Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-17 / 63. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AAÁRC1US 17. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ BRIT SAJTÓ Elégtelennek fogja minősí­teni az EU a hatalmas brit ál­lamháztartási hány csökkenté­sére tervezett kormányzati erőfeszítéseket egy jelentés- tervezet szerint, amely kiszi­várgott a brit sajtóhoz. A teg­napi brit lapok és a BBC által idézett, e héten esedékes brüsszeli intés alapján a brit kormány költségvetési straté­giája „nem eléggé ambiciózus, és jelentősen meg kell erősíteni”. A brüsszeli bizott­ság szerint a tervezetthez ké­pest további költségvetési megszorító intézkedések szük­ségesek ahhoz, hogy hiteles időkereten belül fenntartható állapotba lehessen hozni a brit közfinanszírozást. A csillagá­szati összegű gazdaságösztön­ző és banki tőkepótló intézke­dések nyomán a hazai össz­termékhez (GDP) mért brit ál­lamháztartási deficit a kor­mány előrejelzése szerint is el­éri a 12,6%-ot az idei pénzügyi évben, független londoni elemzők prognózisai szerint azonban a valós hiány köze­lebb lesz a 14%-hoz. Ez példát­lan deficit lenne a modernkori brit gazdaságtörténetben. A hiány ráadásul a hivatalos prognózis szerint is csak na­gyon lassan csökken. Ajelenleg érvényes költségvetési előre­jelzés a következő pénzügyi évre 11,9%-os, 2011-2012-re 9,1%-os, 2012-2013-ra 7,2 százalékos, 2013-2014-re 5,5 százalékos deficitet valószí­nűsít. A Standard & Poor's hi­telminősítő az idei brit pénz­ügyi év költségvetésének beje­lentése után stabilról leminősí- tés lehetőségére utaló negatív­ra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legna­gyobb EU-gazdaság - lehető legjobb, „AAA” szintű szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a várakozására hivatkozva, hogy a jelenlegi ál­lamháztartási folyamatok mel­lett a brit nettó államadósság középtávon megközelíti a ha­zai össztermék 100 százalékát. Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Bu­siness Research (CEBR) nem­régiben kiadott átfogó prognó­zisa szerint súlyos, hozzávető­leg 100 milliárd fontos költ­ségvetési kiigazítást kell vég­rehajtania a következő brit kormánynak ahhoz, hogy kö­zéptávon fenntartható legyen a brit államháztartás finanszí­rozása. A CEBR szerint ha a ta­vasszal esedékes választások után az ellenzéki Konzervatív Párt alakíthat kormányt, akkor a cég által szükségesnek tartott 100 milliárd fontos kiigazítá­son belül várhatóan 20 milliárd fontot adóemeléssel, 80 milli­árd fontot költségvetési ki­adáscsökkentéssel teremt elő az új kabinet. Adóemelést a je­lenlegi Labour-kormány is ter­vez: az érvényes 20 és 40%-os személyi jövedelemadó-adó­kulcsok mellé új, 50%-os kul­csot is meghonosítanak az évi 150 ezer fontnál nagyobb jö­vedelmekre az idén áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől. A Konzervatív Párt már jelezte, hogy érvényben tartja az 50%-os felső jövedelemadó­kulcsot, ha a tavaszi választá- sokonkormányrakerül. (mti)- Drágám, igazán vehetnél már egy új autót. Ez sokkal rosszabb állapotban van, mint az a párt, amelyre négy éve szavaztál. (Peter Gossényi rajza) Az iskolai szexuális visszaélések feltárását sürgette a német kancellár Angela Merkel támogatja a Vatikánt Az iskolai szexuális vissza­élések feltárását sürgette, és üdvözölte a Vatikán ez­zel kapcsolatos állásfogla­lását a német kancellár. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A tegnapi lapokban megjelent nyilatkozatában Angela Merkel - aki először szólalt meg az első­sorban német katolikus iskolák­ban elkövetett, az elmúlt hetek­ben napvilágot látott szexuális bűncselekmények kapcsán - hangsúlyozta, hogy olyan iszo­nyatos cselekedetekről van szó, amelyeket minden körülmények között fel kell tárni. A kancellár egyben hangoztat­ta, hogy a gyermekekkel, illetve fiatalokkal szemben elkövetett szexuális visszaélések nem csu­pán a katolikus egyházat érintik, és ennek kapcsán össztársadalmi vitára van szükség. Merkel a nyilatkozatban teljes támogatásáról biztosította a Va­tikán magatartását a kirobbant botránnyal kapcsolatban. Elége­detten szólt a német katolikus püspöki konferenciának a történ­tek feltárását, továbbá a hasonló esetek előfordulásának megaka­dályozását célzó intézkedéseiről is. A kancellár kijelentette: elé­gedett azzal az üzenettel, ame­lyet Robert Zollitsch érsek, a püspöki konferencia elnöke ka­pott a Vatikánban. Zollitsch XVI. Benedek pápával egyeztetett az ügyben, és a katolikus egyházfő szabad kezet adott a német püs­pököknek a szexuális visszaélé­sek feltárásával kapcsolatos eljá­rásra. Megfigyelőknek feltűnt, hogy a kancellár ez alkalommal jóval támogatóbban nyilatkozott a Va­tikán magatartásával kapcsolat­ban, mint egy évvel ezelőtt, a ho- lokausztot tagadó Williamson tradicionalista püspök esetében. Akkor Merkel közvetve bírálta a pápa hallgatását, és az egyházfőt a holokauszttagadó püspöktől va­ló határozott elhatárolódásra szólította fel. A Szentszék akkor megütközésének adott hangot a kancellár állásfoglalása miatt. Megfigyelők kiemelték azt is: Merkel hangsúlyozta, hogy nem csupán a katolikus egyházat érin­tő ügyről van szó. így teljesen más véleményt fogalmazott meg, mint igazságügyi minisztere. A szabad demokrata miniszter ugyanis eddig azt hangoztatta, hogy a fő felelősség a katolikus egyházé. A német sajtó rámutatott arra is, hogy a történtek nyomán egy­házi körökben felélénkült a cöli­bátussal kapcsolatos vita. A lapok emlékeztettek arra, hogy az el­múlt 48 órában több német és osztrák egyházi vezető szólított fel arra: a papi nőtlenség élet­formájával párhuzamosan el kell fogadni a papok házasságkötésé­nek lehetőségét is. Mindez azon­ban nem jelenti azt, hogy a cöli­bátus jelentené a magyarázatot az egyházon belül elkövetett pe­dofil bűncselekményekre - tették hozzá. A gyerekadókon is számos agresszív képsort tartalmazó filmet sugároznak Erőszak a romániai képernyőkön MT1-1SMERTETÉS Beszélgetős műsor, híradó és rajzfilmek kerültek az erőszakos tévéműsorok listájának élére Ro­mániában a román Országos Audio­vizuális Tanács (CNA) és az UNICEF felmérése alapján, amely 11 romá­niai tévéadó összesen 348 óra és 15 percnyi adását vette górcső alá 2009. j anuár 5. és 11. között. A felmérésből kiderül, hogy a legagresszívebb szórakoztató és pamfletműsor Romániában az An­téna 3 által sugárzott A sajtó szájá­ban című produkciója, amelynek egy órájából 12,6 percet az ag­resszió különböző formái töltenek ki - ismerteti a CNA felmérését az Új Magyar Szó című bukaresti na­pilap internetes oldalán. A beszélgetős műsorok közül az OTV Dán Diaconescu Élő című műsora tartalmazza a legtöbb erő­szakosjelenetet, az egyórányi adás­idő 36 százalékát ezek teszik ki. A híradók között a Pro Tv hírműsora számít a