Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-22 / 67. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 22. www.ujszo.com Pulitzer-díjak tényfeltáró újságíróknak Budapest. Tényfeltáró újságírói munkájáért Bodoky Tamás, az Index főmunkatársa és Varró Szilvia, a Magyar Narancs újságírója kapta az idén huszadik alkalommal átadott Pulitzer-emlékdíjat. Sajtótörténet kategóriában az OSA Archívumnak ítélték az elisme­rést. A díjak vasárnapi budapesti átadásakor Sipos Lajos, a kurató­rium elnöke arról beszélt: a magyar média egésze továbbra sem a valósághű tájékoztatásra, a polgári és politikai szabadságjogok ki- teljesítésére törekszik, s ezzel gyengíti a demokráciába vetett hitet. Indoklásában elmondta, ezt figyelembe véve döntöttek a kivételt jelentő tényfeltáró újságírók és az OSA archívum munkatársainak díjazása mellett. A kuratórium elnökének tavalyi közlésével - mi­szerint csökkenteni akarják a díjak számát - összhangban idén nem osztottak ki életműdíjat. Ugyanakkor elismerést vehettek át a díjakról döntő kuratórium tagjai: Javomiczky István, Győrffy Mik­lós, Kepes András, Rangos Katalin és Sipos Lajos, (mti) Malek Andrea, a népszerű énekesnő lesz Korpás Éva lemezbemutató koncertjének vendége Az történik, aminek történnie kell Holnap este mutatják be a Zsolnay Vilmos-filmet A föld szeretője már kialakult Bécs-Budapest meneten... Ösztönösen döntök - mindig tiszteletben tartom a megérzéseimet. Az évek múltával rájöttem, szükségem van a távol­ságra, hogy feldolgozzam mind­azt, ami velem történt, és jóban legyek magammal. Nagyon iz­galmas három nyelven, két nagy­városban működni és élni. Hogy sok mindent látok, az bölcsebbé és kiegyensúlyozottá tesz. Nagy becsben tartjuk a családunkat, még szebben és intenzívebben ünnepiünk, mint régen. Igaz, jó­val többen is vagyunk, és már há­romfajta nép hagyományai keve­rednek nálunk. Mi volt az utóbbi időszakban az a feladat vagy felkérés, amelynek a leginkább örült vagy amelyik a legnagyobb ki­hívást jelentette az Ön számá­ra? A komáromi fellépésen kívül, aminek, ismét meg kell jegyez­zem, nagyon megörültem, a bécsi Musikverein-beli koncert jelent majd nagy kihívást. A Tonkünst­ler Orchestrával közös koncert áprüis 16-án lesz látható-hallha­tó. Hollywoodi filmzenék szere­pelnek műsoron, éneklem a Star Treck főcímzenéjét, de a Dia­monds are Forever és Barbra Stre­isand csodálatos dala, a Peace of Sky is elhangzik. Annak idején prózai színész­ként is találkozhattunk Önnel. A prózai színjátszás mennyire hi­ányzik az életéből? Hiszek a sorsban, mindig az történik, aminek történnie kell. Az vagy, amit gondolsz magad­ról. Pillanatnyilag nyakig merü­lök a rengeteg szép zenében, és a zenekarommal, a Malek Andrea Banddel, valamint férjemmel, Walter Lochmannal lépek fel két különböző műsorral országszer­te. Ha megint úgy fogom érezni, hogy van mit mondanom prózai színpadon, akkor biztos feltűnik majd egy-két jó lehetőség a látha­táron... játssza, de jelentős szerepet kap a filmben Kézdy György és Görög László is. A rendező hangsúlyozta, hogy a filmben olyan nagyszerű vidéki színészek is feltűnnek, akik a nagyközönség számára még isme­retlenek. Dénes Gizella A csodálatos fa­zekas című nagy sikerű regénye alapján készült mű forgatása ta­valy nyáron kezdődött a baranyai megyeszékhelyen, a helyszínek között a pécsi Zsolnay-gyár is sze­repelt. Az alkotás Zsolnay Vilmos életének rövid, de annál jelentő­sebb korszakát öleli fel. Azt az időszakot, amikor rámaradt a bátyja által vásárolt téglagyár, felébredt benne a művész, és fel­fedezte azt a kerámiareceptet, amely híressé tette. A huszonnyolc éves koráig Pé­csett élő Pozsgai Zsoltot Tasnádi Péter, a baranyai megyeszékhely azóta