Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-17 / 63. szám, szerda
14 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Villányi László irodalmi estje Dunaszerdahely. Holnap 18 órakor tartják a Budapest Kávéházban Villányi László „mondja édesanyám” című verseskötetének felolvasóesttel egybekötött bemutatóját. A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Hizsnyai Zoltán költő. A rendezvény a „Magyar kultúra határok nélkül” program keretében valósul meg. (ú) Kanadai nagydíj Kenyeres Bálintnak Budapest. Kenyeres Bálint A repülés története című alkotása nyerte a kanadai Saguenay-ban rendezett nemzetközi rövidfilm- fesztivál fődíját. A Regard sur le court métrage című, immár 14. alkalommal megtartott nemzetközi rövidfilmfesztiválon március 10. és 14. között mintegy 150 rövidfilmet mutattak be. A repülés története alkotója - magyar filmesek közül elsőként - tavaly elnyerte a világ egyik legrangosabbnak tartott nemzetközi rövidfilmfesztiválja, a portugál Vila do Conde-i mustra fődíját, és elismerést kapott több más fesztiválon, köztük Szarajevóban, (mti) Búcsúturnéra indult a Scorpions Prága. Csaknem ötven év után befejezi pályafutását a rockzene német zászlóshajója: a Scorpions megkezdte világkörüli búcsúturnéját. Klaus Meine énekes, Rudolf Schenker gitáros és társaik hétfőn este nyolcezer rajongó előtt játszottak Prágában, Get Your Sting and Blackout című turné első állomásán. Az 1965-ben alakult együttes 2012-ig a világ öt kontinensén szeretne búcsút venni közönségétől. Fellépnek többek közön Németországban, Francia- országban, az Egyesült Államokban és Chilében is. (mti) Ma: Deja vu-klubest, a vendég Óváry Anna Sok jó zene + egy énekesnő AJÁNLÓ Pozsony. Mivel a Deja vu klub törzshelye, a Hlava XXII. felújítás miatt huzamosabb ideje zárva tart, a márciusi klubestnek a Csemadok székháza (Május 1. tér 10-12.J ad otthont ma 19 órakor. A vendég egy fiatal hazai tehetség, a nagy- kaposi Óváry Anna, a tavalyi Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny énekelt versek kategóriájának győztese. „Sokan verséneklőnek hisznek és mondanak, de a versmegzenésítés nekem csak másodlagosan jött, inkább a saját szövegű dalaimat tartom a magaméinak teljesen. Egyébként ebben a szférában az egyik legnagyobb és legbüszkébben birtokolt kincsem a Kicsi Hanggal való fellépés 2009-ben” - vallja a 21 éves énekesnő, aki a Comenius Egyetemen gyógypedagógiát tanul, emellett a Pozsonyi Egyházi Konzervatóriumot is látogatja. (ú) (Egri Máté felvétele) Tomáš Mašín filmdrámája professzionális szinten megalkotott mozgókép az 1947-1949-es időszakból Három szezon a pokolban Ivan (Kryštof Hádek) és apja (Martin Huba) felemelő hírt kapnak Párizsból (Fotó: Continentalfilm) Ez aztán egy minden porci- kájában ízig-vérig művészfilm, közben nem kell félni tőle, hogy rétegmozi. Olyan látvány, amilyet akár még a világelső álomgyár is megirigyelhet. Pontosabban nem is így igaz ez, ilyen mélységű „lélegző” szépségre ott nem törekednek. Ott sokkal sterilebbek és lakko- zottabbak az életképek. Tomáš Mašín 3 szezon a pokolban című drámája valóban élettel lélegző, magas professzionális szinten megalkotott mozgókép. TALLÓSl BÉLA Nehéz, hosszú, már a végét várjuk összetörtén, mert valahol a közepénél leül a sztori, bár igazából ott, a közepétől kifelé tartva kezdődik a pokol. Addig