legagresszí- vebbnek, melyben átlagosan 16,6 agressziót tartalmazó hírrel talál­kozhatnak a nézők. Az előző évekhez viszonyítva érezhetően kevesebb az erőszakos jelenetek száma a romániai televí­ziókban, de az erőszakos műsorok a legnagyobb nézettségűek. A CNA felmérése szerint a romániai tele­vízióadók érezhetően több erő­szakot sugároznak, mint a legfon­tosabb amerikai és nyugat-európai csatornák. A 11 vizsgált tévéadó között szerepelt a Cartoon Network, a Jetix és a Minimax - melyeket a CNA korábbi felmérése szerint a 6 és 15 év közötti gyerekek a leg­többet néznek. A három gyerek­adón a felmérés ideje alatt sugár­zott rajzfilmek összesen 2005 erő­szakos képsort tartalmaztak. Az agresszió a Jetixen volt a leggya­koribb (852 erőszakos cseleke­det), ezt követte a Cartoon Net­work (815) és a Minimax (338). A CNA mégis a Cartoon Network csatornát tartja a legtöbb agresszivi­tást sugárzó gyerekadónak, ugyanis egy-egy műsoron belül itt a legna­gyobb az erőszak aránya (13,3 szá­zalék), és ezen a csatornán a leg- hosszabbak az egyes agresszív jele­netek (átlagosan 15 perc). A CNA felméréséből az is kiderül, hogy a három adón a fizikai erőszak (52 százalék) vezet, ezt követi a verbális (29 százalék) és a pszichológiai (13 százalék) agresszió. A Cartoon Network szerint a nagy-britanniai audiovizuális ta­nács rendszeresen vizsgálja műsoraikat, és nem talál bennük kivetnivalót. KOMMENTÁR Nyelvészet, nyelvelés LOVÁSZ ATTILA Először jogászkodjunk: a nyelv tanításának módszertana nem lehet semmilyen állam semmiféle belügye. A nyelv tanításának milyen­ségét taglaló nyilatkozat ezáltal nem lehet sem „belügyekbe való beavatkozás”, sem valamely állam „súlyos megsértése”. Aki ezt nem tudja, ez idő tájt miniszterelnök. És ajogtudományok docense. Másodjára diplomatáskodjunk: a kilencvenes években két tanító néni megpróbált valamit kezdeni a szlovák nyelv tanításával az al­só tagozaton. Legalább négy évbe került, míg a kompetens elvtár­sak egyáltalán módszerként elfogadták. Nem tudom, jó-e a Bóna-Szkabela módszer, de hogy bevezetésekor mindenféle osto­baságra jutott állami pénz, erre meg nem nagyon, arra még emlék­szünk. A módszer lényege, hogy a szlovákot ÍDEGEN nyelvként kezelte, így vált állítólag sikeressé. Aki ezt 2010-ben minden apro­pó nélkül felfedezte s diplomatikusnak nem mondható módon kö­zölte, ez idő tájt államfő. És ajogtudományok professzora. Most pedig a magyarázat: Sólyom nem meggondolt gondolatai, Fico pubertálisan hisztériás kirohanásai szóra sem érdemesek, de, sajnos, meghatározzák a közbeszédet. Az elébb és a továbbiakban leírtak nem nekik szólnak - úgysem értenék -, hanem azon olvasó­inknak, akiknek néha muníciót kell adni, hogy mindennapjaikban legyenek érveik, ha fontos dolgok végzése közben valaki hülyesé­gekkel traktálná őket. A magyar nyelv és a szlovák nyelv roppantul eltérőek, noha szom­szédosak. Az interakciók mértéke lényegesen kisebb hát, mint a sokkal közelebbi cseh, ruszin vagy ukrán nyelvekkel, mégis van. Az viszont biztos, hogy nem rokon nyelvek. Ha a magyar ajkú gyermek szlovákul tanul, az idegen nyelv tanulása. Ha szlovákul könnyebben tanulhat meg, mint szuahéli nyelven, az feltehetően azért van, mert a szlovákkal nap mint nap találkozik, tehát kör­nyezetében tanulhatja a nyelvet. De mindez nem teszi nem idegen nyelvvé, ahol az IDEGEN nem a xenofóbiát megalapozó ismeret­lent, hanem