elhunyt polgármestere ke­reste meg egy Zsolnay Vilmosról szóló színdarab ötletével. Ő azon­ban filmet javasolt, mivel úgy ítél­te meg, hogy színpadon nehezen kivitelezhető a kerámiagyáros munkásságának ábrázolása. A közel 100 millió forintból ké­szült mű premierje a pécsi Uránia moziban lesz holnap este. A rendező kitért rá, hogy kül­földre is szánják a filmet, így fel­iratos változatok is készültek. Malek Andrea lesz a vendége Korpás Éva népdalénekes Szerelem, szerelem című lemezbemutató koncertjé­nek, amely március 24-én, szerdán 19 órakor kezdődik a Jókai Színházban. A bár­sonyos hangú, lényével légi­es harmóniát árasztó éne­kesnő számos albumot adott ki az utóbbi években, s noha jó ideje Bécsben él, a közön­ség a magyar tévécsatornák képernyőjén és koncerteken is találkozhat vele. Komá­romi fellépése előtt a népze­néhez való viszonyáról és bécsi életéről is kérdeztük. MISLAY EDIT MT1-HÍR Pécs. Holnap este mutatják be a pécsi közönségnek a Zsolnay-fil- met, amely a világhírű pécsi ke- ramikusmester-gyárosnak állít emléket. Az alkotást ősszel vetítik majd a többi magyarországi mo­ziban - tájékoztatta a film rende­zője az MTI-t. Pozsgai Zsolt A föld szeretője című játékfilmje Zsolnay Vümos (1828-1900) alakját idézi föl. A főszereplő Őze Áron, édesapját Koncz Gábor, feleségét Aux Éva A világhírű kerámiagyárost Őze Áron kelti életre (Képarchívum) Hogyan találtak egymásra Lakatos Robival, aki zenekará­val a népzene, a komolyzene és a dzsessz határvidékén mozog, valamint Korpás Évával, a kivá­ló népdalénekesnővel? Önt fő­leg musicalszínésznőként, éne­kesnőként ismeri a közönség - mi volt tehát a találkozási pont? A tatabányai Déva Gálán lép­tem fel, és látva azt a sok remek népzenei produkciót, összeszo­rult a szívem. Ráébredtem, hogy müyen rég nem foglalkoztam a mi saját népzenénkkel, és hogy en­nek azonnal utat kell keressek az életemben. Emmer Róbert, a gála szervezője hamarosan összeis­mertetett bennünket Lakatos Ro­bival, és onnantól már szabadon gördült tovább a dolog. A gyöke­reim Romániába, Szlovákiába visznek vissza, nagy boldogság és izgalom ilyen finom, tapasztalt zenészek között, felnőtt fejjel, mégis gyerekként lépkedni a nép­zenében. Hogyan zajlik a bécsi élete? Ki tudják használni megfelelő mértékben az osztrák főváros­ban az Ön kivételes énekesi kva­litásait, amellyel annak idején „Nagy boldogság felnőtt fejjel, mégis gyerekként lépkedni a népze­nében..." (Fotó: M. A. archívuma) egy csapásra belopta magát az emberek szívébe? Köszönöm, jólesik, amit mond, de én csak a szükségleteimnek te­szek eleget. Azt csinálom min­denhol, amit a legjobban szere­tek. Mára valahogy mindenhol és mindenkitől megkapom ehhez a támogatást. Bécsben tagja vagyok a „teatro” nevű szabad színész­csoportnak. Tanítunk, kurzusokat tartunk, és minden évben létreho­zunk egy zenés színházi darabot, ahol a gyerekek együtt játszhat­nak a profikkal. Idén nyáron a Szentivánéji álmot mutatjuk be, én játszom Titániát. A gyerekek csodálatos, őszinte lények. Nagy öröm velük dolgozni. Mi az, amivel Bécs a legin­kább megfogta? Az évek során soha nem merült fel a gondolat, hogy visszatér Budapestre? Sokáig kerestem az okát annak, miért nem akarok változtatni a Hunčík Péter, Szalay Zoltán és Z. Németh István esélyes az elismerésre - a titkos szavazás eredményét a május 14-ei ünnepélyes díjátadón hozzák nyilvánosságra A Szlovákiai Magyar írók Társasága által alapított Talamon-díj idei jelöltjei KÖZLEMÉNY A 2006-ban alapított Tálamon Alfonz-díjat a Szlovákiai Magyar írók Társasága idén is kiosztja az arra legérdemesebbnek tartott szlovákiai magyar prózaírónak. 2006-ban, a fiatalon elhunyt író halálának 10. évfordulóján Gren­del Lajos Kossuth-díjas írónak ítélték oda a díjat, majd következő évben Kovács Magda Madách Im- re-mvódíjas írónő kapta az elis­merést. Harmadikként Duba Gyu­la József Attila-díjas írót, tavaly pedig N. Tóth Anikó Madách Im- re-díjas prózaírót tüntették ki. A Szlovákiai Magyar írók Társa­ságának választmánya 2008-ban módosította a díjkiosztás szabály­zatát és a díjkiosztó ünnepség for­gatókönyvét. Ennek értelmében első körben a Társaság három személyt jelöl írói munkásságának elismeréseként erre a díjra, majd a második körben dönt arról, hogy a jelöltek közül ki kapja meg a Tála­mon Alfonz-díjat. Az idei titkos szavazás eredmé­nyével május 14-én, a díjátadó ün­nepségen ismerkedhetünk meg. Éppen ezért mind a három jelölt meghívást kap az ünnepségre, és neves színművész tolmácsolásá­ban hallható lesz egy-egy írásuk. A három jelölt Szalay Zoltán, Hunčík Péter és Z. Németh István. Szalay Zoltán Dunaszerdahelyen született 1985-ben. Jelenleg a Dunaszerdahelyi Körzeti Hivatalban dolgozik, és az Általános Igazgatási Hatóság szak­tanácsosa. Két könyve jelent meg a Ma- dách-Posonium Könyvkiadónál, az első 2006-ban Ártatlanság címmel, ezt követte 2007-ben a Nyelvjárás című regénye. írásait közölték Az év novellái 2005, a Szlovákiai magyar szép próza 2006, a Szlováldai magyar szép irodalom 2007, 2008, 2009 címet viselő antológiákban. Rendszere­sen publikál az Irodalmi Szemlé­ben, a Szőrös Kő irodalmi folyó­iratban, a Kalligramban, a Magyar Naplóban, a Szépirodalmi Figye­lőben és a Vár Ucca Műhely című lapokban. A Katedra folyóirat no­A három jelölt: Hunčík Péter, Szalay Zoltán és Z. Németh István (Somogyi Tibor felvételei) vellapályázatának első díjasa 2003-ban, 2007-ben pedig Poso- nium Elsőkötetes Szerzői Díjban részesült. 2009-től az SZMÍT ellenőrző bi­zottságának a tagja. Hunčík Péter Ipolyságon született, 1951-ben. Végzettségét tekintve pszichiáter, etnopszichológus. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségi­zett, a pozsonyi Comenius Egye­temen orvosi diplomát szerzett. 1989-ben a Nap című lap alapító főszerkesztője. 1990 és 1992 kö­zött Václav Havel csehszlovák köz- társasági elnök egyik tanácsadója. 1993-tól megszűnéséig a Márai Sándor Alapítvány igazgatótaná­csának elnöke. Az 1996-ban létre­hozott Fórum Kisebbségkutató In­tézet egyik alapító tagja. Az olvasóközönség és a szlová­kiai közélet publicisztikájából és irodalmi szövegeiből ismerheti. A Határeset a szerző első, határtalan mesélőkedvről tanúskodó regé­nye, melyet a pozsonyi Kalligram Kiadó adott ki 2008-ban. 1972 és 2006 között több verse, esszéje, tanulmánya, kritikája és versfordí­tása jelent meg magyar, szlovák és cseh lapokban, folyóiratokban. (1972 és 1992 között Somos Péter néven publikált.) Munkásságát 2009-ben Posonium Irodalmi és Művészeti Különdíjjal, Madách Imre-nívódíjjal és Bródy Sándor- díjjal jutalmazták. 2009-től tagja a Szlovákiai Ma­gyar írók T ársaságának. Z. Németh István 1969-ben született Komárom­ban. A gimnázium elvégzése után a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatán szerzett diplomát. 1993-1994 között az Irodalmi Szemle, 1994-ben pedig az AB­ART Kiadó szerkesztőjeként tevé­kenykedett. Munkássága elisme­réseként 1994-ben a Szlovák Iro­dalmi Alap Madách-nívódíját kap­ta Könnyűnek hitt ébredés című verseskötetéért, 1998-ban pedig a ugyancsak Madách-nívódíjjal tün­tették ki Feküdj végig a csillagokon című regényéért. Első önálló kötete 1992-ben je­lent meg Rózsa és Rúzs címmel, az utolsó, 17. kötete pedig 2008-ban. Rendszeresen publikál hazai és külföldi irodalmi lapokban. 1992-től a Szlovákiai Magyar írók Társaságának, 2009-től pedig a választmányának a tagja. Jelen­leg pedagógusként dolgozik. (sz)

Next

/
Thumbnails
Contents