossá tenni a magyar nyelvet, hanem olyan régiókban, ahol je­lentős számú magyar közösség él. Novákkal, a miniszterelnöki iroda vezetőjével. Jan Fischer, a jelen­legi cseh kormány elnöke szintén nyilvánosan vállalta zsidóságát. Topolánek a kijelentésekért, amelyeket a hét végén a prágai bulvársajtó, valamint a Lidové Noviny konzervatív napilap is kö­zölt, vasárnap bocsánatot kért az érintettektől. A politikus kijelentései azonnal botrányt váltottak ki Csehország­ban. „Kapcsolataimat a jövőben Topolánek úrral csak a szükséges minimumra korlátozom” - jelen­tette ki a miniszterelnök. A Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) egyenesen Topolánek köz­életből való távozását követeli. „Topolánek kijelentései annyira sértőek, hogy távoznia kellene a közéletből” - ismertette a ČSSD hi­vatalos álláspontját tegnap Jirí Pa- roubek pártelnök. AATl-HÍR Washington. Az amerikai kormányzat nem fogadja el, hogy Irán nukleáris fegyverrel rendel­kezzen és olyan szankciókon munkálkodik, amelynek fájó ha­tása lenne - ígérte Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. A politikus állásfoglalását a kül­ügyminisztérium hozta nyilvános­ságra. Ebben hangoztatja, hogy az MT1-HÍR Brüsszel. Az EU-országok kül­ügyminiszterei tegnap elítélték, hogy az izraeli kormány engedé­lyezi zsidó telepeseknek szánt la­kások építését Jeruzsálem meg­szállt, keleti részében. A külügy­miniszterek úgy foglaltak állást; hogy ez az izraeli magatartás hát­ráltatja a közel-keleti béke megte­MT1-JELENTÉS Ankara. A török kormány nyil­vánosságra hozta az alkotmány­módosítási elképzeléseit, ame­lyektől azt reméli, hogy demokra- tikusabbá teszik az országot, és javítják Törökország csatlakozási kilátásait az Európai Unióhoz. Az alkotmánymódosítások az alkotmánybíróság létszámára, az ügyészek és bírák kinevezési mód­jára vonatkoznak. Az alkotmány- bíróság tagjainak létszámát 16-ra növelnék, közülük hármat a par­lament jelölne ki. Egyes ügyészek és bírák esetében pedig ugyan­iráni kormányzat egyes elemei ve­szélyt jelentenek az iráni népre és a régióra. Clinton szerint Iránnak meg kell mutatni, hogy valódi kö­vetkezményei lesznek annak, ha nem tudja bizonyítani nukleáris tevékenységének békés mivoltát. A washingtoni diplomácia irá­nyítója szerint az Egyesült Álla­mok eltökélt abban, hogy meg­akadályozza Iránt, hogy atom­fegyverre tégyen szert. remtésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket. Elfogadhatatlan­nak minősítették, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő beje­lentette: nem kívánja korlátozni a megszállt területeken létesített zsidó települések bővítését. David Miliband brit külügymi­niszter illegálisnak nevezte a megszállt palesztin területeken levő zsidó telepeket. csak a törvényhozás, illetve az ál­lamfő hatáskörévé válna a kine­vezés. Egy másik kulcsfontosságú al­kotmánymódosítás megnehezíte­né a törökországi politikai pártok törvényen kívül helyezését, amennyiben a parlament csak konszenzussal nyithatna meg ilyen jellegű eljárást egy párt el­len. Törökország európai uniós csatlakozásának kulcsfontosságú feltétele az alkotmánymódosítás. Az ellenzék szerint a módosítások az igazságszolgáltatás független­ségét fenyegethetik. A cseh szenátus elnöke szerint távoznia kellene pártja éléről az exkormányfőnek Lemondatnák Mirek Topoláneket A török uniós tagságnak is feltétele az új alkotmány Ankara reformokra készül Az EU külügyminiszterei a zsidó telepek ellen Uniós dorgálás Izraelnek

Next

/
Thumbnails
Contents