a nem rokon, megtanulandó ismeretlent jelenti. E sorok írója totális kétnyelvűként csak felnőtt korában jutott ah­hoz a tudáshoz, amely által megértette, hogy a szlovákot ugyan­úgy módszertanilag átgondoltan, alapvetően beszédkészségre és a beszéd bátorságára buzdítóan kell oktatni, mint az angolt, a néme­tet vagy a burundit. Ha ez nem sikerül, az ember fiában kialakul egy gát, amelynek köszönhetően majd NEM MER az adott nyelven megszólalni. Ha tehát a Szlovákiában élő magyar ajkú gyermek kiválóan meg­tanulja a szlovák nyelvet, azon folyékonyan beszél, ír, netán tanul, publikál, az ugyanolyan teljesítmény, mintha szlovák társa ugyan­ezt angolul vagy németül teszi. S mindez független attól, hogy mit gondol erről az éppen aktuális politikai vezér. Ő már nem lesz, nyelvek még lesznek. Ha a szlovák közélet jelentős képviselője a szlovák nyelvet didak­tikai és metodológiai szempontból MÁS nyelvként jelöli meg, ak­kor nem a nyelvtanulás, nyelvtanítás mellett kardoskodik, hanem a NYELVCSERE, politikai szótárban az ELNEMZETLENÍTÉS poli­tikáját gyakorolja. Amit demokratikus közegben nem illik, tessék ezt a docensi habilitáció mellett önszorgalomból elsajátítani. Ami pedig nyelvelő (nem nyelvészkedő) jogképzett politikusaink komoly feladatait illeti, sorolnánk pár megoldandó problémát: a társadalom jogtudata a béka alfele alatt található, a hatályos bün­tető kódexek nem illeszkednek a 21. századba, hatalmas igazság­talanság-érzetet keltve így az emberekben, a polgári kódexek ret­tentően bonyolultak, áttekinthetetlenek, a munkajog lassan a munkától is megvéd, a családjog kiszolgáltatott embereken képte­len segíteni, másokat meg a szó legszorosabb értelmében molesz­tál, a gazdasági jog hézagai szabad rablást engednek (megfelelő pozíciókban, persze). S van még többtucatnyi baj, de két jogkép­zett politikusnak ennyi is több életmű nagyságú munka lehetne. A nyelvtanárok munkájába ne kibiceljenek bele, inkább fizessék meg őket. Akkor talán néhány lurkóval több fog nyelveket beszélni, köztük pl. a szlovákot. (Azt már csak megalapozott szakvéle­ményként, de heccből tesszük hozzá: a legnemzetibb koalíciós partner is inkább Bóna-Szkabela módszerrel tanulhatna, hátha megtanulná végre az anyanyelvét.) FIGYELŐ v”-- . s * .štíšmmtmmmmmméémm Amerikai „nagybácsi” Majdnem 5 millió forinttal tá­mogatta eddig a Lehet Más a Poli­tikát (LMP) egy Budapesten élő amerikai vállalkozó - írja a Nép­szava részben az index.hura hi­vatkozva. Richard Field, az Ame­rikai Ház Kft. tulajdonosa márci­us elején 4 millió 800 ezer forintot utalt át az LMP-nek - idézi a Nép­szava a párt honlapján vezetett nyílt kampányszámla adatát. A 43 éves üzletember befektetői kapcsolatokkal, stratégiai terve­zéssel, projektfejlesztés és mene­dzselés felügyeletével foglalko­zik, az Amerikai Ház 1994 és 2006 között Magyarországon több mint 5,5 milliárd forint értékben épí­tett lakó-, kereskedelmi és iroda­épületeket. Az index.hu úgy érte­sült, hogy Field további két rész­letben még 11 milliót adomá­nyoz az LMP-nek. Erre szüksége is lesz a nyílt kampányszámlát egyedüliként vezető pártnak, ugyanis a költségek meghalad­ják a 9,3 millió forintot, a meg­rendeléseik elérik a 20 milliót, közben a bevételek, a magán- személyek adományaiból és a tagdíjból befolyt összegek csak 15 millió körül alakulnak, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents