Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-23 / 68. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. MÁRCIUS 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Ma sorsolják ki a pártok sorszámait Pozsany. Várhatóan mind a 18 pártlistát nyilvántartásba veszi a Központi Választási Bizottság, amely tegnap és ma tartja első munkaülését. A bizottság ma sorsolja ki a pártok sorszámait is, ezek alatt indulnak majd a választásokon. A pártok március 14-én éjfélig adhatták le a választási listákat. Ha a bizottság elutasítja a lista nyilvántartásba vételét, három napon belül panaszt tehetnek a Legfelsőbb Bíróságon. A leadott listák alapján 2401 jelölt száll harcba a képviselői helyekért, négy párt kivételével mindegyik teljes, 150 jelöltet tartalmazó listát adott le. (SITA) Megszűnik a védőoltás? Pozsony. A tbc elleni második oltást, amelyet a gyermekek 11. életévükben kaptak, valószínűleg megszüntetik. Éva Rozborilová, az egészségügyi minisztérium tbc- és légzőszervi megbetegedésekért felelős szakelőadója arról tájékoztatott ma Vyšné Hágyban, hogy tavaly júniusban javaslatot tettek a kötelező oltás megszüntetésére. A javaslat válasz arra, hogy Szlovákiában az elmúlt években csökkent a tébécés megbetegedések száma. Tébécé ellen az Európai Unió országai közül Szlovákián kívül már csak Bulgáriában oltják be ismételten a gyerekeket. „Arra való tekintettel, eleget tettünk az Egészségügyi Világszervezet által megszabott kritériumoknak, elmondhatjuk, hogy nálunk jó a helyzet” - jelentette ki Ivana Solovič, a WHO szakértője. (SITA) A Híd belépne, az MKP nem lelkesedik a gondolatért Mi lesz a Máért sorsa? LAJOS P. JÁNOS Pozsony/Pélmonostor. Az elmúlt három év eseményeit tekintve Szlovákiában volt a „legrosszabb” magyarnak lenni a Magyarországgal szomszédos országok közül, derül ki a kis Máért szombati, horvátországi tanácskozásán elfogadott nyilatkozatból. „A folyamatokat tekintve mindenképpen nálunk volt a legrosszabb a helyzet, ez derült ki legalábbis a többi határon túli szervezet beszámolójából” - tájékoztatta lapunkat Berényi József, az MKP elnökhelyettese. A pélmonostori találkozón nem vettek részt kárpátaljai szervezetek, tehát az ukrajnai helyzetet nem vették figyelembe a résztvevők. Horvátországban helyi és megyei szinten megalakultak Berényi József: a Híd létrejöttét fenntartásokkal fogadták (Peter Žókovič felvétele) a kisebbségi önkormányzatok, a Vajdaságban a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával jelentős lépést tettek a kulturális autonómia felé, Romániában pedig kormánytag lett az RMDSZ. „Szlovákiában az elmúlt négy évben folyamatos támadásoknak voltunk kitéve, állandóan a jogszűkítés ellen kellett harcolni, fel sem merült jogaink bővítésének lehetősége” - mondta Berényi. A határon túli szervezetek képviselői szeretnék megújítani a Máért munkáját. „Ezt igényli mindenki, a választások, az új kormány létrejötte után” -jelentette ki a magyar politikus. A résztvevők „elvárják, hogy a nemzetpolitikai egyeztetések Magyarország meghatározó politikai köreiben a lehető legszélesebb körű egyetértésben történjenek”. Berényi szerint ezzel elérhető lenne a szélsőséges megnyilatkozások megakadályozása, elsősorban a Jobbik részéről. „Az elmúlt időszak legnagyobb pozitívuma az volt, hogy hatpárti konszenzus alakult ki a határon túli magyarokat érintő kérdésekben” - mondta Berényi. - Amennyiben a pártok elfogadják, hogy a határon túli magyarok ügyeiben előbb egyeztetnek velünk, az megteremtené a lehetőséget arra, hogy megalapozott vélemények hangozzanak el Magyar- ország minden pártja részéről” - véli az MKP elnökhelyettese. Kicsi az esélye, hogy a Híd képviselői részt vehetnek majd a megújuló Máért munkájában. „Azt a résztvevők dönthetik el, hogy kit hívnak - mondta lapunknak Berényi. - Úgy látom azonban, hogy a Híd megalakulását nagy fenntartásokkal