a pokol kapuja előtti évődés azon gondolkodtat el, hogy hova is fog ez az ide-oda csúszkáló cselekményfolyondár megoldásként elvezetni. Csak remélgeti az ember, hogy nem ahhoz a helyes kis Párna- könyv-motívumra emlékeztető jelenethez, amely nagyon gusztusosán van fényképezve, s teli van erotikával. S amelynek kicsúcso- sodása, azután, hogy Jana (Karolina Gruszka), a biszexuális főhősnő a főhős, Ivan Heinz (Kryštof Hádek) szőke testének (tetőtől talpig szőke) nagy felületét költészeti kísérletekkel futtatja át fekete irónnal, buja erotikában csúcsosodik ki: a nő megadja magát a fiúnak, a fiú végre átéli a szexet, amelynek hiánya addig gúzsba kötötte a lelkét, ugyanakkor rebellis versekben fejeződött ki. Mondja is Jana Ivánnak, hogy azért kerüli vele az ágyat, mert a visszafojtott erotika, a fizikailag ki nem élt vágy lendülettel teli verssorokat hív elő a költőből. Ivan pedig költő (alakját Egon Bondy ihlette), legalábbis költi a verseket üyen-olyan eredménnyel. Nem is a költői eredmény a lényeges, hanem személyiségének ellentmondásos, rebellis volta, az, ahogy Párizsba vágyik, a szürrealisták italát akatja inni Prágában, s ahogy Marx mellé akar állni, bár valójában a munkássággal anta- gonisztikus ellentétben álló osztályból származik. Á háború után, 1947-ben, amikor a történet indul, jobb életet remélt az idősebb Heinz (Martin Huba), aki tiszt volt egy másik hadseregben, nem abban, amelyet 1948 hatalomra juttatott. Fia, Ivan 1947-ben még extravagáns magatartással ünnepli a lehetőséget, szívja magába a francia szürrealisták életmódját, nyilatkozatát és költészetét, rebellis, bár igazából csak provokál az egymásnak szegülő ideológiákkal. Független utat akar járni a bohémság, a művészet és a szabadság eszméjét tűzve zászlajára. A pillanat gyönyörének él, állandó cigarettafüstbe burkolózva finom édes italok mámorában, a szép nők bájaival vigasztalódik, és a versekkel fordít hátat a hatalomnak. Ezt a bohém, egyre züllöttebb, egyre bujább, visszafogott gyönyörökkel, örömökkel, nevetéssel teli világot éljük, mígnem eljön a törés, miután Ivan szőke testét versekkel írja be Jana, és az ágyban kötnek ki. Ekkor lép közbe a valós élet... az 1948-as fordulat, az az átfordulás, amellyel a régi ismerősök kezdenek másképp viszonyulni a bohém költőhöz, s az a realitás, hogy dolgozni is kellene, sőt a hazafias kötelesség is kopogtat a kapuban. A nagy álmok pedig valahogy kezdnek kisiklani a realitások talaján. Ivan még megpróbálja kijátszani a katonaságot, megpróbál mást, mint tisztességes robottal pénzt szerezni, de a vörös ideológia darálógépe egyre mélyebbre próbálja őt is bedarálni, oda, ahol már a bőrén érzi, hogy a saját igazát nem ő diktálja. A kihallgató tiszttel szemben eltörpül álmaival és képességeivel együtt. Hosszú, kemény „kalandok” árán, összetörve, összetörtén, de megérkezik oda, ahova mindig is akart: annak a felismeréséig, hogy bármi is vegye körül az embert, bármilyen ideológiák és hatalmak harapófogója is szoruljon a nyaka körül, az ember akkor tesz jól, ha a saját útját jáija. Ivan megfizetett az egyenességéért, de nem tört és nem töretett meg sem a kihallgatások során, sem a gyógyintézetben, ahova a munkatábor helyett került. Szép film, de nehéz film. Úgy tűnik, az idei Cseh Oroszlánokat igazi művészfilmek kaparintották meg: amelyek, mint tegnap, a 3 évad a pokolban sajtóvetítését követő tájékoztatón elhangzott, a közelmúlttal akarnak számot vetni, komoly, megfontolt, művészi szándékkal. S azt is elárulta Tomáš Mašín rendező, hogy a színészekhez a helyzetbe hozás során nem utasítgatással kell közeledni, hanem intuitív energiával, s akkor ők is azzal reagálnak. S valóban áradó energia ez a három Cseh Oroszlánnal díjazott film: a színészek részéről, a zeneszerző részéről, az építész részéről, a kosztümös részéről, ám mindenekelőtt a látványt megteremtő fényképezés ragad magával. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke talált rá évekkel ezelőtt az egyik legrégebbi, elveszettnek hitt kolozsvári némafilmre a régi New York-i Magyar Házban Magyar filmtörténeti szenzáció: hamarosan befejezik A tolonc restaurálását DUNATV-HÍR Kertész Mihály negyedik, eddig elveszettnek hitt 1914-es némafilmjének, A toloncnak április elején fejezik be a restaurálását az amszterdami Haghefilm laboratóriumában. A magyar filmtörténelem legnagyobb szenzációjára Cselényi László, a Duna Televízió elnöke talált rá évekkel ezelőtt a régi New York-i Magyar Ház többször beázott pincéjében. Az egyetlen olyan mozgóképet, amely megörökíti Jászai Marit, illetve az egyetlen fennmaradt magyar némafilmet, amelyen a később Victor Varconi néven Hollywoodban híressé vált Várkonyi Mihályt láthatjuk játszani. Cselényi László A tolonc című némafilmet a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak adta át. A Duna Televízió elnöke elmondta, hogy kolozsváriként és filmrendezőként egyaránt megtiszteltetésnek és kivételes szerencsének tartja, hogy éppen ő talált rá Kertész Mihály A tolonc című némafilmjére, amely több szempontból is igen értékes darabja a fennmaradt magyar némafilmek csekély számú gyűjteményének. Az alkotás a második legrégibb előkerült magyar néma játékfilm az 1912-ben rendezett Keserű szerelem után. Kertész Mihály 1919-ig több mint negyven némafilmet rendezett Magyarországon, de csak kettő maradt meg: Az utolsó hajnal (1917) című játékfilm és a Jön az öcsém (1919) című rövid propagandafilm. A közönség számára nemsokára látható 1914-ben rendezett A tolonc című alkotás az egyike annak a három játékfilmnek, amelyet a Hollywoodban Michael Curtiz név alatt fantasztikus karriert befutó Kertész Mihály Kolozsváron rendezett Janovics Jenő stúdiójában. Cselényi László szerint a kolozsvári filmgyártás történetének (1912 és 1930 között mintegy 600 néma játékfilm készült Magyarországon) egyik legjelentősebb darabjával lett gazdagabb a magyar filmtörténelem. Az alkotás a kolozsvári korszak második évében készült Janovics Jenő cégénél, a Proja filmgyárban. Cselényi emlékeztetett rá, hogy Janovics irányítása alatt kezdte rendezői karrierjét Korda Sándor és kapta meg komoly felkéréseit Kertész Mihály is. Blaha Lujza, Jászai Mari, Szent- györgyi István, a kor legnagyobb színészegyéniségeinek játékát Janovics örökítette meg művészi módon a magyar drámairodalom és költészet klasszikusaiból merítve. Külön szenzáció, hogy a ma élők közül alig akad valaki, aki láthatta Jászai Marit mozgóképen. Kertész Mihály negyedik, eddig elveszettnek hitt 1914-es A tolonc című némafilmjéről március 27-én 21.35-től a Duna Mozi című műsorban láthatnak, hallhatnak érdekességeket. (dtv) Szakács Andor és Berky Lili A toloncban (Képarchívum)