fogadták a résztvevő pártok képviselői.” Azt nem jelentette ki egyértelműen, hogy az MKP megvétózná-e a Híd tagságát. „Először várjuk meg, amíg megalakul a Máért, és a szlovákiai választások eredményét, de a Híd nem magyar pártként fogalmazta meg önmagát, ezért nem látom okát, hogy részt vegyen akár a Máért, akár más hasonló tömörülés munkájában” - mondta Berényi. A Máért munkáját fontosnak tartja a Híd is. „Minden olyan fórumot fontosnak tartunk, amely a határon túli magyarok számára lehetőséget biztosít az egyeztetésre” - mondta lapunknak Bugár Béla, a Híd elnöke, Bízik benne, hogy a Máért tagjai nem fogják ezt gátolni. „Ha az MKP nem egyezik bele, akkor lelke rajta” - mondta Bugár. A Máért ülését legutóbb négy évvel ezelőtt hívták össze, ezt követően egyszer ülésezett az úgynevezett kis Máért, amely csak a határon túli szervezetek képviselőiből áll, azonban már ennek is három éve. Bugár Béla: minden egyeztetésre szolgáló fórumot fontosnak tartunk (SITA-felvétel) Ožvald Erzsébet: a magyar iskolákban a második világnyelv legyen választható tantárgy Híd: társalgást nyelvtan helyett Pozsony. Kevesebb nyelvtan és irodalom, több társalgás - a Híd szerint ez a szlovák nyelvjobb elsajátításának útja. A párt tegnap ismertette az államnyelv oktatásával kapcsolatos elképzelésit, a téma Robert Fico egy héttel ezelőtti ingerült nyilatkozatai után vált „forróvá“. ÚJ SZÓ-HÍR Ožvald Erzsébet, a Híd oktatási szakműhelyének vezetője szerint elfogadhatatlan, hogy már az alapiskolai képzés részeként átveszik a gyerekekkel az egész szlovák nyelvtant, miközben ezek egy részét ráérnének később is elsajátítani. Arról nem is beszélve, hogy a nyelvtan egy részét összetettsége miatt nem is értik a nebulók - tette hozzá a szakember. Ožvald úgy véli, ehelyett a konverzációra kellene helyezni a hangsúlyt, a nyelvtan és az irodalom bővebb taglalására ráérnének a középiskolai évek alatt. A párt szerint a magyar iskolákban a két oktatott világnyelv közül az egyiket választható tan- tárggyá kellene tenni. Ožvald szerint a két éve bevezetett közoktatási reform csak káoszt eredményezett. ,A politika nem tartozik az iskolákba, ott szakmaiságra van szükség“ - mondta, majd kifejtette: szerinte minden pártban van elég felkészült oktatási szakember, csak hagyni kellene, hogy a hozzáértők politikai nyomások nélkül végezhessék munkájukat. A Híd elképzelései között az is szerepel, hogy a magyar iskolák esetében a két oktatott világnyelv közül az egyiket választható tantárggyá kellene tenni. Jelenleg a magyar iskolákban a magyaron kívül a gyerekek a szlovákot, majd a további években két további idegen nyelvet is tanulnak. Ožvald úgy véli, ez túl nagy megterhelést jelent a tanulók számára. Ha a második világnyelv választható lenne, a nyelvekre kevésbé fogékony gyerekek nem lennének hátrányban, s a szlovák nyelvet is jobban el tudnák sajátítani. Ožvald sajtótájékozA nyelvtant majd megtanulják később? (SITA-felvétel) tatóján kihangsúlyozta: mindenkinek joga van az anyanyelvi képzésre, egyben mindenki érdeke, hogy nagyon jól megtanuljon szlovákul. (MSz) A parlament védelmi bizottsága is foglalkozott az állítólagos kormányőri üzemanyaglopásokkal A miniszter szerint nem lopnak benzint a rendőrök Kaiiňák felelete nem bizonyult kielégítőnek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Kaiiňák (Smer) belügyminiszter szerint nyolcvan százalékban alaptalanul vádolta üzemanyaglopással a Közjogi Méltóságokat Védő Hivatal embereit Jozef Žaťko, aki korábban maga is a hivatal egyik alkalmazottja volt. A sofőri és testőri feladatokat ellátó hivatal emberei, akik rendőrként dolgoznak, Žaťko szerint kihasználják, hogy a szolgálati gépkocsik - általában BMW, Mercedes és Audi limuzinok - megengedett fogyasztása 19 liter száz kilométerenként, gazdaságos vezetéssel azonban akár 4-5 liter is megtakarítható 100 kilométeren. Áz üggyel, amelyet a Sme napilap tárgyalt részletesen, tegnap foglalkozott a parlament védelmi bizottsága. A bizottság elvetette azt az ellenzékijavaslatot, hogy képviselői ellenőrzés is vizsgálja meg az ügyet, Kaiiňák szerint eiég a minisztériumbelső ellenőrzése. „A független ellenőrzés eredményeiről szívesen tájékoztatjuk majd a bizottságot, ilyen esetek előfordulhatnak” - mondta a miniszter. Azt azonban kizártnak tartja, hogy a hivatal alkalmazottait maguk a vezetők vették volna rá az üzemanyaglopásra. „Ebben a kérdésben már mintegy 50 ember vallomást tett, és senki sem erősítette meg az állítást” - jelentette ki Kaiiňák. Szerinte a hivatal az egyik legjobbak közé tartozik a vi(TÁSR-teivéiei) lágon, úgy véli, hogy Žaťko csak személyes sértődöttsége miatt vádolta meg az alkalmazottakat lopással. Martin Pado, a bizottság ülését összehívó egyik ellenzéki képviselőt azonban nem győzte meg a belügyminiszter. „Nem látok tisztán az ügyben - jelentette ki az ülés után Pado. - Bizonyítékokat nem láttunk, a minisztertől csak kijelentéseket hallottunk arról, hogy ő nem hisz a vádaknak, és csak azt a személyt támadta, aki büntető feljelentésttett.” Jozef Žaťko ez ügyben panaszt tett a főügyészségen, és feljelentést tett a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályán. A hivatal igazgatója, Milan Marko cáfolja a vádakat. Szerinte Žaťko azért vádolja a hivatalt, mivel leváltották posztjáról az izraeli nagykövetség panasza miatt. A külképviselet állítólag elégedetlen volt Žaťko munkájával, aki azonban cáfolja ezt a vádat. Szerinte ennek meg kellett volna jelennie személyi aktájában, abban azonban nincs erre utalás. A volt rendőr szerint a hivatal sofőri feladatokat ellátó alkalmazottai a benzinkutasokkal megegyezve vagy üzemanyagot fizettek ki, mint amit az autoKos tankoltak, és a különbözetet készpénzben kapták meg a kutasoktól. A másik megoldás az volt, hogy kaniszterbe tankolták a gépkocsik tankjába már nem férő üzemanyagot, amit olcsóbban, taxisoknak adtak tovább. (lpj, tasr) Az új pártokat nem tudják hová sorolni a megkérdezettek, a HZDS-t baloldalinak tartják Bal- és jobboldali koalícióra vágynak a választók ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ideológiaüag sokszínű kormánykoalíciót kívánnak a szlovákiai választópolgárok- derül ki a Polis közvélemény-kutató ügynökség tegnap ismertetett friss telefonos felméréséből. A megkérdezettek közel 40 százaléka szerint a választások után a bal- és a jobboldalt ötvöző kormánynak kellene alakulnia, a polgárok közel ötödé jobboldali kormányt látna szívesen, míg majdnem 13 százaléka tisztán baloldalit. Ez utóbbira egyébként nem sok esély van, ugyanis a releváns pártok közül csak a Smer határozza meg magát baloldaliként, a többiek - legalábbis papíron, önértelmezésük szerint- jobboldaliak vagy jobbközépek. Hasonlóan látják ezt a választók is. 56 százalékuk szerint a Smer baloldali, egyetlen más pártot sem soroltak ilyen magas aránnyal a baloldali ideológia mellé. A megkérdezettek 52 százaléka áz SDKU-t, 40 százaléka a KDH-t jobboldalinak látja, ám érdekes módon a többi pártot nem tudják ilyen egyértelműen besorolni a választópolgárok. Közel 20 százalék szerint az MKP is jobboldali, az SaS-ről, illetve a Hídról a megkérdezettek 15 százaléka gon- doljaezt. Ä felmérés legnagyobb meglepetése ebből a szempontból a HZDS, melyet a választók közel 17 százaléka baloldalinak tart, és csak 5 százaléka véli úgy, hogy jobboldali. Mečiarék már több mint tíz éve jobboldali pártként határozzák meg magukat. Az SNS-t pontosan ugyanannyian tartják jobboldalinak (8,7%), mint baloldalinak. (MSz) Milyen koalíció alakuljon a választások után? Baloldali 12,9% Bal-és jobboldali 38,0% Jobboldali 18,7% Mindegy 20,2% Nem tudom 10,2% Forrás: Polis Slovakia ügynökség Sokszínű koalíciót szeretnének a választópolgárok (Vladimír Simíček felvétele)
